Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
1959. NOVEMBER 29. VASÁRNAP "^gJCirtap Mikoj an mexikói látogatásáról Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes mexikói látogatása Latin-Amerikának erre a 32 milliós lakosságú (s nagyságra harmadik) országára irányította a nemzetközi közvélemény érdeklődését, de elsősorban az amerikai földrész figyelmét. Mikojan a legmagasabb rangú szovjet személyiség, aki mind ez ideig ellátogatott Latin-Amerikába. Mexikói látogatását egyrészt figyelemmel kíséri a több, mint 180 millió latin-amerikai, s másrészt az észak-amerikaiak, nevezetesen az Egyesült Államok monopolistái. Mexikó ugyanis — noha az 1911 és 1917 között lezajlott polgári forradalom óta megszűnt diktatórikus állam lenni, demokratikus alkotmányt hirdettek ki, megkezdték a földreformot, s államosították az olajipart, a vasutakat és az energiatermelést — lényegében ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a többi latin-amerikai állam. Mexikó gazdasági gondjai E gondok lényege: az Egyesült Államoktól való gazdasági függés, a gazdasági élet egyoldalúsága. Csak a három legfőbb problémát említjük: 1. az USA 1956-ban váratlanul felemelte a gyapot-behozatal védővámjait, s óriási mennyiségű mexikói gyapot maradt eladatlan, azóta visz- szaesett a mexikói gyapotexport; 2. az USA igyekszik beépülni az államosított mexikói olajiparba, s ez részben sikerült is, ugyanakkor gátolja a mexikói olajipar fejlesztését; 3. az amerikaiak csak különböző feltételek mellett voltak hajlandók folyósítani az iparosításhoz szükséges összegeket a Nemzetközi Pénzügyi Alapon keresztül, de ezeket a követeléseket, minthogy súlyos következményekkel jártak volna Mexikó gazdasági életére, a mexikóiak nem fogadták el. A latin-amerikai államok — így Mexikó is, amelynek elsősorban világgazdasági szempontból is jelentős színesfém-bányászata van — első számú gazdasági problémája: a nyersanyagárak, minthogy kivitelüket az USA felé nyersanyagok képezik, s ezeknek árát az észak-amerikai monopóliumok önkényesen szabják meg. Egész Latin-Amerikát megrázkódtatta az 1957-es esztendő, amikor az USA nagymértékben csökkentette például a bolíviai ón árát, s az ezzel kapcsolatos politikai felháborodás első nagy megnyilatkozásai voltak azok a hatalmas USA-ellenes megmozdulások, amelyek Nixon amerikai alelnöki latin-amerikai körútja során robbantak ki. Azóta Latin-Amerika különböző államai nemcsak hogy határozottan és élesen kifejezték az amerikai monopóliumok garázdálkodásával szembeni elégedetlenségüket, s ez az elégedetlenség több államban (például Kubában, Venezuelában, Chilében) fontos politikai változásokhoz vezetett, hanem megkezdték egy olyan út keresését, amely gazdasági életüket eltávolíthatja az USA monopóliumaitól. Ennek az irányzatnak egyik jelentős megnyilvánulása Mikojan meghívása Mexikóba. Mexikó Vezetői között nem kevés azoknak a száma, akik most igyekeznek kiépíteni a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokat, hogy ezzel is lazítsanak az USA-tól való gazdasági gúzsbakötöttségü- kön. S mint Mikojan elvtárs arra többször rámutatott mexikói beszédeiben, o Szovjetunió hajlandó minden feltétel nélkül, évi 2 és fél százalékos minimális kamatra kölcsönt folyósítani a latinamerikai országok, így Mexikó iparosításához is. Ahol a legélesebb az amerikasilenesség Washingtonban nem kis nyugtalansággal kísérik Mexikó kezdeményezését, s azokat a terveket, amelyek az egyes latin-amerikai országokban — tehát az USA eddig korlátlan vadászterületein — elhangzottak a Szovjetunióval, Kínával és más szocialista országokkal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiépítésére. Az Egyesült Államok kormánya, különösen Nixon záptojásokkal tűzdelt tavalyi látogatása óta számos kísérletet tett, hogy helyrehozza megtépázott tekintélyét Latin-Amerikában és különböző segélyekkel, hitelekkel fékezze a latin-amerikaiak politikai ébredését. Ez azonban nem sok sikerrel járt. Hogy a jelenlegi helyzetet — Washington aggódó szemszögéből! — érzékeltessük, idézzük a Newsweek című észak-amerikai külpolitikai magazin november 16-i számának következő felsorolását az „Ahol legélesebb az amerikaellenesség” című cikkből: A PANAMAIAK neheztelnek az Egyesült Államokra, mert elfoglalja a csatorna-övezetet, amelyet saját területüknek tekintenek, nem fizeti meg az érte követelt teljes bérleti díjat és nem biztosít egyenlő jogokat a csatornaövezetben dolgozó panamai munkásoknak: Kilátások: még élesebb összetűzések. A KUBAIAK neheztelnek az Egyesült Államokra, mert Castro ellenséges Amerikával szemben és érzéketlen imperialista ki- zsákmányolónak tartja. Castro éles ameri kaelle-. nes támadásai fertőzőén hatnak a szomszédos országokra. Kilátások: a feszültség növekedése, a várható leszámolás. A BRAZÍLIAIAK neheztelnek az Egyesült Államokra, mert politikusai Amerikát teszik felelőssé Brazília minden gazdasági nehézségéért, s azt hangoztatják, Washington nem ad elég segítséget. Kilátások: további pörlekedés. A VENEZUELAIAK neheztelnek az Egyesült Államokra, mert olajuk és vasércük túlnyomó része amerikai kézen van. Venezuela az ország kizsákmányolásával vádolja az Egyesült Államokat. Kilátások: még jobban megzsarolják majd az (USA)- olajvállalatokat. Eddig a Newsweek felsorolása, amelyből egyrészt kitűnik, hogy a latin-amerikaiak súlyosan „neheztelnek”, vagyis magyarán gyűlölettel vannak az USA iránt, másrészt, hogy az észak-amerikai monopóliumok egyáltalán nem gondolnak a csendes visszavonulásra ... Latin-Amerika új utakat keres így azután érthető, hogy Latin-Amerika — a nemzetközi enyhüléssel párhuzamosan — új utakat keres gazdaságának önállósításához. Ennek a folyamatnak egyik oldala az USA-monopóliumok profitjainak megnyirbálása és a haszon egy része kivitelének megtiltása. Venezuela például — ahol a Newsweek szerint „csendben szívják ki az Egyesült Államok olajvállalatainak utolsó csepp vérét is” — törvényileg 50 százalékról 63 százalékra emelte a területén idegenek által kitermelt olajból való részesedését. A gazdasági függetlenségért folytatott harc másik oldala: iparosítás és más piacok keresése. A napokban érkezett Moszkvába egy népes és tekintélyes brazil kereskedelmi küldöttség, hogy hagyományos brazil árukért ipari felszereléseket cseréljenek. Kuba, amely a közelmúltban 330 ezer tonna cukrot adott el a Szovjetuniónak, ugyancsak készül kereskedelmi küldöttséget küldeni Moszkvába. Argentína már korábban kötött jelentős kereskedelmi megállapodást a Szovjetunióval. A lavina tehát, amelyet az USA még ma is mindenáron próbál megállítani, elindult. Latin-Amerikának ipari felszerelésekre, új gyárakra és biztos piacokra van szüksége. A szocialista országok készek a kölcsönös kereskedelemre és a kapcsolatok kiszélesítésére. Mikojan elvtárs mexikói útja jelentős esemény ezen a téren. Sebes Tibor *4 O & kis hitei AZ ADN HÍRÜGYNÖKSÉG jelentése szerint 1958 eleje óta Nyugat-Németországban több mint 70 000 bányászt bocsátottak el. Tervbe vették további bányák termelésének csökkenSEKOU TOURÉ, a Guineád Köztársaság elnöke Antonin Novotny-nak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének meghívására pénteken repülőgépen Prágába érkezett: A guineai elnököt a repülőtéren Novotny elnök és a párt, valamint a ■kormány vezetői fogadták. AZ ENSZ gyámsági bizottsága pénteken elfogadott határozatában előírja, hogy az olasz gyámságban levő Szomáli-föld 1960 december helyett már 1960. július l-vel váljon függetlenné. NEW YORKBAN pénteken este hivatalosan bejelentették, hogy az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága hétfőn 15,30 GMT órakor tartandó ülésén megkezdi az algériai kérdés vitáját; Korpái—magyar műszaki együttműködési szerződést írtak alá A magyar—koreai műszaki tudományos együttműködési bizottság második ülésszakának végén jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek alapján a Magyar Népköztársaság műszaki-tudományos segítséget nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak bányavíz-zárógátak szerkesztésében, a fémcső- és festékgyártásban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság pedig segíti Magyar- országot a nád- és kukorica- szár-cellulóze gyártásában, a „vinalron”, műszál és vaskoksz gyártásában. Az ülésszak az őszinte barátság és teljes egyetértés légkörében folyt le és hozzájárult a két szocialista ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. A koreai kérdés vitája az ENSZ politikai bizottságában Az ENSZ politikai bizottsága befejezte a koreai kérdés megvitatását. A három napon át tartó vitában 30 ország képviselői vettek részt. A kérdés megtárgyalásakor két alapjában ellentétes álláspont alakult ki. A szocialista országok küldöttségei kifejezték a koreai nép óhaját és követelték a külföldi csapatok kivonását Koreából, mint a koreai kérdés békés Az Egyesült Államok a következő költségvetési évben sem csökkenti külföldi csapatainak létszámát Az Egyesült Államok az 1960. július 1-én kezdődő költségvetési évben sem szándékozik csökkenteni az Európában állomásozó szárazföldi csapatainak létszámát. A Pentagon szóvivője kijelentette, ez idő szerint „nem vehető komolyan” a költségvetési irodának az az ajánlása, hogy az amerikai hadsereg vonja vissza két tengerentúlon állomásozó hadosztályát — sőt Eisenhower elnök is „túl korainak" tartja ilyen javaslat elfogadását Szerdán egymillió francia közalkalmazott sztrájkol Egymillió francia közalkalmazottat szólít 24 órás sztrájkra a CGT, a CFTC és a Force Ouvriere határozata. Az egésznapos sztrájkot december 2-re tűzték ki. A közalkalmazottak a fizetések rendezését követelik. Az árak emelkedéséhez képest a közalkalmazottak fizetésének vásárlóereje 15 százalékkal is elmaradt, a kormány azonban 1960-ra csak három százalékos emelést helyez kilátásba. Debré miniszterelnök a napokban egymás után fogadta a szakszervezetek képviselőit, kijelentései azonban nem tudták megnyugtatni az elégedetlen közalkalmazottakat. A közhivatalok, a posta, a köztisztasági és a temetkezési vállalatok, a kórházak alkalmazottai, a dohánygyárak munkásai sztrájkolnak december 2-án. Sztrájkjuk szerdán megbénítja a mindennapi életet Franciaországban. rendezésének fő feltételét. Rámutattak, hogy csupán a semleges országok részrehajlástól mentes ellenőrzése mellett megtartott szabad választások vezethetnek egységes, független, demokratikus Korea megteremtéséhez, a tartós béke biztosításához, a földnek ezen a részén. A koreai problémák ilyen rendezését támogatták egyes ázsiai országok is. Ugyanakkor több nyugati állam és elsősorban az Egyesült Államok továbbra is követelte, hogy a külföldi csapatok maradjanak továbbra is Dél-Koreában, s hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni háborúban részt vett országok megszállása és ellenőrzése mellett tartsák meg a választásokat. A bizottság többsége végül is elfogadta az amerikai határozatot, amely továbbra is akadályokat gördít Korea egyesítése elé és fenntartja a félsziget déli részén á megszállás viszonyait. Kilenc szocialista ország küldöttsége a javaslat ellen szavazott. Afganisztán, Burma, Kambodzsa, Ceylon, Finnország, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Irak, Libanon, Libia, Marokkó, Nepal, Szaud- Arábia, Szudán, az EAK, Jemen és Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, öt latin-amerikai ország küldöttsége a szavazásban nem vett részt. Nem kapta meg a szükséges szavazatokat a francia nemzetgyűlésben benyújtott bizalmatlansági indítvány fÖTOBOX 'kajv&k fawíCAowij+a Ara: 260 F« A francia nemzetgyűlés pénteki ülése foglalkozott azzal a bizalmatlansági indítványnyal, amellyel 60 ellenzéki képviselő kérte a Debré-kor- mány gazdaságpolitikájának elutasítását. A vita végén elrendelt szavazásban a francia nemzet- gyűlés új eljárási szabályzata szerint csak a bizalmatlansági indítvány mellett leadott szavazatokat számlálták meg: ezek száma 109, A szavazástól tartózkodó képviselők állásfoglalását is a kormány támogatásának tekintik. A szavazás eredményeképpen a nemzetgyűlés elfogadta a kormány költségvetési tervezetét és azt áttette a szenátushoz. Az Olasz Szociáldemokrata Párt továbbra is ellenzékben kíván maradni Az Olasz Szociáldemokrata Párt Rómában folyó kongresszusának második napján, pénteken Saragat nagy beszámolót tartott. Pártjának politikáját ismertetve hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták nem hajlandók részt venni olyan középpárti kormánykoalícióban, amelynek tagjai a liberálisok is, Saragatnak az az álláspontja, hogy pártjának ellenzékben kell megerősödnie. Támadta a Nenni-féle Olasz Szocialista Pártot, amely — mondotta — még mindig totalitárius terhekkel bajlódik. Adenauer minősíthetetlen hangú, hidegháborús beszéde A Kereszténydemokrata Unió rajnai pártszervezetének Dürenben tartott értekezletén pénteken felszólalt Adenauer. Beszédének bevezető részében minősíthetetlen kirohanást intézett a Szovjetunió ellen. Adenauer felszólította párthíveit, ne használják többe a ■„ Németország egyesítése” kifejezést, hanem csakis „a keletnémet lakosság felszabadításáról” beszéljenek. Ugyanakkor heves kirohanást intézett a Német Szociáldemokrata Párt ellen és azt követelte, hogy az SDP ejtse el véglegesen a Németország egyesítésére kidolgozott vét. terVIDEKI ANYAGBESZERZŐK! Vasúti és postai csomagok feladását, szállítását , vállalja a GYORSSZOLGALAT KSZ Bp. VII., Kertész u. 42—4 Telefon: 225—281.
