Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

1959. NOVEMBER 4. SZERDA MST MEGYEI k^Cirlap s Közel ötmillió forint értékű társadalmi munka az iskolákért és óvodákért 300 esztendeje halt meg Apáczai Csere János Az 1958—59-es oktatási év­ben 4 711 000 forint értékkel gyarapodtak a megye iskolái és óvodái — az állami beru­házásokon kívül. Az iskolák és óvodák társadalmi segítését célzó mozgalom teremtette meg szinte a semmiből — hogy csak néhány példát említsünk *— a dunabogdányi óvoda két új termét, a monori gimnázium egy tantermét, a piliscsabad is­kola nevelői szobáját stb. Az 1958—59-es tanévben végzett társadalmi munka összértéke — az említett 4 711 000 forint — 405 478 forinttal, tehát mintegy 10 százalékkal haladja túl ez I A. MAGYAR ENCYCLOPÄD ,1z az MINDEN IGAZ ES HASZNOS lőltfclegnck fzep rendbe foglalt* fi és Magyar nyelven világra bQifiraía. l/l 8 OS' előző iskolaévben társa­dalmi munka révén terem­tett érték összegét. Ez a fejlődés mutatja: egyre több iskola igazgatója, nevelői kara — és felvilágosító mun­kájuk révén — egyre több szülő érti meg: milyen fontos szerepet játszik az óvoda, is­kola gyermeke nevelésében. Az idei jó eredmények titka az is, hogy a társadalmi munka szer­vezésében már egyre nagyobb számmal részt vettek a község vezetői — vb-elnök, titkár, párttitkár —, valamint a szü­lői munkaközösségek és egyes patronáló üzemek is. A társadalmi segítségből az óvodának 639 344 forint NXXXNXXXXXXX\AXXXXXX'^\V,XNXXXXXXXXXXXXX\»XXXXXWvXXXXXXX'3X'3.XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX'y r v | Mozaikok a PetőfiSzí f Megtisztelő meghívások­nak tett eleget megyei színházunk az elmúlt na­pokban. Szombatra az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága invitálta meg az együttest, hogy a me­gyei pártértekezlet rész­vevői előtt mutassák be művészeink a Kerekeskút című színművet. A jól si­került szereplés után a vendéglátók nagy porce­lán Déryné-szobrot nyúj­tottak át a színpad veze­tőinek. Másnap, vasárnap a Pest megyei pártértekez­leten részvevő elvtársak előtt szerepelt a Petőfi Színpad együttese, ugyan­csak a Kerekeskút-taU * November 10-én érde­kes programmal indul út­nak a Petőfi Színpad. Ezen a napon nem a délutáni órákban gördül ki gépko­csijuk a megyei tanács épületéből, hanem már reggel, és elviszi a tár­sulatot Nyársapát község­be, ahol rövid ideig is­merkednek a művészek a József Attila Tsz tagságá­val. Innen a Nagykőrösi Konzervgyárba vezet út­juk, ahol megtekintik az üzemet. A nap fő prog­ramja azonban Nagykörö­sön zajlik majd le. Itt, a Szabadság Termelőszövet­kezetben egész délután együtt lesznek a színé­szek és a szövetkezeti pa­rasztok, beszélgetnek, meg­ismerik egymás munká­ját. Külön érdekessége a látogatásnak, hogy a Ke­rekeskút című színmű egyik szereplője, aki bri­gádvezetőt alakít, a sze­rep „eredetijével”, a Sza­badság Tsz brigádvezető­jével óhajt hosszabb esz­mecserét folytatni szere­péről. Ez annál is köny- nyebb, mert a Szabadság Tsz számos tagja megtekin­tette már a Kerekeskut-at, tehát valóban szakemberek bírálhatják majd meg a szerepek és alakítások hi­telességét. A tervezett ba­ráti beszélgetés után, este öt órakor, a művészek negyven perces esztrád- műsorral szórakoztatják majd vendéglátóikat. • Másfél órás ifjúsági mű­sorra készülnek a Petőfi Színpad művészei. A mű­sort sorozatosan bemu­tatják már a jövő héttől a megye általános isko­láiban a felsötagozatos ta­nulóknak, Szülőföldem szép határa címmel. A műsor két részből áll. Az első rész a tananyag elsajátítá­sát segíti, és hogy ne csússzanak be olyan hibák, amelyeket az elmúlt tan­évben lapunk is szóvá- tett a pedagógusok észre­vételezése nyomán, az idén már tanügyi szakembert is bevontak az anyag öszr szeállításába. Polka Ede tanulmányi felügyelő olyan szemelvényekből illeszti egymáshoz az ifjúsági elő­adás anyagát, hogy az el­len kifogás ne merülhes­sen fel. A műsor második része egészen újszerű, úgy­nevezett képes szellemi fejtörő, címe: Ismered-e Pest megyét? Az érdekes szellemi olimpiász bizo­nyosan érdekli majd a tanulókat, és szórakoztatva neveli őket megyénk meg­ismerésére, megszeretésére. • A napokban mutatták be Kertész Imre Csacsi­fogat című vígjátékát Ve- esésen a Petőfi Színpad művészei. Ez volt a ne­vettető darab ötvenedik megyei előadása. A ve- csési művelődési ház — értesülve az előadás jubi­láns mivoltáról — könyv­ajándékkal tisztelte meg a Csacsifogat minden egyes szereplőjét. jlP.nZ/ll TSÍ.RZ »hal. Se n te. 64. E put. ­JJtft omnia a vetenius invents effent t lm tarnen fém per nóvum erű. vfui C3 inves­tor um ao alnijítenhafjj Jíjpojttit. ^Í% ifscm ÉMmm UtTRAJECII. Ex Officina Jorümsá W a í í* fi t KG E 1 CÍ3 la C UU. ti áromszáz esztendővel ez- ai előtt, 1659-ben halt meg Apáczai Csere János, a ma­gyar oktatásügy lelkes szavú úttörője és egyik legnagyobb alakja. Brassó megye, Apáca községbeli szegény jobbágy­szülők gyermeke volt. 1625- ben született A református egyház jóvoltából Erdély két legjobb tanintézetében, a kolozsvári és gyulafehér­vári kollégiumokban, majd a hollandiai Leydenben és Utrechtben végezte tanul­mányait, Ezek a protestáns holland egyetemek a XVII, században Európa legszaba­dabb szellemű főiskolái vol­tak. 1653-ban, mint a böl­cselet és a teológia doktora tért haza Gyulafehérvárra. Itt a főiskola tanára lett és már bemutatkozó beszédé­vel sikerült magára zúdíta­nia tanártársai haragját, mert kíméletlenül ostorozta a hazai iskolák gyarlóságát. Mit követelt? Magyar tanítási nyelvet. Általános és ingyenes népiskolai oktatást, melyben az írás, olvasás és vallástan mellett a történelem, földrajz és természetrajz lettek volna a tantárgyak. Szemléltető módszerrel kívánt tanítani, a nyelvtanítást egybekap­csolni a tárgyi ismeretközléssel és az érzékelhetőröl csak fokozatosan térni át az elvont fogalmak oktatására. Mindezek, a ma már természetes kívánságok, háromszáz évvel ezelőtt forradalmi újdonság erejével hatottak. „Ma­gyar logikácskája. melyet kicsixndedek számára írt”, épp úgy jól átgondolt, egységes tantervről tanúskodik, mint „A magyar nemzetben immár elvégtére egy akadémia felállításának módjai és formája” című emlékirata. Re­formterveinél is nagyobb érdeme azonban Apáczai Csere Jánosnak, hogy ő volt az első. aki kísérletet tett a ma­gyar tudományos nyelv megteremtésére. Arra törekedett, hogy minden latin szakkifejezés értelmét egyetlen szóba tömörítse. Sok szóformálási kísérlete természetesen elve­télt, egyesek azonban máig is élnek nyelvünkben. így például tőle származnak a következők: arányos, együtt- lét, számláló, nevező, osztó, osztandó, súrlódás. Tudományos munkálkodásának ideje mindössze hat év volt. A túlhajszolt munka idő előtt tönkretette gyenge szervezetét. 1659 november elején, harmincnégy éves ko­rában. tüdőbajban halt meg. Mint tanítványa, a nagy emlékirat-író gróf Bethlen Miklós feljegyezte: „a közönséges jó miatt való buzgalmatoskodás bete- gíté őt száraz betegségben, melyben is semmit sem ked­vezvén az erős lélek az erőtlen testnek, ki kellett mennie belőle”. Ordas Iván GABONAFORGATÓ LETŰNT IDŐK NYOMOZÓJA ^ „Ö, más táj van-e még, ^ ahol így tud a rest ^ Arany nap haldokolni, s ha- '/y nyatlani dicsőség? ^ Tudod-e mennyi szép vidám ^ és hetyke ősét ^ ölelte komoran az aquin- í cumi est?” y í,— így kérdezett Tóth Árpád, ^ nem is várva feleletet a köl- tői kérdésre. De van egy em- bér ezen a Duna-parton, aki tudja mindezt, aki ismeri a ^ sok-sok „vidám és hetyke őst”, ^ a hajdan itt tanyázót. Ez az ^ ember Soproni Sándor, a ^ szentendrei Ferenczy Károly ^ Múzeum igazgatója, fiatal ré- í gésztudós. ^ Vajon, hogyan határozta el, ^ hogy a „letűnt idő nyomá­ig ban" járjon, s hogy keresse a ^ régi népek életéről, művelt- ^ ségéről tanúskodó tárgyakat: ^ római őrtornyokat és villá- ^ kát, kelta edényeket, longo- ^ bard kardokat? ^ Gyermekkorában elektro- ^ mérnök akart lenni, de nem volt érzéke a matematikához. ^ Végülis tanári pályára lé- ^ pett, de az egyetemen fel- /, keltette érdeklődését a régé­szet tudománya. Kitanulta, és ^ mikor végzett, szép, de nehéz, ^egyszóval fiatalembernek va- ^ ló feladatot kapott: megbíz- ^ ták az akkor létesült szent­endrei múzeum vezetésével. ^ A szokásos hétköznapi hőstör- ^ ténet: semmiből kellett mú- ij zeumot teremtenie, egy ócska ^ szék sem volt az épületben. ^ Igaz, hogy később a Nemzeti ^Múzeum is támogatja szent­endrei testvérét, de az anyag ^ nagy részét Soproninak kei- í lett elővarázsolnia a föld­p bői. ^ Valóban a földből! Bejárta J az egész Pilist, több ízben J gyalogolt Aquincumtól Esz- Jtergomig és vissza, s jó né- ^ hány római kori őrtornyot, * kemencét, más kincset talált á ezalatt. y Mi ..laikusok” nehezen ért- £ ;ük meg. hogyan bukkan rá ;• a régész egy olyan leletre, emit nem a véletlen vetett í napfényre, Néhány érdekes GEORGES GOVY: SPANYOL VÉR C iovy nem forradalmár, de * jelentősen túljutott a ma álszent, „csak amit akarok, azt látom” kapitalista demok­ratizmusán. Nem véletlen, hogy művei Franciaországban heves vitákat váltanak ki, hi­szen a jobboldal dühödt tá­madásai jogosak: Govy mű­veiben helyesli a nép harcát, együttérez azokkal, akik szembeszáünak a kegyetlen hatalmasokkal, akik ezek nél­küli holnapot akarnak. A Spanyol vér — a kötet­ben e cím alatt összefogott el­beszélések — 1959-ben elnyer­te a francia irodalmi díjak egyik legjelentősebbjét: a Novella-díjat. Nem véletlenül. A Spanyol vér valamennyi elbeszélésének hőse egyszerű ember, aki a polgárháború Idején és a Franco-uralom tsztendeiben mérhetetlen har- tok közepette tudja csak a tnindennapi betevő falatot 1negszerezni, s mellette ott lajlik a hatalmasok csillogó, fényűző élete, akinek semmi lem drága, akik csak egy dol­got szeretnek: a pénzt, a még nagyobb gazdagságot, s az az­zal járó hatalmat. Frappáns ábrázolása ennek a „mindent a pénzért” — szellemnek a kö­tet első elbeszélése, a Szamár. Az olvasó nem tud dönteni, kit sajnáljon jobban, a fél­vak, nyomorék koldust, vagy a szamarat lopó gyerekeket, akik azért lopnak, hogy kicsit, nagyon kicsit boldogabbak le­gyenek: többet ehessenek — ez ugyanis Franco Spanyol- országában már boldogságnak számít. Mindezt váratlan for­dulatokkal, tömören, izgalma­san mondja el és ilyen Govy kötetének valamennyi írása. A legjobb közöttük a Miért9 Szereplői: emberek, nem rend­kívüli lények, féltik azt a ke­veset, amit életük során meg­szereztek. s mégis: feláldoz­nak mindent és hősökké lesz­nek, amikor a közösség, a nép érdekéről, harcáról van szó. Az Almeria narancsai című novellában remek ábrázolását adja a szerző Franco-S^r'^"ol- orszag hatalmasainak, a kap­zsi, egymástól rettegő, a nép­módszert mondott el Soproni Sándor. Ha friss szántás után habarcsmaradványokat talál a régész a barázdában, valószínű, hogy a talaj alatt régi faltöredék húzódik. Vagy például a külföldön gyak­ran alkalmazott „légifelvé­telezés I”. Ha gabonatábla alatt rejtőzik a fal, a nö­vényzet azon a helyen ke­vesebb vizet és tápanyagot kap, színe elüt a többitől. Re­pülőgépről készített fényké­pen ez jól látható. De régi írásokra, krónikákra, térké­pekre is támaszkodhat a ku­tató. Szentendre környéke bővelkedik régészeti anya­gokban, így „munkahiány” miatt nem panaszkodhat a múzeumigazgató. De valami miatt panaszkodik, és jogo­san. Ugyanis nincs a mú­zeumnak adminisztrátora, s a hivatalos apró-cseprő ügye­ket is a fiatal tudósnak kell végeznie. A napokban is 300— 400 meghívót címzett meg sajátkezűleg. Természetes, hogy igy kevesebb ideje jut a tudományos munkára. Pedig kellenek a jó tudományos mű­vek, a magyar régészetet, az egész világon kiválónak tart­ják a szakemberek. Talán nem fizetnének rá az illeté­kesek, ha félállásba felven­nének egy adminisztrátort. A kisfiú, aki elektromérnök akart lenni, most, felnőtten nem őriz, még valamit ebből a régi álomból? De igen. Gya­korlati érzéke most is meg­van, fúr, farag, szerel. Laká­sában még sohasem járt sze­relő, mindent ő javít meg; sokszor a régészet közben mérnöki teendőket is kell végeznie: például egy rom alaprajza, kiemelési módok, „föld alatti összefüggések” fel­tárása stb. Korunk az űrrakéták, szputnvikok, sugarak, mű­anyagok. bonyolult gépek kora. A tudósok, kutatók leg­nagyobb része azon fárado­zik. hogy fejlett eszközök révén is boldogabbá tegye az emberiség é’etét. Minden tudomány a jövőbe mutat, a jövő titkait keresi; És a ré­gészet? A régészet a múlt titkait kutatja. Vajon hoz­zájárulhat-e ez a tudomány­ág a technikai tökéletesedés­hez? Félve kérdem ezt, és várom, hogy eszmei, közve­tett hozzájárulásról hallok majd. A válasz meglep: gya­korlatilag is segít a régészet a technikai tudományoknak, mint ahogy azok is segítenek neki. Nemrégiben, a geofizi­kai év keretében a földmág- nesessóget vizsgálták. Ez fontos az űrhajózás szem­pontjából is. Mivel a föld­mágnesesség időben változó, kiváncsiak voltak arra, hogy régen, több száz vagy ezer évvel ezelőtt, milyén mérté­kű volt ez a jelenség. E vizs­gálatban Soproni is részt vetb A régész egyébként más te­kintetben is a jelent és a jö­vőt szolgálja. Környékünk múltját, az itt járt népek műveltségének nyomait fel­tárni annyi, mint jobban meg­ismerni és ezáltal jobban megszeretni szülőföldünket, hazánkat. Mindezek mellett a régész „kézzelfogható” tár­gyakkal bizonyítja a marxiz­mus elméletét az emberiség fejlődéséről. A sírokban ta­lált leletekből kiderül, hogy mondjuk a kései rézkorszak­ban milyen volt a társadal­mi tagozódás, hiszen az ősök mellé temetett tárgyak kü­lönbözősége társadalmi kü­lönbségekre utal. * Szentendre gyönyörű kör­nyékén, a hegyekben és a fo­lyóparton gyakran lehet látni egy fiatalembert, aki élénk, figyelő szemekkel sétál, és ahol mi csak zöld mezőt lá­tunk, ő barna őrtornyokat, zsibongó tábori életet is lát, s talán Tóth Árpád versének rímei zson.ganak fülében: „Körül sátorkúpok keltek a köveken. Nagy lomha buborékok a népvándorlás árján — Elpattantak azóta, nyomta­lanul és árván. S az a setét l'" as tán ősöm volt nekem .. Gyárfás Endre tői félő uraknak. A Krisztus j sebeit idézik..című írás- \ ban a rettegés, a néptől való í félelem, a hatalmasok egy- \ másközötti viszálykodása kér- \ geti az öngyilkosságba a kap- ! zsi, hatalmától megszédült tar_ ! tományfőnököt. Felismerhető a kötetben a j ma Spanyolországa is. Govy j hosszabb ideig volt Spanyol- \ országban, s minden írásán \ átsüt a személyes élmény for- \ rósága; úgy olvassuk írását, \ mint a szemtanú hiteles val- \ lomását a látottakról. A fiú! és A nyomorúság gyermekei : nemcsak a spanyol, hanem; ezen túlmenően a kapitalista : valóság ellentmondásainak : nagyigényű, sokrétű ábrázold- : sai, s ezekben már ott rejlik ; az író útmutatása: urakkal: egyezkedve nem lehet ezen \ változtatni. A nyomorúság : gyermekeinek kell összefog- \ niok és ha összefognak, ak- \ kor erejük mindennél, min- ' denkinél hatalmasabb. (Európa \ Könyvkiadó.) : ™ m — í y Értekezletet tartottak | a könyvtárosok Hétfő délelőtt a megyei ta- ^ nács épületében értekezletre ^ gyűltek össze a járási és a ^ függetlenített községi könyv- ^ tárosok. Az értekezleten két ^ í fontos témakört vitattak. Az ^ : egyik: a mezőgazdaság szó- ^ j cialista átszervezésének idő- ^ ; szerű kérdései. A vitaindító ^ i előadást Márcis Antal, a \ Földművelésügyi Minisztérium \ szövetkezetpolitikai osztályá- ^ \ nak helyettes vezetője tar- ^ : tóttá Előadásában a mező- ^ j gazdaság szocialista átszerve- ^ í zésének fontosságáról szólt. ? ; Az előadás alapjában jó volt, ^ ! csakhogy... | ! Ezt az előadást elmondhat- ^ : ták volna pedagógusoknak ^ ; csakúgy, mint például valame- ^ ! lyik hivatal dolgozói előtt. ^ ! Az előadó elvonatkoztatva be- ^ ! szélt ez igen fontos kérdésről, ^ í de azt még csak nem is érin- ^ l tette előadásában, hogy a | ! könyvtárosok miként járul- ^ ! hatnak hozzá a mezőgazdaság ^ ! átszervezésének nagy munká- ^ ! jához. így aztán érthető, ha ^ ! az előadáshoz mindössze hár- ^ > man szóltak hozzá, de ez a | < három felszólaló sem beszélt ^ ; a maga munkaterületéről. Pe- ^ ! dig — mint azt a tavaszi szer- ^ : vező munka során számosán ? : tettekkel bizonyították — a | : könyvtárak igen sokat tehet- í : nek. Például a szocialista ? : mezőgazdaság fölényét bi- ^ \ zonyító kiállítások rende- ^ í zésével, vagy személyes ági- ^ \ tatív munkájukkal. (Az ol-1 í vasók figyelmét felhívni ^ i olyan könyvekre, amelyek ^ ! a termelőszövetkezetek éle-1 ■ tével, munkájával, eredmé- ^ | nyeivel kapcsolatosak — akár \ \ a szak- vagy a szépirodalom ^ j területén.) í ' V ■ Az értekezlet második ré- ? ' szében a községi könyvtá- p ; rak tanácsi kezelésbe adá- á \ sának feladatait vitatták £ ■ meg, igen aktívan és elmé- ^ : lyülten. | I —P—$. lWWWVWWWWWWWWWWWWWWVWWWWW y jutott, az általános isko- ^ Iáknak 3 844 423, a közép- iskoláknak pedig 227 247 forintnyi érték. ? y A társadalmi munkák célját^ tekintve: építkezésre — tante-^ rém, óvodai szoba, pedagógus-J lakás stb létesítésére •— J 1 004 135 forint értékű munkát $ fordítottak; az egészségügyig feltételek megjavítására 234 175 £ forint jutott; tatarozásra, fes-^ tésre, bútorok és szertári esz- í közök javítására 1141417 fo-$ rint érték és egyéb iskolai cél- ? ra 2 331 288 forint értékű mun- \ ka fordítódott. A társadalmi munkából kü-g lönösen értékes az építkezés. < Nem számottevő állami tá- j J5 mogatással mintegy 20 tan- í termet építettek, hoztak ; rendbe, alakítottak át a 5 megye társadalmi munká- j sai, ezenkívül a listán szerepelhet- í nénék még olyan létesítmé- / nyék, mint úttörőház (Farmos), óvónői lakás (Kemence), me- i legház (Zebegény), kémiai elő- í adóterem (Ráckeve), műhely \ (Monor), konyha (Inárcs). ; A társadalmi munka — be- $ bizonyosodott — elsősorban aj község vezetőin, pedagógusain,; szülői munkaközösségein; kéz- '/f deményező készségükön, szer- í vezésükön múlik. Érthető te-; hát, hogy J a társadalmi munka szer- ? y vezésében kitűnt dolgozó- J kát megjutalmazza álla- J műnk. November 7-én J y kapja kézhez a jó munka J dicséretét miniszteri elis- J merő oklevél formájában í 15 elvtárs; ; nyolcvanheten megyei elisme- \ tő oklevelet kapnak és 38 ta-J nító, igazgató részesül ugyanrí ekkor pénzjutalomban. ? _______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents