Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
^kfCirtap 1959. NOVEMBER 89. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Mire büszkék a valkóiak? Mindjárt eláruljuk, csak előbb megmondjuk, hogy milyen kép fogadott bennünket, amikor a minap úgy alkonyat- tájbam betoppantunk a vaükói Uj Élet Tsz udvarára. No, nem kell semmi különös dologra gondolni, hisz az az egy szekér utón kötött és indulásra kész vetőgép, amelyet nyomban megpillantottunk, nem a világ, ilyet bárhol láthat az ember. S mégis, az a kisméretű, két ló utón való vefógép kapcsolatban van a valkóiak büszkeségével; A szekér bakján — amelyhez a vetőgép volt kapcsolva •— idősebb parasztember ült, akiről csak később tudtuk meg, hogy Pál Miklósnak hívják, mellette meg — de nem a szekéren, hanem a földön —, Pintér Gy. Mihály, a tsz elnökhelyettese állt; — Csak nem vetni indulnak? — köszöntünk rójuk. Kicsit mindketten sértődötten néztek ránk, amiből nyilvánvalóan sejtettük, hogy ezjt a munkát már alighanem el is felejtették, majd Pintér Gy. Mihály, az elnökhelyettes bővebb magyarázattal szolgált. Elmondta, hogy az a vetőgép, amely indulásra készen áll, éppen az utolsó és most vontatják haza Pál Miklós fészerébe, téli pihenőhelyére. A vetéssel egyébként már két hete végeztek: hatszázötven hold búzájuk, 270 hold őszi árpájuk és 86 hold rozsuk zöldell a határban. Miután az elnökhelyettes így hirtelenében tájékoztatott bennünket, kevés szünet után még hozzátette: — Előbb elvetettünk, mint a vácszentlászlóiak! Százhúsz hold tartalékföldet még át is vettünk tőlük és azt is bevetettük! Ugyanezt később még több valkói ember elmondotta, amiből arra következtettünk, hogy a falubeliek, akik az őszön indultak el a közös gazdálkodás útján, igen büszkék az első győzelemre, arra, hogy a vetésben a szomszéd községet megelőzték. A valkóiak következő célja most a dányi út mellett a tsz tanyaközpontjának felépítése. Tudják, ez nehezebb feladatot jelent, mert egyelőre még csak a mélyfúrású kúttal készültek el, de a fogatok már hordják ki az építőanyagokat, a vezetőség meg sorra nyilvántartásba veszi a helybeli iparosféle, faragó és barkácsoló embereket, hogy a tavasszal kezdődő nagy munkához minden elő legyen készítve. A címben ez áll: mire büszkék a valkóiak? A válasz: minden újabb sikerre, amely előbbre viszi őket a szocialista mezőgazdaság építésének útján! Termelőszövetkezeteink élnek aM/2-es kormányhatározat biztosította keményekkel Nemrégiben jelent meg a kormány 3004/2-es számú határozata, amely — a korábbi rendelkezések kiegészítéseként — megszabja a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás új módját. Ez a határozat különösen az új, vagy megnövekedett szövetkezetek számára jelent sokat érő segítséget. A korábban megjelent 3004-es, majd a 3004/1-es határozat lehetőségeit meAz ősszel munkához kezdett valkói Űj Élet Tsz eddig 22 vagon műtrágyát használt fel. Pintér Gy. Mihály elnökhelyettes szerint ez a mennyiség kevés, még hozatnak jó néhány zsákkal December 15-ig lehet szerződni a jövő évi termésű gabonára A jövő évi kenyérgabonatermés értékesítésére előnyös feltételekkel köthetnek szerződést mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák. Aki december 15-ig kenyér- gabona feleslege eladására szerződést köt a terményforgalmi vállalat megbízottjával, az minden mázsa leszerződött gabonája után 60 forint előleget, s a felvásárlás helyén és időpontjában érvényes szabadárom felül mázsánként 10 forintos szerződéses felárat kap. A tsz-ek az előleg helyett rövidlejáratú bankhitelt kapnak, ami az új és a területileg megnövekedett szövetkezeteknél a leszerződött gabona értékének 80 százaléka, a régi tsz-eknél 60 százaléka lehet. Állatnunk ezzel a lehetőséggel nemcsak a tervszerű kenyérellátást kívánja biztosítani, hanem a termelőknek értékesítési biztonságot is nyújt. Ugyanekkor az előleggel pénz-, illetve hitelfedezethez juttatja a termelőt, hogy az műtrágyát vásároljon és alkalmazni tudja a korszerűbb agrotechnikát. A szerződéskötés tehát közös érdeke mind az államnak, mind a tsz-nek és az egyénnek. Természetes, hogy a termelőszövetkezetek a szerződéses feláron kívül megkaphatják a nagyüzemi felárat is. A nagyüzemi felár mázsámként 20 forint, ez akkor jár a tsz- nek, ha legalább 150 mázsa búzát, rozsot ad át a terményforgalmi vállalatnak. Ezekkel a kedvezményekkel és felárakkal még a 250 forintos mázsánként búzaárat is elérhetik, ami nem kis dolog. Ezenkívül még minőségi felárat is kaphatnak a termelőszövetkezetek. Amelyik termelőszövetkezet vezetősége december 15-ig nem szerződik le kenyérgabona felesleg átadására, minden vagon gabonával ezer forintot vesz ki a tagság zsebéből. Ez pedig egyetlen tsz-nek, egyetlen tsz-tagnak sem lehet közömbös! A szerződéskötés nemcsak több bevételt jelent, hanem akár azonnal pénzhez is juttatja a termelőszövetkezetet, az egyéni gazdát. Ajánlatos tehát mielőbb megkötni a terményforgalmi vállalattal a jövő évi kenyér- gabona átadására a szerződést mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyénieknek, mert december 15-e után mér nem jár a szerződéses felár! gyénk igen sok termelő vetkezete aknázta ki. Az kormányhatározat lehet gélt — a jelek szerint - tsz-ek még inkább fel ki’ ják használni a közös ga ság további erősítésére. Saját géppark - nagyobb ön,g iga — Szövetkezetünk iam nagyra értékeli az __ ú jabb gondoskodá' a mondta Nagy F<i’árcsi tavasszal alakultáéig Március 21 Tsz a 3004/ — Az idén is élt^ nyúj- 1-es kormányhat;] Aru- totta kedvezményit jgo bevételi előirán^^ s fej. százalékra teljej) mázsa használtunk révén a műtrágyát. |t aiapján, 3004/1-es ha{ejejenge(jés- 326 000 forir ben részesül , elhatározott Tagságun szövetkeze- szándéka, js elsősorban a tünket ezijjg] fejlesztjük magunk,, csak lehet, a tovább Cgből végezzük el magunkóeru]1áz£sokat is. a terve lehetőséget adnak Foidjetg gazdálkodás ki- az öni Ugy tervezzük, terje^ százalékkal növel- ]oy°jszetünket és igyek- •)u„ aját erőnkből kiépíte- s?u,’ntözötel epeket. nl dén két traktort vásák, a szükséges munkacél, 2200 holdas gaz- fűnk azonban még több tort kíván. KiszámítotTermeljenek zöldségfélét a termelíVvetkezetek A napokban kezdődött i megyeszerte az 1960. i szóló zöldségtermelési szt dések kötése, örvendetes,d termelőszövetkezeteink évre lényegesen nagyot?" rületen termelnek zöldéi két szerződésesen, figjott_ véve azonban a megy ej^_ ságait, mégsem lehet, gedettek. A számok^^ arra figyelmezteti^ c^_ megyénk tsz-ei téri* , " pán nélhány száza tészkednek. A földművesszö®*^^ a tervezettnél füleire holddal nagyol"1'*™ kötnének azoij-?!?!** termelési 11 . „ .. ateinkkel, termeloszovedés kötésé. csakhogy a Jegyilk.másik tol vonako<tünk pedi tenneloszove(eznj. az idén erdemes mi KÉT EMBER A KAZAL MELLETT 60 tsz volt tagja a MÉK-nek, amely mintegy 20 millió forint értékű árut vett át a termelő- szövetkezetektől, s részükre jelentős összeget, csaknem másfél millió forintot fizetett ki szerződéses felárként. A gyakorlat bizonyítja, hogy érdemes kertészkedéssel foglalkoznak szövetkezeteinknek. Egy sor kedvezményt — műtrágyát, vetőmagot, előleget, szerződéses felárat — kapnak a zöldárut termelő szövetkezetek, s nincs értékesítési gondjuk. Az is figyelemre méltó, hogy a kertészkedő termelő- szövetkezetek a tagok családtagjainak is tisztes keresetet biztosító munkaalkalmat tudnak teremteni. A megye termelőszövetkezetei ezekben a hetekben készítik jövő évi gazdasági terveiket. Nem árt, ha még egyszer ^ ráterelődik figyelmük a ker- ^ tészkedésre. Űjból hangsúlyoztuk: a szerződésesen termelt ^ zöldáruknál nem érheti kelle- ^ metlen meglepetés a termelő- Í szövetkezetét, mert y a megtermelt, megfelelő 4 minőségű áru értékesítését ^ biztosítja a földművepszö- ^ vetkezet és a kereskede\ lem^ Sőt, a 3004/2-es kormányhatá- ^ rozat értelmében jelentős hitel- ^ elengedésben is részesülhetnek, ^ ha túlteljesítik áruértékesítési í tervüket. .. íC, gazdaságosabb, ha _ az sz9ratás és cséplés kivételével _ *1110060 lehető gépi munkát °%aját gépeinkkel végzünk. A "most megjelent 3004/2-es határozat lehetővé teszi, hogy már 1960-ban valóra váltsuk elképzeléseinket és saját erőforrásainkból, némi beruházási hitel igénybevételével, újabb két traktort vásárolunk, a szükséges munkagépekkel. Erre azért van szükség, mert a saját géppark nagyobb önállóságot adhat a soron levő munkák elvégzésében és így tovább javulhatnak eredményeink is. A gödöllői járás legkorszerűbb kertészete — Örömmel olvastuk, hogy az új és a területileg megnagyobbodott termelőszövetkezetek kapják a legnagyobb segítséget r— mondotta a 3004/2-es határozatról Bó- dis László, a fiatal isaszegi Damjanich János Tsz elnöke. — A járás legnagyobb kertészetét akarjuk kialakítani termelőszövetkezeti községünkben. Jövőre, gazdálkodásunk első évében 168 holdon létesítünk kertészetet, ki akarjuk használni, hogy a főváros közelében vagyunk. Terveink gazdagok s máris hozzáláttunk azok megvalósításához. Elsősorban öntözéses területeinket szándékozunk növelni, kihasználva a területünkön átfolyó Tápió és a Rákos patak vizét. Az öntözőtelepek építéséhez 426 000 forint hiteit kapunk, ha másodpercenként 16 liter öntözővizet tudunk produkálni. Szeretnénk, ha a Vízügyi Igazgatóság hitel ^ és szakemberek biztosításával lehetővé tenné, hogy víztároló gátat építhessünk a Tápió forrásvidékén, amely termelőszövetkezetünk birtokán van. Bízunk benne, hogy a VITUKI segítségünkre siet s még a télen feltérképezi a Tápió forrásvidékét és próbafúrásokat végez. Aranyat érne az öntözővíz és biztosítaná szövetkezetünk fejlődését. Erdősítés 400 holdon A kormányhatározat kedvezményeinek igénybevételével öt éven belül 400 holdas, másra nem használható területünket erdősítjük gyorsan növő haszonfával, nyárral és akáccal — folytatta Bódis László, összes területünk 20—25 százalékán termelünk takarmánynövényeket, többségében évelős pillangósokat Legjelentősebben állatállományunkat kívánjuk fejleszteni. Célunk, hogy öt éven belül meglegyen az 540 számosállatunk, köztük 250 tehén és évente 100 hízómarha. Növeljük sertésállományunkat is s ha megjavítjuk legelőinket, juhászatot is létesítünk. Jövőre, kezdetként, legalább 10 000 pecsenyecsirkét nevelünk fel. Sőt, a határozat adta kedvezmények felhasználásával a patakok völgyében 15—20 holdas halastavat létesítünk, valamint víziszárnyas-telepet. Zsámbok termelőszövetkezeti községben modern istállót építenek ,, , en akkor, ami- megszolal. fcüíei kettésza- kor az e( kad a ken' ., . „ jal jobb lenne — j. Kötélre célozván. mondjm bba kötöztük, de £leiryár kocsisok nem eZ/-Au0j:a- Elhányják vagy ,?edig az volna jó, f-tesziMadnák. Mindjárt könn-en haladna a porcto- zás . _____________________ y dalt összeállította: Kálmán, Csekő Ágoston lónak ennyi a napi porciója. — S hány ló van? — Nyolcvannégy. — Mindig maguk készítik elő a szénát? — Nekünk csak ez a dolgunk. Mi vagyunk a porciósok. Reggel 7 órakor már jövünk és délután 4-ig vagy 5-ig csináljuk. Öregeknek való munka ez, azért osztott ide bennünket a vezetőség. — Hány évesek? — Én hatvankilenc, Márton meg hetven. — Mióla vannak a szövetkezetben? — Tavasztól, de a munkáti csak most kezdtük, október-J ben. A másik — akit Mártor I nak hívnak — a párbesz1 H ideje alatt szótlanul köt g kévékbe a szénát, hágj m hadd mondja a cimb I Hallgatásából arra követ j tetek, hogy eddig mindé!' 1 egyetért az elmondotté1’ ’S minek szaporítani a szó“” nem egyszer aztán méjfaK megtekinti az elkészített köteleket, majd helybenhagyó- lag bólint: — Magam is azt mondom, mert mire kiporciózzuk, meg lemérjük, alighanem besötétedik. Azzal mindketten másféle művelethez fognak, ez pedig abból áll, hogy a kiteregetett kötelekre egy-egy jókora nyaláb szénát raknak, azokat kévealakba kötözik, s az így elkészített porciókat a mögöttük levő és kicsiny kútágas- hoz hasonlatos mérőszerkezet egyik végére akasztva megmérik. Az apró kútágas gémjének másik végére öt darab vetőgépről származott súly van kötözve, amiből úgy sejtem, hogy az a megfelelő mennyiségű porció, amelynek a súlya az öt vasdarabéval megegyezik. — Mi célt szolgálnak ezek a szénaporciók? — szólok bele a szakszerű műveletbe. — A lovak fejadagja ez — mondja a bőrkucsmás öreg. — Egy kéve öt kiló. Egy j kazal szénából van rx rakva és a zsámboki Petőfi Tsz udvarán áll, a két ember pedig a megkezdett végénél tartózkodik, de nem tétlenül, hanem elfoglalva, amiből egyelőre mindössze azt látom, hogy a kazal aljából rövid csavart köteleket eresztenek. Kazal egyébként van itt több is, de az én érdeklődésem most csupán erre az egyre összpontosul. Az idő különben estébe hajlik, s az estével együtt szürke köd is érkezik, ezért csak a közelükbe menve látom, hogy öreg ember már mind a két kötéleresztő, éveik száma összeadva a 140 körül járhat, s úgy végzik a munkát is, tempósan, minden mozdulatot kiszámítva, korukhoz illő bölcsességgel. Már vagy húsz-harminc, egt/méternyi hosszúságú kötéldarab sorakozik a földön katonás rendben, amikor az egyik öreg — akinek fekete télikabátja és báránybőrJkucsmá- ja van — cimborájához fordulva így szól: — Ügy vélem, elég is lesz mára. Mihály. Amaz szintén megfordul,
