Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
*E*T MEGY X-Mirlap 1959 NOVEMBER 1. VASÁRNAP (Folytatás a 3. oldalról) dik. Ehhez az üzemhez közel harommilliárd forint beruházás szükséges. A termelékenység emelkedése rendkívül fontos ténye- ző, mert csak ennek révén lehet emelni az életszínvonalat. Nem mondhatjuk e! azonban, hogy minden üzemi pártszervezetünk. gazdasági vezetőnk, illetve minden városi és járási pártbizottságunk megértené ennek fontosságát. A termelékenységi mutató ellenőrzésével jól foglalkozik a váci járási párlbizottság. A járás üzemeiben 1955 óta 14 százalékkal emelkedett a ter- , melékenység. Sok gondót fordítanak a budai járási elvtársak is a termelékenységi mutatók ellenőrzésére. Üzemeink önköltsége 1955- től jelentős mértékben csökkent. Ehhez hozzájárult a nyereségrészesedés bevezetése is. Az üzemek vezetői, dolgozói, pártszervezetei megértették, hogy magas nyereség csak' alacsony önköltséggel érhető el. Az üzemek — helyesen — önköltségcsökkentési tervet készítettek s leszorították a selejtszázalékot, csökkentik az anyaghányadot. a munkaráfordítást. Az, újítási mozgalom komoly eszköz a termelési költségek csökkentésére. Bár szép eredmények mutatkoznak ezen a területen. pártszervezeteinknek, pártvezetőinknek, valamint a gazdásági vezetőknek mégis több gondot kell fordí- tániok az újítómozgálomra, töDb segítséget kell adniok az újítóknak. A jó eredmények között meg kell említeni a Csepel Autógyárat, ahol több mint ezer újítást adtak be és 12 millió forint évi megtakarítást értek e!. Újításban és az új technológia alkalmazásában szép eredményeket ért el Tö- röcsik László mérnök a Csepel Autógyárból, aki DT— 413-as tÉtaMtor, EMAG-kömbajnmötör' szerkesztésében és tervezésében nagy részt vállalt. Dicséretre méltó eredményeket ért el még Racskó István motorszerelő mérnök, akinek híres újítása évi 200 ezer forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az eredmények a helyes munkaszervezés, a dolgozók anyagi érdekeltsége és a megfelelő politikai munka sikereként könyvelhetők el. Megyénk ipari üzemeinek munkáslétszáma a beszámolási időszak alatt 15 százalékkal emelkedett. Azzal, hogy valaki gyárba megy dolgozni, munkássá válik, de még nem öntudatos munkássá. Magával hozza a paraszti és kispolgári életből az ingadozást, a bizonytalan magatartást, a fegyelmezetlenséget és más kispolgári tulajdonságokat. Párt- és szakszervezeteink feladata, hogy az újonnan bekerült és bekerülő munkásokat öntudatra, a munkásosztályt jellemző fegyelemre neveljék. Megyénkben is növekedett az elmúlt években a munkások, a dolgozók életszínvonala. Az átlagos munkáskereset 195ö-höz viszonyítva 29 százalékkal emelkedett. Ha mindehhez hozzászámítjuk még a nyereségrészesedést, a ílyugdí- jak rendezését, a nagycsaládosok és az egyedülálló, több- gyermekes anyák családi pótlékának emelését, a gyermek- telenségi adó eltörlését, akkor minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az utóbbi három évben nagyot léptünk előre a dolgozók jólétét illetően. Az itt felemlítettek általában közvetlenül jutnak dolgozóink kezéhez. Az életszínvonalhoz azonban hozzátartozik a kulturált munkahely és épp így hozzátartoznak! az egyéb szociális juttatások is. A Csepel Autógyárban például 1956-tól munkásszállás, bölcsőde fenntartása, étkezési hozzájárulás címén, va’amint védőételekre 15 millió forintot fordítottak. Ez az összeg egy dolgozóra átszámítva azt jelenti, hogy a munkások reálbére e három év alatt 15 ezer forinttal növekedett személyenként. A Ganz. Árammérőgyárban egy év alatt három és félmillió forintot fizettek ki nyereségrészesedésre. jutalmazásra, étkezési hozzájárulásra. Eszerint a Ganz Árammérőgyár dolgozói lényegében 13 és fél hónapnak megfelelő fizetést vettek fel 1958-ban. A Diósdi Csapágygyár 800 férőhelyes öltözőt, a Pilisi Szénbánya 500 személyes fürdőt, a Budakalászi Textilművek 600 férőhelyes öltözőt épített, illetve épít. Horváth elvtár$ ezután a tanácsi és szövetkezeti ipar problémáival foglalkozott, •majd a megyében folyó mun- kaversenyröl ezeket mondotta: — A kongresszusi munkaverseny pártunk Központi Bizottságának március 6-i határozata nyomán a második negyedévben bontakozott ki. A felhívást követően 31 üzem tett önköltségcsökkentési, tér* melékenység emelési és 15 üzem tervtúlteljesítési vállalást. Az önköltségcsökkentésnél a vártnál jobb eredmények születtek. Üzemeink egész évre 43 millió forint önköltség- csökkenlést vállaltak, s már az első félévben 58 millió forintot értek el. A kongresszusi munkaverseny elindul ásával a második negyedévben 4,1 százalékkal túlteljesítettük a tér- [ melékenység tervezett emelését. A jó eredményeket nagy mértékben segítette elő a munkaverseny. Versenyszer- vezó munkánk az ellenforradalom óta minőségi változáson ment át. Ma már alig ta- | lálkozunk merev. formális módszerekkel. Ezirányú tevékenységünk most reálisabb feladatok megoldására irányul. Ez a körülmény biztosítja üzemi aktivistáink tevékenységét. ennek eredményeképpen a verseny különböző. az üzemek sajátosságainak legjobb'n megfelelő formái alakultak ki. A váci járásban például a brigádok közötti vetélkedés került előtérbe. A párt vezet őségek. mellett dolgozó műszaki tanácsok és a KISZ által létrehozott fiatal műszakiak tanácsai komoly eredménnyel dolgoznak. A versenyben való tömeges részvétel, a versenyeredmények arra utalnak, hogy a munkások helyeslik pártunk és kormányunk politikáját. Pártszervezeteinknek figyelembe kell venni, hogy a kongresszus befejeztével nem ér véget a kongresszusi munkaverseny. azt folytatni kell az év végéig. Sőt, törekedni kell a munkaversenyek hosz- szú időre szóló kifejlesztésére. hogy hároméves, majd később ötéves tervünket teljesíteni. illetve túlteljesíteni képesek legyünk. csak az átszervezéssel nem lehet a forradalmi átalakulást befejezettnek tekinteni. Ezt bizonyítják a tavasszal őszi kezdésre szervezett szövetkezetekben a munka megkezdésénél tapasztalt nehézségek is. A termelőszövetkezetek helyzete és soron következő feladataink Az egységes paraszti osztály megteremtéséért A kötelező termésbéadás megszüntetése, a felvásárlás új rendszerének bevezetése, a kötelező vetésterv megszüntetése, a szerződéses termelés kiszélesítése kedveíB irányban befolyásolta a megye mezőgazdaságának fejlődését. Nőtt a parasztság termelési kedve és az egy holdra .eső termelési érték is, Áz ellenforradalom után viszonylag gyorsan szilárdultak meg a tsz-ek és az állami gazdaságok. Az elmúlt három évben a pártbizottság egyik legfontosabb feladatának tartotta a falu szocialista erőinek szilárdítását, és kiterjesztését. Munkánk során különös gon-. dot fordítottunk arra. hogy ax egyénileg dolgozó parasztok a termelés biztonságát ne tévesszék össze a kisparcella biztonságával. Az egyéni gazdaságok kezelésében levő mintegy 440 ezer kát. hold. szántó több mint egymillió parcellában van. Ez eleve kizárja, hogy ezeken a parcellákon korszerű gazdálkodás folyjék. A megyében a mezőgazdasági termelés fejlesztésének közgazdasági és természeti lehetőségei szinte korlátlanok. Az úthálózat, az ipari centrumok közelsége, a megtermelt termények értékesítési lehetőségei a legjobbak az országban. Az egyéni parasztok ezt igyekeztek és igyekeznek jól hasznosítani, ami által jelentős többletbevételre tesznek szert. A meglevő lehetőségek azonban távolról sincsenek kihasználva. Jelentősen »növelni lehetne az egy hold szántóra eső termelési értéket. Lehetőségeink kihasználása feltételezi a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését, s ez egyben 4 növeli dolgozó parasztságunk jövedelmét is. Az ellenforradalom után folytatott politika és a konkrét állami- és pártintézkedések a munkáshatalom erősítését célozták és eredményezték. Ebben az időszakban a munkás-paraszt szövetség jelentősen megerősödött. A szövetségen belül azonban az alapvető probléma nem oldódott meg. mert a mezőgazdaság átszervezése nélkül a munkás-paraszt szövetség • lapja nem egységes. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének egyik alapvető célja a termelőeszközök tsz-tulajdonná és ezzel az egész ország gazdasági I alapjának társadalmivá való j tétele. A mezőgazdaságban a : szocialista nagyüzemek meg- j szervezése a munkás-paraszt j szövetség erősödésének fontos I feltétele. I Az átszervezés során a paraszti gazdasági alapban minőségi változás következik be. Ki ajakul .ezm ..az , cádjitab,, is az egységes szövetkezeti gazdasági akap. A tavaszi előrehaladással erősödött i a munkás-paraszt szövetség. Az egységes gazdasági alapon kell politikai nézetekben és érzelmekben is egységessé tenni a dolgozó parasztságot. megteremteni az egységes paraszti osztályt, a tsz-pa- rasztságot. Ez sok türelmet kívánó munMegyénkben az idei tavaszi fejlesztés előtt 205 termelő- szövetkezet volt 7600 családdal. 93 ezer hold földdel. Ezekre a tsz-ekre az volt a jellemző, hogy a tagság többségét agrárproletárok alkották, az általuk művelt föld 70 százaléka állami tartalékból adódott. A régi termelőszövetkezetek vagyoni helyzete az elmúlt években viszonylag kedvezően alakult. Az eszközellátoltság termelőszövetkezeteinkben nem egyenlően oszlik meg, vannak jól ellátott gazdaságok és vannak állóeszközökkel igen ■gyengén ellátottak. A tavaszi fejlesztés itt a2 arányokat eltolta, hiszen az újonnan alakult tsz-ek — főleg azok, amelyek most ősszel kezdtek — általában az ellátottságot illetően a kezdés stádiumában vannak. A mezőgazdaság átszervezését illetően igen jelentős eredményeket értünk el a tavasszal. Egy hónap alatt 12 ezer parasztcsalád 8S ezer holdnyi területtel lépett a termelőszövetkezetekbe. Negyvennégy termelőszövetkezeti község alakult. Ezt az előrehaladást elősegítette és lehetővé tette: a párt és a kormány hetyes politikája, a mezőgazdasági nagyüzemek gyors fejlődése, a Központi Bizottság december 8-i határozata, a kedvező bel- és külpolitikai helyzet, a munkás- osztály határozott kiállása, a szervezőmunkában való rész- vállalása, az országosan kialakult kedvező hangulat,- a dolgozó parasztság kedvező állásfoglalása, s az'ebben"" a munkáin,gtytársak lelkes, odaadó tevékenysége. A most létrejött termelő- szövetkezetek általában ezer kát. holdon felüliek. Tapasztalataink felhasználásával a jövőben arra kell törekednünk. hogy egy-egy községben lehetőleg minden dolgozó paraszt belépjen a tsz-be. Ahol régi tsz van, ott lehetőleg ne hozzanak létre új szövetkezetét, A régi tsz-be való belépés számos előnynyel jár: kialakultak a gazA küldöttek egy csoportja ka. A fenti átnevelési folyamatot megrövidíthetjük az alábbiak szerint: 1. Nem sértjük meg a szervezés alatt a dolgozó parasztokat. 2. Az átszervezés után azonnal megkezdjük a munkát a közösben. 3. Nem hagyunk visszahúzó erőket érvényesülni, nem engedünk teret az ellenség tevékenységének. 4. Úgy szervezzük a gazdálkodást, hogy a dolgozó paraszt időleges visszaesés nélkül megtalálja számítását a közös gazdálkodásban. 5. Nem hagyjuk magára a megszervezett termelőszövetkezetet, hanem ott állandó, politikai-nevelőmunkát végzünk. Ebből következik,^ hogy az értekezlet szünetében (Csekő felv.) dálkodás formái, bizonyos mennyiségű álló- és termelőeszköz áll rendelkezésre, stb. Megyénkben az egyéni parasztok tekintélyes jövedelmet biztosítanak maguknak viszonylag kis területről. A paprika, a paradicsom, az eper, a málna, a szőlő, a spárga, mind olyan kultúra, amely nem ritkán 20 —30 ezer forint bevételt hoz egy-egy hold földről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink — még az újonnan alakultak is — inkább a külterjesség felé terveznek, félve a munkaerőhiánytól. Igaz. nem rendelkezünk olyan gépekkel, amelyek az előbb felsorolt kertészeti kultúrák termelésénél a munka jelentős részét elvégeznék. Ugyanakkor semmi körülmények között sem szabad csökkennie az egy holdra eső bevételnek. Hagyományos eszközökkel, a meglevő munkaerő helyes felhasználásával, a nagyüzem előnyeit kihasználva a közös gazdálkodást nem a külterjesség, hanem a belterjesség irányába kell fejleszteni. Ilyen példákkal már rendelkezünk, többek között az inárcsi termelőszövetkezetből. Igaz, ahhoz, hogy a munkaerő biztosítható legyen, szükség van új vezetési módszerekre, a jövedelemelosztás olyan módjának alkalmazására, ahol minden tag tudja’, hogy ha jól dolgozott, s az általa megművelt területen növelte a termés menv- nyiségét. úgy több jövedelemhez jut. Szükséges a jövedelemelosztás és a munkabeosztás olyan formája, amely biztosítja, hogy amikor a munka zöme megköveteli, abban minden családtag részt vehessen. A mezőgazdaság olyan termelési terület, ahol napokon múlik a terméseredmény. A munkának időben történő elvégzése. vagy el nem végzése dönti el a termésmennyiséget, az egy holdra eső termelési bevétel nagyságát. Ez természetesen megköveteli, hogy szembeszálljunk azzal a szemlélettel, hogy ha a parcellákat összevonják, akkor a mezőgazdaságban nem szükséges korán kelni. esetleg későig dolgozni, sőt. az iparhoz hasonlóan nyolcórás munkanapot lehet bevezetni. A megyében 113 tsz-el- roknek van egyetemi. akadémiai. vagy. technikumi végzettsége. Mellettük még 88 agronómus dolgozik. Ezek az emberek azonban csak akkor tudják megállni a helyüket, ha mark mögött érzik a oárt és. az állam ereiét, ha bátran mernek új módon tervezni, szervezni, vezetni és jövedelmet elosztani. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mezőgazdasági nagyüzemet irányítani vezetési tapasztalat. szervezési készség, hozzáértés nélkül nem lehet. Ezért nagyon rövid időn belül biztosítani kell, hogy minden tsz-ben a fenti három adottsággal rendelkező vezetők legyenek. A vezetés megjavításában a legeredményesebben dolgozott a nagykátai, «a ceglédi járás és Cegléd városa. Előrehaladást mutat a da- basi és a budai járás is. Viszonylag jó eredményeket értek el a nagykátai Március lő Tsz-ben, az abonyi tsz-ek jó részében, az albertirsaiak, a ceglédi Dózsa Népe és a Vörös Csillag, illetve az inárcsi Haladás Termelőszövetkezetben. A tél folyamán valamennyi termelőszövetkezetünkben meg kell beszélni a jövő évi tervet, segíteni a vezetést, hogy felmérje a meglevő munkaerőt, beleértve a családtagokat is. ki kell dolgozni a legjobban megfelelő munkaszervezeti és jövedelemelosztási formát. Úgy kell kiegésziteni a termelési tervet, hogy az egy holdra eső teljes termelési érték lehetővé tegye valamennyi termelőszövetkezeti családnak: lényegesen és jelentősen nagyobb jövedelemhez jusson. mint az ugyanakkora területen gazdálkodó egyéni parasztok. A termelési érték növelés módot ad arra is, hogy nagyobb összeget fordítsunk beruházásokra. Mindenki tudja, hogy kis- és nagyüzemben egyaránt a nagyobb terméshozam eléréséhez nagyobb tőkebefektetésre, nagyobb beruházásra van szükség. Arra kell törekedni tehát, hogy termelöszöve'- kezeteink termelési tervei, e termékek értékesítése szerződéssel legyen fedezve. Különben kellemetlen meglepetésben lehet részük az értékesítést illetően. A termelési érték növekedése természetesen az árutermelés növekedésével jár és ez egyúttal a lakosság ellátását is biztosítja. Az elmúlt évek és nem utolsó sorban az 1959-es év tapasztalatait felhasználva, arra kell törekednünk, hogy meglevő termelőszövetkezeteinket megerősítsük, az egy holdra eső termelési értéket növeljük és ez egy családra, valamint egy tagra jutó jövedelmet jelentősen emeljük. Most őszön és télen az alábbi fontos feladatokat kell megoldani: 1. Ki kell dolgozni azt, és gondoskodni kell tervszerű végrehajtásáról, hogy me- g\-énk tájjellegének megfelelően a termelőszövetkezetek a leggazdaságosabb növényeket termeljék. így például Szob és Vác vidékén málnát, epret, Cegléd. Cse- mő vidékén szőlőt, 'gyümölcsöt és egyéb hasonló kultúrákat. Meg kell állapodni bélés külkereskedelmi szerveinkkel a gyógy- és ipari növények termelését illetően. Rendkívül nagy lehetőségeink vannak étkezési burgonya termesztésére, s ez nem is rosszul fizető tennék. 2. Most ősszel és télen jelentős lépést kell tenni a szervezésben olyan módon, hogy még átmenetileg se csökkenjen az egy holdra eső termelési érték és a belépő családok jövedelme. 3. Biztosítani kell, hogy a szervezőmunka sehol se sértse meg a párt marxi—lenini irányvonalát, hanem erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Mindenképpen gondoskodni kell, hogy a háztájiban hagyott és tartásra engedélyezett állatok megfelelően el legyenek látva takarmánnyal. Enélkül az állatállomány csökkenése következnék be és ezzel csökkenne a tsz-tagok jövedelme és csökkenne az árualap is. Horváth elvtárs ezután állami gazdaságaink és gépállomásaink munkájával és feladataival foglalkozott, majd így folytatta: — Az egyéni parasztok által termelt árumennyiség nagyon jelentős, azonkívül a ma még egyéni' paraszt holnap tsz-paraszt lesz, akinek éreznie kell ma is az állam, a társadalom segítségét, megbecsülését. Külön dicsérőleg kell megemlékezni azokról a dolgozó parasztokról, akik az év folyamán, a tavasz- szal vállalták az úttörő szerepet, beléptek a termelőszövetkezetbe, részt vettek annak megszervezésében és az őszszel megkezdték a munkát. A beszámoló befejeztével Horváth elvtárs kérte, hogy mind a beszámolót, mind az előzőleg beterjesztett határozati javaslatot kommunista felelősségérzettel vitassa meg a pártértekezlet. A vitát, amely lapzártakor még tart és ma folytatódik, keddi számunkban ismertetjük. Kádár János elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten Szombaton az Egyesült Izzó kultúrtermében megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti szervezetének oártértekezlefe. Marosán György, a Budapesti Pártbizottság első titkára tartotta meg a Budapesti Pártbizottság beszámolóját, majd megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságágának első titkára.
