Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-06 / 261. szám
»*». NOVEMBER fi. PÉNTEK ^í-Mirlap A SZÍVEK MÉLYÉRŐL Erkölcsi nevelés .;; Kényes, ugyanakkor szerteágazó kérdés. Ezerny.i útja, s buktatója van. Erről beszélnek, vitáznak a dunakeszi pedagógusok, közel százan. Vélemények, érvek, ellenérvek csatáznak. Mindez látszólag ellentétes azzal, amit Fódi Sándor igazgató előadása végén így summázott: „Mi, nevelők tegyük először magunkévá az új erkölcsi normákat. Csak azután adhatjuk tovább tiszta szívvel a tanulóknak. Ehhez azonban először is a nevelőtestületek világnézeti egysége szükséges.” Az ellentét azonban ’ csak látszólagos. A vita, az érvek és ellenérvek éppen azt tükrözik, hogy a három dunakeszi iskola pedagógus-testülete nem csupán formálisan fogadja el az új erkölcsi normák kialakításának szükségességét, hanem alkotó módon kíván hozzájárulni ehhez a nagy munkához. A vita során részekre bontják, alapos gonddal elemzik az erkölcsi nevelés kérdés- komplexumát. S míg elemeznek, tanulnak maguk is. Az előadótól, egymástól, az élet által felvetett, s most közkinccsé tett példákból. S még valakitől: aktív tagként vesz részt az értekezleten Major Gyula, a község tanácselnöke és a helyi pártvezetőség tagja. Uj. érdekes, mi több: követendő példa ez. Nem hivatalból jött, munkája is lenne éppen elég. mégis itt van. Egyszerűen azért, mert úgy érzi: itt a helye, amikor ilyen nagyfontosságú kérdést tárgyalnak, Még egy új vonás — .szemben a régebbi pedagógus-értekezletekkel, ankétokkal. Nem kell biztatni senkit a szóra. Kérés nélkül, keresetlen szavakkal, a szivek mélyéről tör fel a szó, s árad, terebélyesedik hosszú órákon át. A példamutatás elengedhetetlen feltétele az erkölcsi nevelésnek. Nélküle, hiába a szó, minden páldálód- zás. Többen mondják el erről véleményüket. A legtalálóbban talán mégis Zámbó Károly pedagógus foglalja össze: — Hiába tanítom én a gyerekeket a materialista világnézet szellemében, ha például vasárnaponként azt látják, hogy a templom felé igyekszem. A nagyobb gyerek már felfigyelne erre és joggal mondaná: bort iszik és vizet prédikál ... De hasonló a helyzet más kérdésekben is. Például: szinte nem múlik el hét, hogy ne beszéljünk a tanulóknak a fegyelemről, pontosságról. De vajon mit érne ez a beszéd, ha jómagam elkésve érkeznék az órákra? Vagy értelmetlen lenne az a figyelmeztetés: gyerekek, tiszta ruhában, cipőben járjatok iskolába, ha magam gondozatlan külsővel jelennék meg az órán. Olyan vélemény alakulna ki rólam, hogy a tanár bácsi valakinek nem mond igazat: vagy nekünk hazudik, vagy az iskolán kívüli életében. Többen bólintanak: igy igaz. Mások újabb példákkal egészítik ki Zámbó Károly szavát. S minden kimondott szó egy lépés előre. A szülők nevelése a másik témakör: talán még szerteágazóbb, sokrétűbb az előbbinél... Baj van a szülőkkel. Kevés gondot fordítanak gyermekük nevelésére. Példa, példát követ. Az egyik gyerek lopott. Feltörte a szekrényt az osztályban és elvitt egy pár tornacipőt. Amikor kiderült, hogy ki volt a tettes, behívatták az édesanyját, aki közömbösen ezt monc1*-!: „Pechje volt a gyereknek, hogy meglátták. Egyébként sem kell egy harminc forintos tornacipőből ilyen nagy ügyet csinálni. Megfizetem és kész.” — Az elmúlt napokban odakint sétáltam a határban — mondja Halász Izabella pedagógus. — Egy nénire lettérr figyelmes. aki faleveleké gyűjtött. Megkérdeztem: uayat mi szüksége rá? S a válasz Észak-Pest megyei képzőművészek kiállítása Vácott Bornemissza Géza: Tihanyi apátság dig ízlésesek, kedvesek, harmonikusak. Hosszú éveket töltött Franciaországban és Olaszországban. Művészi munkássága rendkívül változatos, élete során nemcsak a festészet érdekelte, hanem az alkalmazott grafika, különösen a plakát. Ismeretes a híres milánói operának a Scalának készített plakátja. Foglalkozott még: könyvillusztrációkkal, színpadi díszlet és jelmez-tervezéssel és marionett figurák készítésével. A fiatal Bíró Ádám nehéz körülmények között dolgozik. Mint a népbolt dekora^őrje, csak a napi munka után jut ideje a festéshez. Kellemes hatású vízfestményei említést érdemelnek. Gaál Imre váchartyáni fiatal művész életteljes festményei a falusi munkát is megörökítik. „Leány galambokkal” című műve monumentális kompozíciók utáni törekvését és jó rajzkészségét bizonyítja. Örvendetes jelenség, hogy munkásmozgalmi témát dolgozott fel „Agitátor a pályamun- kásoknál” című festményében Csetényi Antal Dunakeszin lakó művész. Dániel Kornél a hajó kirakodását ábrázolja, sötét színekkel, kékekre’, feketékre felépítve „Esti rakpart” olajfestményén. Sajnálatos, hogy nem állított ki a rógrádverőcén lakó Gorka Géza érdemes művész és leánya Gorka Lívia. Világszerte elismert színpompás kerámia figuráik bizonyára emelték és változatosabbá, érdekesebbé, hangulatosabbá tették volna a kiállítás összképét. V. É. KÖNYVTÁRI KALEIDOSZKÓP vár feleletre. Olyan is, hogy mi a címe a most következő zeneszámnak? S a következő pillanatban felcsendül a muzsika. Játék és műsor egy kalap alatt. Mi több: egy kicsit értékmérő is. A kérdések elég egyszerűek. Például: Ki írta a Kékszakállú herceg vára című balett mqséjét? Vagy: Mi Ausztrália fővárosa és így tovább. Az eredmény nem túlságosan fényes. Takács Kálmán, a váci járási könyvtár vezetője érte el a legtöbb pontot, huszonnégyet. (Az elérhető maximális pontszám harminc- kettő volt.) Utána Katsányi Sándor ceglédi könyvtáros következett. Igaz, vidám fejtörőről volt szó, inkább játékról, mint műveltség-mércéről. De ha az utóbbi szempontjából vizsgáljuk meg a játékot — már nem is olyan vidámító az eredmény. * M iTJ úsoron kívüli műsor- szám ... Ilyen is akadt. Előadója Karsay Istvánná, nagykőrösi könyvtáros. Egy csokorra valót gyűjtött össze könyvtári munkásságának legkedvesebb élményeiből. ízelítőül íme három kis epizód. Szűcs néni régi olvasója már a könyvtárnak. Nagyon pedáns, tiszta asszony. Egy alkalommal eléggé megviseltj mondhatnám piszkos állapotban levő könyvet kölcsönzött. Szerette volna rendbe- tenni. Megtörtént. Egy lavór vízben megmosdatta. S az eredmény... Arról talán hallgasson a krónika. A következő kis történet is egy idős nénivel történt. „Kedveském! Én már az egyik könyvben elutaztam Ausztráliába, a másikban Afrikába látogattam el. Megfordultam már a Holdban is. Most már a Marsba szeretnék utazni." Az egyik közeli községben fiókkönyvtárt nyitottak. ötven könyv között válogathattak az olvasók. Egy öreg paraszt bácsi hosszan nézelődött a kiállított könyök között. Talán negyed óra is eltelt így, amikor végre megszólalt: „Tanító úr, katalógus nincs?’’ •k V ince bácsi... Korban talán ő a legöregebb a megye ra1 amennyi könyvtárosa között. De munkában, frisseségben, lelemé,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w' nyességben alighanem a legifjabbak. közé tartozik. Két héttel ezelőtt három ember az ő szavára lépett az érdi Búzakalász Termelőszövetkezetbe. A szocialista mezőgazdaság fölényét bemutató könyvkiállítást — ő rendezte — sok százan tekintették meg eddig az érdi könyvtárban. A kiállított könyveknek igen nagy keletjük van. November hatodikán újabb kiállítás nyílik a könyvtárban. A felszabadult ország eredményeit hirdeti majd. így dolgozik Vince bácsi... ■k T-* one ... Külön szólni kell róla. Már csak azért is, mert nem egyszer hallottam a következő megállapítást: „A könyvtárosok unalmas, afféle könyvmoly emberek.” Nem igaz. Aki részt vett ezen a klub-délutánon, az ellenkezőjéről győződhetett meg. Még este kilenc órakor is nehéz volt pontot tenni a tánc végére. Különösen a fiatalabbja maradt volna még. De az idősek közül is nem egy ropta vidáman a táncot. A legvidámabb táncos kétségkívül Pál Ernő, a megyei könyvtár helyettes vezetője volt. A legfelkapottabb Katona Ottilia. Hiába, a szépség varázsának senki nem tud ellenállni. „Az unokámnak gyűjtöm. Ne fáradjon szegénykém még ezzel is!” S mi sem természetesebb, hogy szidta a tanítót, aki ilyen feladatot adott a gyereknek, amitől a nagymama háta megfájdul... De segített ezzel az unokáján? Inkább hátráltatta fejlődését... — A minap egy felháborodott szülő rontott rám az irodában — fűzi tovább a megkezdett gondolatsort Keresztes Mihály iskolaigazgató. — „Micsoda disznóság, hogy a fiamat nem engedik el moziba, amikor abban a filmben még egy igazi jó csók sincs!” De vajon, csak a „csókos” filmek lennének azok, amelyektől a diákot tiltanunk kell? A döntő mérce: nevel-e a film, vagy sem? Nem a csóktól tesszük függővé egy-egy film megtekintését. A kölyök című új magyar filmet például minden diákunk megnézheti, pedig abban nem is egy csók csattan... Egyes szülők azonban ma még nem értik ezt... Ezek a hibák kivétel nélkül a szülői házból erednek. Mindez beszédesen bizonyítja, mennyire fontos dolgokról beszéltek azok a pedagógusok, J akik a szülők neveléséről szól- í tak ezen az értekezleten. És ( nemcsak szóltak, de nyom- ( ban választ is adnak a „ho- ( gyan ’-ra: gyakori családláto-í gatás, a tanulók otthoni élet- í körülményednek alapos fel- ( mézese, bensőséges kapcsolat ( kialakítása a nevelő és a ; diák, a nevelő és a szülő kö- ; zött. ; A „kettős nevelés“ \ egy másik‘fehér folt a nevelő- S munka térképén. Az iskolában ! a diákok materialista világ- ( nézetének kialakítására tö- ( rekszik a nevelők többsége. : Odahaza számos családban ; azonban még az idealista vi- ; lágnézet talaján állnak a szü- : lök. Mi következik ebből? Er- j re á kérdésire is több pedagó- j gus keresi a feleletet ezen az : ankéton. — „Anyú, te ezt nem érted!” í Hányszor hangzik el ez a ki- i jelentés otthon! — vág a dől- : gok közepébe Révai József né : pedagógus. — S a kijelentés a í legtöbb esetben indokolt. A í gyerek másként hall számos : dologról az iskolában, mint( ahogyan azt szülei tanítót- \ fák. De természetesen a szü- j lői tanítás sem múlik el j nyomtalanul.. S a követkéz- \ mény? A gyermek leltei vilá-; gában törés keletkezik. Az • „Anyű, te ezt nem érted!” kér- j dés a hetek, hónapok múlá- \ savai új kérdéssé fogalma- \ zódik át: „ki mond nekem; igazat?” Ez pedig közömbösségre, cinizmusra vezet. A tanuló nem hisz többé szüleinek, tanárainak. Bonyolult dolog ez. s ami a lényeges: a legtöbb esetben a gyermek szenvedi kárát, meghasonlik, hitetlen lesz, még a fehéret is feketének mondja — dacból. Éppen ezért egyre többet kell beszélni róla, nemcsak a pedagógusoknak egymás között, de a szülői értekezleteken, a családlátogatásokon egyaránt. Igazmondás A hazudozás legtöbbször apró dolgokkal kezdődik, s szülő- lőanyja talán majd minden esetben a félelem. A gyerek fél a durva szülői felelősségre von ást ól, és hogy elkerülje a verést, hazudik. Ez sem újkeletű probléma. Az iskolákból száműztük ugyan a pálcát, de a szülői házban legtöbb helyen továbbra is megmaradt a fakanál, a nadrágszíj. a bot, mint a nevelés egyik „legcélravezetőbb'’ eszköze. A dunakeszi pedagógusok példákat emlegetnek. íme, egy a sok közül. Osztályfőnöki órát tartottak az együk osztályban. A tanárnő az igazmondásról beszélt. Egy közelmúltban tör- ’ tént esetet idézett. Az egyik tanuló, a sorozatos hazugságokkal olyan helyzetbe so- ■ dorta önmagát, hogy végül is i az életével fizetett. A tanulók t által 'jól ismert gyermek tör- i ténetét dermedt csend fo- : gadta az osztályban. Percek lítása a közelmúltban nyilt meg Vácott, a Vak Bottyán Múzeumban. Ez, az ötödik alkalommal megrendezett, kollektív tárlat jelentős művészeti eseménye megyénknek: lehetőséget ad a művészeknek, hogy legújabb munkáikat bemutassák. Huszonnégy művész, mintegy 60 alkotását láthatjuk a kiállításon. A bemutatott anyag rendkívül változatos, mind témában, mind megformálási módban. Főleg táj- és városképek szerepelnek e tárlaton, de munkaábrázolásokat, életképeket, portrékat is találunk itt. A kiállításra, összképét tekintve, színvonalas, jó művek kerültek, és az idősebb mesterek mögé értékes munkákkal zárkóztak fel a fiatal művészek. De meg kell mondanunk, hogy bár néhány alkotás foglalkozik a mai élet ábrázolásával, mégis többet vártunk a fiatal művésznemzedéktől. Erőteljesebb reagálást, határozottabb, bátrabb kiállást korunk égető problémái és hétköznapjaink mellett. Egyik legjobb akvarell- festőnk országos viszonylatban is Bornemissza Géza, aki 1908-ban tűnt fel a Miénk művészcsoport tárlatán. Festményei színpompás, lágy, ér- zelemgazdag fantáziájáról tanúskodnak. Jó komponáló- és biztos formakészség jellemzi. Váci művész Végh Dezső. Nemrégiben aratott megérdemelt sikert gyűjteményes kiállításával. Finom tónusú, magas színvonalú festményei mindenütt elismerésben részesülnek. Jellemző művészi egyéniségére az üde, franciás könnyedség, motívumai minA szelíd sodrású Duna men- d tén, a sík, lapos part után jváénál csodálatos panoráma d tárul szemünk elé: Magyar- d ország egyik legvonzóbb tája, d a Dunakanyar bontakozik ki d előttünk. Az érdekes formá- d j ú hegyek közt meghúzódó d apró falvak egészen más ar- ^culatúak itt, a Duna völgyé- d ben, mint bárhol hazánkban, d Már a XIX. század neves d mesterét, Markó Károlyt meg- d ihlette a vidék különös vadrózsa: ezt bizonyítja „Vid segrád” című ismert íestmé- d ilye. De századunkban is szá- í mos kitűnő művészt — mint í például Bernáth Aurélt, d Szönyi Istvánt — ösztönzött d alkotásra ez a sajátos szép- d ségű táj. A mindig változó, d finom fényű Duna, a törtá- d nelmi emlékeiről híres partvidék, témagazdagságával va- d lóban festőecsetre kívánko- d zik. d Ezek a különlegesen szép és !£ érdekes motívumok és a d művészi kifejezésre alkal- d más mondanivalók ihlették d meg Észak-Pest megye kép- d zőművészeit is, akiknek kiálteltek el, míg az egyik tanuló felállt és sírva ismerte el, hogy, leigutóbb maga írta alá az intőt. Nem kérte senki erre az őszinte vallomásra, mégsem tudta tovább magában tartani. És utána egymást követték a többiek; „Hazudtam ...” „Becsaptam sáli- leimet . ..” „Az én hanyagságomért kaptam elégtelent, nem pedig azért, mert a kistestvéremre kellett vigyáznom ...” így is lehet a gyerekeket igazmondásra nevelni, nem csupán veréssel. S mint a példa mutatja, hatásosabban ... Tanulmánykötet telne meg, ha az értekezleten elhangzott valamennyi felszólalásnak helyet adnánk. De talán most nem is ez a legfontosabb. Inkább az: nem volt haszontalan időtöltés vitát rendezni az erkölcsi nevelésről Dunakeszin, és hisszük, hogy a megye többi iskolájában sem. Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a megoldáshoz. A megoldás pedig már nem csupán iskolaügy, de az egész társadalom ügye. Prukner Pál HELYREIGAZÍTÁS — néhány megjegyzéssel semmi se gátolja, (mint például függömyhiány). Végezetül lenne még egy megjegyzésünk. A szóbanforgó helyiség — véleményünk szerint — alkalmas lenne kultúrteremnek, hiszen színpaddal, öltözőhelyiséggel rendelkezik. A helyi tanács kérhetné: nyilvánítsák kultúrteremmé és adják meg az állandó működéséhez szükséges feltételeket. |X\\\\\\\\\\\\\V\\\\\^^^ FILMHÍREK * : A moszkvai Filmművészeti ; Főiskola hallgatói a Hosszú lélet vidéke címmel panora- •mikus filmet készítettek, | amely mind a Szovjetunióiban, mind külföldön sikert < aratott. : <Tj, mulatságos DEFA-íil\ met mutattak be Mielőtt le- ■ csap a villám címmel. A film • hőse egy újságíró, aki fizikai j munkát vállal egy ipari •üzemben. > \ A népszerű amerikai film: színész, Danny Kaye a közel• múltban Párizsban énekelte ;az Öt penny című film dal- ! betétjét, amelyet ő maga '■ szerzett. d Lapunk szeptember 23-i szá- d mában Amíg a függöny fel- d gördül.. . címmel cikket ír- d tunk arról, hogyan fogadták í a Petőfi Színpad együttesét ( Tápiósáp községben. Á cikkbe — hiányos információ követ- \ keztében — két ténybeli hiba került. A községben ugyanis d nincs kultúrotthon. így — ter- d mészetesen — .kultúrotthon d igazgató sem lehet. Az elő- d adást a helyi KISZ-szervezet d tánchelyiséígében rendezték. ? d Ezzel kapcsolatban Duzsányi— d d Dr. Szalaihé aláírással levél d d érkezett szerkesztőségünkbe. d d A levél írói a két ténybeli té- d ? védésén kívül még számos d # más, pontban sem értettek d d egyet a cikk szerzőjével. Ezé- d d két azonban nem áll módunk- ^ d ban korrigálni. Ugyanis, ahol d d kultúrotthon nincs, ott a nép- d d művelési ügyvezető feladat- d d körébe tartozik, hegy szerző- d d dést kössön többek között a f d megyei Petőfi SzínDad együt- | d tesével is. Ha ő tudja, hogy a d ^ termet javítják, tehát nem biz- d d tosíthatja az előadáshoz a ^ d megfelelő körülményeket, ak- d d kor nem kell lekötnie az elő- d | adást. Ha mégis lekötötte, d d illő, hogy személyesen fogadja d d a színház együttesét, s gondos- d d kodjon arról, hogy a teremben d * rend legyen és az előadást/A lub-terem ... Az iiveglapú, kerek asztalok körül, az öblös fotelekben könyvtárosok ülnek. Alig egy órával ezelőtt ért véget az értekezlet, s most, a régi hagyományhoz híven, november első hetében klub-délutánt tartanak. Egy esztendő jelentős idő. Uj emberek kerültek a könyvtárakba, jó dolog az ismerkedés. Kötetlenül, formaságok nélkül. Azaz ... bocsánat, egy formaság azért ezen a klubdélutánon is akadt. Kedves formaság. Jutalomosztás. Debreceni Imréné, a megyei könyvtár vezetője sorjázza a neveket. Pénzjutalomban részesül: Pál Ernő, Salamon Józsefné, Markovics József és Katona Ottilia, a megyei könyvtár munkatársai. Csáki Illésné dunaharaszti és Lajtos István túrái könyvtáros. Egy-egy szép könyvet kap egész évi jó munkája elismeréseként: B rünner Antal ráckevei. Karsay Istvánná nagykőrösi, Baticz Erzsébet abonyi és Kiss Imréné szentendrei könyvtáros. összecsendülnek a poharak. A megjutalmazottak egészségére. Valamennyi könyvtáros további jó munkájára. ★ 7/ ' idám fejtörő ... Ha úgy tetszik, a műsort helyettesíti. Tizenhat kérdés
