Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

1999. NOVEMBER 25. SZWA //« akarßuk, ma&f/i&sa... — A gyümölcs, a zöldség, a gomba sok pénzt hoz ... Igaz, több a munka vele. De a munkát meg kell szervezni. Nagyüzemet kell csinálni, ahol úgy klappol minden, mint az óraszerkezetben a ke­rekek és a rugók — így ma­gyarázza. Az ezernyolcszáz holdas közös gazdaság terve így ké­szül. Adatokat vet össze, té­nyeket sorol fel, lehetőséget latolgat Aztáp az embereket méri hozzá a tennivalókhoz. — Százhetven tagunk van. Közöttük öregek és olyanok, akikre még nem lehet biz­tosan számítani. Becsületes, magamfajta parasztemberek azok is. De még nem mind­nyájan látják, hogy együtt jobb és minden holnap köny- nyebbséget hoz. Azt akarjuk, hogy két-három éven belül több állata legyen a tsz- nek, mint valaha is volt Bián. Ha akarjuk, meglesz... A vezetőségtől függ, milyen a tagság — ejti csontos öklét az asztalra, mintha pontot tenne a mondat után. Töpreng és tervez, hogy a taggyűlés minden résztvevő­je tehessen hozzá a rejtett kincsből, a saját tapasztalatá­ból. Estéi az éjszakába nyúl­nak. Otthon főz, mos, kenye­ret dagaszt, ellátja az asz- szonyát, akinek a béreslaká- Sok nedvessége az ízületeit támadta meg. A két na­gyobb gyerek már nincs ott­hon. A lánynak egy dudari bányász kötötte be a fejét, az idősebb fiú pedig rendőrsza- kaszvezető, most iskolán ta­nul. A tizenkét esztendős fiú van már csak otthon, ö segít, amennyire a tanulás engedi. Aztán, ha elcsendesedik a ház, otthon újra az asztalhoz ül. Olvas, tanul. Mert a más­nap nemcsak a tegnap folyta­tása, hanem új nap is, mér­hetetlenül sok kérdéssel, tény­nyel, eseménnyel, amelyre Bregovies Imre párttitkárnak válaszolnia kell. Déri Károly CSAPÁGYAK, FOGASKEREKEK MŰANYAGBÓL Nagyszabású „műanyagosítási" terv a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban alig néhány éve kezdtek kísérle­tezni a műanyagok felhasz­nálásával. A fáradozás az idén megozta gyümölcsét. Si­került több olyan alkatrészt műanyaggal helyettesíteni, amelyeket eddig kizárólag nemes fémből tudtak előállí­tani A világhírű Csepel autók­nak ma már 50 alkatrészét állítják elő műanyagokból. A többi között 16 féle csapágy készül műanyagból, s ezzel mintegy 500 000 forint meg­takarítást érnek el. A gyár­nak az a terve, hogy jövőre előállítja az első olyan tar­tálykocsit, amelynek szállító­tartálya is műanyagból lesz. Mezőgazdaságunk fejlődése — a szocialista nagyüzemek térhódítása és a gazdálkodás belterjességének fokozódása —, mind több speciális képzett­ségű szakember 'munkáját igényli. Az a szakosítás azon­ban, amelyet 1951-től 1957-ig alkalmaztak az Agrártudomá­nyi Egyetemen, nem vált be, mert a külön-külön képzett nö­Öt cs félezer könyvelőt képeznek a tsz-ek részére A termelőszövetkezetek fej­lődése, területük, üzemágaik bővülése fontos számviteli fel­adatokat állít a közös gazda­ságok elé. Ma már csaknem valamennyi termelőszövetke­zetben dolgozik agy, vagv több könyvelő, de számuk és kép­zettségük még mindig nem elegendő. A Földművelésügyi Minisz­térium ezért tanfolyamokon több ezer könyvelőt képez a termelőszövetkezetók részére. A tanfolyamok részvevőinek többsége eddig is hasonló munkakörben dolgozott, de sokan jelentkeztek más mun­katerületekről is. A hallgatók önállóan tanulnak, s havonta konzultáción vesznek részt. Az első tanfolyamok a jövő év tavaszán fejeződnek be; ekkor ötezren kapnak köny­velői képesítést. Közülük ke­rül majd ki az első négyszáz mérlegképes termelőszövetke­zeti könyvelő is. Az ősszel újabb mérlegképes könyvelői tanfolyam indult ötszáz rész­vevővel, tavasszal pedig a leg­fiatalabb termelőszövetkezetek könyvelőinek képzését kezdik meg. ___________ „M egtérítettek" a Pilis, a Gerecse és a Vértes vadjainak A pilisi, a gerecsei és a vértesi erdőkben befejeződ­tek a nagyvadak téli ete­tésének előkészületei. Az er­dészek és vadászok a száraz nyár kiegyenlítéseképpen hosszú, csapadékos és hideg télre számítanak, s ezért kétszer annyi eleségről gon­doskodtak, mint tavaly. Ez azért is indokolt, mert az idén alig termett makk az erdőkben. A szarvasok, az őzek és a muflonok részére a nyáron a füzesek fiatal hajtásaiból kévéket gyűjtöt­tek össze, az erdei tisztáso­kon művelt vadföldekről 5 vagon lucernát és lóherét takarítottak be, s 360 má­zsa kukoricát tároltak. A vaddisznóknak csicsókát, lá­bon álló kukoricát, a többi nagyvadnak zabot, marha­káposztát és marharépát hagytak kint a földekem vénytermesztési, állattenyész­tési és agrárközgazdasági szakemberek nem kaptak álta­lános agrármérnöki képzést. Az egyetemen ezért már két esztendeje általá­nos mezőgazdasági mér­nököket képeznek, a jövő év elején pedig megkez­dődik az agrármérnökök szakosított továbbképzé­se. A Földművelésügyi Minisz­térium a mezőgazdasági terme­lés jelenlegi és a következő években várható igényei sze­rint jelölte ki a továbbképzés szakterületeit. Ezek szerint a jövő év februárjában növény­védő, öntözési, baromfite­nyésztő, halgazdasági, tejgaz­dasági és üzemgazdasá­gi szakemberek képzése kezdődik meg. A részvevők főképpen a már néhány évi gyakorlattal is rendelkező ag­rármérnökök közül kerülnek ki. A tíz hónap után speciális képesítést nyernek. A mezőgazdasági mérnö­kök szakosított tovább­képzését az Agrártudomá­nyi Egyetem szervezi, általában ott történik majd az elméleti oktatás is, míg bizo­nyos gyakorlati időt az illető szakterület üzemeiben tölte­nek a hallgatók. Az előadáso­kat az egyetem tanárai, vala­mint a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberek tart­ják. A következő években talaj­tani és agrokémiai, takarmány- és legelőgazdálkodási, vala­mint mezőgazdasági kereske­delmi szakkal bővítik a to­vábbképzést. Kilóra mérik a fogaskereket? Nem, hanem Dávid Mi- hályné, a Csepel Autógyár ellenőre leméri az új mű­anyagból készült vezérmű-fcgaskereket, amely mind­össze 65 dekagramm, elődje, a fém-fogaskerck 259 deka­gramm volt. A műanyag-fogaskeréknek nagy előnye az is, hogy zajtalanabb a motor járása r^m 1 Pálffy József, a gyár ellenőre a kísérleti üzemben mé­réseket végez az új műanyag-szűrőn. A gépkocsi üzem­anyagát eddig filc-szűrőn tisztították, de ezzel az eljá­rással az üzemanyag szennyeződésének csak 66 százalé­kát tudták kivonni. Az új műanyag-szűrők a szennye­ződésnek 99 százalékát kivonják Új élet az Ugyeri-nyomáson csak az indulás, mert hama­rosan tíz fejőstehenet vásá­rolunk, s ahogy elegendő fé­rőhelyünk lesz, további te­nyészállatokat tervezünk be­állítani. — Jelenleg milyen munkák folynak a tsz-ben? — Tizennyolc-húsz ember a gyümölcsfák tisztogatásán, a fatörzsek mészkénlével törté­nő meszelésén és bekötözé- sén dolgozik. Ezenkívül nyolc pár lófogat a szőlő fedését végzi, silózunk, s hordjuk a trágyát a szőlőtelepítésre ki­jelölt területre, valamint a leendő kertészetbe. Jövő évi terveink között ugyanis húsz hold paradicsom, húsz hold dinnye és ötven hold vegyes zöldségféle termesztése sze­repel. A legtöbb SZÓ azonban az Alkotmány Tsz-ben nem is annyira a most folyó mun­kákról esik — hisz azt végzik, csinálják a tagok —, a leg­gyakrabban emlegetett téma a gyümölcstelepítés tervének megvalósítása, de erről már a legilletékesebb, Boda János elnökhelyettes és gyümölcs- termesztési brigádvezető tá­jékoztat bennünket. Mielőtt azonban erről beszélnénk, el­mondjuk: tulajdonképpen ki­csoda is ez a Boda János? Neve nem ismeretlen a me­gye gyümölcstermelői előtt, de még az országban, sőt az ország határain túl sem, hisz az Ugyeri-nyomáson levő négy és fél holdas almásával évről évre a legkülönbözőbb díjakat, elismerő okleveleket szerezte. Szakértelmére jel­lemző, hogy a legkülönbözőbb vidékeken élő termelők sze­mélyesen, vagy levélben for­dulnak hozzá, s kérik ki ta­nácsait, útmutatásait az al­matermesztésről. Mi ma­gunk is megtekintettük Boda János takaros kis gazdasá­gát — amely immár az Al­kotmány Tsz tartozéka —, láttuk a mintaszerűen gon­dozott fákat, az alattuk elvezető öntözőberendezése­ket, valamint a szép lakóhá­zat, a gazdasági épületeket. Boda János az Alkotmány Tsz egyik alapító tagja, s egyik vezetője, aki elismert szaktudását a gyümölcster­mesztésben szerzett negyed- százados tapasztalatát a kö­zösség szolgálatába állította. Most is munka közben, a Ceglédi Kísérleti Gazdaság faiskolájának területén buk­kanunk rá, ahol többed ma­gával éppen csemetéket ás a telepítéshez. A Boda János és sok más itteni termelő példá­ja bizonyítja, hogy ezen a vi­déken elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztéssel érde­mes foglalkozni. Felismert»• ezt az Alkotmány Tsz vezető­sége is, s ezért bízta meg Bo­da Jánost a szövetkezet gyü­mölcstermesztésének irányítá­sával. — A szövetkezetnek jelen­leg 270 hold szőlő és gyümölcs területe van — mondja Bo­da János. — Feladatunk a te­lepítés mellett ezt rendbehoz­ni, a kivénült és semmire nem való fákat kiszedni, újak­kal pótolni. Gyiimölcstelepí- tésre az én volt gyümölcsö­söm környékét jelölte ki a szövetkezet. Itt még ebben az évben elkezdjük egy tízhol­das almás telepítését, s év­ről évre haladva, azt akarjuk, hogy három esztendő alatt összesen 80 hold új telepítésű gyümölcsösünk legyen. Ennél a munkánál a saját, jól be­vált tapasztalataimra tá­maszkodom, azzal az eltérés­sel, hogy a telepítést nagy­üzemi módon, gépi művelés­re alkalmassá téve hajtjuk végre. Ezt a munkát ezekben a napokban kezdjük el. Már hordjuk a trágyát, meg a csemetéket, aztán jön a Sztalinyec, megforgatja a földet, s elkezdjük az ülte­tést. A gyümölcsöst beton­oszlopos, dróthálós kerítés­sel bekerítjük. Ezt mondja Boda János. S szavai nyomán gondolatban már látom is az Ugyeri-nyo- más új és megfiatalodott ar­culatát. Ari Kálmán Bregovics Imre a biai Dózsa Tsz párttitkára. Életében hasztalan keressük a regé­nyes elemek visszfényét. A szegénységből érkezett — mint sok millió társa —, napszámos volt, béres, öt ele­mivel és sivár tapasztalatok­kal. A felszabaduláskor nyolc hold földet kapott Bián. Le­het, hogy abból hasították ki, amelyet Juhász Bélának szán- tott-vetett tíz esztendőn ke­resztül, mint cseléd. De ad­dig? A felszabadulásig? Há­rom gyerekkel? Lakott vala­hol, falak között, amelyek ágyat, lócát, asztalt, sifont rejtettek. Evett, ami jött, vagy jutott, keveset és sová­nyát. A gond bélelte nappa­lát, nyomta éjszaka, ha pi­henni tért. Sanyarú élet, szűkre szabott lehetőségek, s önmaga előtt is titkolt álmok és vágyak, ha messzire né­zett az időben. így múlt el fölötte három és fél évtized. — Millióan voltunk... A földet, amelybe magot tet­tünk, az állatot, amelyet gon­doztunk, szerettem. Miféle az, aki nem becsüli a munkát? Az gyúr emberré. Erős szemöldökét össze­vonja és száját takaró baju­szát húzgálja. Mintha res- tellné, hogy kitörtek belőle ezek a szavak. Aztán áthajol a pártiroda asztalán, megigazítja a pa- nyókára vetett nagykabátot és indulat nélkül mondja. — Ma is azt az embert be­csülöm a legjobban, akinek szentség a munka. Ezért fo­gom javasolni a pártba György Jóskát, a kovácsun­kat, meg Lipka Sándornét. Éjszaka is mehetnék hozzá­juk, nem kell kétszer zör­getni az ablakukon, ha a kö­zös hívja. Palócz Feri, a trak­toros is olyan, hogy kettőt lép, amíg más egyet. A ta­vaszon, amikor a tsz-t meg­szerveztük, megmutatta, hogy a mi emberünk. Most tizenegy tagja van a tsz pártszervezetének. Min­denkiről úgy beszél, mintha a saját gyereke volna. Ismeri a tulajdonságaikat. — Szalai Feri nem gyerek­ember már. Tizenkét tehén Van a kezére bízva. Érti a dolgát, amíg a pohárba nem néz. Akkor aztán ő „a le­gény”. Nagy Imre is ilyen. Elővettük mind a kettőt. Fél esztendőt kaptak, hogy ... Ismét csak a bajuszát húz­gálja, mielőtt tovább foly­tatná. — Ügy húzzák vissza az embert a régi élete szokásai, mint a kútostort a gémre kö­tött nehezékkő. Akkor, régen,; se iskola, se kilátás ... Üres j volt az ember feje az egy-; forma gondtól, amitől szaba- j dúlni akart, mert maga nem j segíthetett rajta. Hát oda; menekült tőle, ahová tudott...; Sokan, ha hozzáfértek, az; Italhoz... A múltba tékint, mérlegel, i a szív és értelem patikamér- \ legén. — Már három hónapja ■ múlt... Azóta nincs baj ve-; lük. Kicsi mosoly enyhíti az j előbbi szigorúságot. Szemében; derű bujkál. — Most nagy szükségünk: van a tiszta fejre. A tszj tervét kell megcsinálni. Azt magyarázza, hogy a jó; gazda nem egy évre néz elő-: re. A biai határt úgy kell j felmérni, hogy tudják: mi-: lyen növény hová kerüljön, j aztán 61-ben mivel váltják; fel. Számolni kell azzal is,: hogy nem mindenki egyfor­mán trágyázta a földjét. Volt olyan — nem is egy —, aki a végtelenségig kizsarolta. Órákig vallatja az agronó- must, hogy megtanulja azt, amit még csak sejt, amibe belekóstolt; az agrotechnika és agrobiológia alapelemeit. Amit olvas, lát, hall és ta­pasztal, azt arra a nyelvre fordítja, amelyet könnyen ért párttag és pártonkíviili. Nem fest álmokat elébük. Ugyeri-nyorriás. így hív­ják a ceglédiek azt a határ­részt, ahol a város legfiatalabb termelőszövetkezetének, az Alkotmány Tsz-nek a területe fekszik. A táj arculata változa­tos: a futóhomokra épült ta­nyák között szántóföldek, sző­lők, gyümölcsösök váltogatják egymást, a szép, gondozott vi­dék az itt élő emberek szorgal­máról, kulturált gazdálkodásá­ról tanúskodik. Az ez év augusztusában ala­kult Alkotmány Tsz központ­jában, az úgynevezett Szomba­ti nővérek-féle tanya környé­kén mozgalmas kép fogad ben­nünket. Az udvaron egy pót­kocsis Zetor áll indulásra ké­szen, a kerítés mellett az egy­másra hányt építkezésre váró deszkák körül egy idősebb tsz- tag tesz-vesz, kijjebb, a tarló közepén meg a frissen ásott silógödör mellett négy-öt em­ber szorgoskodik. — Az elnököt keressük — fordulunk az egyik csizmás, mikádó kabátos fiatalember­hez, aki az iroda felől a zeto- rosokhoz igyekszik. — Én volnék az — mondja j barátságosan, s néhány másod- j perc múlva már tudjuk róla, : hogy Tóth Józsefnek hívják, a í ceglédi városi népfront-bizott- i ság titkári székéből került a ; termelőszövetkezet élére. \ Süt a nap, szép az idő, ezért l kint maradunk és az udvar ! egyik csendes zugába húzód- '• va beszélgetünk a mindössze \ három- és félhónapos múlttal l rendelkező Alkotmány Tsz éle- !. téről, munkájáról. Eredmé­nyeik a rövid idő ellenére is figyelemre méltóak, megér­demlik, hogy foglalkozzunk velük. Az őszi vetést 430 hold- nyi területen kellő időben el­végezték s hogy a bevetésre kerülő földekre holdanként 240 kiló műtrágyát (pétisó, kálisó, és szuperfoszfát keve­réket) kiszórtak. — Már induláskor nagy gon­dot fordítottunk arra — mond­ja az elnök —, hogy a rendel­kezésünkre álló és elhanyagolt állapotban levő épületek tata­rozásával biztosítsuk a beho­zott jószágok elhelyezését, sőt, ezen túlmenően gondoskod­junk a közeljövőben vásáro­landó állatok férőhelyének megteremtéséről is. Öröm volt látni azt a lelkesedést és oda­adó munkát, ahogyan tagjaink — főleg az idősebb férfiak és asszonyok — dolgoztak a ta­nyaépületek rendbehozásán, tapasztásán és meszelésén. A tagok közreműködésével ed­dig itt, a központi tanyában levő raktárépületet szarvas­marhaistállóvá alakítottuk át, a csordaház mellett egy széna­pajtából juhhodályt csinál­tunk, a Várkonyi- és Lovas­féle tanyákat lakhatóvá tet­tük. — Mekkora állatállománnyal indult a szövetkezet? — kér­dezzük. — Harmincegy lóval, 15 szarvasmarhával és 250 da­rab juhval. De ez valóban Ä jövő év elején megkezdődik a mezőgazdasági mémáök szakosított továbbképzése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents