Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1959. DECEMBER 29. KEDD

pest

Mbl.

icJCirlap

Iskola-szövetkezet alakult Bián

785 ESZTENDŐ ÉS MÉG TIZENÖT

! Még ezen a télen új szövetvezet alakul Bián, ebben a szövetkezeti községben, ahol különben a mezőgazdálkodással foglalkozók nagy többsége már idén tavasszal belépett az évek óta szép eredményekkel működő Dózsa Termelő- szövetkezetbe. Az új szövetkezetnek egyelőre 41 tagja, teljes három katasztrális hold földje van; és ebből máris nyilvánvaló, hogy nem valami mindennapi szövetkezet lesz az újonnan létesülő.

Eddig jelentkezett tagjai között egy sincs 15 évesnél idősebb, és valamennyien az általános iskola felső tagozatába járnak. Egyiküknek sincs saját földje, amivel a közösbe lépne, sőt — és ez a legfeltűnőbb —

alig akad közöttük parasztgyerek, legtöbbjük apja Pestre jár dolgozni, üzemi munkás, tisztviselő.

•— A szövetkezetiek gyermekei otthon is megismerkedhetnek a paraszti munkával; sok családban, ahol az apa, meg az anya is tagja a szövetkezetnek, a háztáji föld megmunkálásánál szükség is van rájuk, esetleg az aprójószág körül foglalatoskodnak.

Ugyanez a helyzet az egyénileg dolgozók gyermekeinél — fejtegeti dr. Nemes Dezső iskolaigazgató, hogy miért nem jelentkeznek nagyobb számmal az iskolai szövetkezetbe parasztgyerekek. — Viszont a többiek — éppen, mert odahaza nincs részük benne — megragadják az alkalmat és igyekeznek elsajátítani a mezőgazdasági munka minden csínját-bínját, érdekli őket, végtére falusi gyerekek.

Az iskola 200 négyszögöles kertjében gabpnát, veteményeset, takarmányt termel- getnek, tavaly gyümölcsfacsemetét is ültettek. Kora tavasszal pedig az iskola udvarán virágkertészetbe kezdeXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXN

A VILÁG ÉS AZ EMBER

Érdekes előadássorosai a TIT rendezésében

? "Az elmúlt hetekben a Pest megyei TIT szervezésében Világ és az ember címmel érdekes és tanulságos világnézeti előadássorozat kezdődött számos községben, többek között Bián, Budörsön, Abony- ban, Albex'tirsán, Isaszegen, Kistarcsán, Ürömön, Mono- £ ron, Dunaharasztin, Aszódon, ^ Ikladon és másutt, szám sze-í rint a megye tizennyolc köz-? ségében (tizenkilencedikként í Tápiószentmárton jelentke- zett az elmúlt napokban). A £ tíz népszerű ismeretterjesztő ^ előadásból álló sorozat a fi- ^ zika, a csillagászat, a föld- £ rajz, a biológia, az irodalom ^ es a tudomány témaköréből^ meríti témakörét. Az előadá- £ sokat majd minden esetben ^ filmvetítés egészíti ki, s teszi í még színesebbé, szemleltetőb- ? bé, vonzóbbá. |

A legtöbb községben már ^ megtartották a sorozat első ^ két előadását — Az anyag ^ titkai; Legenda és valóság a$ csillagos égről — s nyomban ^ hozzátehetjük, sikerrel. Duna- ^ harasztin például nyolcvan- J hárman hallgatták végig azj előadásokat, Budaörsön hat- ^ vanan, Ürömön ötvennyolcán, ; Isaszegen ötvenegyen. A hall- £ gatóság érdeklődésére jel- ^ lemző, hogy nem egy helyen g élénk vita bontakozott ki azj előadások után. Nem egyszeri lehetett hallani olyan véle- ? ményt is, hogy: „Én eddigi nem így tudtam, mert régenJ nem is így tanították ne- \ künk az iskolában.”

Az előadások eddigi mér- ; lege ezek szerint kétségkívül / pozitív. De szóvá kell tenni, ! hogy néhány helyen a nép- í művelés dolgozói még úgy í kezelik az előadások dolgát, ^ mintha ezzel a TIT-nek ten- J nének valamiféle szívességet.} Aszódon például a kultúrott-; hon igazgatója vajmi keveset \ tesz az előadássorozat sikere; érdekében. Ezt bizonyítja azj a tény is, hogy az első elő-! adáson csupán huszonketten, ! a másodikon pedig mindössze! tizennyolcán jelentek meg. A! dabasi és a szobi járás két- S két községében — Bugyi és:

Örkény, illetve Szob és Vá- mosmikola — mind a mai napig sem kezdődhetett meg — a helyi népművelési munkások hibájából — ez a minden tekintetben hasznos előadássorozat.

nek. Parkosítják az udvart, ahol egyébként tavaszra szabadtéri színpad is készül. Május elsejét már ott ünnepük a gyerekek szüleikkel együtt. Létesülő szőlőoltvány-telepük számára télen az iskola pincéjében oltanak és gyökereztet- nek. S a sokoldalú mezőgazdasági oktatásból természetesen az állattenyésztési ismeretek sem hiányozhatnak. Egy család méh, két nyúlpárocska képviseli egyelőre az állatállományt.

A tsz állatállománya ezzel szemben két hízóból és 12 tenyészbaromfiból áll majd, ami már komolyabb dolog.

Dr. Nemes igazgató, a jövendőbeli tsz-elnök sorolja a már pontosan kidolgozott terveket. Például azt, hogy fél holdon nagyobb munkaigényes növényt, cukorrépát termelnek.

— De azt még nem tudom, hol lesz a szövetkezet földje — mondja, de még jóformán be sem fejezi a mondatot, amikor belép az igazgatói irodába Bányai József, a községi tanács vb-elnöke és újságolja:

— Kiszemeltem már öt hold elsőrendű szántót.

— Nem, nem az sok! Egyelőre elég lesz nekünk három hold is — tiltakozik az igazgató, és ebben nyomban megegyeznek.

Most tehát csak egy kérdés vár válaszra:

— Mi lesz az új szövetkezet neve?

— Irodalmi szakkörünk Ka- rikó János nevét viseli, úttörőcsapatunkat Bartók Béláról neveztük el... — mondja elgondolgozva az igazgató tsz- elnök — Petőfi? Kossuth? Azt hiszem, Táncsics neve lesz a legjobb. Igen, én mindenesetre ezt fogom ajánlani az ala- ; kuló közgyűlésen.

Ezt Bányai József tanácséi- i nők is helyesli, és biztosítja az i igazgatót, hogy a tanács min- i

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx :

denben támogatja az iskolai \ szövetkezetei A „nagyok” \ termelőszövetkezete, a Dózsa \ máris elvállalta a patroné- j lást. Ilyen támogatással köny- j nyű kiszámítani,

a legrosszabb esetben is ■ 10—12 forintot fizetnek ! munkaegységenként. Per- j sze, ebben a szövetkezet- \ ben a tagok nem gyűjt-: hetnek össze sok száz \ munkaegységet,

de azért jól elvégzett munká- j juk után 1961. január 1-én \ fejenként pár száz forint üti \ apró markukat.

A tagnak jelentkezett nö- i vendékek türelmetlenül vár- i ják a félévi bizonyítványosz- í tást. Nemcsak az érdemje- i gyek miatt, de azért is, mert i bizonyítványosztás után ala- í kul meg a szövetkezet és kéz- : dődik a közös munka.

Miért várja például Polgár j József, a VIII. osztály jeles j tanulója az alakuló közgyű- ; lést? •

l

— Szeretek az iskolai kö- j zösségben dolgozni, nekem! nagyon tetszik minden közös \ munka — mondja —, pedig \ apjának, aki gyári munkás, j nincsen földje, a fiú sem ké- i szül mezőgazdasági pályára, i tanár akar lenni. És mégis;! Polgár Józsi arra is tud vála- ! szólni, miért léptek be a töb-! biek:

— Azt hiszem, legtöbbjüket j szintén a közös munka vonz- \ za. Mi mindnyájan szeretünk \ együtt dolgozni...

Szokoly Endre •

Pillantás a pátyi termelőszövetkezet udvarába

(Beron Gyula rézkarca a megye felszabadulásának 15. évfordulójára készített albumból)

Adni jó. Ez az ádáz, viharosan zúduló adakozás az ünnepek körüli napokban igazolja fenti kijelentést. És gondold meg, kedves olvasó, hogy mit jelent az aján- : dék, ha az adakozó és meg- : ajándékozott egyazon sze- ; mély.

i Mindez akkor jutott eszem- i be, amikor szemtanúja vol- i tam, hogy egy hetedhét or- i szagon ugyan innen, de min- : denesetre Pest megye utolsó | négyzetméterén fekvő köz- ; ség — Kemence — kultúr- : ház-avatásán jelen voltam.

■k

i Nyolcszáz évvel ezelőtt i kezdődött. Illetve nem is I nyolcszáz, hanem nyolcszáz- : négy éve, 1156-ban. Az első I feljegyzések ugyanis ilyen : aggastyánnak tartják ezt a \ falut, s ehhez még adjuk i hozzá azt a csekélyke időt ; is, amiről nem tudunk. A hi- I«atalos jubileum tehát 1956- \ ban volt esedékes, de hát ak- j kor az ország éppenséggel l nem volt ünnepi hangulat- ! ban, habár Kemence — úgy : mondják — megrázkódtatás : nélkül vészelte át az ellen- forradalom hónapjait. A község lakói egy emberként léptek fel a kevésszámú hő- börgő, s a bátortalanul jelen- kező reakciósok ellen. Aztán minden ment a régiben, illetve...

Illetve, mintha meggyorsult volna itt a tempó, az eltelt három esztendő alatt. Nagy ; dolog ez egy olyan faluban, : amely évszázadokat tud maga

mögött. Az a kedves bácsi

— Domszkinak hívják, s lengyel származású —, aki lelkes vigyázója lett a község történelmének, végnélkül sorolja az eseményeket. A prímá- si jobbágyok sorsát, a négy vár népét, akikből a község letelepülői adódtak és az 1848-as ellenállókat, akik Habsburgokkal viaskodtak.

★

El kellene egyszer már azt is dönteni, hogy honnan számítsuk egy ilyen kis község, egy falu létezését. Mert emelkedik benne néhány öreg épület, de ha kérded a helybelieket, hogy miről is nevezetes községük, azt mondják: „ott az újtelep”. S tényleg szépen sorakoznak a helyenként még vakolatlan házak. Nö, terebélyesedik a falu, hosszában-széltében, s elnézem azt a fiatalembert az autóból, aki — vasárnap ide, vasárnap oda —, szorgosan ténykedik házacskája kéménye körül. Boldog lehet ez az ember? Alighanem. S ha kérdeném arról, hogy mit tud Kemence múltjáról, talán úgy kezdené, hogy „amikor 1945-ben...”

*

Bár büszkék ők arra a nyolcszáz évre is és a Hazafias Népfront tervei szerint tavasszal mégis jubilálnak, talán jobban feszül majd a mellényük. De most másról van szó. Valamiről, ami közelebb történt és történik, érthető, érinthető, markolható, valóságosabb * valóságban. Az, hogy az az ezeregy- X- száz hold, ami az egyetlen ^ termelőszövetkezetüket je- $ lenti, hamarosan háromezerre $ terebélyesedik. Az, hogy ezek lián talán nem szippantja fel $ Budapest a fiatalokat, akik Ó kerek hétig dolgoznak a fő- óvárosi gyárakban, amíg vitt szontláthatják falujukat.

I

Ó És megajándékozták magu- ^ kát karácsony kriszlcindliként

— mint bevezetőben írtam — Ó egy kultúrházzal.

Ó lehet, hogy elfogultság, Ó meghatódottság, talán a városi Ó ember kalapot emelő tisztel- Ó gése a falu előtt: ez a hatal- Ó más szürke épület, ami előtt í irdatlan sárban végigtaposva ímost megálltam, arról bi- ? zonykodik, hogy ez a pillanat $ most egy másik honfoglalás! $S ahogy a színpadról t'égig- $lesem azt az ezer embert,, $akik faltól falig szoronganak {.a nagyteremben, egyelőre

csak állva, s máris olyan otthonosan, mintha akár nyolcszáz éve ismernék az épületet, — erősödik a hitem ezekben a kemenceiekben, s az ország sok ismeretlen „kemencéiében”, hogy sorsuk, életük végre eldöntött.

Hallom a megható beszámolókat arról, hogyan hordott követ, s gerendát a falu kicsije, s nagyja, keverte a maltert, oltotta a meszet és rakta a téglát hívatlanul, önszántából, hogy álljon ez az épület. És hogyan követelte máris jussát, hogy az avató műsorban megmutassa: nem érdemtelenül, s nem hiába emelkedett ide ez az épület. Hatvan-hetven évesek alakítottak kórust, hét-nyolcévesek sorakoztak balettbe, lelkes fiúk, lányok bifláztak be gyorsan verseket, s együtt volt a műsor, kissé még da- dogón, kissé még lámpaláza- san, — de a színpad tövében már ott testeseden a hivatalos szervek ajándéka, a televízió és a diavetítő, a. függöny mögött már suttogták egymásnak a legközelebbre tervezett műsor részleteit, s már fogalmazták a pesti színházaknak küldendő meghívók szövegét.

Szép volt ez a kemencéi vasárnap délután, s nagy igazságot tanultunk meg ekkor. Azt, hogy tizenöt esztendő néha többet jelenthet — nyolcszáznál.

Tokaji György

W\\\\\\\\\\\\\\

filmh'irek

A koppenhágai Triangel Teatret bemutatta Helmuth Káutner A többi hallgatás című új nyugatnémet filmet; amely a Hamlet motívumait dolgozza fel modern köntösben.

Jugoszlávia ajánlatot kapott Dejvid Abraham indiai filmművésztől, hogy készítsenek közös filmet a két országot egyaránt érdeklő témákról/ A film mindkét ország nyelvén készülne.

Elkészült Stanley Jírauusr hollywoodi filmrendező legújabb filmje Inherit the Wind címmel. Főszereplője egy tanító (Dick Jork), akit egy Amerikában még ma is érvényben levő törvény alapján vád alá helyeznek, mert a bibliával össze nem egyeztethető Darwin-elméletet propagálja.

beriség a maga emberi történelmének idején nem ment át különböző fejlődési fokozatokon. hanem ..kezdettől” a mai típusú emberként (homo sapiens) létezett. Ezt a minden tudományos alapot nélkülöző nézetet egyesek azért támogatják, mert nélküle az eredendő bűn dogmáját nem lehetne tovább fenntartani.

Egy másik antidarwinista elmélet szerint nem az ember származik a majomtól, hanem fordítva.

Szerintük a mai ember és a mai majmok közös emberféle őstől erednek. Ez az elmélet is merő feltevés és ellene mond mindaz a tárgyi bizonyíték; amit a darwinizmus maga mellett fel tudott és tud mutatni.

Kísérleteznek azzal is, hogy a tudományos származáselméletet összebékítsék a vallásos hittel. „A biológiai oktatás’* című nyugatnémet kiadványban (Georg Westenmann Verlag. NSZK, 3. kötet) ezt olvashatjuk például; „A vallásos beállítottságú olvasónak itt azt mondjuk hogy az alábbi fejtegetések ellenkeznek a bibliai teremtés-legendával, de annak mélyebb tartalmát nem érintik; nem akarják és nem is tudják megingatni az istenbe vetett józan hitet.’’

Valójában azonban a darwinizmus és a körülötte folytatott eszmei harcok egész története ellentmond ennek a békítési kísérletnek. Nem lehet egyfelől a darwinizmust, mint „bűnös tant” megtámadni, másfelől azt állítani, hogy nincs elleniét a fejlődéselmélet és a hit között.

Ihogy ez a lelet Darwint cáfolja, mert kitűnik belőle, hogy az ember másfajta lénytől származik, amely a majomhoz ugyan hasonló, de vele nem

íiTnnnc

berlini Tagesspiegel című lap ebből az alkalomból azt írta,

Politikai gyanúsítások

let ma már ott van a szocialisták fejében! Igen, uraim, egyesek számára talán nevetségesnek tűnik ez, de igen komoly dolog, s szeretném remélni, hogy ez a leszármazási elmélet nem hozza meg számunkra mindazokat a szörnyűségeket, amelyeket hasonló elméleteit a szomszéd országban felidéztek ...” (Itt Virchow a hat évvel korábban levert párizsi kommünre célzott.)

A politikai denunciálás eszközéről ma sem mondanak le. Az angol Clark 1954-ben azt mondotta, hogy Darwin „valószínűleg ugyanannyi bajt okozott, mint az összes hadianyag- gvárr>sr>k‘\

A darwinizmus elleni harc egy másik régi módszere a politikai kompromittálás. Rudolf Virchow német természettudós, aki a kellő tárgyi érvekkel nem rendelkezett, 1877-ben ehhez folyamodott. Abban az időben Németországban éles harc folyt a szociáldemokraták ellen, akiknek pártját a következő évben be is tiltották. Ilyen légkörben lépett fel Virchow a darwinizmus ellen a következő szavakkal; „Nem taníthatjuk és nem tekinthetjük tudományos eredménynek azt, hogy az ember majomtól vagy bármiféle más állattól származik .., Képzeljék csak el, hogy a leszármazási elméKét mai „irányzat"

Emellett azt is megkísérlik, hogy a darwinizmusnak idegen nézeteket tulajdonítsanak, s aztán azokat cáfolják diadalmasan. így például „a darwinizmussal szemben’’ — hangoztatják, hogy az ember és állat között nem csupán meny- nyiségi a különbség. Maga Marx. Darwin hagyatékának filozófiai folytatója, már régen a leghatározottabban hangsúlyozta az állat és az ember közötti minőségi különbséget.

Manapság az ember számlázásának új elméleteit próbálják a darwinizmus ellenségei felállítani. A próbálkozók egyik csoportja szerint az emA darwinizmus elleni vitában ma általában két fő irányzat mutatkozik meg; mint gondolat; lehetőséget elismerik a darwinizmust és vele az ember természetes eredetének elvét, rögtön hozzáteszik azonban. hogy mindez sajnos csak feltevés, ami a legkevésbé sincs bizonyítva. Másrészt arról is szívesen beszélnek, hogy nincs egységes leszármazási elmélet, hanem több különféle elmélet létezik. A nyugatnémet Portmann 1952-ben azt írta például, hogy ezek az elméletek „nincsenek abban a helyzetben. hogy az előző fejlődésnek olyan képét alkossák meg, amely az emberi életformát korábbi állati fokozatról vezetné le”.

fölötti erőik segítségével történt létrejöttét kell vallani. Az előbbi a darwinizmus és vele együtt a dialektikus materializmus álláspontja, az utóbbi a vallásoké. Valahányszor megkísérlik a tudományos származáselmélet tagadását és a teremtés-legenda elfogadhatóvá tételét, sohasem új ismeretek, tudományos igazságok nyerésére törekszenek, hanem csak egy túlhaladott reakciós társadalmi rend és a neki megfelelő ideológia fenntartására.

Mivel nincs mit büszkélkedni ?

sának bevált eszközéhez folyamodnak. így az ember származásának darwini gondolatát egy rövid mondatba foglalják, illetőleg hamisítják bele: „Az ember a majomtól származik.” Eközben elhallgatják, hogy semmiképp sincs szó a darwinizmus szerint a majmok, félmajmok, vagy az emberszabású majmok ma élő,csoportjainak bármelyik képvise’őjé- ről. „Semmiképpen sem eshetünk olyan tévedésbe, hogy az embernek ezt a legkorábbi ősét egy ma élő majommal azonosítjuk, vagy akárcsak ahhoz hasonlónak tételezzük fel” — írta szó szerint Darwin.

Egy friss példa arra. hogyan dolgoznak a darwinizmus ellenfelei a fogalmak összezavarásának eszközével: a leg-' utóbbi években Olaszországban majomember megkövesedett maradványait fedezték fel. A lelet korát 11 millió évre becsülték, A nyugatAz a taktika, amelyet a darwinizmus ellenfelei a múlt században leginkább alkalmaztak, arra törekedett, hogy nevetségessé tegye a Darwintól levonható következtetéseket. Wilberforce angol püspök adta ennek klasszikus példáját egy nyilvános vitában (1863), Darwin egyik legkorábbi követőjével Th. Huxley-vel szemben. Megkérdezte: „Csakugyan azt hiszi ön, hogy majomtól származik? Ha igen, nagyapai, vagy nagyanyai ágon tartja a majom-rokonságot?” Huxley találóan vágott vissza, mondván, hogy az embernek nem kell szégyellnie majomszerű ősét. „Számomra — mondotta Huxley — egy olyan ős lenne szégyellnivaló, aki hozzáértés nélkül belebeszél a tudomány dolgába, amiből semmit sem ért...”

Minthogy a darwinizmus ellenfelei képtelenek csakugyan hatásos tárgyi érvekkel előállni, a fogalmak összezavaráMinél mélyebbre ható és szilárdabb ismereteket szerez a tudomány az élet keletkezéséről és fejlődéséről, annál hevesebben kísérleteznek egyes körök a darwinizmus cáfolatával.

Az ember eredetének kérdése csak része a modern származáselmélet egészének, azonban száz esztendeje ekörül folynak a legelkeseredettebb viták. Mindkét álláspont világos: vagy az ember természetes származásának nézetét (az állatvilágból való leszármazását) vagy pedig természetRégi és új kísérletek a darwinizmus cáfolására