Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

Afiltfuli Tfír III. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE A BAROMFITENYÉSZTÉS KÉRDÉSEIRŐL A Magyar Szocialista Mun­káspárt városi bizottsága és a városi tanács határozata értelmében tsz-einkben 1960- ban minden 100 kh földre 100 db törzsbaromfi és 7 má­zsa piacra kerülő baromfi felnevelését tervezik. Ez a jelenlegi állapothoz képest óriási ugrást jelent majd előre. Még a vezetők közül is töb­ben vannak, akik kételked­ve fogadják ennek szüksé­gességét és még inkább a meg- valósítási lehetőség realitá­sát. Igazuk van-e? Országunk Európában az egy főre jutó baromfihús fo­gyasztásában első helyen áll, megelőzve olyan orszá­gokat is, mint Anglia és a Német Szövetségi Köztársa­ság. Ezekben az országok­ban az egy főre jutó ba­romfihús fogyasztása alig éri el évente a 3,5—1,5 kg-ot, amíg nálunk sok éves átlag­ban minden emberre 11 kg baromfihús fogyasz­tása jut és az igények az utóbbi években egyre növekednek. Érezhető ez a ceglédi piacon is. De a belföldi fogyasz­táson túl a külföldi piaco­kon is nagyban keresik az ízletes magyar baromfihúst, a tojást, a pecsenyekacsát, pulykát, gyöngytyúkot, liba­májat és a tollat. Tudni kell, hogy az összes állatok és ál­lati termékek közül a ba­romfitermékeket exportál­juk legnagyobb százalékban jelenleg is, ugyanis ez a legkifizetődőbb. A tőkés országok pél- , dául „1 kg. gyöngy tyúkért 1958-ban átlagosan 1 dol­lárt fizettek. Tehát át­lagosan kétszer többet, mint a sertéshúsért. Jó ára van különben a puly­kának, libamájnak és a kül­földi piacokon szinte kor- ( látlanul felvennék a tollat. A külföldi piacokon azon­ban hova tovább csak mi­nőségi és egyöntetű áruval jelentkezhetünk, hiszen min­den exportáló ország erre törekszik és olcsón kínálja áruját. Jó minőségű, egyöntetű, nagy mennyiségű és olcsó áru baromfit pedig csak nagy­üzemi módszerekkel állítha­tunk elő a leggyorsabban. Tehát az export-lehető­ségek a hazai, sőt váro­sunk piacigényei paran- csolóan Írják elő a ba­romfitenyésztés gyors ütemű fejlesztését. Fontos feladat tehát és fel­tétlenül szükséges a nagy tö­megű baromfihús-előállítás feltételeinek mielőbbi meg­teremtése. Még a tél folyamán: 1. Mag kell teremteni a fé­rőhelyeket. A férőhelyek bizto­sításához az állam jelentős se­gítséget nyújt. Szükséges azon­ban és lehetséges — vannak fel nem tárt tartalékos — hogy tsz-eink a helyileg összeszedhető, fellelhető anyagokból építsenek ba- romfiólakat, kifutókat, telepeket. 2. Biztosítani kell a szüksé­ges felnevelésre váró állo­mányt, erre a lehetőségek adottak. A fajta kiválasztásá­nál arra kell törekedni, hogy minél több jövedelmet adó faj­tákat állítsunk be. Erre váro­sunkban legmegfelelőbb a 3 szín változatú magyar fajtám: — sárga, fehér és kenderma- gos, — jó tojó, ízletes húsú, jó élelem kereső fajta. Fontos fel­adat továbbá az is, hogy ahol erre alkalmas természeti adottságok van­nak, rendezkedjenek be a víziszárnyasok tenyészté­sére. Lenin, Kossuth, Vörös Csillag, Dózsa Népe tsz adottságai erre kedvezőek. 3. Ki kell válogatni a barom­fitenyésztésben jártas emberek közül a legmegfelelőbbeket, akik a gondos ápolást hivatás^ nak érzik. (Igaz, szakemberek ezen a téren nem állnak töme­gével rendelkezésre, de tapasz­talattal rendelkezők vannak.) Az anyagi érdekeltségüket az új eredményességi mun­kaegység elosztás elvé biz­tosítja. Eszerint minden 220 forint ter­melési érték után 1 munkaegy­ség jár. Tegyük fel ezután a kérdést, szükséges és lehetséges-e a ba­romfitenyésztés előírt mértékű fejlesztése? Erre csak egy vá­lasz lehet. Igen! b. k. „Szellemes“ megoldás \ 'í Éttermeinkben, vendéglők- $ ben hitel nincs. Nem adnak hi- % telt gyógyfürdőnk büféjében £ sem. Erre úgy figyelmeztetik a % közönséget, hogy kiírták: „Hi- ^ tel" — és utána egy szép ál-fy mát rajzoltak. Ezzel „szép ma-£ gyárosán” azt mondják: „Hitel $ alma”. „Gratulálunk.” í Rendezett számlával kezdjük az új évet f Képünkön az első díjat nyert Klausnitz Károly és Dréher Miklós kiállítási tárgyait láthatjuk. (Foto: Kaczur) ?vXVXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXX'C,XXXXXXXXXV,NXXXXXV<XXXXXXXXXXXXXXXX-V.XXXXXXXXXVxXXXXXXX Leesett az első hó Tájékoztató a szabálysértési eljárásról Miért nincs gyermekruházati bolt Cegléden? mindenből kielégítheti. Ezen a téren van azonban problé­ma is. Igaz, gyermekruházati cikkeket néhány boltban áru­sítanak, azonban nem megfe­lelő a választék. A boltvezetők áruikat igen sok helyről szerzik be, a nagy­kereskedelem lerakataiból. Sokszor nem a boltvezetők hibája, hogy nem tudnak árut kapni. Figyelembe véve e té­ren mutatkozó igényeket, szükséges lenne egy kimon­dottan gyermekruházati cik­kek, alsó- és felsőruha, kö­tött- és egyéb árukat, esetleg cipőt is tartó külön szaküzlet nyitása. Reméljük, hogy a bekövet­kező átszervezéssel ezt a kér­dést is megoldják. Ügy hal­lottuk, hogy a Szabadság téri leértékelt áruk boltja meg fog szűnni, az megfelelne erre a célra. —Sz. M.— — TEGNAP kezdték meg a vágóhídhoz vezető Dohány utcán a szennyvíztárolók épí­tését. 700 karácsonyi csomagot készítettek a Délibáb Cukrászdában léd járási tanácsának és hét községi tanács dolgozóinak gyerekei kapják meg a vásá­rolt 115 csomagot. — Nemcsak nekik, a gépja­vítóknak, vasipari és épí­tőipari ktsz-nek és a Nemzeti Banknak is készítettünk kará­csonyi csomagokat — kapcso­lódik bele beszélgetésünkbe Tóth Ferencné boltvezető. — A rendelt ruha. a sütőipar, a vasút, óvodák és iskolák pe­dig édességeket vásároltak tő­lünk. Sokat dolgoztunk a cso­magolással, volt, aki — mint például Balogh Klári, az új boltvezető-helyettes — bár szabadságon van, mégis bejöit segíteni, összes dolgozóink áldozatkész munkájának kö­szönhető, hogy októberi 33 000 forintos terv-lemaradásunkat a mai nappal bepótoltuk. — A hétszáz darab csomag 12 000 forintot jelenteit — mondja a jól végzett munka elégedettségével Tóth Ferenc­né. — Most még a karácsonyi és szilveszteri sütemény-ren­deléseket várjuk. Sajnos, so­kan nem is tudják, hogy bár­milyen sütemény: beigli, sós rudak, sajtos pogácsa készí­tését is vállaljuk. Ke De hát a karácsony min-, denek előtt a gyerekek ünne-. pe. Az iskolákból kitóduló gyerekseregből mindig jut bámészkodó a sportbolt já- tókkirakata előtt. A kislá­nyok a loknishajú alvósba- bákat, a fiúk a vonatot, re­pülőgépet, autókat nézik só­várogva. De mennyi szép já­ték van a földművesszövetke­zet kiállításán is! És meny­nyi mindenféle van az áru­ház kirakataiban. A nagyob­bak már innen választják ki maguknak a régen áhított cipőt, nylonsálat, vagy gyap­jú blúzt. Minden megvan hát ahhoz, hogy szép karácsonyuk legyen a ceglédieknek. A nyugdíja­kat korábban utalják, a házi­asszonyok előveszik félretett pénzeiket. A nőtanács, a szü­lői munkaközösségek, a MEDOSZ és a különböző üzemek és vállalatok vala­mennyien nagy lelkesedéssel készülnek arra, hogy ezen a napon örömöt nyújtsanak. — TEGNAPELŐTT tartotta — 26 MÄZSA földimogyo­a CVSE, az NB III. délkeleti rőt, 8 mázsa fügét, 60 mázsa csoportjának őszi bajnoka az citromot, 14 mázsa mazso- évadzáró vacsoráját az Utas- Iát, 25 mázsa narancsot, ellátó Vállalat éttermében. A 13 mázsa gesztenyét adott át jól sikerült vacsorát tánc kö- a boltoknak az elmúlt napok- vette. ban a FŰSZERT. — REKORDFORGALMAT _ A MŰSZAKI osztály fi­ért el fennállása óta 18-án zikai dolgozói rövidesen be- pénteken a földművesszövet- fejezik a Fürst Sándor utca kezet áruháza. Az említett javítását. Az úttestet bogár­napon 410 ezer forintot for- hátúra töltik fel. gal maztak. A népi ellenőrzési bizottság levelesládája — AZ ARANYMEZŐ TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN az új belépőknek most mérik ki a háztáji föld- és szőlőterü­leteket az Ugyerban. — AZ ARANYMEZÖ TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN fe­lülvizsgálják a gyümölcsfákat. Az öreg, beteg, terméketlen fákat kiselejtezik és két-há- rom hét múlva megkezdik a kivágásukat, hogy helyükbe fiatal, termő fákat ültessenek. Olvasóink panaszolják — hogy a Dohány utca vé­gén a motorkerékpárosok és kerékpárosok a keskeny gya- logúton mennek, a közönsé­get leszorítják a sárba és a ruhájukat is bepiszkítják. Néhányat meg kellene bün­tetni, hogy megtanulják a rendet. — hogy a Dobó utca végén, a Géza utcában és a Sallai Imre utca egy részében az utcai lámpák kiégtek, a sötét estéken nem lehet látni. Ké­rik: tegyenek új égőket. — hogy az ugyeri részen, a gyümölcsfák nyúlrágás ellen nincsenek gyűrűvel ellátva, különösen a háztáji területe­ken. géphibából nem volt termelés' kiesés. De a fiatalok is igye­keznek, említsük meg közülül ifj. Abonyi István bera-kót. Munkasikereiket bizonyítjál a kongresszusi versenyben el­ért eredmények is. Kongresz- szusi. felajánlásuk öt százalé­kos tervtúlteljesítés, amelvei a kongresszus előtti értékelés alapján 114 százalékra teljesí­tettek. Már korábban, augusz­tus 20-án elnyerték a kong­resszusi versenyzászlót és bíz­nak abban, hogy véglegesen meg is tartják. Az új technika és a dolgozók jó munkája nyomán így fejlő­dik a „régi" gyár, amely egy­re több téglát ad városunk épí­téséhez: az új lakóházakhoz, gyárakhoz. —Z—Z Városunkban a kereskedelmi hálózat jelentősen fejlődött. Fejlettebb típusú kereskedel­mi formát, új üzleteket nyi­tottak. Ez az igény jogos, mert az életszínvonal emel­kedésével, a dolgozók vásárló­erejének növekedésével, a na­gyobb választékból udvaria­san és türelemmel kell a vá­sárlókat kiszolgálni. Áruválasztékunk bőséges és jó minőségű. Akkor örül az eladó, ha vásárlói igényét sem őrizettel tartam nem sza­bad. Még egy fontos körülmény­re hívjuk fel a figyelmet. A Minisztertanács a napok­ban hagyta jóvá a szabály­sértési eljárást: a szabálysér­tési hatóság által kiszabott pénzbüntetést — nem fize­tés esetén — elzárásra lehet átváltoztatni. Adott esetben a következ­ménye iparelvonás is lehet. Farkas László szabálysértési előadó Sokan nem veszik még ko­molyan a szabálysértést és az érte kiszabott büntetés megfizetését. Vannak, akik nem tudják, mivel követnek el szabálysértést. Például Kukucska György nem kért fakitermelési en­gedélyt. ezért a szabálysér­tési hatóság 100 forintra büntette és a fát elkobozta. Vagy valaki sertést vág saját fogyasztásra, ehhez nem kell sertésvágási enge­dély. Ha azonban — • -jr egy kilót is — elad ebbó? •.ás­nak, ez szabálysértés és a hatóság a talált húst, zsírt elkobozza, hatósági áron ér­tékesíti és a pénzt az állam kasszájába fizeti be. Meglepő, hogy 64 felje­lentés van a szabálysértési hatóságnak arról, hogy nin­csenek a rádiók bejelentve. Ez a nagy szám azt mu­tatja, hogy sokan felületes­ségből elhanyagolják a beje­lentést. A büntetés befize­tése után sóhajtoznak: na­gyon el voltam foglalva, de azért szakíthattam volna időt a bejelentésre. Sokan követnek el szabály- sértést azzal, hogy az utcá­kon háziállatokat tartanak. Tudni kell mindenkinek, hogy az utcán semmilyen háziállatot, sem őrizetlenül, EGY „RÉGI" GYÁR ÚJ ÉLETRE KEL Gazdaság építkezéseihez szál­lítottak. És a minőség? Termelésük 85 százaléka I. osztályú minő­ségű. Ez — mondják a ta­valy feltárt bánya javuló mi­nőségű nyersanyagának kö­szönhető. Tegyük azonban még hozzá: és a dolgozók lelkiisme­retes munkájának. E nélkül a legkivá óbb nyersanyagból sem lenne minőség. A gyár jó törzs­gárdával rendelkezik. Pálinkás Feri bácsi 26 éve, Polónyi Pis­ta bácsi 22 éve dolgozik, mint kihordó. Füle Jani bácsi kar­bantartó lakatos is régi dolgo­zó. Az ő jó munkájának kö­szönhető, hogy ebben az évben akkor a termelés további nö­velését is elősegíti. Nézzük, mit is adott ebben az évben a gyár eddig a nép­gazdaságnak? A tavalyi hat­millió 13 ezer darabbal szem­ben, nyolcmillió 15 ezer ége­tet'1 téglát. Az idén termelt mennyiség 1778 családi házhoz lett vo’na elegendő. Jutott be­lőle bőven erre a célra is, mert termelésük 40 százalékát a TÜZÉP Vállalaton keresztül közvetlenül a lakosságnak ér­tékesítik. Az építővállal átok­nál: többek között az új bér- ház, a kórház, a Hunyadi. Rá­kóczi. Május 1 termelőszövet­kezetek a Cifrakerti Állami 1886 óta füstölög a gyárké­mény Kenderföldön — akkor építették itt az Első Ceglédi Téglagyár R. T. körkemencé­jét. Az idő azóta jól eljárt, de csak a gyár híre öregbedett. Az államosítás után különösen sokat fejlődött. Műszaki be­rendezései évről évre fejlőd­nek, a dolgozók munkakörül­ményei pedig javulnak. Ta­valy a csillék vontatását, idén az agyagbányászatot gépesítet­ték. Az agyagbányában 280 ezer forintos beruházással nemrég állítottak üzembe egy hazai gyártmányú kanalas föld-kotrógépet, amelynek órán- : kénti teljesítménye 25 köbmé- | tér. Ez a kiváló gép az egyik ; legnehezebb fizikai munkát 1 váltotta fel a gyárban, ugyan­Az ellenőrzési bizottság a levélkézbesítés megkönnyíté­sére kis postaládát készítte­tett, amelyet a tanácsház Kossuth téri főkapuja mel­lett, az utcai falon helye­zett el. Ebbe bélyeg nélkül mindenki bedobhatja a népi ellenőrzési bizottságnak kül­dendő levelét. Sokan küldenek levelet a népi ellenőrzési bizottsághoz, önzetlenül, a köz érdekében hívják fel a bizottság fi­gyelmét különböző hiá­nyosságokra. A leveleket ed­dig csak postán, vagy szemé­lyesen lehetett eljuttatni, ez a módszer kissé körülményes és pénzbe is kerül. — Nagyon örülünk, hogy így oldottuk meg a karácso­nyi ajándékozást — hallom, amint belépek a Délibáb Cuk­rászda irodájába. — Nem kel­lett a csomagolással vesződ­nünk és papírra meg spárgá­ra költenünk, mert azt a cukrászda ingyen adta. Mint kiderül, Kecskeméti Rózsi, a közalkalmazottak szakszervezetének gazdasági felelőse mondja ezeket. Azt is megtudjuk tőle, hogy Ceg­Mar toóbszor foglalkoztunk az adózás kérdéseivel. Nem árt, ha most, az év végén néhány gondolatot újra fel­vetünk az újság hasábjain. A befizetett adók a városi tanácsnál maradnak. F.z az összeg a klötségvetés keretén belül nyer felhasználást. Is­kolák, kórházak és egyéb egészségügyi, szociális intéz­mények működtetésére szol­gál. A befizetett forintokból hozták és hozzák létre és ja­vítják az országban, így vá­rosunkban is az utakat, par­kokat. Jut az adókból a szo­ciális és kulturális kiadások fedezésére is. A befizetett adók összege nem is fedezi teljesen a vá­A cukrászati kiállítás díjnyertesei A 600 forintos első díjat Klausnitz Károly és Dréher Miklós vecsési cukrászok nyerték szép tortáikért (a Lenin könyvvel díszített torta) és szép gyümölcs-csendéletü­kért. A 400 forintos második díjat Kecskés Mihály ceg­lédi cukrász nyerte grillázs tortájával, a harmadik 200 forintos díjat ugyancsak ceg­lédi cukrász, Kartag István, almaszedő leány munkájával. A tanulók közül az aláb­biak értek el kiváló ered­ményt: Szűcs Eszter nagy­kőrösi cukrásztanuló, gyü­mölcskosár készítményévelj Billédi Géza szintén nagy­kőrösi tanuló holdrakétájával és Tarkó Júlia ceglédi tanuló szánkójával. Közeledik a karácsony. A kirakatok, még a legpró­zaibb tárgyakat árusító bol­toké is, fenyőágakkal, csil­logó gömböcskékkel vannak ékesítve. Nagyon szép a Dé­libáb Cukrászda kirakata, amelyben feldíszített fenyő­fát látunk és a 22-es nép­bolté is, de onnan már elkelt a legfinomabb és legdrágább szaloncukor, a 67 forintos, amelynek selyempapír bur­kába csokoládé-desszert van csomagolva. Lehet válogatni, hogy mit vegyünk azoknak, akiket sze­retőn!:, az ajándékbolt sok­féle apróságot tartalmazó ki­rakatából. A porcelánüzlet kirakatát nem is kellett kü­lön díszíteni, mindenkit meg­állásra kényszerítenek a re­mek üveg- és porcelánkész­letek és a szebbnél szebb, vit­rinbe való nipp. A pálmát mégis a középen álló rokokó­pár viszi el, amely finom szí­nezésével és leheletszerű, ró­zsaszínű csipkefodraival a magyar porcelángyártás egyik legszebb darabja. ros koltsegvétcsenck kiadási tételeit. Kormányunk — a tanácsi vállalatok nyereségbe­fizetésén kívül — évente át­lagosan mintegy tízmillió fo­rint állami hozzájárulással biztosítja intézményeink za­vartalan működését. A pontatlan adófizetők ne­hézségek elé állítják váro­sunk vezetőit. A költségvetés maradéktalan végrehajtását a városi tanács csak akkor tudja biztosítani, ha a lakos­ság teljes egészében, mara­déktalanul eleget tesz adófi­zetési kötelezettségének. Mindenki tudja, hogy elő­nyös dolog a pontos adófize­tés, mert ha az adózó 1959. december 31-ig befizeti adó­ját, kamattérítésben részesül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents