Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-08 / 263. szám
1959. NOVEMBER 8. VÄSÄRNAP Cirlap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN iaiaiSSw ■aSSSaaaaSaaSHsSÍilSSIaií ÍÍ2SííÍ«!!5ÍÍÍS!!Í !Í5SS!ÍsIs25SÍIlÉ2!JÍ5Í25ÍÍÍ2S25;2ÍÍ;Í5!2EE25l25ÉÍ5lsE5”2ÍÍ25?9?S?2ÍB^SeSBSSiSBS»flBBsaaBEEaB3ssaa*aBa3a Naptári év szerinti elszámolás a termelőszövetkezetekben Mit kelKtudni a földművelésügyi és pénzügyminiszter együttes utasításáról ? Nemrégiben jelent meg a földművelésügyi és a pénzügyminiszter 47. számú együttes utasítása, amely arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezetek az 1958/59-es gazdasági év ’ zárszámadását december 31-ével kötelesek elkészíteni. Az utasítással kapcsolatos intézkedésekről és tennivalókról tájékoztatót kértünk Szabó Elemér elvtárstól, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetőjétől, aki az alábbi válaszokat adta kérdéseinkre, 1 Miért szükséges és elö- nyös-e a január 1-től december 31-ig tartó elszámolási évre való ártérés? — Az új elszámolási évre való áttérés a későbbiek során jelentős előnyöket biztosít majd a termelőszövetkezeteknek, mert beleilleszkednek az egységes népgazdasági rendszerbe, megszűnik az eddigi kétféle elszámolási rendszerből adódé nehézség. Ily módon sokkal előnyösebb kapcsolat alakulhat ki a pénzügyi, a kereskedelmi, a különböző gazdasági szervek és a termelőszövetkezetek között. Megszűnik az a korábbi helytelen gyakorlat is, hogy a zárszámadások teljes és időbeni elkészítését a betakarítás, az őszi munkák akadályozzák, A naptári év szerinti elszámolással a valóságnak sokkal inkább megfelelő zárszámadást lehet készíteni, mint eddig. Kétségtelen, az áttérés okoz majd bizonyos nehézségeket, ezek azonban nem állnak arányban azokkal az 2. előnyökkel, amelyeket az új elszámolási időszakra való áttérés jelent, Az utasítás szerint mikor és hogyan történik az idén teljesített munkaegységek elszámolása? — A zárszámadást 1959. december 31-ével kell elkészíteni a szokásos módon. Az együttes utasítás azonban intézkedik arról, hogy az idén belépett, de munkájukat csak ősszel, vagyis szeptember 1-e utón megkezdett tagok munkaegységeit az 1960- as évben kell elszámolni. Azokat a munkaegységeket, amelyeket a régi tagok az idei évben megnövekedett területeken teljesítettek, szinté., át kell vinni a következő gazdasági évre. Mindez azért történik, hogy ezek a munkaegységek az idei részesedést ne csökkentsék. Lehetőség van azonban arra, hogy ezeknek a tagoknak szerzett munkaegységeikre a közgyűlés határozatától függően munkaegység-előleget fizessenek. 3. Csökken-e a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, illetve munkaegységrészesedése azáltal, hogy két hónappal meghosszabbodik az idei gazdasági év? — Az egy munkaegységre jutó részesedés kétségkívül csökken az új elszámolási időszakra való áttéréssel, mivel a felosztható jövedelem azonos lesz, a munkaegységek száma pedig a két hónap alatt teljesített munkaegységgel növekszik. Ez a csökkenés azonban soI$ termelőszövetkezetnél nem lesz jelentős, mivel főleg a belterjesebben gazdálkodóknál — novemberben és decemberben is van bevétel, például a tejértékesítésből, állatértékesítésből stb. Előrelátható, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok nehezen értik majd meg — amint már most is mondják —, miért kell nekik 14 hónapot dolgozni annyi jövedelemért, mint amennyit tizenkét havi munkával elértek volna. Ezeknek a tagoknak meg kell magyarázni, hogy bizonyos áldozatokkal jár az áttérés, de erre csak az idén van szükség. Ezenkívül november és december hónapokban kisebb mértékű a munkában való részvétel is és aránylag kevés olyan munkaegységet kell elszámolni, ami csökkenti a jövedelmet. De azt is meg kell mondani: vajon egyesek igazságosnak tartották-e azt, hogy noha eddig október 31- ével zárták az évet és a zárszámadásban az addig teljesített munkaegységek kerültek elszámolásra, mégis november és december hónapban is dolgoztak olyan termékek betakarításán — kukorica, cukorrépa stb. —, amelyekért már megkapták a részesedést. 4. ÍJj tsz alakult Abonyban ez a hosszú legény fegyelme- zetlenkedik? — kérdeztük; — Nem gorombáskodom akkor sem — felelte önérzetesen. — Különben is a fegyelmi bizottság tagjának rendesen kell viselkednie. — Mik a terveitek, láttad már a tsz földjét? — Még nem, de jövő héten megnézem — felelte. — Nagyon elfoglalt vagyok, mert zenét is tanulok és beteg is voltam. Most is sietnem kell zeneórára. Mi a termelőszövetkezetek vezetőinek feladata az új elszámolási időszakra való áttéréssel kapcsolatosan? — Mindenekelőtt az a feladatuk, hogy mondják el c tagoknak, miért van erre szükség. Győzzék meg őke az áttérés előnyeiről. És Ehhez kérjék a pártszervezetek segítségét is. De gazdasági feladatok is várnak rájuk. A tagság természetbeni és pénz- beni előlegosztásával kapcsolatban az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell el- járniok. Ügyeljenek • arra, hogy kötelezettségeiket folyamatosan rendezzék és azt semmiképpen sem engedjék meg, hogy túlelőlegezés következtében mérleghiánnyal zárják az évet. A belterjességre törekszik a kakucsi Lenin Tsz A kakucsi Lenin Termelő- szövetkezet adottságai nem jobbak és nem rosszabbak a többi termelőszövetkezet adottságainál. Korábban kis jövedelemmel, külterjesen gazdálkodtak itt. Javulás csak az idén tavasszal kezdődött, amikor új elnököt választott a tagság Ricsii János személyében. Mindenekelőtt földjeik termőerejét pótolták. Igaz, csak hatvan holdra jutott istállótrágya, a 418 holdnyi területből, de igyekeztek elegendő mennyiségű műtrágyát is használni. A gondos munka és a lehetőségek szerint megadott szerves- és műtrágya eredményeként jó közepes termést takarítottak be. őszi árpájuk 40 kát. holdon 19,89 mázsát, 35 hold rozsvetésük 12 mázsát adott átlagban s búzából is 12 mázsa termett holdanként. Az eredmények a korábbi évekhez viszonyítva biztatóak. Az állatállomány növelése érdekében gondos tervet készítettek a takarmányalap biztosítására. Harmincegy holdon lucernát telepítettek, s készítettek 45 vagonnyi silót. Az állatállományt a saját szaporulat felnevelésével akarják növelni. Ehhez persze idő kell. Minden törekvésük az, hogy lehetőség szerint minél kevesebb állami hitelt vegyenek igénybe; saját erejükből bővítsék a gazdaságot. Közel hetven szarvasmarhájuk, több mint 200 anyajuhuk és 12 lovuk van. Más állatot még nem tartanak. Jövőre, amikor teheneik elegendő tejet biztosítanak, s lesz elegendő melléktermékük, megkezdik a fehér hússertés-hizlalást is. Jelentős jövedelmet ad a szarvasmarha-hizlalás. Az idén leszerződtek 30 marha hizlalására; ezekből 11-et már átadtak. Legjelentősebb bevételüket a 292 holdas kertészet adta az idén, amelynek nagy részét öntözik az 59 ezer forintért vásárolt esőztető öntöző berendezéssel. A tsz vezetősége igyekszik minden növényféleségből magasabb termésátlagot elérni. Korábban például a paprikát bakhátasan, bolgár rendszerű öntözéssel termelték. Ez nem vált be, ezért áttértek a sima művelésre, amit öntöző berendezésük lehétővé tett. így ugyanazon a két holdon a tavalyi 32 000 palánta helyett az idén 42 000 palántát ültettek, tehát a jövedelem 10 000 tő paprika hozamával nagyobb lett, viszonylag kis ráfordítással. Ehhez hasonló módosításokkal érték el, hogy idei árutermelési tervüket 180 százalékra teljesítik. Egyelőre nem növelik a kertészkedés kereteit. A tervek szerint összes területük 39 százalékát öntözik, a takarmánynövényeket és a cukorrépát is. Ezért 1960 tavaszán két mélyfúrású kutat ásnak, sajátos vetésforgót alakítanak ki s a jelenleginek többszörösére növelik a számosállatok számát. Ilyen belterjes öntözéses gazdálkodáshoz ugyanis 100 holdanként 70 számosállat szükséges. A tervek között szerepel az önköltség csökkentése és a hozamok növelése érdekében a fokozott gépi munka. Jelenleg 4,6 normálhold gépi munka jut egy hold szántóra. Most két saját erőgépük van, jövőre vásárolnak még kettőt s 1960-ban így egy hold szántóra már hat normálhold gépi munka jut. A kakucsi Lenin Termelő- szövetkezet gazdálkodása is bizonyítja, hogy a kisebb termelőszövetkezetekben is megindult egy egészséges fejlődési folyamat a belterjesség irányába. Segítette ezt a párt és a kormány mezőgazdasági politikája eddig is, de a kongresszusi irányelvek még tudatosabbá. célszerűbbé teszik ezt a munkát, s főleg meggyorsítják majd a bel- terjesebb gazdálkodás megteremtésének folyamatát. Olcsó és jó a szériából épített istálló Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagy tetszéssel fogadták a tsz-ek a bemutatott, szerfából épített állati férőhelyeket. Megyénkben már több tsz épített ilyen istállókat szerfából, amelyet méretre vágva kaptak az erdőgazdaságoktól. Ily módon a zsámbéki Uj Élet, a pátyi Petőfi és a nagy- kátai Március 15 tsz sertésfiaztatót, a dabasi Szikra Tsz nö- vendékmarha-istállót, az inárcsi Március 21 Tsz két 300 férőhelyes juhhodályt épített fel. ' S' Uj típustervek készültek A termelőszövetkezetek kérésére új típus- és ajánlott terveket készítették a tervezőirodák. Az új terveket az 1960. évi építkezéseknél már fel lehet használni. Az érdeklődő tsz-ek az új típusterveket az ÉM Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalatnál (Bp., V., Kossuth Lajos u. 17.), valamint a megyei beruházási irodánál (Bp., V., Városház u. 7.) szerezhetik be. Befejezte éves tervét a Vámosmikolai Gépállomás November 7 tiszteletére kongresszusi műszakot indítottak a Vámosmikolai Gépállomás traktorosai. Szombaton táviratban közölték lapunk szerkesztőségével, hogy 6-án este 6 órára befejezték éves tervüket. A gépállomás traktorosai 24 500 normálhold gépi munkát végeztek a járás tsz-eiben. A kongresszusi munkaverseny során október 30-ig mintegy félmillió forintot takarítottak meg a gépek jobb kihasználásával, , az üzemanyag csökkentésé- ! vei. Az elmúlt évben a gép- : állomás veszteséggel zárta az ! évet. Az idén, jó munká- ; juk eredményeként, előrelát- í hatólag egy hónapi ket;ese- ! tűknek megfelelő nyereségré- ! szesedést kapnak a gépállo- < más dolgozói. \ A traktorosok éves tervük • teljesítésével egyidejűleg be- ; fejezték a körzetükben levő ■ termelőszövetkezetekben a ! szántási és vetési munkálato- j kát. » _. idős ember és olyan, aki csak azért van ott, mert hát valakinek ott is lenni kell, de ezt a munkát nem tekinti szívügyének. Látva a tsz vezetőségének nagy gondját, legutóbb Sági István, a termelőszövetkezet kertésze önként felajánlotta, hogy a téli hónapokban munkát vállal a tehenészetben. Ennek még alig néhány hete, de az általa gondozott tehenek tejhozama máris örvendetesen megjavult, s kezenyoma meglátszik az istálló, általában az állatok környezetének rendjén is. Ugyanez az odaadó szorgalom jellemzi Tölgyesi János tehenész munkáját, akiről egyébként általános vélemény, hogy mindig arra a munkára kéri magát, ahol a legjobban szorít a csizma. A tsz vezetősége tudja, hogy az efféle megoldások átmeneti jellegűek, az állattenyésztésben mutatkozó hiányosságokat véglegesen leküzdeni majd csak az itteni munka gépesítésével és a fiatal munkaerők beállításával lehet. Az állattenyésztés gépesítésének egyik döntő feltétele,] a gazdaság villamosítása ebben az évben már megtörtént: j a központi tanya lakóházait, [ istállóit, gazdasági épületeitj néhány hónapja villanyvezeték j hálózza be. Most a legközeleb- i bi lépés a takarmányfeldolgo-': zó gépek, valamint a fejés, az: ivóvízkiemelés villamosítása és: akkor az állattenyésztésben isj könnyebb, s vonzóbb lesz majd; a munka! \ juk az idei esztendőben eredményes volt; elmondhatják magukról, hogy egyet ismét előre léptek. Ez évi eredményeik között első helyen a kalászosokból elért kiváló terméshozamokat említik. Búzából például 120 holdon 13,6 mázsás holdankénti átlagot értek el, 3,5 mázsával többet, mint amennyit terveztek. Szépen fizetett 208 hold őszi árpájuk is: holdan- kénti átlagtermésük majdnem elérte a 14 mázsát. Búza és árpa termésátlaguk egyaránt messze felülmúlta a helybeli egyéni termelők eredményeit. Négy hold málnájuk és háromholdas epresük 81 ezer forintot hozott a tsz konyhájára, de jelentős eredményt értek el az aprómag — vöröshere, lucerna, szarvaskerep, nyúlszapuka — termesztésében is. Ezek árát a közeli napokban kapják meg. Egyre növekvő jövedelmet biztosít a tagságnak a szövetkezet fejlődő állatállománya, amely jelenleg 80 szarvasmarhából, 244 sertésből és 247 da-' rab juliból áll, noha nem hallgatják el az állattenyésztésük területén meglevő fogyatékosságokat sem. Itt a legnagyobb gondot a megfelelő és rátermett fiatal állatgondozók beállítása okozza. Jelenleg ugyanis a gondozók többsége Most már nyugodtan nézünk kifelé az ékkőn gezték. Ma már aki a Viski úti dűlőben jár, gyönyörködve legelteti tekintetét az üdén zöl- dellö búza- és ősziárpa vetésen, amelynek láttára az esőre várakozó egyéni gazdák nyíltan elismerik: igaza volt a tsz-nek, amikor a szárazsággal nem törődve, idejében hozzáfogtak a vetéshez! S mivel foglalkozik most a termelőszövetkezet ? A silózás befejezésén munkálkodnak. ötszázhatvan köbméteres férőhelyük van, ezt akarják megtölteni. Ezzel egy- időben végzik az őszi mélyszántást, amiből 200 holddal már elkészültek, utána a gépállomás Zetorját és a saját Ze- torjulcat a trágya kihordására állítják rá, majd lassanként elkezdik a 22 holdas gyümölcsösük kötözését a nyulak és más kártevők ellen. A munka télen sem szünetel teljesen, a szövetkezet gyalogmunkásai a juhhodály takarításával, a karámok, gazdasági felszerelések karbantartásával, javítgatásával foglalkoznak. Persze, a további beszélgetésből kiderült az is, hogy a kemence! Ut a szocializmushoz Tsz tagjai nemcsak azért nézhetnek nyugodtan kifelé az ablakon, mert idejében földbe tették a kenyérmaaot, hanem azért is, mert munkáA minap mondta ezt nekem Menyhért András bácsi, a kemencei Ut a szocializmushoz Tsz idős raktárosa. Alkonyodon akkor éppen, s miközben kint a novemberi eső topogott, mi bent ültünk a barátságos irodában, ahol András bácsi Faggyas István könyvelő társaságában az elmúlt tíz nap kiadásait számolgatta. A magabiztos kijelentést akkor tette, amikor megkérdeztem: hol tartanak az őszi betakarítással és a vetéssel? Rövid, de találóan megfogalmazott válaszából megértettem, hogy a kérdéses munkák már mögöttük vannak, ám én a részletekre is kíváncsi voltam. Tekintve, hogy Mayer Gyula, az elnökük Börzsönybe ment juhászt fogadni, így a könyvelőt, meg a raktárost ostromoltam kérdéseimmel. Megtudtam, hogy annak bizony már egy hete is elmúlt, hogy az utolsó szem kenyérmagra ráhúzták a földtakarót. És nem is ők — mármint a tsz tagjai — húzták rá, hanem a Vámosmikolai Gépállomás dolgozói, akik lánctalpas DT- vel, Bjelorussz traktorral, Ze- torral, meg a hozzájuk való korszerű munkagépekkel jöttek a tsz segítségére, s a mintegy 260 hold őszi vetést egykettőre és elsőrendűé.i elvéAz egyik abonyi iskolában közel százan gyűltek össze, hogy termelőszövetkezetet alakítsanak. Lelkesen hallgatták az előadót, aki ismertette, milyen jogokkal, kötelességekkel jár a belépési nyilatkozat aláírása és örömmel vették tudomásul, hogy a községi tanács hat hold földet juttatott az új termelőszövetkezetnek. Csillogó szemmel, kipirult arccal hallgatták a bevezető ismertetést és rátértek a vezetőség megválasztására. Igaz, előbb még demokratikus szavazással nevet adtak az új tsz-nek. Az elhangzott javaslatok közül a Sáig- vári Endre elnevezés kapta a legtöbb szavazatot. Ezzel a kis közbeeső epizóddal kéz- í dődött a vezetőségválasztás, i Elnöknek Gyarmati Jánost | választották meg. A jővén-1 dő tsz-tagok egyhangúan vá- i Iasztották meg a többi veze- • tőt is és a különböző bízott- j Ságok tagjait. A jövő ült az iskolapadok- \ ban. Ha eddig nem jött rá i a kedves olvasó, elmondjuk, \ hogy úttörő tsz alakult\ Abonyban, a Gyulai Gál Mik- j lós és a Szalai úti iskola fel- j ső tagozatosaiból. A választás és a belépési j nyilatkozatok aláírása után: a piros nyakkendős fiúk, Iá- j nyok néhány szép ének és j a csatakiá’tások elhangzása: után haza készülődtek. Ekkor sikerült az új elnök- ] kel néhány szót váltani. : Megkérdeztük, hogy a meg- : választott vezetőséggel egyet- : ért-e? — Természetesen. Mindenki a képességének megfelelő funkciót kapott. Mucsányi Ilonát azért választották pénztárosnak, mert nagyon ért a pénzkezeléshez. Közben körülvettek az úttörők, közöttük az ellenőrző bizottság egyik hórihorgas tagja, aki több mint egy fejjel magasabb az elnöknél. — Mit csinálsz Jancsi, ha
