Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
1959. DECEMBER 39. SZERDA «H «Mm hírlap SZEQÉNY QAZDAQOK EGY ÚJ MAGYAR FILM BEMUTATÓJÁRA FÖLDEM, SORSOM HERNÁDI GYÖRGY válogatott versei Hamarosan a fasizmus sötétsége borul Közép-Európa reménytelen egqre, „A nagy homályban vakon kalapálunk S kovácsoljuk önmagunk börtönét” — panaszolja keserűen, mert érzi, hogy minden dolgozó, minden szabadságra vágyó ember ezen a tájon ebben az időben, ha dolgozott, hogy megéljen, ellenségét: a fasizmust segítette bizonyos fokig. És a börtön el is következett, a börtön, az internálótábor, amelyben összekerült a szabadságharcos azzal, aki egyszerűen csalt nem felelt meg a fasizmusnak, bőre, származása miatt. Prédikáció című hatalmaslélegzetű nagy versében írja ezt meg felejthetetlenül. Aztán megéri a felszabadulást, hazatér szülővárosába Fehérvárra, ahonnan emigrálnia kellett, keresi a régi barátokat, akik elpusztultak a fasizmus valamelyik poklában, de emlékük él. mert „Erőszak, hatalom, hiába tépte szét Áldatlan sorsunk közös gyökerét. örökre eeyüttmaradunk, hogy számontartsuk A kiontott vért a korunk szégyenét.” A harcos kommunista nem lankadt el, tovább küzd, most már szabad hazában a szabadság végleges megszilárdításáért, úgy, ahogyan írásunk elején idézett verse végén — az első strófa indulását ismételve — viszi tovább a gondolatot: „Akkor is rólad ábrándoztam: szabadság És neked köszönhetem most napjaim Vezess hát tovább és lobogtasd előttünk újra Vérvörös zászlóidat.” (Szépirodalmi Könyvkiadó) Máté Iván A BAJUSZ MARAD! A Pest megyei Petőfi Színpad előadásáról A főhős, a szimbólummá magasodó bajusz gazdája: Kol- tai alispán. A korabeli haladó nemesség becsületes, őszinte, a valóságos élet talaján állő férfias típusának képviselője. Hidvéghy Lajosi: alkati és hangbeli adottságai alkalmassá teszik erre a szerepre. A felesége szeszélyeit teljesítő szerelmes embert, de e gyönge- ségei ellenére is: a talpig férfit ábrázolja, aki meglepetten kapja fel a fejét a „szörnyű” kívánságra, aztán udvariasan, kedvesen, végül keményen, férfiason és sziklaszilárdan védi a bajuszt. Jól érzékelteti a váltást: mikor megfogalmazódik benne, hogy igazi célja, családi életének nyugodtsága érdekében le kell „férfiúi díszéről" mondania. A nagy ba- jusz-tercettben, az előadás fénypontjában — ahol a rendező, a Várközit játszó Máday Endre és a Bandit játszó Puskás Tibor együtt remekel vele — érezzük át igazán fonák fájdalmának őszinteségét. S mivel „Tudod te, hol van Tornóc, Babeti?” (Bandi: Puskás Tibor, Babctt: Illésy Stefi) «2 a fájdalom fonák — szívből kacagunk rajta. Koltai nagy ellenlábasa, Thusnelda grófnő, a párizsi vendég: Ágh Éva. Belép, behozza a maga „nagyvilágának” bűbájos szavakba burkolt, de könyörtelenül önző és embertelen levegőjét. A színésznő eléri, hogy ezt a kis- sserüségében is nagystílű — és nagy stíl-őségével imponáló, veszélyes figurát nemcsak kinevetjük — de meggyűlöljük is. Ha lemondana néhol kellemetlen affelctálásáról, túlzott rájátszásáról (Várközi és különösen Bandi csábítása), ha belépőjét kidolgozná és csak beszéd helyett ének és beszéd megfelelő kombinációjával adná elő, ha jobban belefeledkeznék szerepébe — még jobb Thusneldát. kapnánk. Babettet, Thusnelda komor- náját Illésy Stefi, Bandit, Koltai inasát, Puskás Tibor játsz- sza. A színpadon ők élnek, mozognak a legfelszabadultab- ban. Mindketten hamisítatlan „népi figuráik.”, akiken ugyan látható átformálást végzett úri környezetük (különösen Bábelien), de akik megmaradtéit őszinte, romlatlan embereknek: Puskás remekül beletalált « csavaros eszű, „fondorkodó”, szókimondó, Babettel kakaskodó — végül is szerelemre lobbanó inas jópofán bumfordi figurájába. Illésy Stefi, az úrnőjét utánzó, finomkodó komornából kedvesen és mindvégig hitelesen jut el a szerelmes, igazi, romlatlan — és épp ezért Kol- taiék mellé álló — Babettig. Nagyon jó páncélba bújása és ..metreszkénf’ való jelenete. Nemcsak a helyzet: a szokatlan, „rémületes” dolgokba való belecsöppenés, hanem őszintén kivetített félelme, riadtsága, tanácstalansága teszi jeleneteit igazán kacagtatóvá. F égh József (Hugolini gróf), ha túlkarikírozva is, jól, mulatságosan oldotta meg szerepét. Nekik és természetesen Galambos Gabinek (Adelaide) és Ágoston Évának (Erzsi) köszönhetem, hogy olyan jól szórakoztam ezen a szívből jókedvű előadáson. Murányi Józsr > József Aítila-estet j ! rendezett a KISZ felszaba- ! dulási kulturális seregszem- í léje keretében a vecsési közt < ségi könyvtár és az irodalom! barátok körének vezetősége ; ' december 27-én. Az est beve> zetőjét dr. Fenyvesi Margit ! mondotta, a verseket Jancsó J ; Adrienn előadóművésznő, ! valamint Varró Judit, Ko- ! vács Dezső. Fekete József í ; és Szersén Gyula, az Egressy; ! Gábor Klub tagjai adták elő. i í A hangulatos esten közremű- ! küilött a vecsési művelődési i otthon kamarazenekara is. ! -----------------• Sikeres bemutató Dunakeszin ! „ . ... 5 Karácsony másnapján nagy ! sikerrel mutatkozott be új l műsorával a Dunakeszi Ma: gyarság kultúrotthonának í színjátszó együttese. Műsoj rukon Innocent Vince Ernő— ! Kállai István: Tavaszi keriní gő című háromfelvonásos j operettje szerepelt. > ! A huszonnyolc tagú együt- ] ! tes műsorát Keszeg Istvánná i ] rendezte, aki egyúttal Flóra: t ! ] szerepet is alakította az ope- : í rettben. Jó alakítást láttunk | > , ] még Boldi szerepében Ga- : : ramvölgyi Imrétől, a Kele-; ! < : ment alakító Gemzer And- j ; rástól és az Éva szerepét j ! játszó Gelencsér Évától. Piri] , j szerepében Bárány Imréné, ] ; Gátai szerepében pedig Papp i ! Kiss Károly játéka jelentett ] í még maradandó élményt a j ; bemutatón megjelent közön- i • , J : seg szamára. • } Ez a bemutató volt az első ‘ l j | a váci járásban, amely már ! ! a KISZ felszabadulási kulin- ] ; ralis seregszemléjének kere- í : tében zajlott le. : j Fedor Judit 1 í színjátszó szakreferens j „Akkor is rólad ábrándoztam, szabadság Mikor döglesztő fürdőjében a láznak Megválni készült a testtől a gondolat És a fantázia lebegő rongyai Fedték már csak a pőrén maradt csontokat” — ezzel a verssel tekint végig életén Hernádi György poszthumusz kötete utolsó költeményében. Ez a töretlen hit árad végig az egész köteten: egy kommunista költő pátosza szól a világhoz mindarról, amit.átélt, versbe öntött az utókor, a mi számunkra. És volt is mit átélnie! „Nyakunkon a kivertsés keresztje Kígyót küld az Cr... mindenki kapkodja bokáit” így szólal meg, ezen az Ézsaiás könyvéből ismert prófétai hangon, amikor a levert proletárdiktatúra után sikerül átvergődnie osztrák földre. Mögötte a vesztett forradalom, előtte a bizonytalan jövő. Menekülnie kellett annyi mással együtt akkor, 1919 után, mert „A nagy Szabadító keresésére cseréltük el a mosolygó tükröket és a zengő nótákat Ezért bujdossuk a Szomorúság erdőit és a Nyomor piszkos alagútait” A Walt Whitman-megterem- tette szabadvers — úgy, ahogyan akkoriban Kassákék körében kialakult — volt iskolája, de ennek a hangnak nagy történelmi elődje a protestáns bibliafordítás költői pátosza. Történelmi jelenét pedig a kitáruló végtelen világ lemér- hetetlen perspektívái adták akkor, a nagy orosz forradalom győzelme után fellángoló első forradalmak idején. A magyar forradalom azonban elbukott és Hernádi György emigrációban sóhajt fel vándorló élete során: „Mikor lesz vége e cudar állomásoknak, ötperces megállások, ötperces biztatások Nyergetlen életének” szórakozást kapunk három órán keresztül. Tabi — Szigligetiből és saját egyéniségéből merítve — ezt becsülettel megtette. A történet, a XVIII. századi Becsbe plántálva, olyan alaphelyzetet teremt, hogy az egyszerű szőrpamacs, a bajusz: sorsdöntő szimbólummá magasodik. A nemzeti jellegért kiálló férfias, komoly és minden vonatkozásában becsületes életszemlélet szimbólumává. A bajusz körül bonyolódik a cselekmény. Thusnelda gróf nő, a párizsi vendég és Hugolini gróf nemcsak Koltaiék és Vár- köziék becsületes életmódját, tiszta érzéseit akarja megváltoztatni, felrúgni — hanem Koltaiék pénzét is igyekszik megkaparintani. Céljuk érdekében Koltai bajuszát is le akarják borotváltatni. Koltai keményen ellenáll. De ahogyan megszerveződnek körülötte a becsületes erők, úgy döbben rá, hogy a látszat, a cél ked- véért — bármilyen fájdalmas — le kell bajuszáról mondania. A bajusz „elesik” — de Thusnelda és Hugolini is csúnyán lelepleződik. A házi béke helyreáll, a család itthagyja Bécset és indul vissza Tornácra. Thercsényi Tibor díszletei-D között Földeák Róbert rendező a kelleténél nehézkesebben, kissé mesterkélten mozgatja a szereplőket, gyakran állítja őket a rivalda elé. Azért feltűnő rendezésének ez a gyenge oldala, mert különben jól bontja. ki a darab humoros sodrását, mén nevetségesebbé élezi a különben is kacagtató helyzeteket. Megtalálja a karikirozásnak azt a halvány árnyalatát, amivel Tabi még a ..pozitív” szerep- j löket is szemléli. Hogy ezt a halvány árnyalatot néha túl- lépi: megértem. így akarja ellensúlyozni a szövegkönyvből is fakadó, bántó üresjárata,' kai. $ Alighanem Bartsay László % 1 Jártas-költés vőlegény-e $ ragadhatta meg Szigligeti Ede $ figyelmét, amikor vígjátólcá- $ ban csattanósan állította pel- $ lengérre a külföldet majmoló, % a „nagyvilági életet” élő mág- $ násokat és a földbirtokos osz- $ tály egyéb tagjait. Ebből a $ vígjátékból írta Tabi László a % Párizsi vendég című zenés f vígjáték — jobban mondva: fkisoperett — szövegkönyvét, gamely az operett-librettók felszínes nyelvén, de nevetésre J ingerlőn és szórakoztatva me- % séli el egy Bécsbe került ma- f gyár nemesi család tanulságos történetét. (A rendező a sok- ( kai kifejezőbb: A bajusz ma- % rád címmel játszatja.) ( Bartsay darabja (igaz, már ez sem eredeti munka) élő J problémákat feszeget. A \ XVIII. század végi és a XIX. század eleji nagy magyarosí- | tási mozgalom, a nemzeti jel- •leg megtalálása- — politikai í állásfoglalás, a Beccsel szemig beni ellenállás egyik formája f volt. Különösen akkor, amikor • f/faraink hosszú külföldi utánzásaikkal és Bécsbsn-lakásuk- í kai nemcsak ezt a mozgalmat ! gyengítik, hanem külföldön 1 herdálják el az ország pénzét, \ vagyonát. ; Szigligetinél a probléma a • felburjánzó kozmopolitizmus \ elleni tiltakozássá szelídül, ; míg Tabi a külfölddel — főleg í a Nyugattal — szemben meg- j mutatkozó túlzott csodálatot, • a „jó, mert külföldi” szemlé- ! letét teszi nevetségessé. t Az egykor nagyon fontos \ kérdés ma már nem érne meg egy egész estét betöltő daraí bot. De lia kibélelik azzal, • > amit ezzel kapcsolatban álta- í lános emberi dolgokról el le- \ hét mondani, ha feloldják J zenével (jelen esetben Vincze • Ottó szellemes, pajkos, vidám ! muzsikájával), humorral, ka- ! cagtató helyzetekkel — akkor I tanulságos, jókedvre derítő Bara Margit féltékeny sze-J retője talán a legjobban el- í talált figura valamennyi kö-£ zótt. Rátarti szépségére, büsz-J ke legyőzhetetlennek hitt sze- £ retőjére. Forró szenvedélyét £ megmételyezi a féltékenység, de még megcsalatva sem ké-^ pes arra, hogy végezzen bál- ványával. Játékában semmi J mesterkéltség, semmi merev- \ ség, szinte feloldódni látszik^ szerepében. Láng József Vámhidy Szi-J lárdja erőtlen, színtelen. (Ez ^ a színészt és a forgatókönyv-^ írót egyaránt terheli.) S ami £ ebből következik: nehéz el- { képzelni, hogy ez az inkább ^ csendes széplélek, mint me- rész, bátor, lenyűgöző hős sa- rokba szorítja E’atia NegrátJ Krencsey Mariann Hen- \ riette-je inkább csak szép, £ mint jó. Néhány képsor vitán J elszürkül, jelentéktelen figu- rává törpül; így Henriette £ alakítója semmiképpen, csu- J pán szenvedő részese lehet aj körülötte dúló véres kalan-í dók sorának. « Kár ezért a szép Jókai- ^ regényért. Méltóbb feldolgo- ^ zást érdemelt volna. í 3 Prukner Pál ^ Fatia Negra nyomában (Mádi-Szabó Gábor és Láng József) megérkezése az útszéli fogadóba. Pergő ritmusú, gyors sodrú jelenet ez, egy villanásnyi időre sem teátrális vagy vontatott. Sajnos, ezt nem mondhatjuk el a film további jeleneteiről. Ami ugyancsak a rendezőt terheli: néhány jelenetben erősen naturalisztikus vonásokkal dolgozik. így például Juon megvakulása, az égett arcú Anyica gyakori és túlzott előtérbe helyezése, az üldözési jelenet és így tovább. Kevesebb ezekből hívebben tükrözte volna a Jó- kai-regériy szellemét. A kiváló színészek ezúttal nehezen birkóznak gyengén megírt szerepükkel. Benkő Gyula kettős szerepében erőtlen. Ez nem csupán a forgatókönyv hibája, de téves szerepfelfogásából is fakad. Kevés különbséget fedezhetünk fel a két, teljesen ellentétes szerep között. Mint I-Iátszegi báró, túlságosan kimért, hideg, olykor ellenszenves; mint Fatia Negra nem egyszer rokonszenvesebb, érzelmekben és érzésekben gazdagabb. A nagy romantikus mesélő- nek, Jókainak sikerültebb művei közé tartozik a Szegény gazdagok. A regény falakjainak, a Lapussáknak alaptermészete az arany hajszolásának őrületéből fakad. Ez kísérte végig a legidősebb Lapus- sát, Demetert egész életútján, s még halálakor is zsarnokoskodik az ,egész családon, hogy így gyarapítsa tovább vagyonát. János, a fia, minden gazságra kész az örökség maradéktalan megszerzéséért. (Károly kisemmizése az örökségből.) Hiába a fény, a pompa, a mérhetetlen vagyon, lélekben szegények mindahányan. Ezt bontja ki regényében Jókai, és zsugoriságukat tűzi pellengérre akkor is, amikor szélesen áradó mesélő kedvében messzire elkanyarodik tőlük és új szálként fűzi a regénybe Fatia Negra történetét. Nem véletlenül. Fatia Negra csak erősíti a Lapussa Demeterek és Jánosok embertelen farkasvilágát. Ez a regény. S amit a film nyújt: szinte teljes egészében csak Fatia Negra drámája. Lapussa Demeter, János és annak ál- nok szolgája, Margari, csakúgy mint az örökösödési ha jsza áldozata, a kis Károly gyerek, súlytalan figurává törpül a filmen Fatia Negra kalandor életének tükrében. Persze, a filmírónak joga van ahhoz, hogy maga válasz- sza ki a regény hősei közül azokat, akiket akar. Ha Fatia Negra történetét alkalmasabbnak találta filmforgatókönyvben való feldolgozásra, mint a Lapussákét, ezért nem érheti vád. A hiba azonban jelen esetben az, hogy Fatia Negra drámája sem teljes a filmben. Bán ’Frigyes a romantikus kalandhős helyett, bestiális kalandort farag belőle. Hiányzik alakjából a Jókai megrajzolta viharos erejű szenvedély, a pénz mámora okozta őrület. Filmalakja sem lélektanilag, sem társadalmilag nem megalapozott. ' Nem ismerjük cselekedeteinek rugóit, jelleme hományos, kidolgozatlan. Cselekedeteinek nincs logikai lánca, s ezért nemegyszer a film meséje már a naivitás határán mozog. Például ékszert rabol, mint egy utolsó haramia, s ezt az ékszert Vámhidy Szilárd nevében (Vámhidy Henriette régi szerelme) küldi feleségének. Vagy: amikor felesége nyakán az igazi tulajdonos megpillantja ellopott ékszerét. Hátszegi — magára vállalja azí ékszer ajándékozását. Igaz,: így van ez a regényben Is, de i ott pontosan tudjuk. Hátszegi i mit miért tesz. A film nem ad i választ egyik kérdésre sem. A; jellemábrázolás fogyatékossá- \ gából következik az is, hogy] szinte már az első filmkockák] után világosan áll a néző előtt: ] Fatia Negra és Hátszegi báró] egy és ugyanaz a személy. Deí ha ezt jó előre tudjuk is, azt! már nem, hogy mi vezette* Hátszegit a kettős életre. Azután! : Míg a regényben Fatia í Negra elpusztítására szinte az í egész vármegye összefog, ad-; dig a filmben ez a leszámo- j lás csupán Hátszegi és Vám- \ hidy személyes ügyévé tör- \ pül. Nemcsak a sorozatos bű-; nők megtorlásáért üldözi! Vámhidy a haramiát — már í sejti, hogy az álarc mögött '• Hátszegi lapul —, inkább j személyes bosszúvágy vezeti: $ fizetni megcsalatott szerel- / méért. í y A filmíró Eán Frigyes hi- í oái miatt *„ 5 a rendező Bán Frigyes 5 / sem adhatott többet a néző- í nek a puszta kaland-történet- \ nél. Pedig a kezében volt a ^ lehetőség, mint filmíró és; rendező egy személyben na- \ gyot alkothatott volna, azt,; ami valóban nemes és mara- í tíandó ebben a Jókai-regeny-! ben: a kor társadalmának bí-! rálatát. Kivételes rendezői te-; hetségét is mindössze egyet- J ien képsorban csillantotta fel:í Hátszegi és ifjú feleségének \