Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1*59. NOVEMBER 1. VASÁRNAP "x'Mirlap 5 88908 taiéw aa^orit'ák a íertödi roisdaraeates búzát Jól vizsgázott a. Fertődön nemesített F—293-as rozsda- mentes búza. Az ország különböző tájain folytatott nagyüzemi próbák során 63 helyen 10—12 százalékkal magasabb termést adott, mint a bánkúti búza. Fajtakísérletekben az ország hat tájegységén 23 alkalommal végzett az első helyen. A kiváló kenyérgabona-fajtát az idén továbbszaporít jáik, hogy az országszerte jelentkező nagyfokú igényt minél teljesebben elégíthessek ki. összesen 80 000 holdon került földbe az idén ősszel fértődi mag. Vidám fiataloktól volt hangos tegnap délután a gödöllői Erzsébet-park: a Ganz Áram- mérőgyár kiszesei vették birtokukba a HÉV-megálló környékét, hogy tovább folytassák a váróterem építés földmunkálatait. Szombat délutáni pihenőjüket cserélték fel a munkával idősebb munkástár- saikért. Igen, az öregebb munkások vetették fel az ötletet, jó lenne, ha a Helyiérdekű Vasút a jelenlegi, néhány személyt .befogadó váróterem helyett tágasabb helyiséget építene, így legalább lenne hová menefcülFalun is népszerűek az új kereskedelmi formák Negyvenhárom földművesszövetkezeti önkiszolgáló bolt egy év alatt - Szükséges az üzletek szakosítása is Túlságosan nem örültek az emberek azokban a községekben, ahol megtudták, hogy megszokott boltjukat átalakítják. Hallották ugyan a hírét az önkiszolgáló, önkiválasztó és gyorskiszolgáló boltoknak, de közelebbről egyiket sem ismerték. Akadtak faluk, ahol még a község vezetői is azt javasolták a-íöldművesszövefkezet- nek. hogy hagyja meg a boltokat a régi formájukban. A vitában sok érv hangzott el. Kiderült aztán, hogy nagyszerűen beváltak a falusi boltokban is az új típusú, kulturáltabb eladási formák., Jelenleg 1139 kiskereskedelmi egysége (boltja) működik Pest megyében a földműves- szövetkezeteknek. Ebből negyvenhárom az önkiszolgáló rendszerű és ezeknek is a zöme élelmiszerbolt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a negyvenhárom önkiszolgáló bolt alig egy éVen belül alakult a megyében, ezzel az eredményűvel elégedettek lehetünk. Minthogy azonban a boltok túlnyomó többsége még a régi módszerrel dolgozik, s a likőrtől a petróleumig minden megtalálható még igen sok szövetkezeti boltban, látható, hogy tennivaló bőségesen akad. A megye legtöbb községében — a kezdeti idegenkedés után — megszerették az önkiszolgáló boltokat. Több járásban, mint a dabasiban, a na-aykátai- ban és ceglédiben, kérik a szövetkezet vezetőit, hogy minden községben legalább egy-egy boltot alakítsanak át, mei-t az önkiszolgáló üzletek előnyei nyilvánvalóak. Gyorsabb a kiszolgálás, bővebb és áttekinthetőbb az áruválaszték, nagymérvű a szakosítás, amellett megkívánja ez a módszer, hogy a nem egy esetben elhanyagolt üzletet modernizálják és megfelelő felszerelésekkel lássák eb Noha elégedettek lehetünk a megye szövetkezeti boltjaiban a kulturáltabb eladási formák elterjedésével, szóvá kell tennünk néhány dolgot. Csehszlovákiában például bátrabban és jóval előbb hozzáfogtak a ive- gyes boltok megszüntetéséhez. Szlovákia legtöbb szövetkezeti kezelésben levő boltját szakosították. Külön boltok árusítják a textilárut, a cipőt, az élelmiszert és a háztartási cikkeket. Helyes és jó dolog az önki- szolgáló boltok szervezése, de ezzel együtt kellene ha- * ladnia a boltok szakosításának. Igaz. sok tárgyi előfeltétel szükséges egy bolt szakosításához. Először is kell üzlethelyiség megfelelő helyen, szakképzett eladók és nagyobb áruválaszték. Még az önkiszolgáló boltok alakításánál is nagy gondot jelent az üzlethelyiség. A helyi tanácsok igyekeznek lehetőségeikhez mérten — a lakosság érdekében — központi helyen fekvő üzlethelyiséget biztosítani. Kívánatos lenne azonban, hogy a földművesszövetkezetek maguk is segítsenek gondjaik megoldásában. November 7-én Abonyban és Nagykátán megvitatják a már működő önkiszolgáló boltok tevékenységének tapasztalatait és azt, hogyan lehetne meggyorsítani mind az üzletek szakosítását, mind önkiszolgáló bolttá való alakításukat. Minden bizonnyal hasznos lesz a megbeszélés mindkét községben és még inkább meggyorsul megyénkben is a kulturált eladási formák elterjedése a szövetkezeti boltokban. (-) ni az eső élői. — Sajnos, jelenleg nem tudunk rá pénzt biztosítani — válaszolták az illetékesek. — Akkor majd mi megcsináljuk — javasolták az árammérőgyár kiszesei, aztán megállapodtak Hajduska főmérnökkel, hogy összegyűjtik az elfekvő anyagokat, amiből aztán társadalmi munkában felépítik az új várótermet. Az elgondolást lett követte, s október 24-én a földmunkákhoz kezdtek. Eltávolították a bozótokat, megtisztították a leendő váróterem helyét. Ma egy hete is dolgoztak. Nemcsak a fiúk, hanem Illés Piri, Sándor Kati, meg Kozma Éva is megfogták a lapátnyelet. Sőt, a fiatalokkal együtt dolgozott Hajduslka főmérnök is. Tegnap délután tovább folytatták a munkát. Árvái Feri műszerész, Nagy Dani köszörűs, Devecseri Gábor finomadagoló, Balogh Lajos, Németh Gyula, s még jónéhányan mások fogták meg újra a csákánynyelet. Zászlósi Béla KTSZ-tit- kár ezúttal is példamutatóan dolgozott. Persze, a többiekre sem lehet panasz, hisz a gyár teherautója alig győzte elhordani a kicsákányozott földet. Ha mindé« jól megy, december közepére elkészül az új váróterem. Már a terveit is Kidolgozták, ahogy a szerkesztők mondják, teljesen korszerű less. Fémvázas üvegfallal szerelik fel, 11 méter hosszú és több mint három méter széles lesz. Egyik részében trafikot és újságárus fülkét szeretnének berendezni. A számítások szerint a fiatalok több mint 24 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek rajta. Nem az első eset, hogy ekkora feladatra vállalkoznak a Ganz Árammérőgyár fiataljai. Az idén már több mint kétezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Legutóbb például a szadai termelőszövetkezet idős tagjainak segítettek a mezőgazdasági munkában. Lelkesedésükre bármikor számíthat í | a gyárvezetés, nincs olyan fel- J adat, amit el ne vállalnának. | A Ganz Árammérőgyár mel- ^ letti HÉV-megálló régi váró- | terme még a Habsburg-fldrály- j nő, Erzsébet nevét viseli. Az ^ új váróterem az „Ifjúság” el- ^ nevezést kapja majd, hirdetvén ^ ezzel is a Ganz-gyári fiatalok ^ alkotó vágyát és áldozatkész- ^ ségát. (súlyán) í Gaján Márton eteti a „falánk” fűrészgépet. Ebben a munkában felesége is segít Moszkvában bemutatták a kétszívű kutyát Vlagyimir Gyemihov, a moszkvai I. orvostudományi főiskola szervátültetési laboratóriumának vezetője pénteken előadást tartott a Szovjetunió népgazdaságának eredményeit bemutató kiállításon és itt bemutatta azt a kutyát, amely immár két hete két szívvel él. Gyemihov elmondotta, hogy a laboratóriumban második szivet és második tüdőt ültetnek át állati szervezetekbe. Egy kutyát, amelynek szívét és tüdejét eltávolították, egy másik szervezetéhez kapcsoltak és így élt több napig. Tudományos szempontból különösen érdekes a második fej átültetése a kutyák testére. A kétfejű kutyák közel egy hónapig éltek. A szervátültetési laboratóriumban szerzett tapasztalatokat később bonyolult sebészeti műtétek alkalmával az embernél is # hasznosítják. Bizonyos szervek ideiglenes $ átültetése segítheti a beteg- % ségtől megtámadott, vagy | megsérült szerv gyógyulását. < Id. Majnics József meg Jánszki József bányabordákat formáznak (András Endre felv.) .•.XXXXXXVXXVnXXXXXXVXXXXNXXXXXXXXXXXXXNNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX SOK eONDDAL KÜZD, MÉGIS ÉLETKÉPES a Monori Kefegyár logarléc-üzeme Bizonyára kevesen tudják a Monori Kefegyárról, hogy itt készül — egyedül az országban — a mérnökök, technikusok és műszaki szakemberek nélkülözhetetlen munkaeszköze: a logarléc. Miután sem a Gamma, sem más üzem nem vállalta ennek a rendkívül munkaigényes cikknek a gyártását, 1958 januárjában a kefegyárban kezdték el készíteni, meglehetősen nehéz körülmények között, összesen 24 fő dolgozik a Hatottak napja előtt a kis&unlacházi temetőben (Gábor Viktor felv.) VÁSÁROLJON alma, körte (törpe alanyon is), birs, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva gyümölcsfaoltványokat diócsemetéket a CSÁNYI ÁLLAMI GAZDASÁG LERAKATAIBÓL: Aszód, vasútállomással szemben. Érdliget, Rózsa u. 1. Vác, Rádi u. 12. CEGLÉD—CSEMÖI ÁLLAMI GAZDASÁG. LERAKATAI: Cegléd, Alberti-lrsa, Pesti u. 75. Cegléd, Törteti út. Á. G. faiskola. , Dánszantmiklós, Wekerle telep. Dunaliaraszti, bolgárkert. Gyál. Bajcsy Zsilinszky u. 38. Maglód, Nagykörös, Szolnoki u. 12. Oltott epesrfa, díszfa, díszcserje is kapható Cegléden. DOMOSZLóI Állami GAZDASÁG. Gyöngyös. LERAKATA: Gödöllőn. TÖRÖKBÁLINTI ÁLLAMI GAZDASÁG LERAKATAI: Diósd. Szeszfőzde mellett. ' Érd, Állami Gazdaság. Törökbálint, Újtelepi HÉV megállónál. Rózsa, Glediitschia, Prunus triloba is kapható Törökbálinton. Árusítás naponta S—16 óráig, vasárnap 8—12-ig. logar-üzemben, beleértve az üzemvezetőt is. Tulajdonképpen gépészmérnök, aki egyben a gyár TMK-vezetője. Esténként — magánszorgalomból — faipari szakfolyóiratokat tanulmányoz. Az üzemben nincs egyetlen, faipari technológiában jártas szakember, pedig hosszú és nehéz az az út, amíg a rönkből logarléc lesz: 160 műveletet kell addig elvégezni! Műszerésze sincs annak az üzemnek, ahol ezred milli- méternyi pontossággal dolgoznak. Két, logarlécgyártásban jártas szakemberük van mindössze, az egyik a művezető, a másik a meós. Rajtuk kívül egy — szerencsére — sokoldalú, ügyeskezű lakatos van az üzemben. A többi dolgozó — betanított munkás. A géppark hiányos is, régi is. Angol gyártmányú hidraulikus horizontál marógépeik 30 évi szolgálat után generáljavításra szorulnának. Két darab hidraulikus sajtójuk szintén! Sajnos, erről — egyelőre — szó sem lehet, mert nincs mivel helyettesíteni a gépeket. A legnagyobb gondot és a selejt jelentős részét a szárítóberendezés hiánya okozza. A szárítás céljaira használt központi fűtésű, szellőzetlen helyiségben a faanyag nem szárad, hanem „dunsztoíódik”. Emiatt repedések keletkeznek rajta, vetemedik, s mindezek legtöbbször csak a végső minőségi ellenőrzéskor kerülnek napvilágra. Szeptemberben például, a készáruhoz viszonyítva az ahyagselejte- ződés 4,3 százalékot tett ki. Ezt a számot jelentékenyen csökkentené egy klimatizáló berendezés, 300 000 forintba kerülne. A jövő évi tervük 1 600 000 forintos termelési értéket irányoz elő... Sürgősen megoldásra vár a nyersanyag-probléma is. A logarléc nyersanyaga . a vadkörtefa; ellátásuk ebből sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő. Előfordul, hogy egy köbméter fának csak 18—20 százalékát tudják feldolgozni; a többi selejtes, hulladékba kerül. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, hogy a technológiával is baj van. A nagy logarlécek technológiájának egy része már elavult; a zseblogarlécekhez pedig nincs is, csupán a Gammától kapott műkszaki dokuihentáció áll rendelkezésükre. Ennyi gond, ennyi „nincs” után jogos a kérdés: van-e egyáltalán értelme annak, hogy logarlécet gyártsanak a Monori Kefegyárban? A kérdés egyik oldalára. — arra, hogy itt gyártsák-e — az illetékeseknek kell megadniuk a választ, mégpedig minél előbb. S ha igennel válaszolnak, akkor segítsenek is ezzel a sok gonddal-bajjal küszködő üzemen! Az üzem a maga részéről tettekkel válaszol: 1958 első félévét még mindössze 84 000 forinttal zárták. A harmadik negyedévben — amikor a jelenlegi vezető az üzem élére került — már 169 000 forintot mutatott • a mérleg. A negyedik negyedben 297 400 forintot értek el, s így 550 000 forintos éves tervüket túlteljesítették! Ez év első negyedévében 23 000- rel, a harmadik negyedévben 3600 forinttal teljesítették túl tervüket. , Mindez azt bizonyítja, hogy a logarüzem, ilyen súlyos gondok ellenére is — életképes. Ami pedig a kérdés másik oldalát illeti, hogy kell-e egyáltalán logarlécet gyártani, azt már régen eldöntötte az élet: az egyre magasabb műszaki követelmények, a célgépek, félautomaták és automaták beállítása, s a középiskolákban egyre elterjedtebb politechnikai oktatás. Erről csak annyit, hogy az ország egyetlen logarlécüzeme alig tudja kielégíteni a kereslet felét! Nyífí Éya „IFJÚSÁG MEGÁLLÓ” - ÉPÍTIK A FIATALOK KARÓFARAGÓK Festői környezetben, a Pilisi hegyek nagykovácsi fatele- : péti dolgoznak a Pilisszentkereszti Erdőgazdaság karófara- ; gói. Négy munkása van a kis telepnek, akik naponta néav- i ötszáz szőlőkarót, s ugyanannyi bányabordát f aragnak. A sző- í lőkarőkat a termelőszövetkezeteknek, a bányabordát pedig ! a dioragi bányászoknak készítik. Gajdra Márton irányítja a I munkákat, idős Majnics József és Jánszki József pilisszent- ! kereszti karófaragók faragják a karókat. Felvételeink a telep ; munkáját mutatják be.
