Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Szentendre III. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1959. DECEMBER 35. PÉNTEK P E S T M E C V E I H l R L A P K U L Ö N K I A D Á ffij Á‘ %. '"p. Felhívás! A városi ta.nács végrehajtó bizottsága felhívja mindazo­kat a háztulajdonosokat, akik részére az elrendelt házszám­táblák — távollétük miatt — kézbesíthetők nem voltak, hogy ennek átvétele végett a városi tanácsnál. I. emelet 4. sz. alatt 15 forint befizetése mellett azonnal jelenjenek meg. A házszámtábláknak időben való átvétele és elhelyezése segíti a január 2-án beinduló népszámlálást. Értesítjük a város lakossá­gát, hogy a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1959. évi 30. sz. törvényerejű ren­deletével elrendelte, az 1960. január 1-i. állapotnak meg­felelően a népszámlálást. Vá­rosunk területén is január 2-ával indul be a népszámlá­lás. A zavartalan végrehajtás céljából felkérjük a város eb­tartóit, hogy a népszámlálás ideje alatt az ebeket tartsák kötve. Egyesül a város két termelőszövetkezete Már évek óta foglalkoztat­ja a gondolat az Április 4 és az Uj Élet termelőszövet­kezet tagjait és vezetőségét, hogy hasznos, és mindenek- fölött eredményesebb lenne a termelés, ha a két terme­lőszövetkezet egyesülne. A gondolat azóta tetté érett és a napokban a két termelőszövetkezetben köz­gyűlést tartottak, ahol meg­beszélték az egyesülést. Az Április 4 Tsz pénte­ken tartotta közgyűlé­sét. ahol a tagok egy­hangúan a fúzió mellett foglaltak állást. A hatá­rozatban megegyeztek, hogy a két szövetkezet agronómusai január el­sején közös terv kidol­gozásához látnak hozzá. A zárszámadások megtör­ténte után pedig közgyűlést hívnak össze, ahol megvá­lasztják az új vezetőséget. — Miért indokolt a két szövetkezet egyesülése? — kérdeztük Kiss Pál és Tóth HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL RENDKÍVÜLI ÜLÉST tar­tott december 18-án a városi tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalták az 1960. évi községfejlesztési tervet, melyet jóváhagyásra a Pest megyei tanács VB-hez terjesztettek fel. Napirenden szerepelt még a VB 1960. első . negyedévi munkaterve, a körzeti rendelő területkijelölésé, valamint költ­ségvetési hitelátcsoportosítási javaslat a vízmű fejlesztése ér­dekében. A POMÄZI Posztógyár gaz­dasági tevékenységéről tár­gyalt december 23-án az MSZMP járási pártbizottsá­ga a gyár területén. Az ülés ismertetésére visszatérünk. A VÁROS ügyeletes orvosa december 31-én és január 1- én dr. Göllner Pál, körzeti or­vos. 12 TANÁCSTAG tett közér­dekű bejelentést és intézett kérdést a tanács vezetőihez a legutóbbi tanácsülésen. Felme­rült ismételten a szentendrei cigányok elhelyezése, a Vas­úti Villasor útviszonyai, köz­utak létesítése és a közvilágí­tás fejlesztése a város egyes pontjain. ELNYERTE a szocialista munkabrigád címet a papír­gyár első „Becsület” brigád­ja. A Czillárik Miklós kezdemé­nyezésére alakult brigád Gyurcsányi István vezetésével teljesítette vállalt feladatait és ünnepélyes taggyűlésen megkapták a szocialista mun­kabrigád cím viselésére jogo­sító oklevelet. A VÁROS idegenforgalmá­nak fejlesztéséről tanácskoz­tak december 21-én az idegen- forgalmi kirendeltség aktívái. A részvevők állást foglaltak a fizetővendégszolgálat szerve­zése a séta útvonalak rende­zése, a parkosítás és a mú­zeum fejlesztés fontossága mel­óit. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ szikvíztöltőgépet szerelnek fel a körzeti földművesszövetke­zetek szikvízüzemében. Re­mélhetőleg ezzel a szikvíz­ellátás megjavul a szentendrei üzlet- és vendéglátóegységek­ben. JELENTŐS intézkedéseket teltek és fokozott ellenőrzést vezettek be a pártalapszerve- zet javaslatai alapján a Szent­endrei Kéziszerszámgyárban a balesetek elkerülése, meg­előzése érdekében. Fokozzák a felvilágosító munkát is. A KONGRESSZUSI mun­kaverseny során teljesítette éves termelési tervét a Szent­endrei Papírgyár. December 19-től tervem felül még 350 tonna papírt adnak a gyár dol­gozói a népgazdaságnak. A FILMSZÍNHÁZ műso- RÁN december 24—27-ig: Fé­nyes esküvő, 28—31-ig: Gya­log a mennyországba. 1—3- ig: Emberi sors. A matiné mű­során 27-én; A császár paran­csára. CSOMAGOKKAL ajándé­kozta meg a vöröskereszt vá­rosi szervezete az egyedül élő, hozzátartozó nélküli öregeket. DECEMBER 26-ÄN kerül sor városunkban a Petőfi Szín­pad vendégjátékára. „Mikor a hars virágzik” c. darabot mu­tatják be. KÖZÉPKORI falmaradvá- nyokra bukkantak a Liget ut­cai csatornaépítkezéseknél. Géza elvtársaktól, az Ápri­lis 4 Termelőszövetkezet el­nökétől, illetve agronómu- sától. — Indokoltnak és feltétle­nül szükségesnek tartjuk az egyesülést, több ok miatt is. Ez mindenképpen csak hasz­nos lehet. Például nem sza­naszét építkezünk majd, ha­nem kialakul egy tanyánk, ahol például istállóinkat fel­építhetjük. Ez nagyban elő fogja segíteni az állatte­nyésztés fejlesztését. Jelen­leg 400 kh földünkre 56 számosállat esik az ideális pedig az lenne, ha 3 holdra esne 1 számosállat. Szüksé­günk volna egy száz férő­helyes tehénistállóra és egy 50 férőhelyes növendékistál­lóra. Ezt így, külön-külön nem tudnánk megvalósítani. Korszerű állattenyésztés nél­kül nincsen belterjes gazdál­kodás. Most például 31 te­henünk van, amelyeknek át­lagos évi tejhozama 3000 li­ter. Szeretnénk ezeknek szá­mát még 1960-ban ötvenre emelni. Hogy mit jelent ez, tessék kiszámítani. Azt hi­szem egészen egyszerű szá­molással rá lehet jönni ar­ra, hogy ez a tagságnak jelent több jövedelmet, de bár­mennyire is akartuk ezt a múltban megvalósítani, nem lehetett, mert a férő­hely korlátozott ben­nünket. — Szükséges az egyesülés azért is, mert a gépi kihasz­nálás sokkal tökéletesebb le­het, mint eddig volt. — Jövő évben kertészked­ni is kezdünk, s ez, amint tudjuk, sokkal több munkát igényel, mint a többi növény termesztése, illetve á többi művelési ág. Jelenlegi lét­számunkkal ezt nem tud­nánk megoldani. — Sertésállományunk jelen­leg tizenöt törzskönyvi el­lenőrzés alatt álló anyako­cából áll. Ezt szeretnénk tovább fejleszteni és a mala­cokat, mint tenyésztésre al­kalmas egyedeket értékesí­teni. Azt hisszük, nem mindegy az, ha ki­lónként 13 forintért, vagy mint lovábbtenyész- tésre alkalmas sertése­ket kilónként 22 forint­ért értékesítünk. Természetesen szükséges eh­hez a megfelelő takarmány­bázis kialakítása is, első­sorban fehérjedús takarmá­nyoké. — A felsorolt okok mellett természetesen következik a többi megtakarítás is. Lgy például nem lesz szükség két elnökre, több adminiszt­rátorra. Az így megtakarí­tott összegeket is a tagok kapják. — Tagságunk ezzel teljes egészében egyetértett és min­dem ellentmondás nélkül amellett szavazott, hogy tör­ténjen meg .az egyesülés. De vajon hogyan döntöt­tek az Uj Életben? Mihalik Kálmán, az Uj Élet Ter­melőszövetkezet elnöke eze­ket mondja: — Mi hétfőn tartottuk meg a közgyűlést. A tagság kimon­dotta az egyesülést, bár vol­tak olyanok is, akik ellene szóltak. Meg kell mondanom, hogy ezeknek az elvtársaknak nincsen igazuk. De nem is tudták megfelelőképpen in­dokolni az egyesülés elha­lasztását. Igaz lesznek olyan dolgok is, amelyek az egye­sülés után az első években problémát okoznak. Ilyen a munkaerőhiány. Az Április 4-nek jelenleg 60 tagja van, az Uj Életnek pedig 17. Az egyesülés után közel 1000 holdja lesz a szö­vetkezetnek, s így egy főre több mint tizen­három hold jut, a mi bi­zony sok. — Ennek ellenére meg va­gyok győződve, hogy helye­sen cselekszünk, amikor egye­sülünk, mert a jövőt tart­juk szem előtt és az bennün­ket fog igazolni. Népszámlálásra készül az ország Zenebarátok! Figyelem! vei lehetővé vált további fog­lalkozásainkon hanglemezről is életszerűbb, igényesebb, művészibb zenei élményt nyújtani. Szeretettel hívunk minden zenebarátot és érdeklődőt ezekre a kedves, hangula­tos „házi hangversenyekre”, mely nemesen szórakoztató jellege mellett segíteni kí­vánja az értékes zeneművé­szet folyamatos megismeré­sét. Mint már sajtó, rádió útján bizonyára mindenki értesült, január 1—10-e között kor­mányzatunk népszámlálást tart. Ugyanebben az időpont­ban az ENSZ-be tömörült ál­lamok mindegyikében nép- számlálást tartanak, hogy számbavegyék a világ népessé­gét is, különböző megosztás szerint. Pár mondatban szeretnénk városunk lakosságával ismer­tetni a népszámlálás jelentősé­gét, s főleg azt, mivel könnyít­heti meg az összeírok felelős­ségteljes és fárasztó munkáját. Jelentőségéről talán csak any- nyit, hogy a lakosság nem, foglalkozás szerinti megoszlá­sa, szakképzettsége és az ösz- szes egyéb kérdezett adat a távlati tervek elkészítésében, s ezzel együtt népgazdaságunk jövőjének, s egyéni boldogulá­sunk elősegítésében is döntő szerepet játszik. E^ért-végzi ál­lamunk a hatalmas előkészítő, feldolgozó jó pár éves munkát, mely természetesen nagy anya­gi áldozattal is jár. A lakosság feladata tömören összefoglalva: a pontos, kielé­gítő adatszolgáltatás, az össze­írok munkájának megkönnyí­tése. Ezekben a napokban le­hetőleg a család egy tagja tar­tózkodjék otthon, hogy a ren­delkezésre álló rövid idő alatt a népszámlálást minden zök­kenő nélkül lebonyolíthassuk. Városunk utcáin már napok­kal ezelőtt megjelentek a nép- számlálást bejelentő és az ösz- szes tudnivalókat részletesen ismertető hirdetmények. Abban a reményben zárjuk rövid tá­jékoztatónkat, hogy az új esz­tendő első napjaiban sorra ke­rülő népszámlálást városunk lakossága messzemenően támo­gatja, és egy jól végzett mun­ka örömével kezdhetjük az 1960-as évet. M.-né Állandó bizottságok beszámolója a tanácsülés előtt December 18-án, az esti órákban tartotta idei utolsó ülését a városi tanács. Az ülés napirendjén szere­pelt a tanács községfejlesz­tési és pénzügyi állandó bi­zottságainak beszámolója a megválasztásuk óta végzett munkáról, melyet dr. Kotsis Béla, a községfejlesztési ál­landó bizottság és Lusztiig Kálmán, a pénzügyi állandó bizottság elnöke ismertetett. Az elhangzott beszámolók azt igazolják, hogy a tanács szakbizottságai eredményesen működnek, munkájuk egyre tervszerűbb, aktívabban dol­goznak. A szakbizottságok munkája pozitiven hat a szakigazgatási szervek, a ta­nács egyes osztályainak mun­kájára. Ellenőrzik és segí­tik tevékenységüket. Ennek eredménye különö­sen érezteti hatását a pénz­ügyi osztály munkájában. Az állandó bizottsági tagok pél­damutatásukkal, felvilágosító munkájukkal jelentősen elő­segítették az adóbevételi ter­vek teljesítését. Nagy türe­lemmel foglalkoznak és dön­tenek vitás kérdések, bead­ványok fölött, ellenőrzik a költségvetési tételek felhasz­nálását,' a pénzügyi fegye­lem betartását. Rendszere­sen foglalkoznak a pénzügyi rendeletek tanulmányozásá­val, így a törvények és ren­deletek szellemében hozzá­értően cselekszenek. Mindezek alapján munká­jukat a tanácsülés elismerés­ben részesítette. Hasonló aktivitás jellemzi a községfejlesztési állandó bi­zottság tagjait is, bár mun­katerületük új, nincsenek ki­taposott ösvények. Az ez évi munka kialakította a megfelelő módszereket, mely remélhetően a város fejlődé­sének meggyorsításában, a céltudatos és megfontolt ter­vezésben, a társadalom moz­gósításában ' fog realizálódni. S bár korábban az egyes ta­nácsi . osztályok tehertétel­nek érezték, ma már igénylik az állandó bizottságok javas­latait, segítségét, mert hely- és emberismeretük elősegíti az igazságos döntéseket és intézkedéseket. Irodalmi őst Szentendrén December 16-án este 18 órakor a József Attila kul­túrotthon nagytermében a szentendrei járási könyvtár rendezésében Miklós Róbert irodalomtörténész az „Olva­sás művészetéről” tartott elő­adást. Az irodalmi estet A. Nagy György nyugalmazott újság­író nyitotta meg, majd ked­ves családias beszélgetés ke­retében sor került Miklós Ró­bert előadására. Megjelent az esten Vas Ist­ván költő, az ismert Shakes­peare- és Vilíon-fordító, a nagy sikerű Trisztán-dráma egyik szerzője, aki a közel­múltban tért haza angliai útjáról. Bár a jelenlevők száma .alig érte el a félszázat, mégis !ez a jól sikerült est emléke­zetes marad mindannyiunk : számára. Sipos László | TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK ÉS BESZÁMOLÓK... Bobák Árpád a 73. sz. választó- kerület tanácstagja f. évi decem- I bér hó 27-én du. 4 órakor i Szarvashegyi lakásán, Fodor ; László az 55. sz. választókerület I tanácstagja f. évi december hó I 28-án este 6 órakor a kocsigyár | kultúrtermében, Kunsági Sándor | a 43. sz. választókerület tanács* I tagja f. évi december 28-án este ; 6 órakor a III. sz. óvodában | (Vasúti villasor), Szelényi István ■az 5. sz. választókerület tanács- | tagja f. évi december 30-án este ! 5 órakor a Somogyi Bacsó part I 5. sz. alatt (Báder György laká- 1 sán) fogadóórát és tanácstagi be- ! számolót tart. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Pecsenka Margit Judit, Gulyás István, Kenéz János László, Balogh Agnes, Werner Éva Irén, Laszlovszky János, Csömör Katalin, Gombai Edit, Kispál Jó­zsef, Dobos Szidónia Katalin, Banos Zsuzsanna, Baltringer Má­ria, Toldi Zsuzsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Éles András—Zilahi Mária, Barancsi Ber­talan—Demjén Piroska, Gaál Ist- ván_Szőke Margit, Kárpáti László •-Vincze Emilia. % öt esztendővel ezelőtt érte- % sítést kapott a szentendrei mú- % zeum arról, hogy az állami % gazdaság Duna-parti iizem- $ egységének, területén sirlele- % tek kerültek napvilágra. A $ szivattyútelep építésekor lo- % vassirokat és sok szép leletet találtak, köztük ezüst csato- % kát, színes üveggyöngyöket % és gyűrűket. A Nemzeti Mú- ^ zeum azonnal megindította a $ mentőásatást és a már elpusz- ^ títottakkal együtt több mint tíz í sírról szereztünk tudomást. ^ Nemrégiben a Munkatherápiás ^ Intézet vette kezelésébe ezt a % területet és újabb építkezések- % be kezdett. Ezek során az előző £ ponttól körülbelül kétszáz á méterre a Duna felé. újabb ^ sírokra bukkantak. A szent- $ endrei múzeum mentőásatása í során eddig 19 sir feltárása történt meg, köztük egy na­gyon érdekes lósiré is, mely­ben a felszerszámozott ló mel­lett pajzs, sőt tőr is feküdt. A többi sírokból is érdelces le­letek gazdagítják a múzeum gyűjteményét, annak ellenére, hogy minden egyes sírt már év­századokkal ezelőtt kiraboltak. A sírrablók jól látták még a sírgödrök besüppedt helyeit, mert mindig pontosan ráástak a derékra és a mellkasra. Ke­resték az övét, a rajta levő tár­gyakkal. Kétségkívül ezeknek a tárgyaknak értékesnek kel­lett lenniük, ha megérték a földmunkát. Számunkra is maradtak azonban, régészeti szempontból értékes vastár­gyak, égetett agyagedények. Különösen nagy számban ke­rültek elő vasnyílhegyek és a fából készült íj csontlemez- borításai. A leletek alapján a temető a korai avarkorból való, a VI. szá, zad második feléből. A fegy- vertipusok és edények nyuga­ti germán, esetleg longobárd, hatást mutatnak. A budakalászi leletek elő­kerüléséig ez a korszak szinte lelet nélkül állt a járásunk te­rületén, hacsak nem számít­juk ide annak a törzsfőnek és családjának gazdag sírjait, me­lyeket még a múlt században megtaláltak Szentendrén. Az utóbbi sírok a VII. század ele­jére keltezhetők. Sírrablók nyomában Budakalász«!! A pénzhiány egyelőre késlel- \ teti a budakalászi koraavarkori $ temető teljes feltárását. Ha ez \ a jövőben mégis sikerülni fog, 5 akkor nagyban hozzájárulhat § a népvándorláskor eme perió- \ dúsának megvilágításához, az- \ zai a néhány hasonló teme- ^ tővel együtt, melyeket nemré- $ gén találtak a Dunántúlon. Ez \ az említett korszak, csak nagy \ vonalakban ismert az írott \ S történeti forrásokból és a ré- $ gészet kötelessége, hogy az \ anyagi kultúrát segítségül vé- 5 ve, megalkossa a történelem \ ma még hiányzó jelentős rész- $ létéit. \ Erdélyi István régész. a Magyar Tudományos Aka- $ démia régészetj kutaíócso- 5 port tudományos munkatársa. $ Harmadik összejövetelünk időpontja: dec. 30, szerda, este fél 7 óra. Hely: állami gimnázium, félemelet II. 6. terem. A zenei bemutatás anyaga: Ismerkedés a hangszerekkel, zenekarral. (Részben élő hang­szeres zenei szemléltetés, részben hanglemezekről nagy mesterek műveiből szemelvé­nyek meghallgatása.) Örömmel jelentjük, hogy korszerű zenegép beszerzésé­

Next

/
Thumbnails
Contents