Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1959. DECEMBER 29. KEDD pest Mbl. icJCirlap Iskola-szövetkezet alakult Bián 785 ESZTENDŐ ÉS MÉG TIZENÖT ! Még ezen a télen új szövet­vezet alakul Bián, ebben a szövetkezeti községben, ahol különben a mezőgazdálkodás­sal foglalkozók nagy többsége már idén tavasszal belépett az évek óta szép eredmények­kel működő Dózsa Termelő- szövetkezetbe. Az új szövetke­zetnek egyelőre 41 tagja, tel­jes három katasztrális hold földje van; és ebből máris nyilvánvaló, hogy nem vala­mi mindennapi szövetkezet lesz az újonnan létesülő. Eddig jelentkezett tagjai között egy sincs 15 évesnél idősebb, és valamennyien az általános iskola felső tagoza­tába járnak. Egyiküknek sincs saját földje, amivel a közösbe lépne, sőt — és ez a legfeltű­nőbb — alig akad közöttük pa­rasztgyerek, legtöbbjük apja Pestre jár dolgozni, üzemi munkás, tisztviselő. •— A szövetkezetiek gyerme­kei otthon is megismerkedhet­nek a paraszti munkával; sok családban, ahol az apa, meg az anya is tagja a szövetke­zetnek, a háztáji föld meg­munkálásánál szükség is van rájuk, esetleg az aprójószág körül foglalatoskodnak. Ugyanez a helyzet az egyéni­leg dolgozók gyermekeinél — fejtegeti dr. Nemes Dezső is­kolaigazgató, hogy miért nem jelentkeznek nagyobb számmal az iskolai szövetke­zetbe parasztgyerekek. — Vi­szont a többiek — éppen, mert odahaza nincs részük benne — megragadják az al­kalmat és igyekeznek elsajá­títani a mezőgazdasági mun­ka minden csínját-bínját, ér­dekli őket, végtére falusi gye­rekek. Az iskola 200 négyszögöles kertjében gabpnát, vetemé­nyeset, takarmányt termel- getnek, tavaly gyümölcsfacse­metét is ültettek. Kora ta­vasszal pedig az iskola udva­rán virágkertészetbe kezde­XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXN A VILÁG ÉS AZ EMBER Érdekes előadássorosai a TIT rendezésében ? "Az elmúlt hetekben a Pest megyei TIT szervezésében Világ és az ember címmel érdekes és tanulságos világ­nézeti előadássorozat kezdő­dött számos községben, többek között Bián, Budörsön, Abony- ban, Albex'tirsán, Isaszegen, Kistarcsán, Ürömön, Mono- £ ron, Dunaharasztin, Aszódon, ^ Ikladon és másutt, szám sze-í rint a megye tizennyolc köz-? ségében (tizenkilencedikként í Tápiószentmárton jelentke- zett az elmúlt napokban). A £ tíz népszerű ismeretterjesztő ^ előadásból álló sorozat a fi- ^ zika, a csillagászat, a föld- £ rajz, a biológia, az irodalom ^ es a tudomány témaköréből^ meríti témakörét. Az előadá- £ sokat majd minden esetben ^ filmvetítés egészíti ki, s teszi í még színesebbé, szemleltetőb- ? bé, vonzóbbá. | A legtöbb községben már ^ megtartották a sorozat első ^ két előadását — Az anyag ^ titkai; Legenda és valóság a$ csillagos égről — s nyomban ^ hozzátehetjük, sikerrel. Duna- ^ harasztin például nyolcvan- J hárman hallgatták végig azj előadásokat, Budaörsön hat- ^ vanan, Ürömön ötvennyolcán, ; Isaszegen ötvenegyen. A hall- £ gatóság érdeklődésére jel- ^ lemző, hogy nem egy helyen g élénk vita bontakozott ki azj előadások után. Nem egyszeri lehetett hallani olyan véle- ? ményt is, hogy: „Én eddigi nem így tudtam, mert régenJ nem is így tanították ne- \ künk az iskolában.” Az előadások eddigi mér- ; lege ezek szerint kétségkívül / pozitív. De szóvá kell tenni, ! hogy néhány helyen a nép- í művelés dolgozói még úgy í kezelik az előadások dolgát, ^ mintha ezzel a TIT-nek ten- J nének valamiféle szívességet.} Aszódon például a kultúrott-; hon igazgatója vajmi keveset \ tesz az előadássorozat sikere; érdekében. Ezt bizonyítja azj a tény is, hogy az első elő-! adáson csupán huszonketten, ! a másodikon pedig mindössze! tizennyolcán jelentek meg. A! dabasi és a szobi járás két- S két községében — Bugyi és: Örkény, illetve Szob és Vá- mosmikola — mind a mai napig sem kezdődhetett meg — a helyi népművelési mun­kások hibájából — ez a min­den tekintetben hasznos elő­adássorozat. nek. Parkosítják az udvart, ahol egyébként tavaszra sza­badtéri színpad is készül. Má­jus elsejét már ott ünnepük a gyerekek szüleikkel együtt. Létesülő szőlőoltvány-telepük számára télen az iskola pincé­jében oltanak és gyökereztet- nek. S a sokoldalú mezőgaz­dasági oktatásból természete­sen az állattenyésztési isme­retek sem hiányozhatnak. Egy család méh, két nyúlpárocska képviseli egyelőre az állatál­lományt. A tsz állatállománya ez­zel szemben két hízóból és 12 tenyészbaromfiból áll majd, ami már komo­lyabb dolog. Dr. Nemes igazgató, a jöven­dőbeli tsz-elnök sorolja a már pontosan kidolgozott terve­ket. Például azt, hogy fél hol­don nagyobb munkaigényes növényt, cukorrépát termel­nek. — De azt még nem tudom, hol lesz a szövetkezet földje — mondja, de még jóformán be sem fejezi a mondatot, amikor belép az igazgatói iro­dába Bányai József, a községi tanács vb-elnöke és újságolja: — Kiszemeltem már öt hold elsőrendű szántót. — Nem, nem az sok! Egye­lőre elég lesz nekünk három hold is — tiltakozik az igaz­gató, és ebben nyomban meg­egyeznek. Most tehát csak egy kérdés vár válaszra: — Mi lesz az új szövetkezet neve? — Irodalmi szakkörünk Ka- rikó János nevét viseli, út­törőcsapatunkat Bartók Bélá­ról neveztük el... — mondja elgondolgozva az igazgató tsz- elnök — Petőfi? Kossuth? Azt hiszem, Táncsics neve lesz a legjobb. Igen, én mindeneset­re ezt fogom ajánlani az ala- ; kuló közgyűlésen. Ezt Bányai József tanácséi- i nők is helyesli, és biztosítja az i igazgatót, hogy a tanács min- i xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx : denben támogatja az iskolai \ szövetkezetei A „nagyok” \ termelőszövetkezete, a Dózsa \ máris elvállalta a patroné- j lást. Ilyen támogatással köny- j nyű kiszámítani, a legrosszabb esetben is ■ 10—12 forintot fizetnek ! munkaegységenként. Per- j sze, ebben a szövetkezet- \ ben a tagok nem gyűjt-: hetnek össze sok száz \ munkaegységet, de azért jól elvégzett munká- j juk után 1961. január 1-én \ fejenként pár száz forint üti \ apró markukat. A tagnak jelentkezett nö- i vendékek türelmetlenül vár- i ják a félévi bizonyítványosz- í tást. Nemcsak az érdemje- i gyek miatt, de azért is, mert i bizonyítványosztás után ala- í kul meg a szövetkezet és kéz- : dődik a közös munka. Miért várja például Polgár j József, a VIII. osztály jeles j tanulója az alakuló közgyű- ; lést? • l — Szeretek az iskolai kö- j zösségben dolgozni, nekem! nagyon tetszik minden közös \ munka — mondja —, pedig \ apjának, aki gyári munkás, j nincsen földje, a fiú sem ké- i szül mezőgazdasági pályára, i tanár akar lenni. És mégis;! Polgár Józsi arra is tud vála- ! szólni, miért léptek be a töb-! biek: — Azt hiszem, legtöbbjüket j szintén a közös munka vonz- \ za. Mi mindnyájan szeretünk \ együtt dolgozni... Szokoly Endre • Pillantás a pátyi termelőszövetkezet udvarába (Beron Gyula rézkarca a megye felszabadulásának 15. évfordulójára készített albumból) Adni jó. Ez az ádáz, viha­rosan zúduló adakozás az ünnepek körüli napokban igazolja fenti kijelentést. És gondold meg, kedves olvasó, hogy mit jelent az aján- : dék, ha az adakozó és meg- : ajándékozott egyazon sze- ; mély. i Mindez akkor jutott eszem- i be, amikor szemtanúja vol- i tam, hogy egy hetedhét or- i szagon ugyan innen, de min- : denesetre Pest megye utolsó | négyzetméterén fekvő köz- ; ség — Kemence — kultúr- : ház-avatásán jelen voltam. ■k i Nyolcszáz évvel ezelőtt i kezdődött. Illetve nem is I nyolcszáz, hanem nyolcszáz- : négy éve, 1156-ban. Az első I feljegyzések ugyanis ilyen : aggastyánnak tartják ezt a \ falut, s ehhez még adjuk i hozzá azt a csekélyke időt ; is, amiről nem tudunk. A hi- I«atalos jubileum tehát 1956- \ ban volt esedékes, de hát ak- j kor az ország éppenséggel l nem volt ünnepi hangulat- ! ban, habár Kemence — úgy : mondják — megrázkódtatás : nélkül vészelte át az ellen- forradalom hónapjait. A köz­ség lakói egy emberként lép­tek fel a kevésszámú hő- börgő, s a bátortalanul jelen- kező reakciósok ellen. Az­tán minden ment a régiben, illetve... Illetve, mintha meggyorsult volna itt a tempó, az eltelt három esztendő alatt. Nagy ; dolog ez egy olyan faluban, : amely évszázadokat tud maga mögött. Az a kedves bácsi — Domszkinak hívják, s len­gyel származású —, aki lelkes vigyázója lett a község tör­ténelmének, végnélkül sorol­ja az eseményeket. A prímá- si jobbágyok sorsát, a négy vár népét, akikből a község letelepülői adódtak és az 1848-as ellenállókat, akik Habsburgokkal viaskodtak. ★ El kellene egyszer már azt is dönteni, hogy honnan szá­mítsuk egy ilyen kis község, egy falu létezését. Mert emel­kedik benne néhány öreg épü­let, de ha kérded a helybe­lieket, hogy miről is neveze­tes községük, azt mondják: „ott az újtelep”. S tényleg szépen sorakoznak a helyen­ként még vakolatlan házak. Nö, terebélyesedik a falu, hosszában-széltében, s elné­zem azt a fiatalembert az au­tóból, aki — vasárnap ide, vasárnap oda —, szorgosan ténykedik házacskája kémé­nye körül. Boldog lehet ez az ember? Alighanem. S ha kér­deném arról, hogy mit tud Kemence múltjáról, talán úgy kezdené, hogy „amikor 1945-ben...” * Bár büszkék ők arra a nyolcszáz évre is és a Haza­fias Népfront tervei szerint tavasszal mégis jubilálnak, talán jobban feszül majd a mellényük. De most másról van szó. Valamiről, ami kö­zelebb történt és történik, érthető, érinthető, markol­ható, valóságosabb * valóság­ban. Az, hogy az az ezeregy- X- száz hold, ami az egyetlen ^ termelőszövetkezetüket je- $ lenti, hamarosan háromezerre $ terebélyesedik. Az, hogy ezek lián talán nem szippantja fel $ Budapest a fiatalokat, akik Ó kerek hétig dolgoznak a fő- óvárosi gyárakban, amíg vi­tt szontláthatják falujukat. I Ó És megajándékozták magu- ^ kát karácsony kriszlcindliként — mint bevezetőben írtam — Ó egy kultúrházzal. Ó lehet, hogy elfogultság, Ó meghatódottság, talán a városi Ó ember kalapot emelő tisztel- Ó gése a falu előtt: ez a hatal- Ó más szürke épület, ami előtt í irdatlan sárban végigtaposva ímost megálltam, arról bi- ? zonykodik, hogy ez a pillanat $ most egy másik honfoglalás! $S ahogy a színpadról t'égig- $lesem azt az ezer embert,, $akik faltól falig szoronganak {.a nagyteremben, egyelőre csak állva, s máris olyan ott­honosan, mintha akár nyolc­száz éve ismernék az épüle­tet, — erősödik a hitem ezek­ben a kemenceiekben, s az ország sok ismeretlen „ke­mencéiében”, hogy sorsuk, életük végre eldöntött. Hallom a megható beszá­molókat arról, hogyan hor­dott követ, s gerendát a falu kicsije, s nagyja, keverte a maltert, oltotta a meszet és rakta a téglát hívatlanul, ön­szántából, hogy álljon ez az épület. És hogyan követelte máris jussát, hogy az avató műsorban megmutassa: nem érdemtelenül, s nem hiába emelkedett ide ez az épület. Hatvan-hetven évesek alakí­tottak kórust, hét-nyolcévesek sorakoztak balettbe, lelkes fiúk, lányok bifláztak be gyorsan verseket, s együtt volt a műsor, kissé még da- dogón, kissé még lámpaláza- san, — de a színpad tövében már ott testeseden a hivata­los szervek ajándéka, a tele­vízió és a diavetítő, a. füg­göny mögött már suttogták egymásnak a legközelebbre tervezett műsor részleteit, s már fogalmazták a pesti szín­házaknak küldendő meghívók szövegét. Szép volt ez a kemencéi vasárnap délután, s nagy igazságot tanultunk meg ek­kor. Azt, hogy tizenöt esz­tendő néha többet jelenthet — nyolcszáznál. Tokaji György W\\\\\\\\\\\\\\ filmh'irek A koppenhágai Triangel Teatret bemutatta Helmuth Káutner A többi hallgatás című új nyugatnémet filmet; amely a Hamlet motívumait dolgozza fel modern köntös­ben. Jugoszlávia ajánlatot ka­pott Dejvid Abraham indiai filmművésztől, hogy készít­senek közös filmet a két or­szágot egyaránt érdeklő té­mákról/ A film mindkét or­szág nyelvén készülne. Elkészült Stanley Jírauusr hollywoodi filmrendező leg­újabb filmje Inherit the Wind címmel. Főszereplője egy ta­nító (Dick Jork), akit egy Amerikában még ma is ér­vényben levő törvény alap­ján vád alá helyeznek, mert a bibliával össze nem egyez­tethető Darwin-elméletet pro­pagálja. beriség a maga emberi törté­nelmének idején nem ment át különböző fejlődési fokozato­kon. hanem ..kezdettől” a mai típusú emberként (homo sa­piens) létezett. Ezt a minden tudományos alapot nélkülöző nézetet egyesek azért támogat­ják, mert nélküle az eredendő bűn dogmáját nem lehetne to­vább fenntartani. Egy másik antidarwinista el­mélet szerint nem az ember származik a majomtól, hanem fordítva. Szerintük a mai ember és a mai majmok közös emberféle őstől erednek. Ez az elmélet is merő feltevés és ellene mond mindaz a tárgyi bizonyíték; amit a darwinizmus maga mellett fel tudott és tud mu­tatni. Kísérleteznek azzal is, hogy a tudományos származáselmé­letet összebékítsék a vallásos hittel. „A biológiai oktatás’* című nyugatnémet kiadvány­ban (Georg Westenmann Ver­lag. NSZK, 3. kötet) ezt olvas­hatjuk például; „A vallásos be­állítottságú olvasónak itt azt mondjuk hogy az alábbi fejte­getések ellenkeznek a bibliai teremtés-legendával, de annak mélyebb tartalmát nem érintik; nem akarják és nem is tudják megingatni az istenbe vetett józan hitet.’’ Valójában azonban a darwi­nizmus és a körülötte folyta­tott eszmei harcok egész tör­ténete ellentmond ennek a bé­kítési kísérletnek. Nem lehet egyfelől a darwinizmust, mint „bűnös tant” megtámadni, másfelől azt állítani, hogy nincs elleniét a fejlődéselmélet és a hit között. Ihogy ez a lelet Darwint cáfol­ja, mert kitűnik belőle, hogy az ember másfajta lénytől származik, amely a majomhoz ugyan hasonló, de vele nem íiTnnnc berlini Tagesspiegel című lap ebből az alkalomból azt írta, Politikai gyanúsítások let ma már ott van a szocialis­ták fejében! Igen, uraim, egye­sek számára talán nevetséges­nek tűnik ez, de igen komoly dolog, s szeretném remélni, hogy ez a leszármazási elmé­let nem hozza meg számunk­ra mindazokat a szörnyűsége­ket, amelyeket hasonló elméle­teit a szomszéd országban felidéztek ...” (Itt Virchow a hat évvel korábban levert pá­rizsi kommünre célzott.) A politikai denunciálás esz­közéről ma sem mondanak le. Az angol Clark 1954-ben azt mondotta, hogy Darwin „való­színűleg ugyanannyi bajt oko­zott, mint az összes hadianyag- gvárr>sr>k‘\ A darwinizmus elleni harc egy másik régi módszere a po­litikai kompromittálás. Rudolf Virchow német természettu­dós, aki a kellő tárgyi érvek­kel nem rendelkezett, 1877-ben ehhez folyamodott. Abban az időben Németországban éles harc folyt a szociáldemokraták ellen, akiknek pártját a követ­kező évben be is tiltották. Ilyen légkörben lépett fel Vir­chow a darwinizmus ellen a következő szavakkal; „Nem taníthatjuk és nem tekinthet­jük tudományos eredménynek azt, hogy az ember majomtól vagy bármiféle más állattól származik .., Képzeljék csak el, hogy a leszármazási elmé­Két mai „irányzat" Emellett azt is megkísérlik, hogy a darwinizmusnak idegen nézeteket tulajdonítsanak, s aztán azokat cáfolják diadal­masan. így például „a darwi­nizmussal szemben’’ — han­goztatják, hogy az ember és állat között nem csupán meny- nyiségi a különbség. Maga Marx. Darwin hagyatékának filozófiai folytatója, már ré­gen a leghatározottabban hangsúlyozta az állat és az em­ber közötti minőségi különbsé­get. Manapság az ember számlá­zásának új elméleteit próbál­ják a darwinizmus ellenségei felállítani. A próbálkozók egyik csoportja szerint az em­A darwinizmus elleni vitá­ban ma általában két fő irány­zat mutatkozik meg; mint gondolat; lehetőséget elismerik a darwinizmust és vele az em­ber természetes eredetének el­vét, rögtön hozzáteszik azon­ban. hogy mindez sajnos csak feltevés, ami a legkevésbé sincs bizonyítva. Másrészt ar­ról is szívesen beszélnek, hogy nincs egységes leszármazási el­mélet, hanem több különféle elmélet létezik. A nyugatnémet Portmann 1952-ben azt írta például, hogy ezek az elméle­tek „nincsenek abban a hely­zetben. hogy az előző fejlődés­nek olyan képét alkossák meg, amely az emberi életformát korábbi állati fokozatról vezet­né le”. fölötti erőik segítségével tör­tént létrejöttét kell vallani. Az előbbi a darwinizmus és vele együtt a dialektikus mate­rializmus álláspontja, az utóbbi a vallásoké. Valahányszor megkísérlik a tudományos származáselmélet tagadását és a teremtés-legenda elfogadha­tóvá tételét, sohasem új isme­retek, tudományos igazságok nyerésére törekszenek, hanem csak egy túlhaladott reakciós társadalmi rend és a neki megfelelő ideológia fenntartá­sára. Mivel nincs mit büszkélkedni ? sának bevált eszközéhez folya­modnak. így az ember szár­mazásának darwini gondolatát egy rövid mondatba foglalják, illetőleg hamisítják bele: „Az ember a majomtól származik.” Eközben elhallgatják, hogy semmiképp sincs szó a darwi­nizmus szerint a majmok, fél­majmok, vagy az embersza­bású majmok ma élő,csoport­jainak bármelyik képvise’őjé- ről. „Semmiképpen sem eshe­tünk olyan tévedésbe, hogy az embernek ezt a legkorábbi ősét egy ma élő majommal azonosítjuk, vagy akárcsak ahhoz hasonlónak tételezzük fel” — írta szó szerint Dar­win. Egy friss példa arra. hogyan dolgoznak a darwinizmus el­lenfelei a fogalmak összezava­rásának eszközével: a leg-' utóbbi években Olaszország­ban majomember megkövese­dett maradványait fedezték fel. A lelet korát 11 millió évre becsülték, A nyugat­Az a taktika, amelyet a dar­winizmus ellenfelei a múlt században leginkább alkalmaz­tak, arra törekedett, hogy ne­vetségessé tegye a Darwintól levonható következtetéseket. Wilberforce angol püspök adta ennek klasszikus példáját egy nyilvános vitában (1863), Dar­win egyik legkorábbi követő­jével Th. Huxley-vel szemben. Megkérdezte: „Csakugyan azt hiszi ön, hogy majomtól szár­mazik? Ha igen, nagyapai, vagy nagyanyai ágon tartja a majom-rokonságot?” Huxley találóan vágott vissza, mond­ván, hogy az embernek nem kell szégyellnie majomszerű ősét. „Számomra — mondotta Huxley — egy olyan ős lenne szégyellnivaló, aki hozzáértés nélkül belebeszél a tudomány dolgába, amiből semmit sem ért...” Minthogy a darwinizmus el­lenfelei képtelenek csakugyan hatásos tárgyi érvekkel elő­állni, a fogalmak összezavará­Minél mélyebbre ható és szilárdabb ismereteket szerez a tudomány az élet keletkezé­séről és fejlődéséről, annál hevesebben kísérleteznek egyes körök a darwinizmus cáfolatá­val. Az ember eredetének kér­dése csak része a modern származáselmélet egészének, azonban száz esztendeje ekörül folynak a legelkeseredettebb viták. Mindkét álláspont vilá­gos: vagy az ember természe­tes származásának nézetét (az állatvilágból való leszármazá­sát) vagy pedig természet­Régi és új kísérletek a darwinizmus cáfolására

Next

/
Thumbnails
Contents