Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Pf*97

MEG

f^irlop

1059. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK

Galgamácsa termelőszövetkezeti községgé alakult

Csaknem 300 dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára Ma este tartja alakuló közgyűlését az új tsz

„Galgamácsa termelőszövetkezeti község.” Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között helyezték el ezeket az új közséig- jelzö táblákat Galgamácsa határában.

Csaknem háromszáz dolgozó paraszt, mintegy 2000 kát. hold földjével lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára.

Az új belépők egy része — főleg az újtelepiek — az évek óta működő Úttörő Termelőszövetkezetet erősítette. A belépettek másik része — elsősorban a falu belterületén lakók — új szövetkezet alakítását határozta el.

Az Úttörő Tsz eddig 33 taggal 230 kát. holdas területén gazdálkodott. Az előzetes adatok szerint a szövetkezet területe mintegy 900 holdra nőtt, taglétszáma megközelíti a más- t'elszázat.

Ma, csütörtökön, a késő délutáni órákban alakuló közgyűlésre ülnek össze azok a belépettek, akik új tsz alakítása mellett döntöttek.

A jelek szerint a község második termelőszövetkezetének területe meghaladja az ezer holdat, taglétszáma a százhetvenet. Az alakuló közgyűlésen

választják meg az új tsz vezetőségét, felügyelő bizottságát és jelölik ki a leltározó bizottság tagjait.

Mert a galgamácsai új termelőszövetkezeti tagok a közgyűlést követően azonnal hozzákezdenek a közös munkához.

A leltározással egyidejűleg megkezdik a következő évi termelési terv elkészítését és kialakítják a szövetkezet munkaszervezetét.

A két galgamácsai termelő- szövetkezet elsősorban állat- tenyésztéssel, valamint kertészkedéssel kíván foglalkozni.

Jól tervez a pártszervezet a Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban

téssel foglalkozik. A párt- szervezet tervének tíz pontja meghatározza a kommunista gazdaságvezető és a párttagok feladatait. A kongresz- szusi munkaverseny tapasztalataiból kiindulva fejlesztik azt a legjobb módszert, amellyel az önköltséget csökkenthetik, illetve a legmagasabb hozamot elérhetik.

Stubinszki László főmérnök az eddigi eredményekről így számolt be:

— Normálhold tervünket szántás-vetésben szeptember 30-ra teljesítettük. A kongresszusi versenyben vállaltuk többek között, hogy a villamosenergia-fogyasztást 15 százalékkal csökkentjük. Már 39,7 százaléknál tartunk. A gépekkel is kevesebb a bajunk, mert a traktorosok job- bSö' vigyáznak. Ezért helyes a párttaggyűlés határozata, hogy a munka- és az erőgépek kihasználását tíz százalékkal növeljük, a gépi munkát pedig húsz százalékkal tegyük olcsóbbá.

pártszervezet is tervez

__

N

em nevezném ellentervnek azt, amelyet a párttaggyűlés elhatározott, hanem segítő, magyarázó, minden részletre kiterjedő, lelkesítő munkának, amellyel megértetik mindenkivel, hogy úgy fogja meg a munkát, mintha a sajátjában dolgozna.

— dk —

A délegyházi iskolában

TIZENNYOLC ÉVES, |

• ^

csinos, sót nagyon csinos, f B. Erzsinek hívják, szövőnő a % Pomázi Posztógyárban és öt % lány, három fiú KISZ-bi- % zalmija. jj

Amikor a KISZ Központi % Bizottság egyik vezetője meglátogatta az üzemet, Erzsi | részletesen beszámolt arról, y hogy vidáman telnek a fiata- ^ lók napjai, illetve estéi. Mo- J zi, színház, tánc váltja egy- ^ mást a szórakozásban. Ol- £ vasnak, de több is rájuk fér- £ ne. Erzsi még elmondotta, ^ hogy a lányok milyen ruhát $ csináltattak, télre ketten — | Joci és Zsuzsi — teddyber ^ kabátot vettek. A fiúk kö- ^ zül a szeplős Jóska és a % nyurga Laci a legjobbak az $ esti technikumon. Pontosan $ beszámolt arról is, hogy Te- $ rínék, Olginak és Zsuzsinak ^ ki udvarol és Évi — égé- ^ szén érthetetlenül — kínaiul | kezdett tanulni.

B. Erzsiről megállapították £ hát, hogy jó KISZ-bizalmi, % s szerény. Kérték, hogy $ önmagáról is mondjon vala- % mit. Azt kérdezték tőle, % hogy neki udvarolnak-e. \

— Hát igen, akarnak, né-1 ha többen is.

— És mikor mondták ne- ^ ked utoljára, hogy: szeret- 4 lek?

Erzsi rosszallóan néz a,kér-% dezöre, méltatlankodásában ^ felrántja ívelt szemöldökét és kicsinylö ajkbiggyesztés- $ sei így felelt:

— Mikor? Tegnapelőtt es- $ te. De lehet hinni a mai fia- $

tatoknak?!

Zengve száll dalunk ...

A szovjet pártküldöttseg látogatása Visegrádon

így keletkezik az ívfény. Fizikaóra a

Az önköltség gs terméshozam minden mutatóját Varsányi György főkönyvelő gyűjtötte össze.

— Minden évben ráfizetéses gazdaság volt a mienk. Azzal indokoltuk mindig, hogy a kísérletezés miatt van ez így. Az idén mégis fizetünk be nyereséget. A kongresszusi verseny 470 ezerrel több forintot hozott, mint ahogyan az év elején terveztük. Jövőre sem „esünk vissza”, mert a gazdaság szakmai tervezésével párhuzamosan a

A Magyarországon tartózkodó szovjet pártküldöttség tagjai — A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára, P. N. Gyemicsev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, I. P. Kaza- nyec, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Sztálinéi területi pártbizottság első titVIII. osztályban (Foto: Gábor)

kára, J. Sz. Naumova, Moszk- va város leningrádi kerülete pártbizottságának titkára, és Ty. F. Stikov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, ■— valamint Nyina Petrovna Hruscsova asszony, aki férje kíséretében érkezett hazánkba — kedden délután megtekintették Viseg- rád nevezetességeit.

Téli kísérletek

a kukorica vegyszeres gyomirtására

A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Mezőhegyes! Állami Gazdaságban volt olyan kukoricatábla, amelynek minden holdja 100 mázsás csövestermést adott. A szakemberek megállapítása szerint a jó eredményeket a mélyművelésnek és a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fajták kiválasztásának köszönhetik. Kedvező tapasztalatokat szereztek a Simazin

nevű gyomirtó vegyszerrel is: kapálás nélkül holdanként 65 mázsás csövestermést törtek le. Tekintettel arra, hogy a Simazin viszonylag drága, most olcsóbb vegyszerekkel kísérleteznek. A gazdaság hibridüzemében erre a célra melegágyakban többfajta kukoricát vetettek, s ezeket a tél folyamán permetezik a különböző gyomirtó vegyszerekkel.

Több mint egymillió tégla terven felül a tsz-eknek

Túlteljesítette felajánlását a Mendei Téglagyár

Amikor a Mendei Téglagyár ez év márciusában egymillió téglát ajánlott fel terven felül a termelőszövetkezeteknek, sokan azt állították, lehetetlenre vállalkozott. Legjobban a Pest megyei Téglagyári Egyesülés vezetői döbbentek meg, sehogy sem akarták elhinni, hogy a kis téglagyár egyébként is feszített tervét ilyen mértékben túlszárnyalhatná. Mindez persze nem csüggesztette a mendeieket, mihelyt megjött az enyhébb idő, nyomban hozzáláttak a munkához. Bekapcsolódtak a kongresszusi munkaversenybe s azóta nemcsak felajánlásukat teljesítették, hapern 26 ezer téglával még többet is adtak.

Eredetileg nyolcmillió 300 ezer téglát kellett volna el- készíteniök, s ehelyett kilencmillió 326 ezer téglát gyártottak. Sziráki János nyolctagú bányászbrigádja ismét példát mutatott, s a legjobbak közé Poór Istvánná hattagú lerakó brigádja is felzárkózott. Csörgő Mihály kihordó brigádja és a Csiz- marik-brigád ugyancsak kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Bár a hideg idő miatt most már leállt a nyerstégla- gyártás, azért a Mendei Téglagyárban tovább folyik a munka. Lázas tempóban halad a kemenceépítés, ugyanis négy kamrával bővítik az égetőteret. Már a téli nagyjavításhoz is hozzákezdtek, s jövő tavasszal zökkenőmentesen indulhat újból a téglagyártás.

az elhatározás: húszezer forintért 30 kilogramm ruha mosására alkalmas ipari mosógépet vásárol a gyár. A gépet megvették, s azóta a dolog leegyszerűsödött: a munkások reggel beadják a szeny- nyest, s este átveszik a tiszta ruhát — 2—3 forint ellenében.

•k

Ugyancsak húszezer forintot szavaztak meg a gyári dolgozók gyermekeinek üdültetésére. S mikor eljött a nyár, negyvenkét iskolás töltött 2—2 boldog hetet Sopron környékén, a Balaton s a Mátra legszebb üdülőiben.

•k

A harmadik húszezer forintot — közkívánatra — korszerű fogászati rendelő létesítésére fordították. E d- dia műnk kellett mulasztania annak, akinek a foga fájt. Most — hetenként háromszor — helyükbe jön a fogorvos a betegeknek.

★

Horváth Andrást eddig is sokan ismerték a gyárban. Néhány hónap óta pedig mindenki ismeri, hiszen üzleti kapcsolatban állnak vele.

Hogy elölről kezdjem a dolgot el kell mondanom, hogy

csemetet az üzem szépíti- 4 sére. f

★ I

Ahogy Horváth András a 4 virágait, olyan szeretettel ne- 4 velgetik itt a gyárban az em- 4 berpalántákat — az ipari la- $ nulókat — is. A vezetők — $ igen helyesen — már régen ^ felismerték azt a tényt, hogy % a gyár előtt álló feladatok ^ növekedésével a szakmunkás képzés . égi módszere mm fj képes lépést tartani. így tör- j tént, hogy az eddigi 10—72 £ ipari tanuló helyett az idén % ötvenhármán tanulják a la- £ katos és esztergályos szak- % mát a Gödöllői Gépgyárban. % Mégpedig nem akárhogyan! 4 Az eddig különböző mű ne- $ lyekbe szétszórt, egy-egy 4 szakmunkás mellé beosztott $ fiatalok számára nemrégiben $ korszerű tanműhelyt rendez- $ te.'c be. Három szakoktató irá- nyitásával 13 esztergagépen $ dolgoznak itt a gyerekek. S £ komolyan dolgoznak: olyan ^ alkatrészeket gyártanak, ame- $ lyeket a gyárban fel is hasz- $ nálnak. (

★

A munkahely — második 0 otthonod: ez a jelszó ma ná- í, lünk. S valóban az, második 4t otthon, ott, ahol igyekeznekJ azzá tenni. A Gödöllői Gép- $ gyárban igyekeztek. S mint } mondják, ez még csak a ':ez- 4 det... i

Nyíri Éva 4

az ország legnagyobb

BÚTORi

áruháza

Bp, Rákóczi út 65.

Kombináltszobák, hálószobák szekrények, fémbútorok nagy választéka várja!

Munkahely és második otthon

Horváth András a gyár kertésze. Az ő kötelessége az üzem területének parkosítása, csinosítása. Más dolog, hogy Horváth András a kötelességen túl szerelmese is a munkájának, szerelmese u fáknak, virágoknak. Telente, amikor jobban ráért, innen- onnan szerz-’tt üveglapok alatt tucatnyi virág palántát, díszcserjét nevelgetett féltő gonddal. Egy napon nagy öröm érte: a gyárból kikerült hulladékanyagokból — felhasználva az udvaron keresztül futó központi fűtés csőrendszerét — üvegházakat építettek neki. Azóta valóságos kertészetet létesített bennük. Először csak egy-két dolgozó jött, hogy nem adna-e pénzért egy cserép primulát, vagy begóniát, men. kelléni — Anna-napra. Mostanában pedig már egyenesen eladásra neveli a cserepes virágok nagy részét. Szabályos üzlet ez, még forgalmi adót is fizet utána a gyár. A haszon pedig kettős: a dolgozók is iól járnak, mert önköltségi áron vásárolhatják a szebbnél- szebb virágokat, meg a gyár is mert a jövede'emböl gyümölcsfákat vásárol a lakótelep köré, meg sok-sok fal Senki sem vitathatja, hogy \ egy gyár életét leghívebben a ■ gazdasági adatok, a terme- j lés számai jellemzik. Mégis,

: hadd mondjak el ezek helyett : néhány más természetű, de j ugyancsak érdekes számot,

I adatot a Gödöllői Gépgyár l életéből. Hadd beszéljek ez- ! úttal azokról a tettekről, in- í tézkedésekről, amelyek azok ! érdekében születtek, akik \ nélkül nincs termelés: az em- ! berekért.

I A tavalyi nyereségrészese- \ déssel kezdődött, összeültek ! a gyár vezetői s elhatározták,

> hogy bizonyos összeget visz- \ szatartanak s különböző szo- j ciális juttatásokra, a munka- 5 körülmények javítására fog- (ják fordítani. Ez az összeg — | természetesen — meg sem ko- ; zelítette azt, amit nyereség- j részesedés formájában kifi- {zettek, s mégis mennyi hasz- 4 nosat, szépet teremtettek be- f lőle!

í *

% Sok vesződséget — és ki- f adást — okozott például a 4 dolgozóknak a munkaruhák 4 mosatása: utánajárni, várni, *4 míg sorra kerül, s végül 10— '4 20 forintot fizetni egy-egy $ munkaköpeny, vagy öltöny ^ mosásáért. Így ment ez mind- % addig, míg meg nem született

Amikor a Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban jártam, éppen a napközis óvoda előtti térségen a „pancsoló” helyét jelölte ki a párttitkárból, igazgatóból, üzemi bizottsági elnökből, vezető óvónőből és szakemberekből álló bizottság.

Ficsor József elvtárs, a párttitkár hivatkozott arra, hogy ennek a megteremtését is abba a határozatba foglalta a taggyűlés, amely a Dávid-majorban lakó nyolcvan család helyzetének javításáról szól.

A pártszervezet egyik első feladata lett megszüntetni a Dávid-major „gyarmati” állapotát.

— Azt mondták ránk, Her- ceghalomon lakókra, hogy mi vagyunk a..„herpegek’^, £,„(&- vádiak meg a szegény „gyarmatlakók” — mosolyogva említette ezt a meghatározást Ficsor elvtárs.

Arra a kérdésre, hogy mi a panasza a központtól három kilométerre levő „gyarmat” lakóinak, Pálfal- vi István elvtárs, szervező titkár így válaszolt:

— A panaszaink lassan már elmúlnak. Dávid-majorban lakom én is. Most már egy pártszervezetben vagyunk. Sokkal jobb így. Az igazgatóság nem tehetett arról, hogy ott kevesebb — és nem egészen megfelelő a lakás. Azelőtt ezek közös- konyhás béresházak voltak. Elfogadható lakásokká alakították át. A vizet most vezetik be. A másik panasz az volt, hogy a dávidi konyha rosszabbul főzött, mint a herceghalomi. Megszüntettük: a külön üzemi konyhát és: innen, „Hercegről” viszik át í az ebédet. A gyerekeket sem: kell most már télvíz idején í gyalogoltatni az ■ iskolába,! mert fedett, féderes kocsi! hozza-viszi őket. Kultúrhe-! lyiségünk nem volt. Átalakí- i tottuk a régi műhelyt, s ab-■ ból ideiglenes kultúrhelyisé- \ günk van. Már két szabad j pártnapot is tartottunk ott, j filmvetítéssel. Hetvenen jöt- j tek el minden esetben. Jövőre; építünk kultúrházat is. Pál- j falvi elvtárs megszakította: a felsorolást és három gé- i pelt ívet tett az asztalra, i Közben azt mondta: Be-i vallom őszintén, én is úgy j éreztem. hogy a hercegha-: lomiaknak jobb dolguk van,: mert itt élnek a gazdaság: központjában. De a pártszer- j vezet az igazgatóval együtt: mindent megtesz, hogy a dá-; vidi lakók élete ne különbőz-; zék semmiben ...

A pártszervezet tervének 5. pontja kimondja:

„A Dávid-majori lakóházakat és a kultúrotthont rendbe kell hozni. A befejezés határideje 1959. december 31. Felelős: Lucza Ferenc gazdaságvezető.”

Az 5. ponthoz oda lehet írni: teljesítve!

A Herceghalomi Kísérleti Gazdaság főleg állattenyész-