Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
wst WEG» Ff k^Cirlao 1959. DECEMBER 30. SZERDA Akik önmaguknak adják fel a „leckét" Röviden csak vezetéknevükön mutatkoznak be: Le- hóczki, Cseri, Kurucz, Szatmári és Kudlich. Talán egyikük sem ért még meg harminc telet. Egyforma munkaruha van rajtuk, csak annyi a különbség köztük, hogy egyikük-másikuk svájci sapkát visel. Mint általában új ismeretségnél történik, eléggé vontatottan, szokványosán indul a beszélgetés. Megjegyezzük, hogy csupa fiatal embert látunk a műhelyben. — Igen — válaszolják —, nálunk kilencven százalékban harminc éven aluliak dolgoznak. Aztán elújságolják, hogy a műhely munkásai öt brigádba tömörültek: az Ady-, a Petőfi-, a Kossuth-, a Táncsics- és a Rákóczi-brigádba. Az első kettő 1955-ben, a harmadik 1957-ben, a negyedik és az ötödik pár hete, a harmadik negyedév végén, a tíznapos kongresszusi műszak alatt alakult. — Mióta versenyeznek? — kérdezzük. Érdekes a válasz: — Mi nem is hagytuk abba a munkaversenyt, csak az ellenforradalom alatt, ameddig nem dolgozhattunk. Nem is tudnánk már másképpen dolgozni. Úgy látszik, a témához értünk, mert most már pereg a beszélgetés, mind gyorsabban gombolyodik a beszéd fonala. — összeszoktunk — mondája egyikük. — A brigádokban jól megértjük egymást, még az új brigádok is úgy dolgoznak, mintha már hosszú évek óta együtt lennének — így a másik. Aztán már egymás szavába vágva mesélnek. — Rendszeresen tartunk brigádgyűléseket. Minden brigád, brigádtag egy hónapra előre megkapja feladatát. — A feladatokat órára ütemezzük. — Nagyon fontos ez, mert a többi műhely is csak így tud pontosan, folyamatosan dolgozni. Mi alkatrészeket gyártunk a hajókhoz. Ebből talán már ki is találták, hogy a Dunai Hajógyárban vagyunk Vácott. De figyeljük tovább a beszélgetést, mert ismerőseink a munkáról saját magukra fordítják a szót. — A műhelyben már valamennyien tagjai vagyunk a szakszervezetnek. Nem kérkedve mondják, inkább magyarázatképpen az előzőleg és ezután elmondottakra. — Gépeinket szocialista megőrzésre vettük át — folytatja egyikük. — A kongresszusi műszak j alatt elhatároztuk, hogy el- j indítjuk az úgynevezett öt-; perces mozgalmat. Azóta] minden műszakkezdés előtt | öt perccel a gépeknél va- j gyünk. A következő percben meg: azt újságolják, hogy a Pe- j tőfi-brigád tagjai már vala-: mennyien rendszeresen ol-: vasnak szépirodalmi könyveket. El akarják érni, hogy a többiek is rendszeres olvasói legyenek az üzemi könyvtárnak. — Valamikor rendszeresen sportultunk. Jó lenne megint feleleveníteni a kicsit elfelejtett versenyeket — mondja valaki. Szomszédja megtoldja: — A kultúréletet is jó lenne élénkíteni. Kultúrhelyiség kellene. Ha negyven százalék támogatást kapnának, hatvan százalékot hozzá tennénk társadalmi munkával. Akik már ilyen igényekkel lépnek fel, nem élhetnek rosszul. Nem is élnek, bár kurtán adják a választ az ilyen irányú kérdésre: — Nem panaszkodhatunk. Hogy mennyire nem panasz kodhatnaik, hadd bizonyítsuk két példával. Pár éve még újságszámba ment. ha valak: vett egy motorkerékpárt. Ma 120 áll naponta a kerékpárszín alatt. Az Ady-brigád tagjai közül háromnak van televíziója. Hárman a napokban veszik meg a készüléket. Tizenhármán vannak a brigádban. (Ugye, nem is olyan szerencsétlen szám a 13?) Látják, hogy érdekel bennünket, amit elmondanak, ezért újabb részleteket tárnak fel gyárbeli életükből. — Az ebédidőket is hasznosan igyekszünk eltölteni. Nem tart fél óráig, amíg megesszük az ételt, hát nekiállunk olvasni. Rendszerint egy-egy érdekesebb cikket olvasunk el, aztán megvitatjuk — mondják. — Igen, szeretünk vitatkozni — kapja el az új gondolatot egyikük. — Valahogy megszoktuk már. Meg aztán hasznát is látjuk. Több szem többet lát. így voltunk, amikor egyszer eléggé megszorultunk a munkával. Az egyik hajóalkatrészt addig szegecseltük. Tanakodtunk, vitatkoztunk, míg végre kisütöttük, hogy hegeszteni kell. Hetven munkaórát nyertünk vele. A kérdésre; mi ösztönzi őket arra, hogy így dolgozzanak, ugyanolyan egyszerű a válasz, mint az eddigiek. — Megkapjuk a tervet a vezetőktől, de a leckét már mi adjuk fél magunknak. Ezt pedig könnyebben és szívesebben tanulja az ember. Vezetőink pedig nemcsak számon- kérik a leckét, segítenek is az akadályok, a bajok elhárításában. Béza Elemér elvtárs, a gyár igazgatója meséli, hogy a kongresszusi műszak idején egyik nap este nyolc óra tájban végigment a gyáron. Az egyik műhelyben világosságot látott, benyitott. Javában dolgoztak az emberek, pedig már rég lejárt a munkaidejük. Az igazgató kérdőre vonta és hazaküldte őket. Le is tették a szerszámot és készülődtek, ö ment tovább. Körülbelül egy óra múlva újból arra vetődött. Ismét benyitott. Ott dolgoztak az emberek, valamennyien. — Még nem kész a lecke, igazgató elvtárs — válaszolták a még szigorúbb kérdésre. Mennyi hasonló példát lehetne leírni! Naponta találkozik ilyennel az ember. Mi hajtja ezeket az embereket? Mi készteti őket arra, hogy önmaguknak feladják a „leckét”? Olvassunk csak el néhány mondatot Fock Jenő elvtárs kongresszusi előadói beszédéből: „A dolgozók öntudatának növekedése gyorsítja fejlődésünk ütemét... Már sokszor beigazolódott, hogy a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott emberek a párt szavára szinte csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond és mindent prémiummal akar elintézni.” Ez hát a válasz! — fi — UJ SZIGET A KÁSPI-TENGEREN December 25-én Bakutól £ mintegy 75 kilométerre, a ^ Káspi-tenger egyik szigetén ^ dolgozó geológusok vulkáni-1 kus kitörést észleltek a sziget í közelében. A mintegy 15 per- « ces vulkanikus kitörés kezde- £ tekor hatalmas szökőkút ^ emelkedett az ég felé, majd 200 méter magas lángoszlop ^ tört ki a víz színe alól. A £ lángoszlop rövid idő alatt ki- ^ húnyt, helyét sűrű füst fog- ^ lalta el. A füst eloszlása után ^ a vulkanikus kitörés helyén ^ mintegy egy kilométer hosz- ^ szú, fél kilométer széles szi- ^ get maradt. Vulkanikus kitöréseket elsői ízben 1861-ben figyeltek meg/f, a Káspi-tengeren, a legutolsó ^ hasonló jelenség 1950 decem- ^ bérében ment végbe. A kitö- * rés helyén akkor is kisebb sziget keletkezett, amely 1952-ig maradt meg. Siárharmincnégy év előtti orvosi receptgyűjtemény 1825-ből származó orvosi receptgyűjtemény került eldEa nyíregyházi levéltárban. A körülbelül száz oldalas könyv mintegy 250 házi orvosi receptet tartalmaz. A szerző magyarázatokat is adott az orvosságok elkészítéséhez és használatához. Húsz százalékkal növekszik jövőre mezőgazdaságunk öntözött területe Mezőgazdaságunk öntözhető területe a jövő évben mintegy húsz százalékkal, 126 ezer holdról legalább 150 ezer holdra növekszik. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a természetes csapadékhoz legjobban hasonlító, a növénynek és a talajnak legmegfelelőbb esőszerű permetező öntözés hódít tért. Különösen nagy lesz a növekedés a termelőszövet— Lujzikám, most már igazán visszaadhatod a szemüvegemet... kezetekben: 1960-ban csaknem kétszer nagyobb területet tesznek öntözhetővé, mint amennyi az idén mesterséges csapadékot kapott. Ezenkívül nyolcezer holdon felújítják a használaton kívüli öntözőberendezéseket. A jövő évi öntözési program megvalósításánál több új módszert alkalmaznak a különböző helyi adottságok hasznosítására. A Bács megyei homokon, ahol a szokásos víznyerés lehetősége igen korlátozott, négyezer holdat öntöznek majd a talajvizet felszínre hozó cső- kutak segítségével. A Heves megyei termelőszövetkezetek földjein megkezdik az ex- pressz-kutak fúrását. A Keleti Főcsatorna mentén kipróbálják a szovjet vízágyú mintájára készített hazai öntözőgépeket; ezek traktorra szerelve juttatják el a vizet a növényekhez. Tizenkilenc vagon pemetefű gyógycukorka Békésen az idén összesen 19 vagon pemetefű gyógycu- korkát készítettek. A közkedvelt gyógycukorkából háromszor annyi került az üzletekbe, mint két-három évvel ezelőtt. A Ghcorgi Dimitrov hajógyár Várnában A\\\\\\\\\\V«k\\\\W^\\\\\\\\\>\VÄVV\\V^^^ A LÁMPA SÚLYA - EGY GRAMM Új szovjet számológép-csoda A modern elektronikus számológép több négyzetméternyi területet foglal el. A moszkvai Lebegyev fizikai intézet munkatársai a közelmúltban azonban olyan elektronikus számológépet szerkesztettek, amely — bár több száz lámpából áll — akkora, mint egy közönséges televíziós készülék. Az új, korszerű, kis méretű számológépben hi- degkatódos lámpák működnek, amelyek sok esetben kitűnően helyettesítik a jóval bonyolultabb és költségesebb elektronikus lámpákat, elektromágneses reléket, sőt a félvezetős triódákat is. Az automatizálás széleskörű alkalmazása az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban elképzelhetetlen a rádióelektronikus készülékek tökéletesítése és előállításuk költségeinek csökkentése nélkül. A közönséges elektronikus lámpák nem túlságosan tartósak. Katód juk általában rövid élettartamú és köny- nyen tönkremehet. Ráadásul az elektronikus lámpák tömeges gyártása nem gazdaságos. Ezért a technika ma már átállt a megbízhatóbb és olcsóbb elemekre, a félvezetőkkel működő triódákra és ferritekre. A Lebegyev fizikai intézet már komoly eredményeket ért el a rádióelektronikus berendezések tökéletesítésében. A legnagyobb siker mindenesetre a hidegkatódos gőztöltésű lámpa. Ezek a lámpák már vagy száz év óta ismeretesek, de régebben csak jelzésre és világításra használták azokat. A hidegkatódos lámpa emlékeztet a zseblámpa égőjére, de nincs benne izzószál: a ballont megtöltő gáz vezeti az áramot. A lámpák működés közben világítanak és mutatják a leadott jelzéseket. így kisegítő műszerek nélkül, könnyen és egyszerűen, a szó szoros értelmében egyetlen pillantással ellenőrizni lehet a legbonyolultabb készüléket is. A hidegkatódos lámpa igen olcsó: önköltsége maximálisan egy rubel. Élettartama körülbelül 100 ezer óra, a közönséges elektronikus lámpa garantált élettartama viszont mindössze 500—1000 óra. Az új lámpa előállítása egyszerű és a félvezetős triódáktól eltérően nincs szükség hozzá különlegesen tiszta, drága anyagokra. Fél tonna üvegből és fél tonna nikkelből vagy molibdénből egymillió darab hidegkatódos lámpát lehet gyártani. A gáztöltésű lámpa súlya mindössze 0,5—1 gramm. A hidegkatódos lámpákkal működő szovjet elektronikus számolóberendezés az első ilyen jellegű készülék a világon. Hói raktározza a vizet a sivatagi Általános hit szerint a teve azért viseli el az embernél jobban a szomjúságot, mert állítólag púpjában, mások szerint négy gyomrának egyikében vizet tud tárolni. Knut Schmidt-Nielsen egyetemi tanár most kiderítette az igazi okokat, amiért a tevék Társadalmi bírósági tárgyalás a Ganz Árammérőgyárban elé. A magas, sovány, 20 éves fiatalember zavartan, megil- letődve mondja el a történteket: — C. B. gépkocsivezetővel Budapestre mentünk bevásárolni, én felvettem elszámolásra 800 forintot. Útközben egy kicsit italoztunk és az italt én fizettem. Amikor hazaértünk, szombat délután lévén, nem számolhattunk el, tehát a pénzt magamnál tartottam. Este elmentem táncolni, vasárnap tovább szórakoztunk, s hétfőn arra ébredtem, hogy 300 forintot elköltöttem a vállalat pénzéből. Kétségbeesésemben a számlát kijavítottam, de nagyon, nagyon megbántam, amit tettem. H. A. hasonlókat mond el. Ö is 800 forintot vett fel: Budapestre mentek bevásárolni. Háromszor pihentek meg, háromszor fröccsöztek. Nem italos ember, megártott a három fröccs. Amikor a hamisítást elkövette, már nem volt józan. Az eset hétfőn történt, de nem volt tudomása R. J. szombati dolgáról. Az elnöklő Borbély Mihály- né a tanúkat hallgatja ki. Kál- nai Jenőné, a szállítási osztály vezetőhelyettese R. J.-re csak annyit tud mondani, hogy munkáját eddig becsületesen végezte. H. A. csendes, halk- szavú, jó munkás és a történteken ő csak csodálkozni tud. Ugyanígy beszél a többi tanú is, akik közül egyik-másik a két embert régen ismeri, különösen H. A.-t, aki tíz év óta dolgozik a gyárban. Végül dr. G. Nagy Béla vállalati jogtanácsos emelkedik szólásra és ő mondja el azt, ami az ügy lényege: — Lényegében bűnügyet tárgyal a társadalmi bíróság. Bűnügyet, a szó szoros értelmében. A dolgozó hamisított és csalt, megkárosította a népgazdaságot 300 forinttal. Ez az ügy napokig, sőt hetekig is meg tudnak élni folyadék nélkül. A professzor szerint a teve vízháztartásának kulcsa nem a púpjában, de nem is a gyomrában keresendő. Az állat összes szervei és szövetei az embernél sokkal nagyobb mennyiségű vizet képesek befogadni. A teve nemcsak jól bírja a vízveszteséget. de szervezete sokkal lassabban is válik meg a folyadéktól. Olyan hőmérsékleten, amelyen mi már erősen izzadunk, hogy lehűtsük testünket, a tevén még nyoma sincsen az izzadságnak. Meglepő jelenség az is. hogy míg az emberi test hőmérséklete legfeljebb három fok ingadozást bír ki, addig a tevénél 12 fokos hőmérséklet- í különbség is előállhat. A : köztudomásúan hideg siva- ; tagi éjszakában a teve test- i hőmérséklete erősen lehűl, i nappal pedig az ember szá- : mára kibírhatatlan magasra ; emelkedik. ] Megfigyelték azt is. hogy i a „sivatag hajója” szükség i esetén testsúlyának egyne- ] gvedét elveszítheti, de a víz- I veszteséget tíz percen belül ; olyan tökéletesen tudja pó- | tolni, hogy szemlátomást nyej ri vissza normális testsúlyát. * ■■ ■' i ■ I I * Csokoládéhű rúzs i A belga illatszertárakban ! csokoládé ízű szájrúzst árusí- ] tanak, nyalánk természetű nők í (vagy férjük?) számára. nem került a büntetőbíróság í elé, nem börtönbüntetést szab- í nak ki érte, hanem társadalmi í bíróság foglalkozik vele és az; hoz ítéletet. — Ebben az ügyben nem az; volt a célunk, ihogy a vádlót- ] takból büntetett előéletű em-| berek legyenek, hanem az, | hogy okuljanak ők is, mások is] ebből az esetből. | A tárgyalás után I beszélgettünk dr. G. Nagy; Béla jogtanácsossal. — A társadalmi bíróság tár-] gyalása eredményes volt —] mondotta. — Hatással volt ez] a tárgyalás mindenkire, akii végighallgatta, vagy a faliúj-i Ságról elolvasta a jegyzőköny-í vet. A tárgyalás bizonyítja azt] is, hagy nem volt igazuk azok- ] nak, akik előtte ellenállást ta- j núsítottak a nyilvánosság ] igénybevételével kapcsolatban ] és beérték volna egyszerű igaz- ] gatói fegyelmivel. A társadalmi bíróság határo-] zata írásbeli megrovás volt és] javaslat az igazgatóhoz nyere-: ségrészesedés megvonásra és: kártérítésre. A Ganz Árammé-i rőben lezajlott társadalmi bíró- i sági tárgyalás — ahogy mon-; dani szokták — Péternek szólt, de az esetleges Pálok is tanulhattak belőle. F. M. ! A pénzügyi osztály dolgo- l zója nem akart hinni a sze- \ mének. A két pénztári bi- S zonylatról kiabált a csalás \ és az okirathamisítás. R. J. \ kocsikísérő öt kilogramm \ fixirsót vett, s a 37,50 forin- ] tos ár helyett 337,70 forint £ szerepel a bizonylaton. H. A. \ 50 darab bakelit csillagfo- í gantyút szerzett be 144 fo- £ rint helyett 244 forintért. A gyár vezetői elhatároz- \ ták, nem tesznek a 20 éves }r. J. és a 31 éves H. A. ellen J bűnvádi feljelentést, hanem ^ ügyüket — élve a Népköz- ^társaság Elnöki Tanácsa tör- ^ vényerejű rendeletében adott ^lehetőséggel — társadalmi bí- $ róság elé utalják. y £ Tárgyalóteremmé alakult át ^ a Ganz Árammérőgyár kul- ^ túrterme, hogy nyilvánosan | tárgyalják meg H. A. és R. J. ^ kocsikísérők ügyét. A terem ^ végében tárgyalóasztal, pi- ^ ros drapériával borítva, mö- ( götte ül a háromtagú társadalmi bíróság, középen az elnök, Borbély '■’’hályné, egyébként is népi \'t ülnök. \ R, J, áll először a bíróság
