Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

MONOR o VIDÉKÉ Igyömrői pillanatképek • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1959. NOVEMBER 4. SZERDA ÜNNEP ELŐTT A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának megünneplésére készülnek já­rásunk községeiben. MONORON november 7-én este 6 órakor a kultúrotthonban tartják meg az ünnepélyt. Előadó Négy Elemér elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára lesz. Az ünnepi műsorban fővárosi vendégművészek is fellépnek. Az ünnepély után kerül sor a szovjet emlékmű megkoszo­rúzására. Este bél lesz a Vigadóban. ' MAGLÓDON Jakab Sándor elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője tartja az ünnepi beszédet. Az ünnepség este 7 órakor kez­dődik a kultúrotthonban. En­nek keretében kiváló munkát végző tömegszervezeti vezető­ket, kultúrmunkásokat , és sportolókat tüntetnek ki majd oklevéllel. A műsorban fellép a KISZ-fcultúrcsoportja. GYÖMRÖN este 6 órakor lesz az ünnepi gyűlés, amelyen szovjet ven­dégek is részt vesznek a kul- túrotthonban. A gyűlés szó­noka Radványi Barna elvtárs lesz. Ünnepi műsort a KISZ- együttese és az iskolák kultúr- csoportja ad. Ünnepély után fáklyás felvonulást rendeznek a községi parkban, s ott meg­koszorúzzák a szovjet emlék­művet. VECSÉSEN délután 4 órakor koszorúzá­sokkal kezdődik az ünnepség. Megkoszorúzzák a Steinmetz- szobrot, valamint az andrás- telepi és a falusi temetőben a szovjet sírokat. A munkás- otthonban délután 5-kor kez­dődő ünnepi nagygyűlés elő­adója Lendvai József elvtárs lesz. Este a kultúrotthonban a nőtanács disznótoros-vacso­rát rendez. GOMBAN a községi kultúrotthonban 6 órakor kezdődik az ünnepély. Az ünnepi beszédet Szabó Ferenc elvtárs tartja. Utána a községet patronáló Autóbusz­közlekedési Vállalat kultúr- csoportja ad több mint két­órás műsort. A színjátszók három egyfelvonásost mutat­nak be, a 25 tagú énekkar kórusműveket, a zenészek hangszerszóiókat játszanak. VONAT A hálái is úton ér el — a sors így mérte ki nekem: egy váltott élet teherével végetnemérő síneken vágtat majd a vonat velem nem lesz váltó, állomás robegás volt az é’eíem — a halál mért volna más? Gábor Iván I Népi ellenőrökkel a kézsüipaii vállalat monori részlegében Ismerkednek a vásárlók az új önkíszo>ráló-bolttal (Ka’oíai Gábor felvétele) De nehéz szülés volt...! Mintegy két évvel ezelőtt történt. A monori mentőautó hangos szirénázással szágul­dott Pest felé. A kocsiban Nagyszegi Józsefné monori lakos vajúdott. A mentő­autó útiránya a koraszülött­kórház volt, ugyanis a kis jövevény korábban jelentke­zett a vártnál! Üllő után váratlanul erő­sebbek lettek a görcsök, s a mentőautó ápolója elkészült az esetleges beavatkozásra. — Jól számított! A kis jövevény rövidesen hangos óázással köszöntötte a kocsiba beszű­rődő napjényt. A mentő- ápoló, B. Gy., magabiztosan, sterilen dolgozott. Szaktudá­sát dicséri, hogy „kész esetet” szállított a klinikára. A kisbaba tehát megszüle­tett, s mégsem született meg! Nem született meg, mert a mentőápoló elfelejtette a gyermeket anyakönyvelni, ill. igazolni a mentőautóban tör­tént szülést! Az apa csakhamar rájött, hogy nem volt ez valami könnyű szülés. A kis jöve­vény után, mivel második gyermek volt, már családi pót­lék járt volna, ha születését igazolják. De sem a buda­pesti koraszülött kórház, sem a monori szülőotthon nem vette nyilvántartásba a gyer­meket, mondván: — nem ná­luk született! A kétségbeesett apa csaknem két évig járta a bürokrácia útvesztőit, mig végül a monori mentőállo­más gondnoka, Molnár elv­társ „kibogozta” az ügyet. Elő­vette a naplót, kikereste a két évvel ezelőtti időpontot, s lám ott volt a bejegyzés! — Nyomban ki is állította az igazoló okiratot. — De nehéz szülés volt — mondta az apa, amikor átvet­te az írást. Csak azt nem tu­dom, miért nem adták ki más­fél évvet ezelőtt, amikor itt jártam?! (H. J.) VIDÁM VOLT A SZÜRET mun- z Autóbuszmegállót kérnek 3 József Attila utcai lakosok A járási népi ellenőrzési bi­zottság vizsgálatot tartott a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat monori részlegében, ahol munkatár­sunk is jelen volt. Elöljáróban egy kis ismerte­tés. A kézműipari vállalat monori részlege 52 benti és 232 „bedolgozóval” termel. Fő készítményei: az ágynemű, női fehérnemű és férfi alsó fehérnemű. Itt készülnek a megyében olyannyira kere­sett, szép vonalú ^zatén, hul­lámkrepp, hímzett női há­lóingek, különleges fazonú kombinék, speciális színekben! A kézműipari vállalat mono­ri részlege nemrég még ön­álló vállalat volt és deficittel dolgozott! A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A vállalat beleolvadt a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatba, amely egy kiváló szakembert, Kovács György elvtársat bízta meg a monori részleg vezetésével. A gyár­tási technológia átdolgozás^ után, az idökozbej\ betapí^ tott szakmunkás nőkkel, Ko­vács elvtárs és Barakoni Ist­ván főszabász „csodát” mű­velt! A ráfizetéssel dolgo­zó vállalatból lassanként ter­vét maradéktalanul teljesítő termelő üzemrész vált. A har­madik negyedévi tervét 5,2 millió forintra teljesítette a részleg! Jó minőségű, ki­tűnően szabott készítményei­vel kivívta a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalat szakembereinek elismerését! Ebben az üzemrészben sok fiatal dolgozik. Kovács elv­társ elve: a varrógépekhez az idősek mellé, fiatalokat ül­tetni; Biztosítani az utánpót­lás képzését. A népi ellenőrzési csoport szakemberei alapos tájékozó­dás után, széleskörű vizsgá­latot tartottak. Megvizsgál­ták, nem áll-e fent hűtlen va­gyonkezelés? A munkaügyi vonalon alapos ellenőrzésnek vetették alá a munkásvándor­lást. Ellenőrizték továbbá a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítését és a munkakörülményeket. Az ellenőrző csoport nem állapított meg súlyosabb tör­vénybe ütköző hanyagságokat, de rámutatott olyan hiányos­ságokra, amelyek kijavítása a dolgozók munkakörülményei­nek jobbá tételét segíti elő. — Hány éve kapta a mun­kásruhát? Megkapta-e már a havi szappanadagját? Nincs-e valamilyen bérügyi panasza? Megvan-e elégedve a munka- körülményeivel? Hangzottak az ellenőrök kérdései. A dolgozók csaknem vala­mennyien sérelmezték mosto­ha munkakörülményeiket. A helyiségek szűkek, a szellőzte­tés lehetetlen, a falak elhanya­goltak! öltöző-, mosdóhelyiség nincs! Egy lavórra többen vár­nak munkavégzéskor! A bé­rezés egyes területen indoko­latlanul magas a többihez vi­szonyítva. Pl. egy vasaló- -SBakmunkás fizetése normában átlagosan 2000 forint körül van, a varrónőké 1000— 1500 forint és egy szabászathoz elődolgozó fizetése 800—1000 forint. Úgy véljük, nincs arányban e fizetéskülönbség, figyelembe véve a szakmai tudást is! Csak részben elfogadható Kovács elvtársnak a magyará­zata arra, hogy nincs helyiség mosdónak, öltözőnek és az, hogy az üzem korszerűsítésé­nek nincs meg az anyagi fel­tétele. Exportra is termelhet­nének, de nincs géptermük és alkalmas helyiségük. És az 5,2 millió forintot mi­re fordítják? — kérdezhetjük. A dolgozók igénylik a job­bat, az egészséges munkakö­rülményeket, a higiénia elemi követelményeit. Kovács elv­társnak oda kell hatnia, hogy a dolgozók jogos kívánságait megvalósítsa a vállalat veze­tősége! Hörömpő Jenő Autóbusz közlekedésünk fej­lesztése nagy lépésekkel halad a járásban. Maga az autóbusz közlekedés több évtizedes Mo- noron. A József A. ut­cában mindig megálltak az autóbuszok, bárki volt a gaz­dája: magánvállalkozó, BART, MÁVAUT. Péteri felől jö­vet hatszor áll meg a Fő térig az autóbusz: Széles út, Studenc tanya, Jávorszki vendéglő, Luxemburg Róza u„ Vasúti sorompó, Fő tér, Gomba felé menet pedig csak a gépállomásnál. — Azelőtt mindig megállt a keresztnél — mondja Boris Imre, aki ebben az ügyben már igen sokat járt eredmény­telenül — csak mióta a gépál­lomást kezdték el építeni, he­lyezték oda a megállót. A gép­állomás fontos mezőgazdasági ipari üzem, kell, hogy ott megálljon az autóbusz. A Kis- faludi utcától vagy a Liliom utcától jóval messzebb van az állomás, mint a Luxemburg ut­cától. Ezért azt kérjük, hogy a mi utcánk végén ismét álljon meg az autóbusz. Nem kérünk mást, csak egy feltételes meg­állót. A vasútról hazafelé jövet be­szélgetünk Zimmermann elv­társsal. — Amíg nincs hideg addig gyalog vagy kerékpáron talán még kellemes is az út, de télen ázva-fázva azon a hosszú úton a vasúiig! Rágondolni is rossza Évek óta Írogatnak, aláírásokat gyűjtenek, hogy álljon meg a József A. utca végén is az autóbusz. Bénye, Gomba felé olykor három-négy kocsi is jön-megy és köztük egy-kettő csak félig telten. Egy kis jóin­dulattal, gondolom ez a kérés teljesíthető lenne. SZ. D. VECSESI VÁLTOZÁSOK Üj hajlékot kapott a szeren­cse. Az OTP-fiók eddig egy pici szobácskábán szorongott. Most a Tompa Mihály utcában szép, nagy, tágas helyiséget kaptak, amelyet ízlésesen, kor­szerűen rendeztek be. Remél­jük, Fortuna istenasszony mél­tányolni fogja ezt az igyekeze­tét, s gyakran ellátogat majd szép, új vecsési otthonába négy-öttalálatos lottó vagy a maglód! Micsurin Tsz-bcn. Még a fáról is szőlőt szedtek az asszonyok A darálónál Németh Károly, Hegedűs József és Kiss János szorgoskodik (Furuglyás Géza felvételei) Szélesítik, korszerűsítik a Táncsics Mihály utat (Szabó Sándor felvétele) •XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXWXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXV« HÁZTŰZNÉZŐBEN % A járási nötanács és a föld- £ müvesszövetkezetek nöbizott- 2 sága termelőszövetkezeti láto- galást rendezett egyénileg gaz- ^ dálkodó asszonyok részére. Az í utazás alatt az autóbuszban az $ asszonyok népdalokat énekel- $ tek. Mire Ceglédre értünk, ^ mint egy család, úgy 'össze- £ melegedtünk, A nótázáson kí- £ tml még egy dologban egysé- ^ gesek voltunk: nem akarunk háborút! Volt olyan asszony, f aki azt mondta, hogy ha a $ tsz-be lépés a békét segíti elő, ^ akkor <5 inkább háromszor is £ belép ... £ A ceglédi Vörös Csillag Tsz- '/, ben az elnök és a tsz asszo- % nyai fogadták a látogatókat a j kultúrteremben, melynek ■ egyik falrészét a nőtanács zászlaja fedte, ráhimezve a szövetkezet neve és a béke- galamb. •; Az elnök ismertette és be- j mutatta a szövetkezetét. 1949- $ ben 10 taggal alakultak. Ez évben ISO család lépett a szö- % vetkezetbe. Ma 2390 hold föl- $ dön gazdálkodik 320 család. £ 27 vagonos kukoricagóré van a tsz udvarán, mind tele. 150 hold kukoricavetésük volt, át­lagtermésük 40—44 mázsa kö­zött van. 1958-ban egy mun­kaegységre 42 forint 40 fillért fizettek. A 72 éves Angyal néni kilenc éve van a szövetkezetben. Olyan fürge, hogy nem akar­tuk elhinni a korát. De ő el­mondta, hogy itt csak fiata­lodni lehet. Már ő nyugdíjba ment, de nem tud otthon ma­radni, mert hiányzik neki a megszokott közösség. Cegléden házat épített, s nincsen gond­ja öreg napjaira. De ha lenne is: itt van a tsz, az ő nagy családja, amely mindenben tá­mogatja. Baráthné nyolc gyermeket nevelt fel. Közülük négy már ott dolgozik a tsz-ben, s vala­mennyien megtalálják számí­tásukat. A Vörös Csillag Tsz messze van a várostól. A városban lakó tagokat a tsz gépkocsija szállítja oda-vissza. A tsz egy év alatt 196 ezer forint pré­miumot osztott ki. A tsz-elnök azt tanácsolta asszonyainknak, hogy a jöven­dő tsz-alakítók ne fél, liánén egész lábbal lépjenek az új élet útjára, azaz, ne csak a családfő, hanem az egész csa­lád lépjen be. A gazdaság megtekintést után egységesen az a véle­mény alakult ki, hogy a Vörös Csillag mintájára érdemes nagyüzemi gazdaságot létre­hozni. A kellemesen elfogyasz­tott ebéd után így vettünk búcsút kedves vendéglátóink­tól: — Viszontlátásra a monori termelőszövetkezeti járásban! Meglátogattuk még a ceglédi Kossuth-múzeumot. majd a nagykőrösi Dózsa Tsz-t, ahol a kertészet, a gyümölcsterme­lés, de főleg a baromfineve­lés érdekelte asszonyainkat. Hazafelé jövet megkérdeztük ottlevő egyéni paraszt asszo­nyainktól, hogy mi a vélemé­nyük a tsz-ben látottakról? — Ezekre a tsz-ekre senki sem mondhat semmi rosszat, az irigység sem találhat, ben­nük kifogást — válaszolták. Püspöki Károlyné tizenkét találatos totószelvé­nyek képében. Még annyit: a községi ta­nács elnöke fülünk hallatára ígérte meg, hogy új járda épül hamarosan az új OTP-fiók elé. ; ; * Járda-ügyben más jó újságot is hallottunk: ez évre három kilométernyi új járda építését vették tervbe. Napok kérdése, s a tervezett járdák elkészül­nek teljes hosszúságban. Ma már az állomáshoz minden­felől korszerű járdán járhat­nak a vecsési lakosok. * Minden államosított házat rendbehozattak a Bajcsy Zsi­linszky útón. Így az egészség­házat, a cipész ktsz helyiségét stb. Hallottuk aztvis, hogy az államosított házak megvétele iránt sokan érdeklődnek. Ám kellő tájékoztatást nem kap­hatnak, mert az OTP-fiókhoz még nem érkezett meg az ügykezelési utasítás. * Tizenöt éves panasz oldódik meg a közeljövőben: törpevíz­mű létesül az Áchim András és a Zrínyi utcák sarkán. Ed­dig a környékbeli lakosoknak kilométereket kellett menni a jó ivóvízért. A szerződés sze­rint november 20-ra megfúr­ják a kiutat. $ Még két jó hír: Még ebben az évben tető alá kerül a piaci csarnok. — A községi tanács épületébe, a múlt évi költség- vetési megtakarításokból és többlet-bevételekből 230 ezer forintos beruházással központi fűtést szereltek be. — ib —

Next

/
Thumbnails
Contents