Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

resr MEGY Cirlap 1959. NOVEMBER 6. PÉNTEK Házi kezelésben kultúrházat épít Kiskunlacháza Emeletes lakóház, bölcsőde is épül a községben Bontják a kiskuniacházi kul- túrházat, pedig csak pár esz­tendeje szolgálja a község kul­túráját; 1952-ig, ki tudja mi­lyen régtől fogva, beszálló vendéglő volt ez a jókora épü­let. Az egyik, a régebbi szár­nya vályogból épült és az idő vasfoga megrágta falait. Hiá­ba költött rá a tanács, javít-- gattatta évente, menthetetlen volt. Másik szárnya falait azonban téglából húzták fel, azt is megviselte ugyan az idő, de alapos tatarozással még hosszú évtizedekre rendbehoz­ható. Ebben a szárnyban, a régi kocsmai nagyteremben vala­melyik vendéglős oltárt emelt Tháliá istenasszonynak, mert úgy okoskodott, hogy az isten­hő hódolói, a szomszédos sön- tésben még nagyobb áldozatot mutatnak be az előadás után vagy a szünetben Bacchus is­tennek, ami részéről jól be­vált számítás volt. Valahány­szor vándorkomédiások jöttek a vendéglőbe, előadásuk fel­lendítette az ilalforgalmat. A színpadon most parkettkötegek tornyosodnak. A régi beszálló vendéglő, majd ha újból felépítik le­bontott szárnyát és a színház- termet is rendbehozzák, me­gint csak kultúrház lesz. Ott­hont ad a községi könyvtár­nak, lesz benne olvasóterem és zeneterem. Hiányzott már nagyon a zeneterem, mert a kiskuniacházi zeneiskola hat tanára 127 növendékét hely híján a legnehezebb körülmé­nyek között oktatja. A he­gedűsök egy része például egy konyhában tanul. De most. nem ezekről az im­már múlóban levő nehézsé­gekről, a kultúrotthon újjáépí­téséről beszélünk. Az 540 négyzetméter alapterületen a lebontott rész helyén öt nagy helyiséget építenek, teljesen rendbehozzák az épület többi részét, azonkívül az udvaron álló, jó karban levő istálló épületét átalakítják gondnoki lakássá. S mindez a sok mun­ka, beleszámítva az épület- bontás költségét is. mindössze 470 ezer forintba kerül. — Hogyan lehetséges, hogy ilyen olcsón megépítik? — kérdjük Komár László tanács­elnököt. — Házi kezelésben építke­zünk — feleli. Ez pedig annyit jelent, hogy a tanács nem bízza az építést sem kisiparosra, sem kisipari szövetkezetre, sem állami építő ij vállalatra, hanem elintézi há- J zilag. Maga szerzi be az építő- '/y anyagot — ami bármilyen ^ nagy utánjárással is jár, meg- £ éri —, maga alkalmazza és fi- j zeti a munkásokat, egyszóval J önmaga a saját építkezésének J építési vállalkozója. A kultúrház építési tervét £ Pozsár István építőmester tár- ^ sadalmi munkában készítette £ el, előbb azonban visszaadta ; az iparigazolványát és most aj kultúrházépítkezég építésveze- J tője. J Megkérdezzük tőle, hiszen ^ pár hónapja még kisiparos- ^ ként épített a községben, va- £ jón ebben az új helyzetben J megtalálja-e számítását, meg- elégedett-e a keresetével? J — Körülbelül egyre megy. J mai keresetem a régi tiszta ke- J resetem körül mozog — ^ mondja. — Viszont nincsenek ^ gondjaim se adóra, se SZTK- £ járulékra, se pedig anyagbe- ^ szerzésre. Jobb ez így ne- f kém. £ Egyébként Kiskunlacházán ^ sok o tanácsi építkezés, J J a kultúrotthonon kívül is. Az J első kerületi óvoda telkén be- ^ fejezéshez közeledik egy eme- ^ letes lakóház építése. Egy két- ^ szobás és egy egyszobás ossz- ^ komfortos, meg egy egyszo- ^ bás garzon lakás lesz benne, a £ bölcsőde vezetője és két óvó- ^ nő részére. Az óvoda épületé- ^ ben felszabaduló lakószoba ^ pedig további harmincöt kis- J gyerek felvételét biztosítja. És J az egész mindössze 115 ezer forintba kerül, de ebben az- J . tán még a vízvezeték vil- J lanymotorjának az ára is J benne van. J A harminc férőhelyes bölcső- J Bontják a régi kultúrházat, hogy újat építsenek a helyére. de átalakítása és bővítése is fo­lyamatban van. Itt még to­vábbi harminc gyerek szá­mára teremtenek helyet, 150 ezer forint költséggel. A má­sodik kerületi óvodához két lakást építettek, a régi óvó­női lakásból készült óvoda­terembe már 35 kisgyerek jár. De tovább sorolhatnánk az újonnan épített öt kilomé­ter hosszú úttestet, a járda­kövezést. az iskolatatarozást, bővítést, ami mind vagy el­készült már, vagy dolgoznak rajta — házi kezelésben. Szórványosan más közsé­gekben is építkeznek ezen a módon, de egyszerre ennyi mindent sehol. Sőt, a leg­több község tanácsa érthetet­len módon idegenkedik a há­zi kezelésben végzett munká­latoktól. Kiskunlacháza min­denesetre jó példával jár elől ezen a téren. És a társa­dalmi munka megszervezésé­ben is. A ráckevei járás 19 községe összesen 2 200 000 forint ér­tékű társadalmi rnúnkát aján­lott fel erre az évre. Ebből, bár nála nagyobb községek is vannak a járásban, Kiskun­lacháza lakossága egyedül másfélmilliós társadalmi munkát vállalt, sőt, már ennél is többet elvégzett az idén. S a hátralevő két hónapban még körülbelül 100—120 ezer fő- rint értékűt elvégez. — Szívesen vállalták és vég­zik az emberek a társadalmi munkát, pedig egyáltalán nem volt „divatos” az effajta munka Kiskunlacházán — mondja Komár László ta­nácselnök, akit tavaly válasz­tottak meg erre a tisztségre. — Amikor átvettem hivata­lom, mindenki azt mondta, nehéz dolgom lesz, ebben a községben az embereknek nincs közösségi érzése. De ez a fiatalember bátran nekivágott és hamarosan meg­állapította, van éppen elég közösségi érzés a kiskunlac- háziakban is. — Akarja-e, hogy a kocsi- utat rendbehozzuk, hogy új­jáépítsük a kultúrházat? — ezzel a kérdéssel állított be a házakba és mindenütt igen­nel feleltek. — No, ha akarja — folytatta az elnök —, akkor segítsen, jöjjön dolgozni. És az emberek mentek. Meg­épült az első kocsiút, sima testét boldogan nézték, akik építették. — Miért nem mondták ed­di, £ is, hogy jöjjünk, jöttünk volna — mondogatták és az­óta nincS is hiány társadal­mi munkásban. így' jött ösz- sze a másfél millió értékű társadalmi munka. Szokoly Endre Elkészült százezer hektoliter űrtartalmú beton bortároló A terven leiül vállalt kétszázezer hektoliteres tartályparknak is töltöképes már a fele A hordóhiány enyhítésére az idei tervben százezer hektoli­ter űrtartalmú vasbeton-bor- tartály építését irányozták elő. Úgy látszott azonban, hogy még ez sem lesz elég a várha­tó bortermés elhelyezésére, ezért újabb kétszázezer hek­toliter űrtartalmú tartály épí­tését határozták el. Az Építés­ügyi Minisztérium vállalatai a pártkongresszus tisztele­tére felajánlották, hogy a terven felüli munkát is végrehajtják és az év vé­géig az egész háromszáz- ezer hektoliteres tároló­teret töltőképes állapotban átadják a Borforgalmi Vállalat pincegazdaságai­nak. ’ Szavukat becsülettel állják is: a terv szerinti százezer hektoliteres tárolótér külön­böző méretű vasbetontartá­lyait október végéig kivétel nélkül előkészítették. A tartá­lyok nagy részének hitelesíté­se is megtörtént és megkezdő­dött a feltöltésük. A terven felül vállalt két­százezer hektoliteres tar- tartálynak a fele, száz- nyolcezerkilencszázkilenc- ven hektoliter ugyancsak töltőképes volt már októ­ber végén. A többit, amelynek betonozá­sát és belső üzemburkolását most végzik, december végén adják át használatra. Lehet, hogy a külső munkák egy ré­sze itt is áthúzódik a jövő év­re. Az első százezer hektoli­terből körülbelül harminchét­ezer hektoliter űrtartalmú be­ton bortároló a budafoki pin­cékben épült fel, a többi meg­oszlik az ország különböző bor­termő vidékei között. Ma Pesterzsébeten sorsolják a lottót A hónap első lottóhúzását ismét a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. Ezúttal kettős sorsolást bonyolítanak le. A lottó 45. já­tékheti nyerőszámait és az ok­tóberi tárgynyereményeket no­vember 6-án, pénteken dél­előtt 10 óraj kezdettel Pester­zsébeten, a Vasas Művelődési Házban (XX. kerület, Nagy- Győri utca 2—6. szám) sor­solják. A jutalomsorsoláson a 43. játékhét szelvényei vesz­nek részt. ÉLETFOGYTIGLANRA ÍTÉLTÉK A KISTARCSA1 GYILKOST Rekordtermés volt az idén gabonafélékből A gondos talaj előkészítés, a minőségi vetőmag, a megfelelő agrotechnika alkalmazása, va­lamint a kedvező időjárás ha­tására megyénk termelőszövet­kezetei rekordtermést értek el az idén gabonafélékből. Az adatok szerint búzából a tava­lyi 9 mázsa helyett átlagosan 13.4 mázsát, őszi árpából 9.2 mázsa helyett 15.7 mázsát, rozsból 6.2 mázsa helyett 9.Í mázsát termeltek holdanként. Előadássorozat tsz-elnökök és mezőgazdászok részére A gödöllői agráregyetemen és a megye nyolc járási szék­helyén november 1-től 1960. március 15-ig előadássorózatcl szerveztek a tsz-elc elnökei és mezőgazdászai részére. Az elő­adásokat az egyetem tanárai tartják a nagyüzemi gazdasá­gok üzemszervezési feladatai­nak elméleti és gyakorlati kér­déseiről. Csóka József és Oláh Bor­bála, térj és feleség, ha úgy tetszik így is nevezhetjük őket, noha sohasem Íratták be fri­gyüket az anyakönyvbe, any- nyira összekötötték életüket, hogy egymás mellé kerültek a vádlottak padjára is. Ami a férfit illeti, tanult mestersége sohasem volt, időnként itt-ott dolgozott. De leginkább lopott, csalt, verekedett. Mindössze harminc esz­tendős, de már négy íz­ben volt büntetve, hat esz­tendőt töltött börtönben. A nyáron éppen szabadlábon volt és Oláh Borbálával együtt néztek .,munka után”. Estén­ként sűrűn felkeresték a kis- tarcsai és környékbeli italbol­tokat. Nemcsak a szórakozási vágy és az italszeretet vezérel­te őket. Azt lesték, melyik vendégnek van tele. a bukszá­ja, s ha az illető berúgott és egyedül lépett ki a kocsma­ajtón, mindjárt nyomába sze­gődtek. Alkalmas helyen az­után elemei tők a részeg pénz­tárcáját. Az alvilág nyelvén ezt nevezik markecolásnak. . Csóka tehát markecoló volt és sok ittas ember pénzét lopta el. Oláh Borbála ilyenkor ..fala­zott" neki, vagyis figyelte, hogy nem jön-e valaki az úton, mialatt Csóka működik. Egy nyári este mindketten betértek a Kistarcsai Gépállo­mással szemben levő. italbolt­ba. Mialatt iddogáltak. észre­vették. hogy az esyik alaposan ittas vendég, Szabó József, egy csomó százas közül húz ki ■egyet, azzal fizet. Amikor az­után Szabó eltávozott, Csóka AZ ÜLLŐI ÚTTÖRŐK sunk és beszédünk titka. Ez aztán igazán egyszerű, nem igaz? A z üllői úttörők a sok nyári táborozási fénykép közül egyre különösen büsz­kék, arra, amelyik terméskő­ből ügyesen kiképzett és már­ványtáblával díszített for­rást ábrázol. A táblán á kö­vetkező szöveg olvasható: „Árpád-forrás. Készítette az üllői 3. sz. Árpád feje­delem úttörőcsapat, 1959." Egyszerre öten is kezdik me­sélni a tábla és a forrás tör­ténetét. — A táborelőkészitő bizott­ság ..fedezte” fel ezt a for­rást és már akkor elhatároz­tuk, hogy a táborozás ideje alatt használható állapotba helyezzük. Novák Pista bá­csi vezetésével fogtunk neki a munkának. Megtisztítottuk a forrás környékét, kifolyócsö­vet helyeztünk a víz útjába, terméskövekkel ágyaztuk kö­rül és föléje tettük ezt a már­ványtáblát. Azóta az Eger kö­zelében levő Forráskútnál tiszta vizű forrás várja a ki­rándulókat, táborozókat. Az új turistatérképekbe már be is rajzolták a mi Árpád-forrá­sunk helyét és nevét. A boltozatot ezüst és arany színű cseppkőformájú kép­ződmények díszítik. Kóiol- tfalt a falakon festett mese- motívumokat találunk. Itt lát­ható Hófehérke és a hét tör­pe, Jancsi és Juliska, Hamu­pipőke, Piroska és a farkas, a Békakirályfi, Ludas Matyi és a többiek. A kisdobosok kis széken ülik körül a mesélő .fnénit”, Kiss Zsuzsát, a Csipkerózsika kis­dobos raj vezetőjét. A gim­nazista Zsuzsa pajtás Mátyás királyról, a Burkus királyról és az igazmondó juhászról me­sél nekik. Ámuló szemekkel hallgatják a juhász történetét és a végén tapssal és ének­kel köszönik meg a mesét, ■k yá z üllői cinkéknek, sárgá­ll rigóknak, énekesmada­raknak nem kell félniök a téltől, már most gondolnak rájuk az Ezermester őrs tag­jai.' A csapat műhelyében ügyesen mozog a kezükben a fűrész, a kalapács. Egy-két őrsi foglalkozás alatt elkészül a madáretető vagy a kis odú. Az őrs vállalta, hogy hat da­rab különböző nagyságú ma­dáretetőt készít, amelyeket az udvaron és az iskola köz­vetlen közelében levő magas fákra erősítenek fel, hogy azokba télen, amikor a kis énekesmadarak nehezen tud­nak eleséghez jutni, finom olajos magvakat tegyenek. Andrasik Laci készítette el a madáretető mintapéldányát, amelynek alapján már ké­A kisdobosokat a mesebar­langban találtam meg, amelyet a csapat vezetői az épület alatti boltíves pincé­ben készítettek el a kicsiknek. szül is a többi. Az ezermeste­rek így tesznek eleget az úttörőélet törvénye 11. pont­jának: az úttörő szereti és vé­di a természetet. j lányok szorgalmasan var- /I rogatnak, kézimunkáz­nak. Hasznos, amit Kiss Ist- vánnétól, csapatvezetőjüktől tanulnak az őrsi foglalkozá­sokon. A tanultak alapján tudnak otthon segítem anyu­kájuknak a házi munkában. Térítőkkel, párnahuzatokkal lepik meg őket születés- vagy névnapjuk alkalmával. Ezekben a hetekben a lányok a nagy iskolai, téli vásárra ké­szülnek. Babákat varrnak, mű­bőrből kis bútorokat készíte­nek. Sok szépmintájú kézi­munka. kendő, terítő kerül ki a kezük alól, amit a téli vásáron adnak majd el. A bevételt a csapat pénztárába teszik, s azt jövő nyáron, a táborozásnál használják fel. S eprés Laci, Varró Sanyi, Göbölyös Pali, Kútvölgyi Misi és Németh Pista ma már középiskolások, de a csapatnál mint őrsvezetők dolgoznak. Három évvel ezelőtt ők voltak az elsők, akik részt vettek az úttörőcsapat jégpályájának építésében. Minden reggel tűzoltó fecskendővel locsol­ták fel a salakos pályát, hogy délután korcsolyázhassanak rajta. Az idén fényszórókat is szerelnek a pálya fölé és erősí­tő berendezésük segítségével József és Oláh Borbála utána- eredtek. ^zabó a töltés mellett, lakatlan hely felé tartott, az­tán leheveredett a fűre. Ott feküdt mozdulatlanul. Csóka azt hitte, hogy a részeg ember elaludt, hozzálépett és ki akar­ta emelni zsebéből a. pénztár­cáját. Szabó József azonban nem aludt, védekezni kezdett és segítségért kiáltott. Csóka erre egy, a keze- iigyébe eső kockakövet ra­gadott fel és azzal többször egymás után fejbeverte a szerencsétlen embert. Miután áldozata elhallgatott és mozdulatlanul feküdt, ki­emelte zsebéből a pénztárcát, amit nyomban a mellette álló Oláh Borbálának adott át. Észrevette azonban, hogy Szabó nem lélegzik, meghalt. Erre, hogy a gyilkosság nyomát eltüntesse, a nővel együtt a HÉV vágányaira cjpelte a holttestet, amelyen az­után egy szerelvény ke­resztül is ment az éjsza­kai sötétségben. A rendőrség párnapos nyo­mozás után kiderítette a tör­ténteket és mindkettőjüket le- tartóztata. Most tárgyalta a gyilkos markecoló bűnügyét a Pest megyei Bíróság. Csóka tagadta, hogy Szabó Józsefet fejbeütötte volna, tagadta azt is, hogy a holttestet a vágá­nyokra fektette. Oláh Borbála ellenben mindent töredelme­sen bevallott. A bíróság Csóka Józsefet életfogytiglani, Oláh Borbálát pedig hatesztendei börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a két elítélt fellebbe­zett. vidám zenével is szórakoztat­ják a korcsolyázó gyerekeket. ★ F ajon, mi szerepel a csapat munkatervében? Tamas- sy Endre, a fiúcsapat vezető­je mutatta meg nekünk a ter­veket. A pajtások a II. és III. fokú úttörőpróba anyagát ta­nulják, a téli szünidőben sí­túrára készülnek. Még decem­berben a jövő nyári tábor elő­készítése érdekében terepszem­lére mennek. A csapat vala­mennyi őrse részt vesz a for­radalmi nyomolvasói moz­galomban. Feldolgozzák köz­ségük és járásuk elmúlt 15 éves történetét, fejlődését. A Medve őrs tagjai a Járásban működő úttörőcsapatokkal le­veleznek, a Sólymok az üllői felszabadító harcokat dolgoz­zák fel, a Szarvasok a földosz­tás történetével ismerkednek nieg, a Villám őrs tagjai pe­dig egy nagy elektromos fali térképet állítanak össze, ame­lyen kis égő lámpákkal mu­tatják be hazánk felszabadí­tásának egyes mozzanatait. A csapat tagjai a község lakói­val együttesen ünnepük majd meg hazánk ielszabadításának 15. évfordulóját, amelyre ének­számokkal. szavalatokkal, dra­matizált jelenetekkel készül­nek. A\ üllői pajtások mostani munkájukkal is bebizo­nyítják. hogy méltán megérde­melték a Magyar Úttörők Szö­vetsége Országos Tanácsának vörös selyem zászlaját, ame­lyet az elmúlt tanév során kant ah meg. Legyetek is büsz­kék rá pajtások és őrizzétek meg becsülettelJ Vajek Róbert Tji gyszerű kis papírdarabka került a kezembe, ■ de olyan, amilyet még egy ici- ke-picike tintapacni sem dí­szített. Már éppen el akar­tam dobni, amikor felkeltette figyelmemet a rajta levő, ce­ruzával írott ákombákom be­tűkből álló érthetetlen szö­veg. Ezt betűztem ki: Am lutándé gyén rakoró a Cánosbanfá lálkozunkta. Denkiminjönjöj le cizunkfo a Ducokpár lenle. Golyba srö! Ahogy végigböngésztem a sorokat, gondoltam, megpró­bálom megfejteni. A gyerekek a csapatotthonban kuncog­tak erőlködésemen. Mert le­gény legyen a talpán az. aki első olvasásra meg tudja ér­teni ezt a szöveget. Kókai Jancsi kacsingatott is pajtá­sainak, hogy kifog rajtam az írás. De hiszen ez is az őrs­nek a célja. Olyan titkos írást és beszédmódot találtak ki, amit csak ők maguk érte­nek meg, amelynek segítségé­vel titkos szövegeket, paran­csokat tudnak egymásnak to­vábbítani anélküli hogy az őrsön kívüli tagok azt megért­sék. Antikor Kókai Jancsi — népszerű őrsi nevén Dodó — látta, hogy pedzem a megfej­tést, nagyot nevetett és el­mondta „magyarul" a szöve­get: „Ma délután Knégy órakor a Fácánosban találkozunk. Min­denki jöjjön el, focizunk a Párducok ellen. Bagoly őrs.” ; — Fordított szótaggal mond- ; juh a szavakat, ez titkos írd-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents