Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
1959. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK ‘“i^Cirlap 5 A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának kedd délutáni tanácskozása (Folytatás a. 4. oldalról.) nek megfelelő öltözők, mosdók épülnek. Nagymértékben emelkedett a munkások politikai öntudata és felelősségérzete a szocializmus építésében. A párt tagjai, aktívái, funkcionáriusai kötelességüknek érzik, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a dolgozókkal, foglalkozzanak ügyes-bajos dolgaikkal. Benkei András, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára felszólalásában foglalkozott az egyre erősödő termelőszövetkezetek pártszervezeteinek tevékenységével és a megye ipartelepítéséhez kérte a Központi Bizottság és a kormány segítségét. ERDEI LÁSZLÓNÉ, a Magy ar Nők Országos Tanácsának elnöke Bátrabban vonják be a nőket a vezetésbe Erdei Lászlóné felszólalásában azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a nők teljes felszabadításában elértünk. Hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv az asszonyok előtt is a fejlődés nagyszerű perspektíváit és lehetőségeit nyitja meg. A párt és a kormány intézkedéseiből a nők érzik, hogy mellettük állnak, küzdenek teljes felszabadításuk minél teljesebb megvalósításáért. A felszólaló ezután az emberek gondolkodásában levő maradi nézetek felszámolásáról, a nők társadalmi szerepe megítélésében megmutatkozó konzervatív nézetek leküzdéséről szólt. Erdei Lászlóné felszólalása további részében példákkal bizonyította, hogy egyes gazdasági vezetők a terv teljesítésének érdekeire hivatkozva nem szívesen vonnak be nőket a munkába. Ugyancsak nem számuknak, képességeiknek és társadalmi súlyuknak megfelelően vonják be a nőket a különböző területek vezetésébe. Befejezésül arról beszélt, hogy a családokban is sokszor uralkodnak a régi szokások és régi nézetek, s ezek gyakran lebéklyózzák az asz- szonyokat. Mindezt természetesen megsínyli a jövő generáció nevelése is. A pártszervezeteknek nemcsak az üzemekben, termelőszövetkezetekben kell figyelemmel kísérniük a munkát, hanem megfelelően ki kell terjeszteniük befolyásukat a családokra is — mondotta Erdei Lászlóné. LOMBOS FERENC, as MSZMP Győr megyei Pártbizottságának első titkára A termelőszövetkezeti megye időszerű problémáiról Lombos Ferenc elvtárs ismertette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének néhány megyei tapasztalatát. Győr megyében a Központi Bizottság decemberi határozata után meggyorsították a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s ez — mint ismeretes az egész ország előtt — nagy sikerrel 5árt. 1959. március 6-án befejeznék Győr megyében a mezőgazdaság szocializálását. Két és fél hónap alatt 37 428 család, illetve 40 750 tag 308 085 kát. hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Győr megye szorgalmas parasztsága már az első évben bebizonyította, hogy nagyüzemi feltételek között többet lehet termelni, mint a kisüzemben, ha a párt helyes politikájához szilárd termelőszövetkezeti vezetés járul. A termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik alapja az a segítségadás, amelyet kormányunk nyújt a szövetkezeti parasztságnak. Lombos Ferenc ezután az időszerű feladatokról szólt. — Most azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy használják fel a telet, építsenek saját erőből minél több sertésfiaztatót, hizlaldát a közös állatállomány számára. Persze, tsz-tagságunk szorgalma nélkül kárba veszne minden állami támogatás, örvendetes, hogy a munka minőségében nincs különösebb baj. Az idén, amikor pedig a kalászosok még hem nagyüzemi táblán voltak elvetve, szövetkezeteink a jobb növényápolás, a műtrágya révén többet termeltek, mint a még egyénileg gazdálkodó, kevés dolgozó paraszt, aki azért nem lépett be a termelőszövetkezetbe, mert úgy goníolta, hogy többet tud termelni. Szólt a szö- vetkezg$£k Jmtermelőéről is. A felvásárlásban a megye — a sertést kivéve — teljesíti a terveket. Jelentős lépést tettünk előre a patronázsmozgalom révén, olyan jó kapcsolat alakult ki a városi és a falusi dolgozók között, amilyenre eddig nem volt példa. A szövetkezeti parasztok mindennap érezhetik a munkásosztály segítségét, akár építkezésről, akár gépek javításáról vagy politikai felvilágosításról van szó. E^t a feladatot az üzemi dolgozók szívesen végzik, hatása érezhető is a falvakban. A parasztság viszonozni akarja a támogatást. Az idén a megyében a zöldségtermő terület 764 kataszt- rális holddal növekedett, s ezt még tovább növelik, hogy a városi lakosság ellátása még jobb legyen. — Győr-Sopron megye kommunistái eddig is tudásukat és erejüket latba vetve, azon fáradoztak, hogy megvalósítsák a megyében a Központi Bizottság határozatait, útmutatásait. Ezután is támogatjuk és követjük pártunk Központi Bizottságának következetes marxista politikáját. MESTERHÁZI LAJOS ÍRÓ: Soha ilyen perspektívája nem volt irodalmunknak Mesterházi Lajos író, budapesti küldött irodalmi életünkről szólva hangsúlyozta, hagy az írói alkotó munkát nem lehet különválasztaná az egész közvéleményünkben végbement változástól. Emlékeztetett az irodalmi élet 1956-os zűrzavarára, majd a máról szólva így folytatta: — Az irodalmi erőviszonyokra világít rá az is, hogyan indulnak ma a fiatal írók. Ezelőtt öt-hat évvel a fiatal írók nálunk szinte kizárólag a népies irodalom vizein eveztek, gyakran egyenesen epigonjai- ként „startoltak”. Igen jelentős dolog, hogy az utóbbi három évben induló fiatal költők és prózaírók szocialista művészként indulnak el pályájukon. Kiforratlan emberekről, a jövő ígéreteiről van szó, de állás- foglalásuk, tájékozódásuk, első lépéseik mutatják, melyik az az erő, amely ma vonzza a fiatalokat. — Az irodalmi élet örvendetes megváltoztatása alapján született meg ez év szeptemberében az írószövetség. Mesterházi Lajos ezután irodalmi életünk gyengéit elemezte. — Sok írónkban van bizonyos tartózkodás a politikai fő témáktól, szívesebben foglalkoznak társadalmi átalakulásunk bizonyos mellékjelencé- geivel, mint a fő kérdésekkel. Láthatóan attól tartanak, hogy a „fő témákkal” együtt az 1953 előtti sematikus jelenségek is visszatérnek vagy túlsúlyba kerülnek az irodalomban. Senki sem kívánja, hogy a politikai fő témákhoz bárki is meggyőződés, s még kevésbé, hogy ihlete ttség nélkül szóljon hozzá. De végül is lehetetlen dolog, hogy amikor ilyen nagy történelmi korszakban élünk, az irodalmi alkotások zöme ne ezekkel a nagy kérdésekkel foglalkozzék. — Még sok író topog mellék- vágányokon. Ezekről a kérdésekről nekünk az írószövetségben sok vitát kell folytatnunk. Giancairlo Pajetta az Olasz Kommunista Párt üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd az olaszországi helyzetről szólva, a többi között hangsúlyozta: Elszántan folytatjuk a harcot két fronton, egyrészt a kapituláns revizionizmus ellen, másrészt a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen, amely gátolja tömegkapcsolataink fejlődését és akadályozza, hogy országunk konkrét viszonyainak megfelelő, hathatós politikát folytassunk. A továbbiakban az Olasz Kommunista Párt választási sikereit ismertette, és ezzel kapcsolatban rámutatott a munkásegység döntő fontosságára. A kereszténydemokraták nemrégiben megtartott kongresszusán több felszólaló hangoztatta, hogy nem lehet továbbra is úgy beszélni a kommunistákról, mint eddig — mondotta a továbbiakban^ — S éppen Fanfani, aki a legutóbbi időkig a Kereszténydemokrata Párt főtitkára és a kommunistaellenes hadjáratok fő szervezője volt, nyilatkoztatta ki, hogy a kommunistaellenesség fegyverének éle kicsorbult. A szociáldemokraták napokban tartott kongresszusán Sara- gat is így nyilatkozott: Nem tudni pontosan miért, de a tény az, hogy a kommunisták nem veszítenek erejük— A szocializmus építésének alapvető törvénye — hangsúlyozta — a dolgozók életszínvonalának állandó, a gazdasági lehetőségek által meghatározott ütemű emelése. Az ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük. A reálbérek növekedése az 1957—60-as évekre előirányzott hat százalékkal szemben már 1959-ben eléri a hét százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma is. A dolgozó tömegek igénye állandóan változik. Újfajta szükségletek keletkeznek és újfajta ellátási gondok kerülnek előtérbe. A lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben például négymilliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955- ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárolt, mint 1957-ben. A bútorigények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 56 százalékkal vásárolnak többet, mint 1957-ben. Az sem érdektelen, hogy amíg 1956 előtt személy- gépkocsit egyáltalán nem lehe— A mi irodalmunk szép- multú irodalom, nemes hagyományai vannak. Százötven év óta minden nemzedék megszülte a maga élvonalbeli, az európai irodalom élvonaláig emelkedő alkotásait. S mindig akkor volt a legnagyobb irodalmunk, amikor nagy történelmi korszakot éltünk. Azt hiszem, hogy soha ilyen perspektívája nem volt irodalmunknak, mint ma. Nagy forradalmi korszakban élünk, nagy mondanivalóval tudjuk folytatni előre az utat. — Az Írószövetségnek arra keli nevelni az írókat — monből és befolyásukból. Sajnos, éppen ebben a helyzetben, amely egy szélesebbkörű egység új lehetőségeit tárja elénk, nem kevés aggodalomra adnak okot pártunk és a szocialista párt közötti kapcsolatok. A továbbiakban kijelentette: A dolgozó tömegek egysége és harci akarata az utóbbi időben világosan megmutatkozott a földmunkások, a banktisztviselők, a tengerészek, a fémipari és a textilipari munkások sztrájkjaiban. S körülöttük hathatósan megmutatkozott a monopoltőke és a nagybirtok elleni harcban érdekelt társadalmi rétegek együttérzése és rokonszenvé. Nagy jelentőségű az is, hogy az értelmiségiek közötti egységszellem erősödését olyan kiáltvány jelzi, amelyet az olasz irodalom legkiemelkedőbb személyiségei írtak alá. Ez a kiáltvány arra hív fel, hogy ünnepeljük meg a 10 év előtti földfoglaló mozgalmakat, amelyek során együtt harcoltak és haltak meg kommunisták, szocialisták és pártonkívüliek, s amelyek # kicsikarták a földreform megindítását. Ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozva kijelentette: tett kapni, addig az 1957— 59-es évben mintegy 7300 gépkocsit vásároltak magánszemélyek. A lakosság most már a mindennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket. A legutóbbi három évben több mint négymilliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépeket, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 000 televíziós készüléket vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani, ami több mint kétszerese az év végéig várható televíziós vásárlások számának. Jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, ennek segítdotta befejezésül —, hogy munkájuk szolgálat. És a nép ügyét mindenképpen érdemes szolgálni. Dr. Antalffy György, Szeged város küldötte az értelmiségi politika vonásait elemezte. Többek között rámutatott arra, hogy pártszervezeteink, a múlttal ellentétben, levonták azt a következtetést, hogy semmi szükség sincs az értelmiséggel szemben elvtelen udvarlásra, s megnyerésük érdekében nem engedtek alapvető nézeteikből, amelyek mindvégig világosak voltak: a dolgozó nép győzelme, a szocializmus — az értelmiségnek is érdeke. A szocialista tábor szilárdsága és ereje bizonyítja álláspontunk helyességét és megbuktatta ellenségeink és a kétkedők jövendöléseit. A Szovjetunió rohamos fejlődése, csodálatos sikerei, pártjának vitalitása, vezetőinek forradalmi bátorsága segített bennünket munkánkban és megnövelte a szocialista eszmények tekintélyét, vonzóerejét. És ma a békepolitika az, amely felszámolja a hidegháborút, bizonyítja harcunk jogosságát és elsöpri az útból a kommunistaellenesség sorompóit. A béke, az egymás mellett élés mindenekelőtt a szocialista győzelmek eredménye. Most megvan a lehetőség arra, hogy a megváltozott jobb körülmények között a férfiak és nők újabb milliói találkozzanak a kommunistákkal, ha a kommunisták, megszabadulva a szektás terhektől és a dogmatikus szűk látókörű-, ségtől, helyesen alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tanításait, felhasználják a munkásmozgalom hasznos tapasztalatait, elébe tudnak menni az embereknek. A demokrácia és a jólét érdekében ugyanis egységbe kovácsolhatok mindazok, akik a szocialista társadalomban megtalálhatják eszményeik, reményeik valóra váltását, igényeik kielégítését — mondotta végül. ségével 53 000 lakás létesült. Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült és ezzel az 1957— 59-es években összesen 107 000 új lakás épült fel. A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarék- betétállomány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3.3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó javítására. A munkás-paraszt szövetség erősödésének, a város és a falu közötti gazdasági kapcsolat fejlesztésének fontos előfeltétele a mezőgazdasági dolgozók jó áruellátása. A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959 első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben, ahol az iparcikkforgalom például 20 százalékkal növekedett. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint •másfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazda^ ság műtrágyaellátását is. — Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal: Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Leg- szorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát a Szovjetunióval. — A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket. elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modern gyártási eljárások, gyárberendezések vásárlásával. Ma egész külkereskedelmünk sokkal szilárdabb, mint az ellenforradalmat megelőző években. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van, devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években is, mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nemegyszer azonban indokolatlan importigények jelentkeznek és vannak még ma is olyan üzemek, ahol nem takarékoskodnak megfelelően a külföldről behozott nyersanyagokkal és eszközökkel. Határozottabban fel kell lépni e káros jelenségekkel szémben. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a világpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a konjunktúra ingadozásai, a spekuláció, az imperialista monopóliumok hatása és a kapitalista piac más ilyen úgynevezett sajátságai ne zavarhassák a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét. Ezért a megállapított árak stabilok egy-egy tervévre vagy egy- egy hosszabb lejáratú külke7 reskedelmi megállapodás tartamára. Míg a kapitalista országok kereskedői között minden egyes ügylet megkötésénél alku tárgyát képezi az ár, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos áron szállítanak azonos árut, és így biztosítják a nyugodt tervezést és a tervgazdálkodás által megkövetelt stabilitást. Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az ellenforradalom idején. A szocialista országok mindjobban összehangolják népgazdasági terveiket, az iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakul a széleskörű munkamegosztás, a kooperáció, a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyarország különösen műszeripari, híradástechnikai, erősáramú gépipari, járműipari és élelmiszeripari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit. E téren további lehetőségek állnak előttünk és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni a szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére — mondotta befejezésül Apró Antal. G IAN CARLO PAJETTA, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára: I békepolitika felszámolja a hidegháborúi APRÓ ANTAL: Új fajta szükségletek ■ új fajta gondok
