Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

4 ™K&Clrlap 1959. DECEMBER 29. KEDD AKI NEM LOLLOBRIQIDA... „A szakácsmuvészeti termelés évenként megismétlődő csúcspontja" Karácsonyi ételek különböző országokban Idézünk a hozzánk érkezett levélből: .. hiába jelentkeztem előbb, hiába van kétéves gya­korlatom, mégsem engem vet­tek fel, hanem egy olyat, aki csak most végezte a gép- és gyorsíró iskolát. Azért; mert én szemüveges, vékony lány vagyok, „akinek nincsen sem­mije”, ő pedig elegáns, min­dene mutatós. Dehát az ne dolgozzék, aki nem Lollo- brigida?” Az elkeseredett hang némi­leg indokolt. S. Lenke való­ban jobb munkaerő, mint akit felvettek. *J5zt maga a sze­mélyzeti vesető is beismerte, amikor véle beszélgettem. Le­het-e döntő, előnyhöz jutta­tó az, amit kapott ési nem szerzett az ember? Aminek a munkához, a feladatok jó vagy rossz elvégzéséhez sem­mi köze? Erre keresem a vá­laszt. Az ügyfelek szeme teles nélkül teszem fel neki a kérdést. Gondolkozik. — Nézze — mondja némi szünet után — nem mindegy, hogy ki áll a pult mögött. Külföldön is ez a törekvés. Igazam van? — Részben. De ne feledje: a külsőnek belsővel kell pá­rosulnia, a tartalomnak a formával. Igaz? — Igaz. Persze, ez a ritkább eset. Sokszor nehéz választa­ni az embernek, vagy ez, vagy az hiányzik. — Ha választ: formát ad tartalomért, vagy fordítva? — így is, úgy is. A jó mun­kaerő nagyon fontos. — S ha az nem a legszebb? — Hát szerintem akkor is. Persze, más a kereskedelem és más egy iroda. Elmondom neki S. Lenke esetét. Rosszallja^ Nem úgy kellett volna. Persze — az másutt van. Ami az érték hét a fontos: ki tudja job­ban, gyorsabban. Nem minden jó, ami szép S. Lenkével is beszéltem. Már legyint: — Szamár voltam. Nagyon elkeseredtem. Nem volt iga­zam. Tudja, a barátnőim kö­zött jónéhány sokkal szebb. Mégis: én boldogabb vagyok. Februárban lesz az eskü­vőm. Irigyelnek is ... Elszégyelli magát: — Sokan becsapódnak. Azt hiszik, a szép a minden. Az­tán ha üres a bolt, a kirakat hiába csillog, nem tud benne semmit venni a vevő. — Ez olyan felnőttes. — Igaza van. De egy-egy szomorú tapasztalat gyorsab­ban érleli az embert. Mert — elneveti magát — legalább komoly legyen, tudjon az, aki nem Lollobrigida ... Mészáros Ottó Magyar vadászok afrikai expedíciója Hétfőn reggel öttagú va- dászexpedició utazott Afriká­ba a Keleti pályaudvarról. Az expedíció, amelyben részt vesz Dénes István, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vadászati osztályának veze­tője, Széchenyi Zsigmond, a híres Afrika-vadász és út­leírás-író, Böröczki Kornél, a Lovasberényi Vadgazdaság igazgatója, Szunyoghy Albert, a Nemzeti Múzeum zooló­gusa, valamint Schuller Imre, a Budapest Filmstúdió opera­tőre, Velencéig vonattal te­szi meg az utat, s onnan ha­jóval utazik Tanganyikáig. Az expedíció három hónapig tar­tózkodik Afrikában, s fő fel­adata, mint ismeretes, a Nem­zeti Múzeum 1956-ban el­pusztult Afrika-tárának fel­újítása. Azonkívül, hogy nagyvadakra vadásznak, a rovargyűjteményt is kiegészí­tik és filmfelvételeket készí­tenek különböző afrikai tör­zsek életéről. A karácsony nemcsak ben­sőséges családi ünnep, hanem egyben a „szakácsművészeti termelés évenként megis­métlődő csúcspontja”. A Közép-Európában ha­gyományos „karácsonyi liba" tulajdonképpen an­gol találmány, noha Ang­liában a karácsonyi asz­talt inkább a pulykape­csenye díszíti. 1599 karácsony estéjén tör­tént, hogy Erzsébet királyné­nak éppen sült libát tálaltak fel, amikor futár érkezett és közölte, hogy megverték II. Fülöp spanyol király hajó­raját, a világhírű Armadát. Azóta az angol udvarnál a pulyka mellett a liba is hoz­zátartozik a karácsonyi va­csorához. Sok országban a ponty a karácsonyi vacsora fény­pontja. gyümölccsel töltve, spanyol nevén „turron”. Svédországban karácsony estéjén halat esznek. A tőkehal fogyasztását rendkívül körülményes és hosszadalmas szertar­tás előzi meg. A szárított tőkehalat három héten át naponta friss víz­ben áztatják, majd egy héten át fahamuba fektetik, ezt kö­vetően ismét három hétig meszes vízben ázik, majd új­ból három hétig naponta friss vízben tartják. Az eljá­rás következtében a hal öt­szörösére dagad és borzal­masan bűzlik. A svédek ugyan azt állítják, hogy megfőzve rendkívül ízletes. Lehet azonban, hogy nem is érzik a hal ízét, hiszen rendkívül erős pálinkát isz­nak hozzá. Észak-Amerikában szintén a pulyka a karácsonyesti va­csora fénypontja. A pulykához kizárólag vörös áfonyakompótot esznek. A háziasszonyok lagnagyobb örömére a házigazda komoly kötelessége, hogy karácsony estéjén felszeletelje a sült­pulykát. Erre a szokatlan munkára a férj úgy készül fel, hogy a féltve őrzött csa- laui recept szerint készült to­jáskonyakból előzőleg több pohárral lehajt. AKI VÉGIGALUDTA AZÉLETET Az angol Anna swanepoel mcgr szakítás nélkül 31 évig aludt 1906 nyarán az akikor 17 éves lány halálhoz hasonló álomba merüit és nem volt orvos, aki felébreszt­hette volna. Néhány hónappal ké­sőbb a tudományos világ meg­győződött arról, hogy igen ritka esetről van szó: az alvásközpont- ban zavar keletkezett. A lány időnként rövid időre magához tért, evett valamit, jwwjd isméi furcsán letargikus állapotba me- ■Tűit. Igaáán. csak :3i évi alvás után ébredt fel. Az akkor 48 éves asszony fiatal lánynak látszott. Fogalma sem volt az eltelt idő­szak eseményeiről, nem tudott semmit az első világháborúról és a modern technika vívmányai is ismeretlenek voltak előtte. S. Lenke ügyében járok. Végre a külön-külön beszél­getések után együtt ülünk: az igazgató, a személyzetis, a párttitkár és az újságíró. A maguk igazát gyengének érzők nevében kompromisz- szum-javaslat hangzik el: — Ha legközelebb gépírónő kell, okvetlenül S. Lenkét vesszük fel.,. — De miért nem őt vették fel most? Csend. Tétova válasz a sze­mélyzetistől: — Nagy nálunk a forga­lom. Egy csinos, mutatós lá­nyon szívesebben pilhen meg a felek szeme ... — Ez érv? — Hát... csak úgy gondol­tuk ... Azután sok minden kiderül. A kislány, akit S. Lenke he­lyett vettek fel, tényleg gyen­gébb, kezdő csak, lassan dol­gozik, sok hibával. Segít-e ezen, hogy csinos az arca, for­más a lába? — Ez... ez olyan szokás — mondja az igazgató. — Azt hiszi, csak.nálunk van így.? Előny - a formának Az egyik Népbolt Vállalat igazgatójával beszélgetek. Ker­Tíz női dolgozó munkáját néztem vég^g egyik textilüze­münkben. Hat közülük: több­szörös kiváló dolgozó. Pedig egyik sem szépség. — Ja, ez fizikai munka — mondják nevetve a munka­ügyi osztályon —, itt az az érték, ami valóban is az: a dolgozni tudás. A szép láb, a szép szem, száj keveset ér a gép mellett. Persze, az iro­da ... Lenne valami határvonal? Valami mesterségesen fel­állított RUbicon? Amelyen át csak az jut, akinél előnyös a forma? Butaság lenne ezt állítani. De igenis van olyan, hogy jogtalan előnyhöz jut az, „aki Lollobrigida”, s hoppon ma­rad a jobb munkaerő, mivel „nem Lollobrigida”. Egyetérteni vele, helyeselni nem szabad, nem lehet. Már csak azért sem, mert a kö­zös érdek egyetlen döntő szempontja: a munka! Érték lehet a külső is, a forma. Az is, ha bálról, férj- hezmenésről, fiúkról van szó. De ha az. írógép billentyűinek kopogtatásáról, a műszaki rajz vonalainak meghúzásá­ról, a bérlista vezetéséről van szó, akkor csak egy le­Korszerűsödnek a halászati termelőszövetkezetek -motoros brigádok járják a vizeket [ lászcsárdája működik az or- \ szág különböző vidékein. Az ország természetes vizei nek nagyrészén gazdálkodó 27 halászati termelőszövetkezet elnökei és főkönyvelői tárgyalták a közös munkáik idei eredményeit, a közelgő zárószámadás előtti feladato­kat, valamint az 1960-as évi terveket, tennivalókat. A fej­lődés iramát mutatja, hogy az idén hét és egynegyed millió forintnyi beruházással gyara­pították gazdaságukat, első­sorban a halászatot korszerű­sítő eszközeik leltárát. Csupán f perionhálókért — amelyek a ^ tapasztalatok szerint sokkal ^ célszerűbbek és tartósabbak ^ az eddigieknél — 370 000 fo- f, riintot fizettek ki. A szövetke­zeti halászoknak nem kell im­már naphosszat görnyedni az evezésben, a jelek szerint nincs messze az idő, amikor egészen „nyugállományba te­szik az evezőket, s motor rö­píti a bárkákat. Az idén újabb 22 motoros halászcsónakot sze­reztek a szövetkezetek, a mo­torizált brigádok száma így kilencvenre emelkedett. Kilenc szövetkezet új tehergépkocsit, két szövetkezet pedig hínár­vágó gépet vásárolt az idén. Javul a termelőszövetkeze­tek vizein az ivadékellátás, bővül a természetes vizek ho­zamát kiegészítő tógazdasági haltenyésztés. Az idén már 126 holdon neveltek utánpót­lásra ivadékokat, s 556 hold- nyi mesterséges tóban pontyot tenyésztettek. A melléküzemágak közül jelentős a szövetkezetek 650 holdnyi haltakarmánytermő területe, továbbá a négy kagylófeldolgozó üzem, amely kilenc telephelyen szép szivár- ványos gyöngyházgombokat készít, 22 halászati szövetke­zetnek pedig összesen 25 ha­Szilveszterkor vendéglátóipari kombinát nyílik Bián A Biatorbágyi Földmű­vesszövetkezet teljesen újjá­épített egy régi, omladozó épületet Bián és ebben való­ságos vendéglátóipari kombi­nátot rendez be. Az építke­zési munkálatok 600 ezer fo­rintot emésztettek fel, de megérte a sok pénz. Szép, korszerű söntés, étterem, eszpresszó-cukrászda, sőt még táncterem is lesz az épület­ben. A helyiségek berendezése 200 ezer forintba kerül. A teljesen korszerűen felszerelt konyha és előkészítő helyisé­gek mellett a kombinát dol­gozói részére külön pihenő­szobát és mosdót is beren­deznek. Elektromos hűtőszek­rényekkel, a legújabb típusú kávéfőzőgéppel látják el a cukrászda-eszpresszót. Külön­ben a cukrászda saját készít- ményű tortáit, süteményeit hozza forgalomba, cukrásza­tának kemencéit szintén az épületben helyezték el. Bi­liárdasztalt is beszereztek, esetenként pedig kitűnő zene­kar szórakoztatja a vendége­ket. A biai vendéglátóipari kombinát ez év utolsó nap­ján, Szilveszter este nyílik meg, az új esztendőt már benne üdvözölhetik a biaiak. Az új vendéglátóipari kombinát épülete A babona úgy tartja, hogy az asztalra kerülő ponty leg­nagyobb pikkelyét el kell tenni a pénztárcába, amely ettől egész éven át tele lesz pénzzel. Olaszországban karácsony­kor előszeretettel eszik a bá­rányhúst, továbbá különböző kolbászféléket, mazsolás ka­lácsot, cukrozott gyümölcsöt és nugátot. Az ínyenc franciák leg­inkább pulykát esznek karácsony estéjén, ezen­kívül véres és májas hurkát. Noha rendkívül szeretik a családias életet, karácsony estéjén hagyományosan ét­teremben vacsoráznak — per­sze csak az, aki bírja pénz­zel. Az éttermekben a te­hetősek hagyományos kará­csonyi vacsorája osztrigával és fehér borral kezdődik, utána erőlevesen és gyümölcs­salátán át vajkrémmel töl­tött biszkvit tortáig folyik a lakmározás, amelyet végül egy pohár pezsgővel öblíte­nek le. Spanyolországban is'1 puly­kát esznek és hozzá — furcsa ízlés — rengeteg édes li­kőrt isznak. A karácsonyi torta nagyon édes, marcipán- szerű dióskalács, cukrozott Megjelent Marx—Engels műveinek ne­gyedik kötete a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A kötet Marx és Engels 1846 májusa és 1848 márciusa kö­zött írott munkáit foglalja , egybe. Ebben az időben szü- i letett meg a „Filozófia nyo- ! morúsága" és a Kommunista i Párt Kiáltványa” is. Ebben a ; könyvben megtaláljuk a tudo- : mányos kommunizmus filo- I zófiai alapját alkotó dialek- I tikus és történelmi materia- ; lizmus fő vonásokban kidol- I gozott alapelveit. Elemzik a : tőkés társadalom gazdasági i viszonyait, bírálják a polgári ! közgazdászok munkáit, és [tovább folytatják a marxista í politikai gazdaságtan kidolgo- : zását. Meghatározzák a prole- ; tariátus világtörténelmi sze- j repét. Fontos irányelvet állíta- J nak fel a munkásosztály párt- í iáról, a forradalmi osztály ! harcának taktikájáról. A kötet > ezenkívül számos publicisiti- ! kai írást is tartalmaz. : * * • : Ugyancsak most jelent .meg ! a Magyar Szocialista Munkás- ípárt VII. pártkongresszusa. A ! kötet a következőket tartal- • mázzá: Az MSZMP Központi í Bizottságának beszámolója és : a párt feladatai. Az Irányel- í vek a gazdasági feladatok í megoldásához és a második í ötéves népgazdasági terv elké- i szítéséhez. Zárszó az első két ! napirendi ponthoz. Az MSZMP j VII. kongresszusának határo- í zata a napirend I. és II. ! pontjához, az MSZMP VII. ! kongresszusának határozata a í szocializmusért folyó harc ; történelmi tapasztalatairól és í a további feladatokról, és az ; MSZMP VII. kongresszusának : irányelvei gazdasági felada- ! tainkról. — Igen, de aki ért hozzá, pillanatok alatt leolvassa a szöveget. Az első számcso­port az állomás száma, a má­sodik a felhő mennyisége, a szél iránya és sebessége. A harmadik alatt szerepel a lá­tás, az időkép az észleléskor és az elmúlt órai időjárás. A negyedik számcsoport első két száma pedig a felhőtömeg magasságát és alapját jelzi. — Mit jelentenek ezek a kis gömbök és vesszőcskék a naplóban? — Szintén jelzések a nap­sütésre, esőre, ’ havasesőre. Nemzetközi jelzések. Ha az ember hosszú évek óta végzi ezt a munkát, úgy a vérévé válik, hogy szinte maga is műszer lesz. Már olyan ér­telemben, hogy a bőrén érzi például a nedvességfokot, vagy a közelgő rendkívüli időjárást. Ez a munka ' nem jelent állandó elfoglaltságot — emellett telepvezető is va­gyok —, csak óránként egy­szer kell vele 10—15 percet foglalkozni. Viszont nagyon nagy pontosságot követel. A műszerek adatait s az átszá­mításokat a legnagyobb pre­cizitással kell megállapítani, eltérések, hibák nem lehetnek. Időközben besötétedett, még­hozzá alaposan. Tóth elvtár­sat hívja a kötelesség, az esti észlelések megejtése. Ha legközelebb halljuk a rádióból, hogy: „a Meteoroló­giai Intézet jelenti”, gondol­junk arra. hogy ehhez a mo- nori észlelőállomás munká­ja is hozzájárult. Komáromi Magda őket és soha nem tévedtem. Pontosan a felhők alatt száll­nak. Persze, nemcsak a var­jakra bízzuk ezt. — Hogyan lehet az ilyesmit ellenőrizni? — Hidrogénnal töltött kis léggömböket bocsátunk fel. Stopperórával mérjük, mikor tűnnek el, s ezt az időt kell átszámítani magasságra. Ha 1500 méteren lógnak a felhők, az már vihart jelent. Ezeket az adatokat napjá­ban háromszor összegezzük, s telefonon jelentjük a központi intézetnek, ahol összegyűjtik az ország területéről beérke­zett jelentéseket, s azokat fel­dolgozzák. Természetesen eh­hez még rengeteg más szám, a világ minden részéről érkező adat is járul. A helyi időjárási adatokat, látási viszonyokat, ködöt stb. óránként jelentjük október 15-től március 15-ig a Feri­hegyi repülőtérnek, mert ne­kik Monor fontos tájékozódási pont. Ezenkívül pontos adatokat vezetünk az észlelőhelvet ért minden elemi csapásról, jég­esőről, fagyról, szélviharról, felhőszakadásról. — Hogyan történik a je­lentés? — A lehető legegyszerűb­ben. Számokkal. Nézze pél­dául ezt a számot: 12847-80000­96022-88694 — Hát ez valóban megfejt- hetetlennek tűnik avatatlan számára. fél foknyi különbség mutatja a levegő páratartalmát. Ennek a foknak egyeznie kell egy másik műszer, a higrométer által mutatott adatokkal. Mér­céül nagyon finom emberi haj­szál szolgál, amely szárazon ki­tágul, nedvesen összehúzódik. Vannak minimum és maxi­mum acélpálcikás hőmérőink is. A hőmérséklet megállapí­tása után csapadékmérés kö­vetkezik. Eső, dér, zúzmara, vagy hó — mindent mérünk. Külön kis műszerek szolgál­nak erre a célra. Mérjük a csapadék mennyiségét milli­méterekben, s ha hó van, an­nak vastagságát. Sorrendben harmadik folya­mat a szélmérés. Ezt a Wild- féle szélzászlóval végezzük, amely hét szélerősséget mér. A hetedik foknál már vihart jelentünk, mert az 80—100 kilométeres sebességet jelent. Ezután a látásvizsgálat kö­vetkezik: egy megadott ma­gaslati pontról milyen távol­ságra lehet tisztán ellátni. — Ehhez is valami külön­leges műszert használnak? — A legprecízebb műszert, ami csak létezik: a két sze­münket — nevet jóízűen Tóth Károly. — Mit gondol, hogyan lehet legjobban megmérni a felhőalap magasságét? Az ember kora reggel kimegy s megnézi, hol repülnek a var­jak, aztán már szemmértékre is megmondja a métert. Igen sokszor leellenőriztem már : Ahhoz, hogy a Meteorologiai i Intézet naponta- kiadja prog- i nózisát, az ország területén a : megfigyelőállomások hálózatá- ; nak rendszeres, jól összehan- i golt munkájára van szükség. | Megyénkben Monoron és Gö- jdöllőn működik meteorológiai | állomás. A monori észlelőállomás ve­hetője, Tóth Károly, aki 1952 : óta végzi az adatszolgáltatást. : — Munkánkban nincs semmi i titokzatos — mondja. — Leg- : feljebb az első percben tűnik i annak az előtt, aki nem ismeri i a rengeteg szám és táblázat ; rejtélyét. Minden feladat rit- ; musosan ismétlődik, reggel, | délben és este. A rendkívüli | időjárás, természeti jelenségek ' persze rendkívüli feladatokat : jelentenek. j Reggel a hőmérséklet meg- ; állapításával kezdjük. Ezt két- í féle hőmérővel, az úgynevezett száraz ■ és a nedves hőmérővel j mérjük. : — Mit jelent az egyik és mit ! a másik? • \ — A száraz hőmérő a min­; denki által ismert közönséges ; hőmérő. A nedves pedig egy ! olyan kis készülék, amelynek ! higanygömbjét desztillált víz- ; be áztatott muszlin takarja. ! Ez mutatja az aspirált hőmér- í sékletet. Ez annyit_ jelent, ; hogy méréskor megindítunk í felette egy ventillátort, amely ; öt percig „keveri" a levegőt. ; Utána leolvassuk a hőmérsék- \ letet, s a száraz és nedves hő- J mérséklet közötti két-két és Meteorológiai állomás - Monor

Next

/
Thumbnails
Contents