Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-04 / 259. szám
íhnlátli Tíir CEGLÉD, ALBERTI RS A, CEGLÉDBERCEL. TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE UJ ÜZEMRÉSZEINKBOl JELENTJÜK III. ÉVFOLYAM. 257. SZÁM 1959. NOVEMBER 4. SZERDA • • Uamepi >öntő Városunk felszabadulása 15. évfordulójának ünnepére készülünk. E napon érték el városunkat a felszabadító szovjet hadsereg csapatai, megsemmisítő csapást mérve a nyugat fe'é rombolva, fosztogatva menekülő fasiszta fenevadakra. Amikor e napon visszatekintünk a 15 év alatt megtett útra, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy helyese.n használtuk fej a szovjet hadsereg által adott szabadságot. Nehéz, küzdelmes 15 év volt, de munkánk nyomán komoly eredmények születtek. Igaz. követtünk el hibákat is, de volt bátorságunk a hibák beismerésére, s így tanultunk a hibákból, s igyekeztünk azokat kijavítani. Az eredményekre, melyek pártunk vezetésével, a dolgozók nagyszerű összefogásából születtek, büszkék lelhetünk. Városunk igazdag haladó történelmi hagyományaihoz híven igyekeztünk szerény tehetségünkhöz mérten hozzájárulni hazánk szocialista építéséhez, így volt ez az újjáépítés idején a földreform megvalósításánál, a föld megvédésénél. Városunk pártszervezete volt az első, amely 1945-ben a reakció támadása idején, pártunk Központi Vezetőségét kérte a földreform ellen indított támadások visszaverésére. Budapest utcáin a mi küldöttségünk vonult fel a „Földet vissza nem adunk” jelszavas táblákkal, hogy a munkásosztály segítségét ■kérjük a föld megvédéséhez. 1948-ban megalakultak városunk területén az első termelő- szövetkezetek, amelyek sok bajjal, nehézséggel küzdöttek, de úttörői voltak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és most, a 15. évfordulón elmondhatjuk, hogy munkánkat siker koronázta, mert a városunk határában kifüggesztett táblák hirdetik, hegy Cegléd termelőszövetkezeti város. Ezért szóljon köszönő szavunk mindazokhoz, akik fáradhatatlan munkával segítették városunk mezőgazdaságának szocialista átszervezését. A mezőgazdaság terén elért nagyszerű eredmények mellett jelentős sikereink vannak városunk iparosításában is. A fel- szabadulás előtt városunkban gyáripar nem volt, s ma már országos viszonylatban is számottevő üzemekkel rendelkezünk. A közlekedési gépjavító, a Május 1 Ruhagyár, talajjavító, mélyfúró és a nyolc tanácsi felügyelet alá tartozó vállalat, amelyekre büszkék lehetünk. mert nagyszerű munkásosztályunk szorgalmas munkája nyomán ezek a vállalatok évről évre teljesítik terveiket. Városunk szociális, kulturális, kommunális fejlesztésében is vannak eredményeink. Itt azonban gyorsabban keil előrehaladnunk. Erre megvannak a leihetőségeink is. Városunk szocialista alapjainak lerakásával új lehetőségeink nyíltak, ezek felhasználásával biztosítani tudjuk a fokozott ütemű előrehaladást. Ehhez az szükséges, hogy az egész lakosság vegyen részt városunk fejlesztési munkájában és akkor lesz több Lakás, víz, csatorna, fürdő, iskola, óvoda, új parkok, 'jobb utak. amelyek mind a dolgozók életét teszik szebbé és boldogabbá. Városunk felszabadulási ünnepének előkészítésével egy időben készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának megünneplésére is. Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a dicsőséges októberi forradalom győzelme tette lehetővé a mi népünk, így a mi városunk lakói számára is. hogy városunk fel- szabadulását ünnepelhetjük. A győztes októberi forradalom fiai hozták el számunkra a szabadságot. Ezért e napon szóljon hálánk és köszönetünk a nagy szovjet nép felé, amely önzetlen segítségével bajunkban és örömünkben velünk van és az idősebb testvér tapasztalataival segíti munkánkat, harcunkat, békés, boldog jövünk kialakítását. A Nagy Októberi Forradalom 42., városunk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a városi pártbizottság éj a városi tanács nevében köszöntjük városunk egész lakosságát, kérve, hogy továbbra is segítsék, támogassák közös célkitűzéseink megvalósítását. Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára Szelepcsényi Imre, a városi tanács vb-elnöke Farkas László Hálaének Már beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a múlt hónap 26- án beindult a részleges termelés a húsüzem lószárazáru gyárában. A próbagyártás idején naponta 15 mázsa készáru kerül ki ebből az üzemrészből. Képünk Nagy Károlyt és társát ábrázolja a csurgató helyiségben, ahol körülbelül három-négy napig mínusz 4 fokos hőmérséklet mellett szikkasztják és hűtik a kicsontozott húst. Sok éve elmúlt, s nem feledhetem. Fölpuífadt hullák zöldes arca néz rám. Korpás kenyéren éltünk néha hátszám, S bújtunk pókhálós rejtekhelyeken. Jaj, nem feledhetem földúlt mezők Vetetten, sebként fájó, barna testét! Bénán szorongó, görcsös téli esték Óráiban a vad kín egyre nőtt, A vérző tájat néztem, mint gyerek, S nem tudtam, hogy a vérből itt maholnap Százszorszép fénnyel megint felloboignak Remények, fények és erős hitek. És évek múltak, győzelmes mesék; A kedves város szikrázik a fényben. Halálon győző hérosz, drága népem, Fogadd a hála zengő énekét! — BAROMFI- és tojásfelvásárlás szempontjából is zárt körzet lett Cegléd és az egész ceglédi járás területe. Ez azt jelenti, hogy a ceglédi járás piacait ezentúl vidéki magánkereskedők nem látogathatják. — MA MÉG ALOM — HOLNAP VALÖSÄG című riport- sorozatunkat anyagtorlódás miatt csak a pénteki számunkban folytatjuk. Hogyan ünnepeljük felszabadulásunk lö. évfordulóját. Ünnepi tanácsülés, ipar és városfejlesztési kiállítás \ Ma tizenöt éve, hogy városunk felszabadult a fasiszta iga alól és megkezdődhetett a szabad élet alapjainak lerakása. Ezt az évfordulót az idén összekötjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának megünneplésével. Pénteken délután 3 órakor a városi tanács dísztermében ünnepi tanácsülésre kerül sor, amelyen Szelepcsényi Imre, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke méltatja a 15 szabad esztendő eredményeit és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Rövid Kultúrműsor után városunk vezetői megnyitják a Kossuth Múzeumban a fényképkiállítást, amely szemléltetően mutatja be az eddig megtett utat, dokumentálja a magyar—szovjet barátságot. Bemutatásra kerülnek többek között, a Hruscsov elvtárs látogatása alkalmából készült képek. Másnap délelőtt fél tízkor a művelődési házban a városfejlesztési és ipari kiállítás megnyitásával folytatódik az ünnepségsorozat. Fél tizenegykor Cegléd párt- és tanácsi vezetői, valamint a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Pénteken és szombaton a legtöbb üzemben és termelő- szövetkezetben, kis házi ünnepség keretében is megemlékeznek a kettős évfordulóról. Csemőben, szombaton 5 órakor a Homyák tanyán emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Szűcs Zoltán, járási tanácselnökhelyettes beszéde után a község kiszistái adnak kultúrműsort. Törteién ugyancsak szombaton délután tartanak ünnepséget a községi kultúrotthonban. Az évfordulóról Kun Ferencné, a megyei pártbizottság tagja emlékezik meg. majd a műsorban fellép a pedagógus énekkar, a kultúrotthon tánc- és énekkara. Végül bemutatják az „így fizettek” című ellenforradalommal kapcsolatos jelenetet. A nyomolvasás sikeréért Ügyes módszert találtak ki a Földváry iskola úttörői a forradalmi nyomolvasás kiszélesítésére. Dobozból leve'eslá- dát készítenek, amelyet arra a táblára erősítenek fel, amelyre a felszabadulással kapcsolatos kérdéseket ir az úttörővezető. A kérdésekre egy hét alatt kell válaszolni. Képei, régi újságkivágást is dobhatnak a pajtások a levelesládába. Aki áprilisig a legtöbb adatot: gyűjti, az juta'omban részesül.; A beérkező anyagot 16 úttö-j ró rendszerezi s ók készítik el majd az „1!)45'‘ cinní albumot is a nyomolvasás végső eredményeként. Közülük legszor- ga'masabban dolgoztak már eddig is: Szatmári Ferenc. Ehrlich Mária. Deli JuFanna. Tóth Eszter és Kőműves Sándor. ki-e J szeptemberrel kezdem, az- £ 3 zal az eseménnyel, hogy ^ egyik délután, amikor a vá- ^ rosba jöttem, láttam, hogy a i, városháza főkapuja előtt az úttesten egy nagy nyitott teher- ^ autó állt. A „fejes” nyilasok ^ kapaszkodtak fel rá, közöttük ^ a Nagy Sándor birkózó-család ^ egyik tagja, a hírhedt ceglédi ^ nyilas vezér is. ^ Kellemes látvány volt; me- í nekültek a patkányok. így kezdődött ^ Abban az időben már több ^ ismerősömmel lázas érdeklődéssel lestük a fronthíreket. ^ Örömmel olvastuk a magyar tápokból: a német hadsereg jól ^ sikerült „elszakadási hadmű- ^ veletet hajtott végre.” | Megvitattuk, elemeztük a ve- ^ reségnek azt a raffinált, meg- ^ tévesztő meghatározását, í A megismétlődő „elszakadá- í si hadmozdulatok” következ- 5 tében a szovjet hadsereg egy- | re közelebb került hozzánk. Ok- ^ tóber végén már vége látha- | tatlan sorokban özönlöttek ij visszafelé a Körösi úton a né- Í met csapatok. November har- ^ madikán, különösen estefelé, ^ erősen lehetett hallani Kőrös ^ felől a „katyusák” bömbölé- ^ sét. Éjszakára a pincébe húzód- ^ tunk az Arany utcában. ^ Negyedikén reggel, amikor ^ az utcára jöttünk, szovjet ka- i, tonákat láttunk az Alszegi í úton. Láttuk azt is. hogy az 2 egyik kerítésen nagy fehér pla- íj kát van. Érdeklődéssel olvastuk: „Mint barátok jöttünk tiszteletben tartjuk a vallást.’ November negyedikén Cegléd végleg felszabadult. Azonnal hozzáfogtunk £ párt szervezéséhez. Novembei hetedikén, a már megszervezett elvtársakat összehívtuk a tanácsháza hármas számú szobájába alakuló ülésre. 16—18- an jöttünk össze — nagyobbrészt —, 19-esek. Egyhangúlag kimondtuk a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének megalakulását. Háromtagú ideiglenes vezetőséget választottunk, amelynek tagja lettek: Cseh János, Németi Sándor és e sorok írója. Úgy értesültünk, hogy a póri Központi Bizottságának néhány tagja már Szegeden van ezért úgy határoztunk, hog> fölvesszük velük a kapcsolatot A párt megbízottja nehé; körülmények között eljutot' Szegedre, beszélt ott az elvtársakkal. Azt az utasítást kapta. hogy szervezzük tovább i pártot: szervezzük újjá a közigazgatást; különös gonddá szervezzük meg az élelmezést Általában hassunk oda, hogy ahol csak lehet, indu'ion met a munka és a város élete rendes mederbe terelődiön. fi szovjet katonai parancsnoksággal a legszorosabban dolgozzunk egvütt. mert tőlük — ha nehézségeink lesznek — sok segítséget kaphatunk. Nem volt könnyű a feladatunk. A to”-5"cház ab’akai he- töredp^’o. t'ize’ő w>m volt, élelem sem valami sok. A vezető tisztviselők eltűn tek, a kisebb hivatalnokok^ kényszeredett mosollyal haj-; longtak körülöttünk, várták:; mit akarnak, mit tudnak itt; csinálni a közigazgatásban S ezek a suszterek, lakatosok,^ szabók ; A kommunisták bátran vállalták az .íróasztalt,; a vele járó munkát és felelős- \ séget. í A vasesztergályos Szelepesé-£ nyi Imre, a párt újjáalakult $ vezetőségének tagja, a rendőr-; ség parancsnoka lett, majd \ nemsokára a város polgárra es-; tere. Had említsem meg az öreg; 19-es Ozsgyányi Pált, aki ké-; sőbb gyámügyi előadó lett. A; paragrafus ismeret hiányát; lelkiismeretével, becsületessé- gével, szívével pótolta. ; Amikor Pestről jöttek az elv-; társak munkáját ellenőrizni, S Ozsgyányi elvtárs arra hivatko-j zott, ő már idős ahhoz, hogy j a munkájával kapcsolatos nagy ; könyvek paragrafusait megta- í nulja. \ — Melyiktől fél Ozsgyányi í elvtárs — kérdezték tőle. — Nem vagyok én ijedős. \ nem félek én elvtársak, kard- í lapoztak már engem, de a sokj paragrafus megtanulása ne-; héz. ! — Akkor egyelőre félretesz- / szűk a könyveket Ozsgyányi; elvtérs és végezze a munkáját \ topább, úgv, mint eddig. És végezte Ozsgvánvi elvtárs; tovább a munkáiát kom- < muni=ta becsülettel és felelős-; séggel — v örmese! éledésre. \ (Folytatjuk.) ÍGY KEZDŐDÖTT... Zsadon Miklós visszaemlékezései A Faipari Siöveikezct tiüt&ljcsítctte felajánlási tervét A Faipari Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére felajánlották, hogy éves tervüket 200 ezer forinttal fölemelik és december 15-ig befejezik. A felajánlással szemben éves tervüket már október 21- én befejezték és a vállalt 200 ezer formt helyett 823 ezer forint többletbevételt értek el. Hozzájárult ehhez az eredményhez az is, hogy az anyagfelhasználást két százalékka] csökkentették. A sikeres munka után kellemesen ünnepelhetnek a faipari szövetkezet dolgozói, becsülettel teljesítették, amit vállaltak. — HARMADSZOR VIRÁGZIK A FUTÓRÓZSA az idén Szabadi János Ságvári u. 12. szám alatti lakosnál. A tearózsa is állandóan nyílik tavasz óta. — MA MÁR 540 dolgozója van a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének az 1950. évi 80 fővel szemben. — 38 500 FORINT ÉRTÉKBEN VÁSÁROLT — részben s;,ját erőből — elektromos szalagos összeadógépeket, kézi szorzógépeket és írógépeket a Népbolt Vállalat az adminisztrációs munkák megkönnyítésére. — KILENCMILLIÓ péksüteményt készít ez évben a Ceglédi Sütőipari Vállalat, azaz négymillióval többet, mint 1955-ben. — CEGLÉDEN KETTŐ. AL- BERTIRSÁN és Monoron egy- egy önkiszolgáló boltot nyit még ez évben a Népbolt Vállalat. A karbantartó részleg dolgozói a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben felajánlották, hogy határidő előtt befejezik az átépítést és nyitják meg a boltokat. — JÓL SIKERÜLT Kom- szomol—KISZ-ía'álkozót rendeztek hétfőn este az albert- irsai Szabadság Termelőszövetkezetben. A baráti találkozón megjelent Varga Gábor, a járási KISZ-bizoítság titkára is. Szüret után \ $ November van, puhán siip-i ped már lábunk alatt az őszi ^ avar. A még meglevő lomboki fáradt-sárgán vagy lázas vö-fj rösen fonnyadoznak az ágon. £ Megint itt van a szomorúi évszak, de mint máskor, £ most is elhozta a derűt is.} A betakarítás, a győzelem ? derűjét. í y Még mindig jönnek a sze- £ kerek a mindjobban kiürülő $ határból, megrakodva kádak- $ kai, kosarakkal. £ Teherautók is jönnek a ha- ^ tárból. Hozzák a termelőszö-$ vetkezetek szőlőtermését. % Utolérik., elhagyják a széké- $ reket. Hozzák a közös ter-$ mist. í Emelkedő kövellcezlk, a i Sárga meg a Deres nehezen f kapaszkodnak fölfelé. Az em- í oer biziatgatja őket: — Gyia, no! Bírjátok ki ^ még ezt a keveset! Jövőre % már könnyebb dolgotok lesz.f Teherautóval szüretelünk mi ^ is. Az ám! Gyia, no, Sárga, 5 gyia, Deres! F. L. g | — ASZÓDON POHARAZÓ i BORKIMÉRÉST nyitott a| múlt héten a csemői Uj Élet^ Termelőszövetkezet. Boraikat i ezentúl már két kimérésben i, értékesíthetik. ^ 'i Október 17-én kezdődött meg a termelés a Rendeltruhaipari Vállalat új, Kossuth Ferenc utcai részlegében. Bár az átépítést még nem fejezték be, de már itt végzi a 12 asszony a kézimunkát, a vasalást, agy úsztál ást, a minőségi vizsgálatot és itt csomagolják a kész árut. Képünkön a meósok figyelmesen vizsgálják a kész ruhadarabokat.
