Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

MONOR© VIDÉKE Három kép — gyermekekről A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1959. DECEMBER 23. SZERDA Monor - a várossá fejlődés útján* A községfejlesztési terv végrehajtását tárgyalta a tanácsülés Az elmúlt csütörtökön ülést tartott a községi tanács Mo­non». A községfejlesztési terv teljesítéséről számolt be Földvári György vb-titkár. A jól felépített, minden rész­letre kitérő beszámolót nagy figyelemmel hallgatták a ta­nácstagok. Tervkészítéskor 1 075 202 forintot terveztek jövedelem­ként és ezt november 30-ig 30 000 forint kivételével tel­jesítették. A községi tanács az egyes munkák kivitelezésénél a tar­tósság mellett az esztétikai követelmények megvalósítá­sára is törekszik. Az egyes munkák végrehajtását úgy csoportosítja, hogy a lakos­ság igényének teljesítése mellett a község városiaso­dását is szolgálja. Ezt bizonyítja, hogy 15 utcában végeztek út és járda, valamint vízleve­zető árok javítását, il­letve építését. Felújítot­ták a főtér parkosított részét és csőkerítéssel körülvették. A főtér tisztaságvédelmének érdekében 8 darab hulladék- gyűjtő-Iádát helyeztek el. A Csokonai Filmszínház építé­sére — melynek befejezése erre az évre húzódott át — 272 279 forintot fordítottak. A szélesvásznú, 100 férőhellyel megnagyobbodott mozi ki­vívta a lakosság elismerését és 20 000 forint tiszta jöve­delmet eredményezett. Léte­sült két budapesti mintára épített csővázas, üveges au­tóbusz-váróterem. Ugyan­csak rendbehozták és vas­kerítéssel bekerítették — terven felül — a mártírok sírkertjét. A lakosság nagyarányú se­gítséget nyújtott a Munkás­őr utcai útépítéshez, és így 5 hónappal idő előtt át lehe­tett adni a forgalomnak. Ennek az útnak az épí­tésénél 93 fogat és 79 gyalog munkaerő és a vállalatok gépkocsijai se­gédkeztek. A Rákóczi-telepen egy mély­fúrású közkút létesítése vált szükségessé, valamint 20 köz- világítási lámpahely létesíté­se. A kutat átadták a for­galomnak, azonban a közvilá­gítási lámpák felszerelését á vállalat csak a jövő évre vállalta. A község három pontján magánterületen levő mély­fúrású kutakból közterület­re vezették a vizet a lakosság kérésére. Meghosszabbították 270 méterrel az Alkotmány utcában a villanyhálóza­tot. Tatarozták a vásár­téri cédulaházból átala­kított óvodát és rendbe­hozták környékét. A beszámoló után Haár László elnökhelyettes rámu­tatott arra, hogy a Horthy- korszakban összesen három utca javítását végezték csak el és ahhoz is bankköl­csönt vettek fel. A felszólalások után Föld­vári György vb-titkár rá­mutatott, hogy a jövő évi terv elkészítése folyamatban van és ezzel kapcsolatban ÚRI ÉS MENDE DOLGOZO PARASZTJAI AZ ÚJ ÉLET ÚTJÁRA LÉPTEK Az elmúlt hetekben a mendei és úri dolgozó parasztok túlnyomó többsége belépett a termelőszövetkezetekbe. Mendén az újonnan alakult Kossuth Tsz egyesült a régi Lenin Termelőszövetkezettel. Űriban 5 nap alatt közel 200 család választotta a közös gazdálkodást. Ez a 200 család több mint 1200 hold földet vitt be a szövetkezetbe. Gyorsabb és körültekintőbb lesz a mentőszolgálat az egészségügyi állandó bi­zottság foglalkozott a for­rásnál létesítendő törpevíz­mű gondolatával, de az 15 milliós beruházást igényelne és arra ma még nincs lehe­tőség. Tervbe vették a MÁV pályaudvar előtti tér rendbe­hozását és három külterület­re vezető út járdájának el­készítését. A kulturális in­tézmények fejlesztését is igyekeznek a terv keretében megoldani. Ez az út, amelyen haladva Monor ismét várossá fog fej­lődni. Szűcs A pártház építésénél az általános iskolások is segéd­keztek társadalmi nmnkában. Képünkön a Kossuth iskola tanulói Fiilöpp Loránd igazgató vezetésével téglát tisztítanak „IFJÚSÁG A SZOCIALIZMUSÉRT4 Ma még telefonon kérnek segítséget a mentőállomástól De rövidesen rádióval irányítják a mentőszolgálatot. (Mészáros Imre felvételei) Már nem egy alkalommal „Ifjúsági őrjárat” cím alatt feltártunk néhány olyan prob­lémát amit úgy láttunk, azzal, hogy írunk róla, felhívjuk rá a figyelmet, hasznára lesz mindenkinek. Mától kezdve beszámolunk olvasóinknak: mit tesz járá­sunk ifjúsága a szocializmus mielőbbi megvalósításáért. Felszabadulásunk 15. évfor­dulója tiszteletére a KISZ Központi Bizottsága vala­mennyi KISZ-tag elé tűzte: tegye le az „Ifjúság a szo­cializmusért” próbát. A próba- rendszer lényege: valamennyi benevezettnek 1. részt kell vennie politikai oktatásban, 2. ha üzemi dolgozó, ott a termelési mozgalmakba kell bekapcsolódnia, vagy április 4-ig 20 óra társadalmi mun­kát kell végeznie. 3. A kultúr­vagy sportmunkát elő kell se­gítenie. A járási KISZ-bizottságtól kapott értesülés szerint alap­szervezeteink örömmel fogad­ták a próbarendszert, mert úgy érzik, szervezeti életüket is színesebbé, tartalmasabbá teszi. A KISZ járási bizottságá­hoz beérkezett jelentések sze­rint: Monor területi KISZ 51, Monor Tsz KISZ 7, Monor gimnázium 351. Gyömrő terü­leti KISZ 74, Maglód területi KISZ 30, Maglód gépgyár 19, a vecsési területi KlSZ-szer- vezet pedig 35 fővel kívánja letenni a próbát, s megszerez­ni annak szép jelvényét is. Mit is jelent ez? Nézzünk a mélyére! Csak a felsorolt és példának kiragadott 7 alapszervezetből 567 fő vesz részt valamilyen politikai oktatáson. De jelenti azt is, hogy április 4-ig 7 köz­ségben 567-szer 20 óra társa­dalmi munkát végeznek el a fiatalok. Amikor a járási KISZ- bizottságon a nevezési lapok között „böngésztem”, megra­gadta figyelmem, hogy a gim­názium KISZ-szervezete 351 fővel nevezett be. Spenger elvtárs — a járási KISZ-tit- kár —elmondta, igaz, hogy a gimnáziumban csak 48 KISZ­Teában kapják a paralizis ellen védő Sabin-vakcinát a gyerekek A gyömrői Kossuth iskola V/a. osztályának tanulói bol­dogan veszik igénybe a Sütőipari Vállalat ajándékait: a mosdót, a faliszekrényt, s a fogasokat (Mészáros Imre és Pataki Gyula felvételei) ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV>XXN-XW Ahol én születtem, Szatmár- ban, zsíros-fekete a föld, gaz­dagon terem, aromás kékszil­vája, friss húsú Jonathán-al- mája országhírű. Igen jóravaló népek lakják, dolgosak, szorgo­sok, törekvők, színesen és szé­pen beszélik nyelvünket. Köl­csey, Móricz, Zalka Máté föld­je az, s Rákóczi kurucaié. Ne­kem igen kedves föld, ott élt­halt minden ősöm, sokadizig- len — engem is nevelt jó 19 esztendőkig. öt esztendeje, hogy nyugta­lan sorsom idevetett, erre a tájra. S öt esztendő elég volt Népssúin hí lás Emelkedett hangú levél a gyömrőiekhez: a 15 esztendős szabadságról, a nagy ugrásról és a lapát nyeléről ahhoz, hogy itt is honos legyek. Megfogott ez a táj, hozzám­nőtt — szűkebb hazám lett. Büszlcén vallom magamat szatmári születésűnek, s gyöm- röi lakosnak egyaránt. (Hogy a gyömrőiek büszkélkednek-e ezzel ma vagy valaha is — az már másik kérdés.) Szeretem ezt a falut, ezt a holnapi várost. Mit szeretek rajta? Dolgos népét, amely hajnalokon a pesti vonatokkal kirajzik a faluból, s alkonyat- tájt tér vissza csak, s ilyenkor még — meg vasárnapokon — kertet művel, házat épít vagy társadalmi munkára seregük. Szeretem folytonos újulását, növekedését — azt az impo­náló erőt, amely a 30—40 év előtti Aprófadülő helyén egy mind kulturáltabb, tetszető­sebb fürdő- és kertvárost te­remt. Szeretem pezsgő köz­életét, sokat fáradozó, szívét- lelkét odaadó kommunistáit, közéleti munkásait. Szeretem fiataljait, akiknek legjobbjai­val negyedik éve örülünk és bánikódunk együtt, s küzdünk vállvetve a holnapi szebb Ma­gyarországért, a holnapi jobb magunkért. Szeretem sarával, megron­tott nyelvével, régtől maradt koloncaival, hibájával együtt. Mert hibái mind javíthatók, s törekvő népe mindent meg is tesz a jobbításukért. Most ünnepli — csendben, külsőségek nélkül — szabadu­lásának 15. évfordulóját Gyömrő. A 15. szabad születés­napjára sok szép ajándékot kapott: a korszerű, városi jel­legű Széchenyi és Táncsics utakat; széles, Ikopogós járdá­kat; csinos-ügyes, kisáruházat; megszépített Halászkertet. A tizenhatodik esztendő, úgy érzem, a „ivagy ugrást’ éve lesz a község előrehaladásában. A község fejlesztésére költendö összeg minden eddiginél na­gyobb lesz. Megnövekedik a lakosság hozzájárulása, s ezt az állam is megtoldja egy je­lentős összeggel. Módunk lesz így 180 ezer forintot költeni a strandra, be­tonjárdát építeni a Széchenyi utcában, a József Attila, a Fel­vidéki, a Bajcsy-Zsilinszky, s a Nefelejcs utcák egy részén. Jut pénz átereszeikre, kátyúk kitöl­tésére, a Puki út javítására, a könyvtár anyagának színesíté­sére, sportfejlesztésre. ígéretes esztendő számunkra az 1960-as. Hogy mi marad ígéret, s mi lesz valóság — mind csak tölünk függ. Azaz: nem elég csak befizetni ponto­san és gondosan a községfej­lesztési hozzájárulást. Más is kell, több ennél: törődés a köz­ség ügyeivel, állandó tanács­adás, segítségnyújtás. S az is, hogy ha kell, mind­annyian megfogjuk a lapát nyelét... Radványi Barna és erdekes munkát: a közsé­gét 51 számlálókörzetre osz­totta, és kinevezte az egyes körzetek számlálóbiztosait. (Elsősorban pedagógusokat.) Névvel és táblával látta el a „névtelen” utcákat, szét- küldte az eddig jelzetlen há­zak tulajdonosainak a ház- számjelző táblát. (Reméljük, hogy ezek a számtáblák ki is kerülnek a házak kapujára.) A községi népszámlálás csaknem száz főnyi apparátus­sal rendelkezik. Rajtuk és községünk lakosainak bizal­mán és segítőkészségén mú­lik, hogy a népünk érdeké­ben végzett munka eredmé­nyes legyen. Még egy hét, és a községi tanács számlálóbiztosai be­kopogtatnak a monori házak kapuján, hogy összeszámlál­ják a falu valamennyi csa­ládját, apraját-nagyját; hogy jegyzékbe vegyék Monor va­lamennyi lakóházát, régit és újat, magán- és középületet egyaránt. Az Elnöki Tanács 1959. évi 30. sz. törvény- erejű rendelete értelmében 1960. január másodika és ti­zediké között községünkben is lezajlik az általános, minden magyar állampolgárra kiterjedő népszámlálás. A községi tanács gondosan előkészítette ezt a bonyolult kerülnek sorra a mentőállo­más és a mentőautók adó­vevő készülékkel való felsze­relésének belső munkálatai. így a mentőszolgálat sok­kal gyorsabb és körültekin­tőbb lesz. A monori mentő­állomás összeköttetést tart majd kb. 100 kilométeren be­lül a mentőautókkal és bal­eset, hirtelen fellépő beteg­ség esetén rádióval irányítja majd a helyszínre őket. Nem is kell külön hangsúlyozni, milyen nagy jelentősége lesz az új létesítménynek. Meg­szűnik a minimális várako­zási idő is, biztonságosabb, tökéletesebb lesz a mentő- szolgálat. (hj) Az utóbbi napokban a mo­nori mentőállomáson ma­gasba nyúló, toronyszerű épít­ményre lettek figyelmesek az emberek. Megálltak, megné­zegették, megcsóválták kissé a fejüket, s aztán tovább­mentek. Valamiféle leadó­állomás antennája lehet — állapították meg. A 28 méter magas, sodrony- kötéllel három helyen kifeszí­tett antennarúd valóban a rövidhullámú adás-vételt fogja majd biztosítani. Ugyanis több millió forintos beruházással az Országos Mentőszolgálat Monoron rövidhullámú adó­vevő állomást létesít. Külső munkálatait már be is fejez­ték. Az új év első felében tag van, de 3—4 .fő kivételé vei az egész tanulótársadalon a KISZ kezdeményesésére el­határozta, hogy leteszi n; „Ifjúság a szocializmusért’ próbát. Dicsérendő, szép el­határozás. Érdekes dolog a számoka nézegetve arra gondolni, hogj ezek így papíron csak egye nes, vagy görbe vonalak — d< az életben embereket, tettre- kész, akotni, dolgozni akar< fiatalokat jelentenek. Itt var előttem pl. a gyömrőiek neve zési lapja: 74 fő. Az életber ez az egész gyömrői KISZ- szervezetet jelenti — azokat : fiatalokat, akiket' ma mái csaknem az egész ország is­mer. Pedig nem hajtottak vég­re semmi hőstettet, csalt a sza­badidejükben több száz őrá: társadalmi munkát végezte) már, miközben erős, ütőképe; szervezetté . koyácsolódtak Csak? S nem volt ez hősiét a szocializmus építésében? De a többi szervezet neve­zési lapján levő számok is azi jelentik, hogy KISZ-szerveze­teink, ifjúságunk nagy része megértette az idők szavát Ifjúság előre a szocializmu­sért! — B!askó — A sötétség leple alatt megfenyegették a múlt hét ; egyik estéjén Dömök János; elvtársat, szerkesztő bizot-ísá- ■ gunk tagját, aki az újságban í megszellőztette a vecsési Hír- j adástechnikai Ktsz-ben fel- ■ fedett gazdasági visszaélése- j két. Az idős, nappal is alig • látó emberrel könnyű volna j elbánni, vagy ahogy ígérték: j kinyírni öt. Könnyű volna, • hr.... Ha nem védené őt az egész i társadalom: a rend hivatásos í őrei, s valamennyi becsületes! ember, akik egyaránt gyűlölik ! a népgazdaság fosztogatóit, s a í sötétben fenyegetőzőket, ugyan- / akkor mélyen tisztelik, s ha í kell megvédik azokat, akik a : köz ügyéért, s az igazságért £ küzdenek. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents