Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
1959. DECEMBER 13. VASÁRNAP "“gfCirlap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN iiiä£iiKsBÜSSäiSiäiiäSäiSäiSSSäSääääSä:äSäiSS5zSä5aiSBäaSSS35SSaSSS!SSS!S!i !5S5sSi§Í§S!®S5581f*MMil TAPASZTALATCSERE CEGLÉDEN Pest megye 32 termelőszövetkezeti községéből 74 termelőszövetkezeti elnök, mezőgazdász és más tisztségviselő látogatott el két hatalmas Ika- rus-busszal Ceglédre. A tavasz- szal alakúit, ősszel munkához kezdett tsz-ek képviselői a több mint tíz éve működő Vörös Csillag Tsz-be látogattak, hogy további munkájukhoz tapasztalatokat, bátorítást gyűjtsenek. Elöljáróban meg kell mondani, hogy a tapasztalatcsere eredményes volt, tanultak belőle a vendégek, de hasznára vált a vendéglátóknak is. Szabó Ferenc, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Dani Mátyás, a tsz főmezőgazdásza és Pólya Gyula, a tsz főállattenyésztője alig győztek válaszolni a vendégek ezernyi kérdésére. Mert a szövetkezetek küldöttei alaposan megnéztek mindent, nem kerülte el a figyelmüket semmi. Tapasztalataikat a legtöbben fel is jegyezték, hisz a látottakról, hallottakról részletesen beszámolnak majd tag- társaiknak. Nem volt véletlen, hogy a látogatók majd mindegyike az állattenyésztésről, a saját erőből végzett beruházásokról, a munkaszervezet kialakításáról és a 3004/2-es kormányhatározat kedvezményeinek igénybevételéről érdeklődött, örvendetes a vendégek ilyen irányú érdeklődése, mert azt bizonyítja, korszerűen gazdálkodó szocialista nagyüzemek kialakítására törekszenek. A Vörös Csillag Tsz vezetői és tagjai elmondották például, hogy nem tartanak olyan tehenet, amely 3000 liternél kevesebb tejet ad évente, mert az nem fizetődik ki. Részletesen elmagyarázták, miért előnyösebb és hasznosabb a borjakat mesterségesen táplálni. Nagy vita alakult ki a szabadtartáson alapuló szarvasra a ph a t e n yésztésrő 1, de a tsz vezetői bebizonyították, hogy ez jó dolog, kevesebbe kerül és edzettebb állatokat jelent a tsz számára. Hosszú időt töltöttek el a vendégek a tsz sertéstenyészeténél. Jövőre már 800 darab hízott sertést ad a tsz az államnak, ezenkívül mintegy 30 anyakocát továbbtenyész- tésre. Feljegyezték a látogatók, hogy héthetes korukban leválasztják a malacokat, mert így kétszer tudják fiaztatni az anyákat évente. Ezzel a módszerrel lehet ténylegesen nagyüzemi módon és gazdaságosan sertést tenyészteni, nem pedig úgy, hogy évente egyszer fiaztat- nak és az állatokat csaknem egyéves korukban fogják csak hízóba. Meglepte a vendégeket, hogy néhány állat kivételével a szövetkezet álKicsi, a Vörös Csillag egyik legjobb tehene, naponta 38,1 liter tejet ad, évi tejhozama 8000 liter latállománya saját nevelésű. Jelenleg egy anyától 13,5 malacot kapnak évente. Meggyőződtek róla a tapasztalatcsere részvevői, hogy egyszerű eszközökkel, házilag készített istállókban is pompás eredménnyel lehet állatokat nevelni és tenyészteni. Meg is állapították, hogy a saját erőből végzett beruházásoknak nemcsak az a haszna, hogy olcsóbbak, hanem az is, hogy gyorsabban készíthetők el az ilyen épületek, sőt jelentős kedvezmények is járnak a saját erőből végzett beruházások után a 3004/2-es kormányhatározat értelmében. A vendégek a kora délutáni órákban a szomszédos Cifrakerti Állami Gazdaságba látogattak el, ahol Nagy József igazgató tájékoztatta és kalauzolta a fiatal termelőszövetkezeti vezetőket. A késő esti órákban indult vissza az utóbusz a fővárosba, ahonnan vonattal vagy autóbusszal utaztak haza falujukba a meghívottak. Egyöntetű volt a részvevők megállapítása, hogy érdemes volt korán kelni, sokat utazni, mert a szerzett gazdag tapasztalatok felhasználása révén gyorsabban, gazdaságosabban tudnak előrehaladni az új szövetkezetek. Helyes volt a tapasztalatcsere-látogatás megszervezése, dicséretet érdemel ezért Kinicsek József elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője. Jó lenne, ha még sok ilyen tapasztalatcserét szerveznének a fiatal termelőszövetkezetek tagjai, vezetői számára. S hogy több idő maradjon egy-egy terület alaposabb megvizsgálására, hasznos lenne, ha „szakosítanák” a látogatásokat, például ha az állattenyésztéssel foglalkozó tsz-vezetőket állattenyésztő tsz-be vinnék, a kertészkedő- ket pedig olyanba, ahol főleg kertészkedéssel foglalkoznak, j ■------------------------------------------------j A z oldalt összeállította: Ari Kálmán és Csekő Ágoston. Fuvaroznak, útépítésnél dolgoznak, saját erőből építkeznek a jászkarajenői Új Barázda Tsz tagjai ötszáz holdon vetettek kalászosokat az ősszel munkához kezdett 2100 holdas jász- karajenői Uj Barázda Tsz tagjai. A vetések gyönyörűen zöldellnek és a tagok igen elégedettek első közös munkájuk máris látható eredményével. Szerződést kötöttek 40 hold cukorrépa termelésére a földmúvesszövetkezettel, a talajt a cukorrépa alá gondosan mélyszántották és a szervestrágyán kívül megszórták holdanként száz kiló szuperfoszfáttal és 50 kiló kálisóval is. Holdanként legalább 200 mázsa cukorrépát akarnak termelni. A téli elfoglaltság nem okoz különösebb problémát a szövetkezetben. Fogataik a községi tanácsnak fuvardíj ellenében az útépítésnél segédkeznek és ebből, valamint a szerződéses termelési előlegből havonta rendszeresen tíz forint előlegét fizetnek a ledolgozott munkaegységekre. Saját erejükből 40 férőhelyes növendékmarha- istállót. 200 férőhelyes juhhodályt, ezer férőhelyes baromfiólat és 20 férőhelyes sertésfiaztatót építenek a tavasszal. Az építkezéseket a szövetkezet saját tagjaiból alakult építőbrigád végzi. A szükséges, mintegy 30 ezer darab vályogot a tagok maguk készítik el, ezáltal jelentősen olcsóbbá válik az építkezés. A felhasználandó faanyagot nagyrészt a maguk erejéből teremtik elő, a táblákat szegélyező erdősávokból. A 3004/ 2-es kormányhatározatot alaposan áttanulmányozták a szövetkezet vezetői és tagjai. Több százezer forintra rúg az a kedvezmény, amit a kormányhatározat alapján kaphatnak. Erre a tsz igényt tart, sőt élnek azzal a lehetőséggel is, hogv az állam rövid lejáratú hitelt nyújt a szövetkezet saját gépparkja kialakításához. Zetort akarnak vásárolni, a szükséges munkagépekkel és vontatóval együtt, ami igen nagy segítséget és megtakarítást jelent a fiatal tsz-nek. December 20-ra elkészül a galgagyörki istálló Nagyrészt saját erejükből 50 férőhelyes, szép istállót építenek a tavasszal alakult, ősszel munkához kezdett galgagyörki Uj Élet Tsz tagjai. A tagok szorgalmát, ügyszeretetét dicséri, hogy a várakozásnál jóval előbbre állnak a munkákkal, s ha az időjárás is kedvező lesz, december 20-ra elkészítik az istállót. A tehénistállóval egyidejűleg a szövetkezet tulajdonába adott, használaton kívüli szeszgyárban 10 férőhelyes lóistállót készítettek, szintén saját erejükből. A jászlakat már be is tették és december 15-ig ott helyezik el minden lovukat. Télen is találnak elfoglaltságot az áporkai Aranykalász Tsz tagjai A tavasszal alakult áporkai Aranykalász Tsz tagjai időben végeztek az őszi mező- gazdasági munkákkal. Vetéseik nagyon jól sikerültek, s ha az időjárás is kedvező lesz, kitűnő termésre van kilátás. Holdanként két mázsa műtrágyát használtak fel. Több zöldborsót termelnek Kartalon, nem csökkent az uborka vetésterülete sem területe a tsz birtokában levő földekhez képest lényegesen növekedett és nem csökkent az uborka vetésterülete sem. A téli takarmányszükségletet a szövetkezet tagjai teljes egészében biztosították. Nemrégen vásároltak egy kalapácsos darálót 12 ezer forintért, ami már az első hetekben szépen jövedelmez. A takarmánnyal nem lesz probléma, mert a daráló is ad némi vámkeresményt, s ezenkívül 30 hold cukorrépa termelésére szerződték le, ami után nagy mennyiségű répaszeletet kapnak. Nemrég készült el a szövetkezetben a 13 vagonos vasvázas kukoricagóré, amit saját erejükből építettek. A tagok karácsonyig az ideiglenesen tárolt csöves kukoricát az új góréba hordják át. Mások a trágyát hordják a földekre, összesen mintegy 20— 25 vagonra valót. A húszholdas kertészetben dolgozók a melegágyakat készítik, a me- legágyi takarókat kötik és javítják a rámákat. Átvasal- tatják a lovakat, s ha az idő engedi, -több vagon műtrágyát szórnak el a földeken. A zárszámadás előtt a tsz fölméri vagyonát és pontos, alapos leltárt készítenek. A bényei Népfront Tsz 50 férőhelyes borjúnevelő építéséhez kezdett hozzá néhány héttel ezelőtt. A szövetkezet ügyes mesteremberei a famunka felével már elkészültek. Ha nagyobb havazás, vagy fagy nem akadályozza őket, karácsonyra összeállítják a borjúnevelő vázát. Pólya Gyula, a tsz főállattenyésztője magyarázatát nagy érdeklődéssel figyelik és jegyzik a vendégek: Palya Péter a jászkarajenöi Petőfi Tsz-ből, Vámos István és Urban János a kartaii Kossuth Tsz-ből, Ohertál Pál az acsai Aranykalász Tsz-ből és Ébert József Ceglédről került AZ IDÉN IS ELŐRE LÉPTEK mint a hizlalás növekedett szembetűnően. Sertésbő' például eddig 160 hízót és 30 tenyészállatot értékesítettek, tojótyúkjaik ez évi átlagos tojáshozama pedig egyenként 100 tojás. t/gyanakkor komoly előrehaladást értek el az építkezésben is. Így például ebben az évben saját erőből létesítettek egy 2500-as csibenevelöt 25 ezer forint értékben, egy kilencvagonos kukoricagórét 10 ezer forint értékben, három ásott kutat 50 ezer forint értékben. Ezenkívül részben saját, részben pedig állami beruházásból’ két darab, egyenként 25Ó-es törzsbarom- fi-ólat építettek, 60 ezer forintos értékben. A jövő évi tervekről szólva — a többi között — elsősorban a létesítendő 50 férőhelyes, magtárpadlásos tehénistállót említik, továbbá a 100 kát. holdas alagcsöves öntözőtelepet. Mindkét létesítmény megépítéséhez állami hitelt vesznek igénybe, de saját erejükből is jelentősen hozzájárulnak. Sertésállományukat 1000-re, juhállományukat 900-ra kívánják fejleszteni, baromfiállományuk növelésére pedig 10 ezer naposcsibe vásárlását tervezik. Summázva az eredményeket, elmondhatjuk: a nagykőrösi Dózsa Tsz tagjai az idén is előre léptek, s minden feltételük megvan ahhoz, hogy ezt újabb és még jelentősebb lépések kövessék. eredményhez képest 14 százalékkal növekedett? Vagy mondjam a 33 holdas kertészetünket, amely 534 ezer forintot jövedelmezett s ebben az összegben csupán a 800 négyszögölnyi zellerünk 27 ezer forinttal szerepel? Itt megjegyzem, tévedés ne essék, Illési József mindezt nem dicsekvöleg említi, noha az elért eredmények erre is feljogosítanák, szavának hangsúlya szerény és csendes, csupán azért válaszol így kérdezve, mert valóban nem tudja, hogy az újságíró az idei év eredményeinek legjellemzőbb adatai közül mire és milyen sorrendben kiváncsi. A rapszodikusan előadott tájékoztatóból azonban végül is kerek helyzetkép alakul ki a Dózsa Tsz-ről. S ebből a helyzetképből — az egyéb igen jelentős eredmények mellett '— főleg az állattenyésztés hozamának komoly fejlődése bontakozik ki, amely a tavalyihoz képest 100 százalékosnak, azaz a duplájának mondható. Maga az állomány: 29 ló, 68 tehén, 55 növendék, 364 sertés (ebből 83 hízó), 272 juh, 562 liba, 2000 tyúk, jérce slb. Ezen belül is elsősorban a tej- és a tojáshozam, a ie- nyészállatértékesítés, valaFéjből sorolja: — Harminc tag, 800 hold • föld, nyolc ló, két csikó, 32 tehén, 44 növendék, 20 hízómarha, 12 anyakoca, 55 süldő, 33 hízó, 140 juh. Rendre feljegyzem az adatokat, de tekintve, hogy engem most főleg a Dózsa ez évi eredményei és további tervei érdekelnek, megkérem az elnököt, erről adjon most egy kis tájékoztatást. Kívánságomnak vonakodva tesz eleget, mint mondja, nem szereti a nyilvánosságot. Aztán mégis csak beleegyezik. Tájékoztatójába György Endre is belesegít, ami azt mutatja, hogy tanácsi agro- nómus létére úgy ismeri a Dózsa helyzetét, mintha csupán ezzel az egy szövetkezettel volna dolga. Pedig szó sincs erről, mert Nagykőrösön ösz- szesen hat tsz működik, amelyeknek a területe és létszáma mostanában nap-nap után növekszik, mivelhogy a gazdák érdeklődése a közös gazdálkodás felé fordult. De nézzük a Dózsát, ahová előre megfontolt szándékkal jöttem, mivelhogy a hat tsz !közül a közvélemény ezt tartja a legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetnek. — Mivel kezdjem? —kérdi az elnök, s a kérdéssel felelve folytatja: — Kezdjem avval, hogy kalászosaink termésátlaga az idén a tavalyi Varom Illési Józsefet, a i nagykőrösi Dózsa Tsz elnökét. \ De nem egyedül; kívülem még \ két ember — Bognárné, a j könyvelő és György Endre, a j városi tanács főagronómusa — : tartózkodik az irodában. A ta- : nya, amelyben a szövetkezet ; központja van, Nagykőröstől \ hat kilométer a Kecskemét ; felé vezető út jobboldalán, az ■ úgynevezett barácilusi részen j áll és sima bekötőút visz be az j udvarára. Már jól eltelt az idő \ és alaposan meghánytuk-vetet- \ tűk a közös gazdaság problé- l máit, mire az elnök betoppan. I — Merre járt? — kérdem \ tőle, miközben aprólékosan j szemügyre veszem. Jókötésű, í középkorú férfi Illési József. A \ tekintete komoly és határo- ! zott. Leül az egyik székre, ki- : fújja magát, majd csak azután \ válaszol: ; — Odaát voltam a Vörös ! Októberben, leltározni. f ; — No, csak nem akarják } megvásárolni a Vörös Októ- \ bért — vetem közbe tréfásan. ; — Azt éppen nem — foly\ tatja —, de január elsejétől J egyedül velünk, oszt’ hogy mi \ vagyunk az idősebbek, meg az í erőse.bb szövetkezet, hát úgy í dukál, hogy mi végezzük el en- í nek a munkának a zömét. { — Aztán mi lesz a Vörös Október „hozománya”? Fiatal tsz a kartaii Kossuth. A tagok szorgalmasan dolgoznak s úgy határoztak, hogy 515 hold szántójukat teljes, egészében felszántják december végéig. Lófogatokkal, traktorral láttak a munkához, s már csak 60 hold szán- tatlan földje van a tsz-nek, amivel karácsonyig végeznek. Megtörténtek a szerződés- kötések is. A MÉK-kel leszerződtek 25 hold elsővetésű és 15 kát. hold másodve- tésű, a korai zöldborsó után földbe kerülő, uborka termelésére. ötven holdon termelnek zöldborsót, nyolc holdon zöldbabot. A zöldborsó vetés-
