Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

1959. NOVEMBER 6. PÉNTEK Htc tcfCirlap 3 TANUL A FALU Kilencszázhatvanhét dolgo­zó paraszt, nagyrészt tsz-tag végezte el a tavasszal a falvak­ban rangot jelentő ezüstltalá- •szos tanfolyamot. Csaknem százezer parasztember — fő­leg 35 éven aluli —, hallgatta meg az elmúlt télen — tavasz- szal a megye községeiben tar­tott mezőgazdasági jellegű is­meretterjesztő előadásokat. 265 I alkalommal vetítettek népes | közönség előtt mezőgazdasági | témájú filmet, a szakelőadások | szemléltetéseként. Az állami j gazdaságokban és tsz-ekben ] rendezett tájankétokon, tapasz- | talatcsere látogatásokon mint- j egy tízezren vettek részt. Az ! Országos Mezőgazdasági Ki­állítást megyénk,35 009 dolgo­zó parasztja és tsz-tagja tekin­tette meg; Száraznak tűnő, de örvende­tes jelenségről tanúskodó számadatok ezek. Tanul a fal­vak népe, képezik magukat a parasztok. Már nem elégsze- j nek meg azzal a tudással, amit j az iskolában elsajátítottak. Keveslik azt a szakértelmet, amit apáiktól, nagyapáiktól örököltek földjeik művelésé­hez. Ez. az utóbbi években — különösen 1956 óta — hihetet­len mértékben megnövekedett tanulási kedv —, az alapos fel­készülés ellenére —, váratla­nul érte az ezzel foglalkozó szerveket. Hangsúlyozzuk, a parasztság iskolán kívüli tanulási igé­nyeinek kielégítésére hivatott szerveket nem illeti bírálat. Tavaly, amikor az illetékesek megvitatták és felülbírálták a téllől-télig tartó időszak szak- oktatási és ismeretterjesztő munkatervét, azt túlmérete­zettnek. nehezen megvalósít­hatónak tartották. Ám az élet, mint már annyiszor, a terv elő­készítőinek elképzeléseit iga­zolta. Kidsrült, hogy a tanácsok szervezte 65 ezüstkalászos tan­folyam kevésnek bizonyult. Ad­dig nem nagyon figyeltek fel rá, de most észre kellett ven­ni, 'hogy nincs elegendő számú és megfelelő választékú, az új agrotechnikát feldolgozó mezőgazdasági szakfilmünk, s egyéb szemléltető eszközünk. (Az idén például meglepően kevés, csupán kilenc mezőgaz­dasági jellegű szakfilm ké­szült!) Hazánkban még soha nem adtak ki olyan nagy pél­dányszámban és választékban népszerűén megírt mezőgazda- sági szakkönyvet, mint az utóbbi években, s mindez még mindig kevés! Kérdezhetné valaki, hogy mutatkozik-e valami hatása a parasztság hallatlanul nagy- tanulási kedvének? Az eredmé­nyekről alig beszélünk, pedig azokkal fennen kellene dicse­kednünk. Tudja meg minden­ki, hogy a felszabadulás előtt „buta paraszt” névvel lebe­csült falusiak mire képesek, ha szabadon kibontakoztat­hatják tudásukat, teremtő, al­kotó kedvüket­AMI ELOREVISZ dett: „...Az üzemekben a szakmunkások százait, ezreit képezzük ki, miért természetes hát sokak előtt, hogy a mező- gazdaságban csak az évszáza­dok hagyományai alapján dol­goznak? Miért természetes hát, hogy a mezőgazdaságban meg­elégszünk a nagyapáktól, apák­tól öröklött tapasztfllqtokkal, tudással'?” Es van, ahol már nem elé­gednek meg. Zsámbokon pél­dául a téli hónapokban heten­ként két, délutánon valameny- nyi tsz-tag szakmai tanfolyam­ra jár majd. A közgyűlésen határozták el. Mert nekik már nem jó a régi módon, többet akarnak tudni saját földjük­ről. A Csepel Autógyár, a Ganz Árammérőgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár küldöttei sem titkolták el sikereiket. Tovább akarnak haladni: fejlettebb technikai módszereket vezet­nek be. Fél és teljes auto­mata gépek egész sorát állít­ják munkába. Üj és új szak­emberekét képeznek ki. Csök­kentik az önköltséget, meg­sokszorozzák a termelési szá­mokat. Mert a jelenlegivel elégedetlenek. Hogy tegnapelőtt még az volt a nagyszerű cél, hogy el­érjék a mai szintet? Ki gon­dol ezzel? A kommunisták soha nem nyughatnak. Vitáz­nak, bírálnak, békétlenked- nek és mindig előbbre, újra csak előbbre haladnak! Sági Ágnes A kartali, a püspökhatvani és a zsámbéki ezüstkalászos tanfolyam hallgatói — mintegy százan —, kivétel nélkül egy­szerre léptek be a termelőszö­vetkezetbe. A nagykőrösi Rá­kóczi Tsz 29 tagja vett részt két éveh át az ezüstkalászos tanfolyamon. Tanulásuk ered­ményeként azóta jelentősen növekedett a tsz-ben a ter­méshozam, kevesebb takar­mánnyal magasabb tejhozamot érnek eh Az oktatás, a tanfolyamok, az ismeretterjesztő előadások javára is írhatjuk, hogy míg 1958-ban csak 36 000 csirkét neveltek fel a tsz-ek, az idén már negyedmilliónál is töb­bet. Ez évben, .félév alatt, 350 vagonnal több műtrágyát hasz­náltak fel a megyében és az első félévben 70 000 hold föl­det istállótrágyáztak, annyit, mint tavaly egész évben. Uj módszerrel, ikersorosan és négyzetesen négyszer akkora területen vetettek kukoricát a tavasszal, mint 1958-ban. Nem véletlen az sem, hogy az idén kétszeresére nőtt a tsz-ek gyü­mölcsöseinek terméshozama, s a megtermelt gyümölcs 92 százaléka exportképes volt. S a példákat, a tanítás és ta­nulás gyümölcsének megcá­folhatatlan bizonyítékait ol­dalakon át sorolhatnánk. Bebizonyosodott, hogy a me­zőgazdasági termelés irányí­tásának, befolyásának, a tudo­mány és termelés kapcsolata szorosabbá fűzésének egyik fő eszköze a parasztság jól szer­vezett iskolán kívüli szakmai­politikai oktatása. Éneikül nem lehet sikeresen megol­dani mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezését, s egy­idejűleg a termelés növekedé­sét. Legyen megyénk minden szakembere a parasztság is­meretei bővítésének, tudása gyarapításának önzetlen, fá­radhatatlan munkása. Közös érdekünk, hogy mielőbb való­ra váljon az a nagyszerű szak­propaganda terv, amelyet a napokban fogadott el tartal­mas vita után a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Rajtunk múlik, hogy a pa­rasztság újabb tízezrei ismer­jék meg és alkalmazzák min­dennapi munkájukban a tu­domány új, bevált módszereit. Cs. A. Baromfi, hal, juh, méh, nutria, nyérc... A nagyüzemi mezőgazdaságot segíti a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet­saknak bizonyultak, s azokat egyre több állami gazdaság és termelőszövetkezet alkalmaz­za. Exportképes félperzsa- prém termelésére alkal­mas juhállományt alakí­tottak ki a prémesállat­tenyésztési osztály kuta­tói. Az exportképes állományt a fajtiszta karakül állomány nemesítésével és részben a hazai rackaállomány átke- resztezésével sikerült kialakí­tani. A Dél-Amerikából szár­mazó nutrlát *ís meghonosítot­ták. Biztató kísérleteket vé­geznek az értékes barna- ts platinanyérc hazai tenyész­tése és elszaporítása érdeké­ben. A kilenc éve működő ku­tatóintézet sokrétű 'kutató­munkája sikerrel szolgálja hazánkban a kisállattenyész­tés ügyét. Szükséges azonban, hogy az állami gazdaságok és tsz-ek még bátrabban hasz­nosítsák az intézetben bevált, nagyüzemi használatra kikí­sérletezett módszereket. EPUL-SZEPUL SZENTENDRE ^ Megyénk kedves, patinás városában, Szentendrén Is jó £ ütemben halad az építkezés. Itt is, ott is épülő, újonnan épült, % tatarozott vagy javítás alatt álló épületekre bukkan a széni­t lélő. 2 «... Bármilyen címen, akár­miben sokan vagy kevesen jön­nek össze a kommunisták — a munkáról beszélnek és arról, mi hátráltatja az előrehaladást . , Bén Jánosné, az acsai ta­nácselnök a megyei pártérte­kezleten bírálta az egyik vál­lalatot, amiért több vagon gabonájukat veszélyeztették, mert mereven alkalmazták a rendeletet. Lakatos Imre me­gyei tanácselnökhelyettes fel­szólalásában azt elemezte: mi akadályozza a tanácsvállalatok termelékenységének emelkedé­sét. Provics Ilona, a Szobi Já­rási Pártbizottság titkára sze­rint a megyei pártbizottság so­kat segít munkájukban, de még jobb lenne, ha a gyakor­lati munka során is tanítanák a járási pártbizottság tag­jait ... Akik felszólaltak, s az ered­mények sokaságáról adtak szá­mot, azok is így töprengtek: «Mit tegyünk, hogy még töb­bet érjünk el?” Bármelyik gyárigazgatót, vagy párttitkárt meglátogat­hatjuk, tizedik mondatuk után már arról beszélnek: hogyan javítják meg a munkaverseny nyilvánosságát, hogyan szün­tetik meg a selejtet, bár már a tervezett százalékra szorí­tották. A termelőszövetkeze­tekben? Még néhány hónap­pal ezelőtt az volt a gondjuk: hogyan kezdjék meg ősszel a közöst, ma pedig újabb ter­vek nyugtalanítják a szövet­kezetieket: Ahol bevezették már az új, anyagilag ösztön­zőbb gazdálkodási módszere­ket, újabb ötleteken törik fe­jüket. Mit tehetnének, hogy nagyobb legyen a dolgozók keresete? Hogyan emeljék egy hold föld jövedelmét, a tej- hozamot? Mi legyen a ba- romf itenyésztéss el ? Ami tegnap még jó volt, örültek neki, mára már el­avulttá vált, új utat keresnek. Üj ötleteken gondolkodnak, új módszereket vezetnek be. Bí­rálnak, elégedetlenkednek, vi­tatkoznak, békétlenkednek. És mégis, ezeket az embere-? két szeretjük. Hiszen ezek a békétlenkedők nem a kákán is csomót keresők, akiknek soha semmi sem tetszik. Ök nem a rosszat kutatók és a jót soha észre nem vevők cso­portjába tartoznak. Ezek az emberek azok, akik ha csak egy órára is össze­jönnek, mindig a munkáról beszélnek és mindig valami újat találnak ki. Milyen ter­mészetesen hangzott a megyei pártértekezleten, amikor az egyik felszólal", dlégedetlenke­Az új szovjet repülő-világrekord néhány érdekes részlete Az új szovjet repülő világ­rekord — a szovjet repülőgép­építés és a pilóták nagy dia­dala — élénken foglalkoztatja a szovjet sajtót. A lapok be­számolnak a világrekord né­hány érdekes részletéről. Az új sebességi világcsúcs­tartó, G. K. Moszolov alezre­des, aki E—66. típusú lökhaj- tásos repülőgépével 2388 kilo­méteres óraátlagot ért el, a fiatal szovjet berepülő pilóták közé tartozik, még nincs 40 éves. Nem mindennapi foglalko­zása mellett időt talált ah­hoz is, hogy elvégezze a Megjelent az Érdekes kalendárium A napokban hagyta el a saj­tót a SZÖVOSZ és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában ké­szült 1960. évi Érdekes ka­lendárium. A több, mint kétszáz olda­las, rajzokkal és képmellék­lettel gazdagított naptár, el­sősorban a falvak lakói szá­mára készült gondűző olvas­mányként hosszú téli estékre. Tartalmazza mindazt, ami egy kalendárium számára szüksé­ges: gazdanaptárt, százeszten­dős jövendőmondó jóslatát, a névnapok, valamint a jövő évi országos vásárok jegyzékét, karikatúrákat, tréfákat, bölcs közmondásokat. Bizonyára sok olvasót érde­kelnek majd a földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos hasznos tanácsok, az elmúlt évben megalkotott legfonto­sabb jogszabályok, a világ minden tájáról összegyűjtött érdekes hírek, orvosi tanácsok, gyermekrovat stb. A magyar v irodalmat olyan kiváló írók képviselik elbe­szélésekkel és versekkel, mint Móricz Zsigmond, Móra Fe­renc, Ady Endre, Tömörkény István, Nagy Lajos, Tamási Áron, Szabó Pál, Dobozy Imre, Gergely Sándor, Földeák Já­nos, Simon István. A színes összeállítású, való­ban érdekes Érdekes kalen­dáriummal színvonalas, kultu­rált olvasmány kerül a’ falusi olvasók kezébe. Kapható a földművesszövet­kezeti boltokban és a vidéki könyvárusoknál. Még néhány nap és teljesen befejezik a modern vonalú gimnázium építését. A megszépült Marx téri üzletházak. Tizennyolc lakásos lakóház épül a Somogyi—Bacsó parton. Az építésvezető szerint még akkor is beköltözhető lesz eb­ben az évben, ha közben netán „cigánygyerekek potyog­nának az égből”. Megkezdték a görögkeleti püspöki székesegyház tatarozását. (Gábor Viktor felv.) repülötudományi főiskola í esti tagozatát, ahol éppen az idén nyáron \ védte meg sikerrel diploma- \ munkáját. Az E—66. típusú gép úgy- / nevezett szabadon hordozó £ egyfedelű repülőgép, három- ^ szögletű szárnyakkal, amelyek £ a törzs közepéből nyúlnak í hátra. ^ A rekordkísérlet a nemzet- \ közi előírásoknak meg- j felelően történt. A kiindu- ^ lási pont több mint száz ^ kilométerre volt a mért ^ szakasz kezdetétől. A repülőgép 13 500 meter ma- ^ | gasságban repült, különleges ^ fényszórókkal megvilágítva, ^ hogy a földi megfigyelést, a műszeres mérést megkönnyít- ^ sék. A szabályoknak megfele- ^ lően a 15—20 kilométer hosz- ^ szúságú mért szakaszon a gép ^ nem térhetett el a kijelölt pó- ^ lyától több mint két kilomé- ^ térré, a magassági eltérés pe- £ dig legfeljebb száz méter le- í hetett. j A rekordkísérlet érdekes- ségét növelte, hogy ez a sebesség már az úgyneve- ^ zett hőhatáron van. í y Az ilyen sebességgel repülő ^ ,gép rendkívül felmelegszik. ^ Mint Moszolov a Pravda tu- ^ dósítójának elmondotta, a ve- £ zető fülke légkondicionáló be- £ rendezése mindvégiig egyenle- ^ tes hőmérsékletet biztosított, ^ de a gép kívülről erősen át- 'z, forrósodott. A 32 perces rekordkísérlet ^ során Moszolov kétszer repült £ a mért szakasz fölött, s az ^ egyik kísérletnél 2504 kilomé- ^ tér óraátlagót ért eh * Gödöllőn 1950-ben alakult meg a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet, Egyik legfőbb feladatául szabták meg, hogy tanulmányozza a baromfi-, a haí-, a méh- és a prémes­állattenyésztés és nemesítés feltételeinek elméleti és gya­korlati módszereit. Az inté­zet a különböző ivadékvizsgá­lati módszerek kidolgozásával, valamint az állatok táplálásá­val, elhelyezésével és gondo­zásával összefüggő kutatások­kal is foglalkozik. A legeredményesebb mun­kát eddig a baromfitenyészté­si osztály végezte. Hasznos-) nak bizonyult a három szín- í változatú magyar tyúkféle: nemesítése. Az osztály nemesítő mun- j kájának eredményeként \ ma már az ország minden \ részében elterjedtek a : magyar tyúkfajták. Figyelemre méltóak az ősz- j tály takarmányozási kísér- j létéi és a különféle serkentő j anyagok (antibiotikumok); hatásának vizsgálatai. A hizlalási kísérleteknél j többek között megállapítod « ták, hogy a Plymouth és a j sárga-magyar keresztezésű ál- \ latok mintegy öt százalékkal j gyorsabban fejlődnek, mint j a fajtiszták. A tojásterme- j lésnél a legjobb eredményt \ a leghorn kakasokkal végzett i keresztezések adták. Érdekes vizsgálatokat vég- j zett a haltenyésztési osztály i a halélettan és a tenyésztés: területén. A halnemesítő i munka során szelekcióval és kereszte­zésekkel sikerült olyan, a halvízkórnak ellenálló pontytörzseket kitenyész­teni, amelyek az elmúlt évben holdanként átlag 5,8 mázsa haltermést ad­tak. Nemrég dolgozták ki az új mesterséges harcsaivadék-ne- velési módszert is. A méhtenyésztési \ osztályon a méhek életének tanulmá­nyozásával, új méhfajták ki- : tenyésztésével, valamint a; méhek betegségeinek és kár- : tevőinek tanulmányozásával \ foglalkoznak. Az osztály ki- ] sérleti eredményei haszno- \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents