Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

wst WEG» Ff k^Cirlao 1959. DECEMBER 30. SZERDA Akik önmaguknak adják fel a „leckét" Röviden csak vezetéknevü­kön mutatkoznak be: Le- hóczki, Cseri, Kurucz, Szat­mári és Kudlich. Talán egyi­kük sem ért még meg har­minc telet. Egyforma munka­ruha van rajtuk, csak annyi a különbség köztük, hogy egyikük-másikuk svájci sap­kát visel. Mint általában új ismeret­ségnél történik, eléggé vonta­tottan, szokványosán indul a beszélgetés. Megjegyezzük, hogy csupa fiatal embert lá­tunk a műhelyben. — Igen — válaszolják —, nálunk kilencven százalékban harminc éven aluliak dolgoz­nak. Aztán elújságolják, hogy a műhely munkásai öt brigád­ba tömörültek: az Ady-, a Petőfi-, a Kossuth-, a Tán­csics- és a Rákóczi-brigádba. Az első kettő 1955-ben, a harmadik 1957-ben, a negye­dik és az ötödik pár hete, a harmadik negyedév végén, a tíznapos kongresszusi műszak alatt alakult. — Mióta versenyeznek? — kérdezzük. Érdekes a válasz: — Mi nem is hagytuk abba a munkaversenyt, csak az el­lenforradalom alatt, ameddig nem dolgozhattunk. Nem is tudnánk már másképpen dol­gozni. Úgy látszik, a témához ér­tünk, mert most már pereg a beszélgetés, mind gyorsabban gombolyodik a beszéd fonala. — összeszoktunk — mondá­ja egyikük. — A brigádokban jól meg­értjük egymást, még az új brigádok is úgy dolgoznak, mintha már hosszú évek óta együtt lennének — így a má­sik. Aztán már egymás szavába vágva mesélnek. — Rendszeresen tartunk brigádgyűléseket. Minden brigád, brigádtag egy hónap­ra előre megkapja feladatát. — A feladatokat órára üte­mezzük. — Nagyon fontos ez, mert a többi műhely is csak így tud pontosan, folyamatosan dol­gozni. Mi alkatrészeket gyár­tunk a hajókhoz. Ebből talán már ki is talál­ták, hogy a Dunai Hajógyár­ban vagyunk Vácott. De fi­gyeljük tovább a beszélge­tést, mert ismerőseink a munkáról saját magukra fordítják a szót. — A műhelyben már vala­mennyien tagjai vagyunk a szakszervezetnek. Nem kérkedve mondják, inkább magyarázatképpen az előzőleg és ezután elmondot­takra. — Gépeinket szocialista megőrzésre vettük át — foly­tatja egyikük. — A kongresszusi műszak j alatt elhatároztuk, hogy el- j indítjuk az úgynevezett öt-; perces mozgalmat. Azóta] minden műszakkezdés előtt | öt perccel a gépeknél va- j gyünk. A következő percben meg: azt újságolják, hogy a Pe- j tőfi-brigád tagjai már vala-: mennyien rendszeresen ol-: vasnak szépirodalmi könyve­ket. El akarják érni, hogy a többiek is rendszeres olva­sói legyenek az üzemi könyv­tárnak. — Valamikor rendszeresen sportultunk. Jó lenne megint feleleveníteni a kicsit elfe­lejtett versenyeket — mond­ja valaki. Szomszédja meg­toldja: — A kultúréletet is jó len­ne élénkíteni. Kultúrhelyiség kellene. Ha negyven száza­lék támogatást kapnának, hat­van százalékot hozzá ten­nénk társadalmi munkával. Akik már ilyen igények­kel lépnek fel, nem élhetnek rosszul. Nem is élnek, bár kurtán adják a választ az ilyen irányú kérdésre: — Nem panaszkodhatunk. Hogy mennyire nem panasz kodhatnaik, hadd bizonyítsuk két példával. Pár éve még újságszámba ment. ha valak: vett egy motorkerékpárt. Ma 120 áll naponta a kerékpárszín alatt. Az Ady-brigád tagjai kö­zül háromnak van televíziója. Hárman a napokban veszik meg a készüléket. Tizenhár­mán vannak a brigádban. (Ugye, nem is olyan szeren­csétlen szám a 13?) Látják, hogy érdekel ben­nünket, amit elmondanak, ezért újabb részleteket tárnak fel gyárbeli életükből. — Az ebédidőket is haszno­san igyekszünk eltölteni. Nem tart fél óráig, amíg megesszük az ételt, hát nekiállunk olvas­ni. Rendszerint egy-egy érde­kesebb cikket olvasunk el, az­tán megvitatjuk — mondják. — Igen, szeretünk vitatkozni — kapja el az új gondolatot egyikük. — Valahogy meg­szoktuk már. Meg aztán hasz­nát is látjuk. Több szem töb­bet lát. így voltunk, amikor egyszer eléggé megszorultunk a munkával. Az egyik hajóal­katrészt addig szegecseltük. Tanakodtunk, vitatkoztunk, míg végre kisütöttük, hogy he­geszteni kell. Hetven munka­órát nyertünk vele. A kérdésre; mi ösztönzi őket arra, hogy így dolgozzanak, ugyanolyan egyszerű a válasz, mint az eddigiek. — Megkapjuk a tervet a ve­zetőktől, de a leckét már mi adjuk fél magunknak. Ezt pe­dig könnyebben és szíveseb­ben tanulja az ember. Veze­tőink pedig nemcsak számon- kérik a leckét, segítenek is az akadályok, a bajok elhárí­tásában. Béza Elemér elvtárs, a gyár igazgatója meséli, hogy a kongresszusi műszak ide­jén egyik nap este nyolc óra tájban végigment a gyáron. Az egyik műhelyben világos­ságot látott, benyitott. Javá­ban dolgoztak az emberek, pedig már rég lejárt a mun­kaidejük. Az igazgató kér­dőre vonta és hazaküldte őket. Le is tették a szerszámot és készülődtek, ö ment tovább. Körülbelül egy óra múlva új­ból arra vetődött. Ismét be­nyitott. Ott dolgoztak az em­berek, valamennyien. — Még nem kész a lecke, igazgató elvtárs — válaszol­ták a még szigorúbb kér­désre. Mennyi hasonló példát le­hetne leírni! Naponta talál­kozik ilyennel az ember. Mi hajtja ezeket az embereket? Mi készteti őket arra, hogy önmaguknak feladják a „lec­két”? Olvassunk csak el né­hány mondatot Fock Jenő elvtárs kongresszusi előadói beszédéből: „A dolgozók öntudatának növekedése gyorsítja fejlődé­sünk ütemét... Már sokszor beigazolódott, hogy a szocia­lizmus győzelmébe vetett hit­tel, szocialista öntudattal át­hatott emberek a párt szavára szinte csodákat tudnak mű­velni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozha­tatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond és mindent prémiummal akar elintézni.” Ez hát a válasz! — fi — UJ SZIGET A KÁSPI-TENGEREN December 25-én Bakutól £ mintegy 75 kilométerre, a ^ Káspi-tenger egyik szigetén ^ dolgozó geológusok vulkáni-1 kus kitörést észleltek a sziget í közelében. A mintegy 15 per- « ces vulkanikus kitörés kezde- £ tekor hatalmas szökőkút ^ emelkedett az ég felé, majd 200 méter magas lángoszlop ^ tört ki a víz színe alól. A £ lángoszlop rövid idő alatt ki- ^ húnyt, helyét sűrű füst fog- ^ lalta el. A füst eloszlása után ^ a vulkanikus kitörés helyén ^ mintegy egy kilométer hosz- ^ szú, fél kilométer széles szi- ^ get maradt. Vulkanikus kitöréseket elsői ízben 1861-ben figyeltek meg/f, a Káspi-tengeren, a legutolsó ^ hasonló jelenség 1950 decem- ^ bérében ment végbe. A kitö- * rés helyén akkor is kisebb sziget keletkezett, amely 1952-ig maradt meg. Siárharmincnégy év előtti orvosi receptgyűjtemény 1825-ből származó orvosi receptgyűjtemény került eldEa nyíregyházi levéltárban. A körülbelül száz oldalas könyv mintegy 250 házi orvosi recep­tet tartalmaz. A szerző ma­gyarázatokat is adott az orvos­ságok elkészítéséhez és hasz­nálatához. Húsz százalékkal növekszik jövőre mezőgazdaságunk öntözött területe Mezőgazdaságunk öntözhető területe a jövő évben mint­egy húsz százalékkal, 126 ezer holdról legalább 150 ezer holdra növekszik. A szántó­földi növénytermesztésben el­sősorban a természetes csa­padékhoz legjobban hason­lító, a növénynek és a ta­lajnak legmegfelelőbb eső­szerű permetező öntözés hó­dít tért. Különösen nagy lesz a növekedés a termelőszövet­— Lujzikám, most már igazán visszaadhatod a szemüvegemet... kezetekben: 1960-ban csak­nem kétszer nagyobb terüle­tet tesznek öntözhetővé, mint amennyi az idén mes­terséges csapadékot kapott. Ezenkívül nyolcezer holdon felújítják a használaton kí­vüli öntözőberendezéseket. A jövő évi öntözési prog­ram megvalósításánál több új módszert alkalmaznak a különböző helyi adottságok hasznosítására. A Bács me­gyei homokon, ahol a szo­kásos víznyerés lehetősége igen korlátozott, négyezer holdat öntöznek majd a ta­lajvizet felszínre hozó cső- kutak segítségével. A Heves megyei termelőszövetkezetek földjein megkezdik az ex- pressz-kutak fúrását. A Ke­leti Főcsatorna mentén ki­próbálják a szovjet vízágyú mintájára készített hazai ön­tözőgépeket; ezek traktorra szerelve juttatják el a vizet a növényekhez. Tizenkilenc vagon pemetefű gyógycukorka Békésen az idén összesen 19 vagon pemetefű gyógycu- korkát készítettek. A köz­kedvelt gyógycukorkából há­romszor annyi került az üz­letekbe, mint két-három év­vel ezelőtt. A Ghcorgi Dimitrov hajógyár Várnában A\\\\\\\\\\V«k\\\\W^\\\\\\\\\>\VÄVV\\V^^^ A LÁMPA SÚLYA - EGY GRAMM Új szovjet számológép-csoda A modern elektronikus szá­mológép több négyzetméter­nyi területet foglal el. A moszkvai Lebegyev fizikai intézet munkatársai a kö­zelmúltban azonban olyan elektronikus számológépet szerkesztettek, amely — bár több száz lámpából áll — akkora, mint egy közönsé­ges televíziós készülék. Az új, korszerű, kis mé­retű számológépben hi- degkatódos lámpák mű­ködnek, amelyek sok esetben kitű­nően helyettesítik a jóval bonyolultabb és költsége­sebb elektronikus lámpákat, elektromágneses reléket, sőt a félvezetős triódákat is. Az automatizálás széles­körű alkalmazása az iparban, a közlekedésben, a mezőgaz­daságban elképzelhetetlen a rádióelektronikus készülé­kek tökéletesítése és előállí­tásuk költségeinek csökkenté­se nélkül. A közönséges elektronikus lámpák nem túlságosan tar­tósak. Katód juk általában rövid élettartamú és köny- nyen tönkremehet. Ráadásul az elektronikus lámpák tö­meges gyártása nem gazda­ságos. Ezért a technika ma már átállt a megbízhatóbb és olcsóbb elemekre, a félveze­tőkkel működő triódákra és ferritekre. A Lebegyev fizikai inté­zet már komoly eredménye­ket ért el a rádióelektroni­kus berendezések tökéletesí­tésében. A legnagyobb siker mindenesetre a hidegkatódos gőztöltésű lámpa. Ezek a lámpák már vagy száz év óta ismeretesek, de régebben csak jelzésre és világításra használták azokat. A hidegkatódos lámpa emlékeztet a zseblámpa égőjére, de nincs benne izzószál: a ballont meg­töltő gáz vezeti az ára­mot. A lámpák működés közben világítanak és mutatják a le­adott jelzéseket. így kisegí­tő műszerek nélkül, könnyen és egyszerűen, a szó szoros ér­telmében egyetlen pillantással ellenőrizni lehet a legbonyo­lultabb készüléket is. A hidegkatódos lámpa igen olcsó: önköltsége maximáli­san egy rubel. Élettartama körülbelül 100 ezer óra, a közönséges elektronikus lám­pa garantált élettartama vi­szont mindössze 500—1000 óra. Az új lámpa előállítása egy­szerű és a félvezetős trió­dáktól eltérően nincs szük­ség hozzá különlegesen tiszta, drága anyagokra. Fél tonna üvegből és fél tonna nikkelből vagy molibdénből egymillió darab hidegkatódos lám­pát lehet gyártani. A gáztöltésű lámpa súlya mindössze 0,5—1 gramm. A hidegkatódos lámpákkal működő szovjet elektronikus számolóberendezés az első ilyen jellegű készülék a vi­lágon. Hói raktározza a vizet a sivatagi Általános hit szerint a teve azért viseli el az embernél jobban a szomjúságot, mert állítólag púpjában, mások szerint négy gyomrának egyi­kében vizet tud tárolni. Knut Schmidt-Nielsen egye­temi tanár most kiderítette az igazi okokat, amiért a tevék Társadalmi bírósági tárgyalás a Ganz Árammérőgyárban elé. A magas, sovány, 20 éves fiatalember zavartan, megil- letődve mondja el a történ­teket: — C. B. gépkocsivezetővel Budapestre mentünk bevásá­rolni, én felvettem elszámo­lásra 800 forintot. Útközben egy kicsit italoztunk és az italt én fizettem. Amikor hazaértünk, szombat délután lévén, nem számolhattunk el, tehát a pénzt magam­nál tartottam. Este elmentem táncolni, vasárnap tovább szórakoztunk, s hétfőn arra ébredtem, hogy 300 forin­tot elköltöttem a vállalat pénzéből. Kétségbeesésemben a számlát kijavítottam, de nagyon, nagyon megbántam, amit tettem. H. A. hasonlókat mond el. Ö is 800 forintot vett fel: Budapestre mentek bevásá­rolni. Háromszor pihentek meg, háromszor fröccsöztek. Nem italos ember, megártott a három fröccs. Amikor a ha­misítást elkövette, már nem volt józan. Az eset hétfőn történt, de nem volt tudomása R. J. szombati dolgáról. Az elnöklő Borbély Mihály- né a tanúkat hallgatja ki. Kál- nai Jenőné, a szállítási osztály vezetőhelyettese R. J.-re csak annyit tud mondani, hogy munkáját eddig becsületesen végezte. H. A. csendes, halk- szavú, jó munkás és a történ­teken ő csak csodálkozni tud. Ugyanígy beszél a többi tanú is, akik közül egyik-másik a két embert régen ismeri, kü­lönösen H. A.-t, aki tíz év óta dolgozik a gyárban. Végül dr. G. Nagy Béla vál­lalati jogtanácsos emelkedik szólásra és ő mondja el azt, ami az ügy lényege: — Lényegében bűnügyet tár­gyal a társadalmi bíróság. Bűnügyet, a szó szoros értel­mében. A dolgozó hamisított és csalt, megkárosította a népgaz­daságot 300 forinttal. Ez az ügy napokig, sőt hetekig is meg tudnak élni folyadék nél­kül. A professzor szerint a teve vízháztartásának kulcsa nem a púpjában, de nem is a gyomrában keresendő. Az állat összes szervei és szö­vetei az embernél sokkal na­gyobb mennyiségű vizet ké­pesek befogadni. A teve nemcsak jól bírja a vízvesz­teséget. de szervezete sokkal lassabban is válik meg a fo­lyadéktól. Olyan hőmérsék­leten, amelyen mi már erő­sen izzadunk, hogy lehűtsük testünket, a tevén még nyo­ma sincsen az izzadságnak. Meglepő jelenség az is. hogy míg az emberi test hőmérsék­lete legfeljebb három fok in­gadozást bír ki, addig a te­vénél 12 fokos hőmérséklet- í különbség is előállhat. A : köztudomásúan hideg siva- ; tagi éjszakában a teve test- i hőmérséklete erősen lehűl, i nappal pedig az ember szá- : mára kibírhatatlan magasra ; emelkedik. ] Megfigyelték azt is. hogy i a „sivatag hajója” szükség i esetén testsúlyának egyne- ] gvedét elveszítheti, de a víz- I veszteséget tíz percen belül ; olyan tökéletesen tudja pó- | tolni, hogy szemlátomást nye­j ri vissza normális testsúlyát. * ■■ ■' i ■ I I * Csokoládéhű rúzs i A belga illatszertárakban ! csokoládé ízű szájrúzst árusí- ] tanak, nyalánk természetű nők í (vagy férjük?) számára. nem került a büntetőbíróság í elé, nem börtönbüntetést szab- í nak ki érte, hanem társadalmi í bíróság foglalkozik vele és az; hoz ítéletet. — Ebben az ügyben nem az; volt a célunk, ihogy a vádlót- ] takból büntetett előéletű em-| berek legyenek, hanem az, | hogy okuljanak ők is, mások is] ebből az esetből. | A tárgyalás után I beszélgettünk dr. G. Nagy; Béla jogtanácsossal. — A társadalmi bíróság tár-] gyalása eredményes volt —] mondotta. — Hatással volt ez] a tárgyalás mindenkire, akii végighallgatta, vagy a faliúj-i Ságról elolvasta a jegyzőköny-í vet. A tárgyalás bizonyítja azt] is, hagy nem volt igazuk azok- ] nak, akik előtte ellenállást ta- j núsítottak a nyilvánosság ] igénybevételével kapcsolatban ] és beérték volna egyszerű igaz- ] gatói fegyelmivel. A társadalmi bíróság határo-] zata írásbeli megrovás volt és] javaslat az igazgatóhoz nyere-: ségrészesedés megvonásra és: kártérítésre. A Ganz Árammé-i rőben lezajlott társadalmi bíró- i sági tárgyalás — ahogy mon-; dani szokták — Péternek szólt, de az esetleges Pálok is tanul­hattak belőle. F. M. ! A pénzügyi osztály dolgo- l zója nem akart hinni a sze- \ mének. A két pénztári bi- S zonylatról kiabált a csalás \ és az okirathamisítás. R. J. \ kocsikísérő öt kilogramm \ fixirsót vett, s a 37,50 forin- ] tos ár helyett 337,70 forint £ szerepel a bizonylaton. H. A. \ 50 darab bakelit csillagfo- í gantyút szerzett be 144 fo- £ rint helyett 244 forintért. A gyár vezetői elhatároz- \ ták, nem tesznek a 20 éves }r. J. és a 31 éves H. A. ellen J bűnvádi feljelentést, hanem ^ ügyüket — élve a Népköz- ^társaság Elnöki Tanácsa tör- ^ vényerejű rendeletében adott ^lehetőséggel — társadalmi bí- $ róság elé utalják. y £ Tárgyalóteremmé alakult át ^ a Ganz Árammérőgyár kul- ^ túrterme, hogy nyilvánosan | tárgyalják meg H. A. és R. J. ^ kocsikísérők ügyét. A terem ^ végében tárgyalóasztal, pi- ^ ros drapériával borítva, mö- ( götte ül a háromtagú társadalmi bíróság, középen az elnök, Borbély '■’’hályné, egyébként is népi \'t ülnök. \ R, J, áll először a bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents