Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

é%nládi 7/ir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TŰRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1959. NOVEMBER 24. KEDD Cegléden is lehet gazdaságosan burgonyát termelni A burgonya igen fontos nép­élelmezési cikk, ezért nem mindegy, hogy a piacon vagy az üzletekben mennyiért kap­ható. Az árak a termésmeny- nyiséghez és a szállítások le­hetőségeihez igazodnak. Ha sok van a piacon, akkor olcsó, ha kevés van, drága, néha na­gyon drága. Mit lehetne tenni, először is nekünk termelőknek, hogy állandóan olcsón lehessen hoz­zájutni; Tudni kell, hogy megterem a mi vidékünkön is. Nem szükséges a Nyírségből vagy Dunántúlról hozni. Nem áll az a régi nézet, miszerint nem burgonyatermő vidék va­gyunk, nem érdemes termelni. A burgonyából a termelőszö­vetkezetekben 70—90 mázsás terméseket értünk el. Ha a 80 mázsát vesszük alapul és az 1,30 forintos árat kilónként, a termelt érték 10 400 forint. A rá­fordítás viszont nem ha­ladja meg a 3500 forin­tot. A haszon még így is 6900 fo­rint. A vásárlók viszont ha 1,30-as burgonyát vehetnek, elégedettek. Az igaz, hogy a burgonya a nyírségi homokot, vagy a du­nántúli gyengén kilúgozott középkötött erdő-talajokat jobban kedveli. De helyes vetőmag-kivá­lasztással, gondos trágyá­zással, mélyszántással, nö­vényápolással, esetleg ön­tözéssel a mi vidékünkön is sikeresen termelhető. Jelenleg a Gülbaba a lég­kedveltebb burgonyája a há­ziasszonyoknak, mert nem fő szét, ezért a legdrágább. Nagy hibája azonban, hogy leromlott, ezért keveset te­rem. Van egy virus okozta betegsége, a barna gyűrűs be­tegség, Ha kétfelé metsszük, a héjjá alatt körül barna, rostos gyűrűt találunk, ami megfőzve fekete, rossz ízű. A keményítőtartalma ennek a legkevesebb 20—22 százalék. Ezért nem fő szét! Vannak jobb fajták, el­sősorban a kisvárdai ró­zsa, vagy fehérben az Ella-Margit, az arany- alma, vagy a lengyel piel- visson. A fehérek hibája, hogy szét­főnek, viszont a keményítő­tartalmuk 26—28 százalék. A sárgahúsú Krüger—Wolfman fajta burgonyák keményítő­tartalma 30—32 százalék, ezért ezeket szeszfőzésre hasz­nálják. Legjobb fajta most a kis­várdai rózsa. Ez egy keresz­tezett fajta. Őse egyfelől a Gülbaba, amitől örökölte azt a tulajdonságot, hogy nem fő szét A másik alapfajtája fe­hér, főleg a lengyel pielvisson, amitől magasabb keményítő­tartalmat örökölt, ezért táp­láló értéke nőtt. Különös ér­ték, amit a legyei fajta bur­gonyától örökölt, hogy meszes középkötött talajon is jól terem. így a mi városunk­ban is. Jól terem még az aranyalma és a pielvisson. Az utóbbi fajták a 100 mázsát ig megtermik. Ezért ol­csóbbak, viszont igen jók a háztartásban főzeléknek, tört­burgonyának stb. Azért jó, ha mindkét fajtából tartunk a célnak megfelelően. A burgonya termelésének egy igen fontos agrotech­nikai módszere a vető­magcsere. Ez azért fon­tos, mert ha ugyanazon a talajtípuson ugyanazt a fajta burgonyát több éven keresztül termeljük, akkor leromlik, a termés állandóan csökken. A cserének viszont nemcsak az a módja, hogy a Nyírség­ből hozzunk. Megfelel, ha a város déli homokos terüle­téről az északi középkötött területre viszik másik évre a vetőmagot, a feketéről vi­A területi KISZ-szervezet színjátszó csoportja, a műve­lődési ház közreműködésével és szervezésével, kultúrmű­sorral látogatta meg szomba­ton este a Kossuth Termelő­szövetkezetet. A színjátszók Nyíri Tibor: Nyitva a kis­kapu című egyfelvonásosát és Bárány Tamás: Rajtunk mú­lik című jelenetét adták elő. Szerepelt még Komáromi szont a homokra. Van olyan tsz, amely ezt saját gazdasá­gán belül meg tudja oldani. A csak homokos, vagy csak kötött területtel rendelkezők megegyezés útján évente cse­réljenek vetőmagot. Ha ezek figyelembevételé­vel termelünk burgonyát, nem lesz gond a város la­kosságát ellátni olcsó bur­gonyával. A közelmúltban újsághír je­lent meg, hogy Cegléd város és az egész járás területe zárt körzet lett, tehát vidéki keres­kedők nem vásárolhatnak sem baromfit, sem tojást A vásárló közönség óhajá­nak tett eleget a népi ellen­őrző bizottság és a városi ta­nács v. b., amikor zárt kör­zetté nyilvánítási javaslatukat felterjesztették a felsőbb szer­vek felé, s ennek eredménye­ként jelent meg a zárt kör­zetről szóló rendelet. — Lehetetlen állapot volt az, amit a „maszekok” itt mű­veltek, annyira felverték az árakat, hogy egy-egy hetipia­con csak 40—50 kilogramm szabad baromfit tudtunk vásá­rolni — közli velünk a piacon a földművesszövetkezet egyik felvásárlója, miközben azt fi­gyeljük, hogyan változott a baromfi ára. — És mennyit tudnak vásá­rolni most, a zárt körzetről szóló rendelet megjelenése után — kérdezzük. — Kedden 32 mázsa barom­fit vásároltunk fel, ebből 25 mázsa szerződéses és hét mázsa szabad áru volt. Vagy például Ilona, a Ruhagyár egyik dol­gozója, Ady Endre: A grófi szérűn című versével, a gyer- mek-tánccsoport korsós- és párnatánccal és Szúnyog Iza­bella magyar nótákkal, ame­lyeket Dudás István harmo­nikával kísért. A tsz színját­szói Reimann: A félelmetes vőlegény című jelenetét ad­ták elő és tánccsoportjuk is sikerült műsorral szerepelt. De nemcsak a Kossuth, hanem a Dózsa Népe, Vörös Csillag és Táncsics tsz-be is ellátogat ez a kultúrgárda a jövő héten. Dicséret illeti őket a lelkesedésért, amely- lyel a tanyavilágot igyekez­nek színvonalas előadásaik­kal szórakoztatni. — KÉT ÉS FÉL HOLDON ültetnek korai spenótot, sós­kát, salátát, zöldhagymát a Kossuth Termelőszövetkezet­ben. Levél a szerkesztőhöz Egyik levélírónk panaszolja, hogy a napokban az állomá­son több kisgyermekes anya akart felszállni a befelé jövő autóbuszra, mire néhány fia­talember fölényesen, gúnyo­san megjegyezte: „Mikorra ezek a köi^kökkel felmász­nak, tele lesz a busz”. Több figyelmet kérnek és várnak a gyermekes anyák — írja levélírónk. Igaza van, jogos ez a kívánság. Sajnos, a figyelmességet nem lehet tölcsérrel az emberek fejébe tölteni — idő és nevelés kér­dése. itt van a tojás. Amíg a vidéki kereskedőik itt voltak, egy da­rabot sem tudtunk venni, most meg piacról piacra többet tu­dunk vásárolni — hangzik a válasz. Egy-két ismerős háziasz- szonyt is megkérdeztünk a piacon. Mellettünk éppen a Hírlap egyik munkatársa al­kuszik egy pár . csirkére, s vé­gül is 30 forintért megveszi, pedig, mint mondja, nemrég még 50 forintot kértek egy ilyen pár csirkéért. Próbakép­pen lemérjük, másfél kilo­gramm, tehát 20 forint esik kilójáért. De a többi asszony is elmondja, hogy a magán- kereskedők kitiltása óta köny- nyebben tudnak vásárolni és általában 6—8 forinttal csök­kent a baromfi ára. Kíváncsiak voltunk, vajon a forgalom, a piacra felhozott mennyiség, hogyan alakult? Erre a kérdésünkre már ifj. ! Nagy Lajostól, a városi tanács piaci előadójától kapunk vá­laszt. — Ha az utolsó októberi piac forgalmát nézzük, ami­kor a vidéki kereskedők utol­jára itt voltak és szembeállít­juk az elmúlt keddi paic fel­hozatalával, jelentős emelke­dést láthatunk. Kedden 42 mázsa baromfit hoztak piacra, október utolsó piacának 24 mázsás felhozatalával szem­ben és ebből a földművesszö­vetkezet 32 mázsát vásárolt fel az állami kereskedelem részére. Ezek a számok mutatják, hogy a zárt terület előnyösebb úgy Budapestnek, mint Ceg­léd vásárló közönségének. Még a termelőknek is, mert stabi­labbak lesznek az árak. — N. I. — Keresztrejtvény-pályázatunknak nagy sikere van Arról már írtunk, hogy hat keresztrejtvényből álló pályá­zatot indítunk lapunkban. Az egyes rejtvények hetenként — mindig a csütörtöki számban jelennek meg. A pályázaton csak azok vehetnek részt, akik a helyes megfejtést a lupból kivágva küldik be. 1 OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK CEGLÉD: A SZABADSÁG MOZI MŰSORA: November 23—25, hétfőtől-szer- tíáig: A cirkusz lánya. Kedves történet fiatal artistákról. Német film. Kísérő műsor: Csapj az asz­talra. November 26—29, csütörtöktől* vasárnapiig: Vakmerő szív. Kalan­dos, szovjet—jugoszláv színes film. Szélesvásznú. Magyar híradó. A DÖZSA MOZI MŰSORA: | November 24—26, keddtől-csü- ! törtökig: Calabujg. Atomtudós ! inkognitóban. Magyarul beszélő ] spanyol film. Kísérő műsor: ; 1959/19. Világhíradó. November 27—29, -péntektől- ; vasárnapig: Odüsszeusz. Kápráza- ; tos, színes olasz film a nagy gö­rög éposz hőséről. Kísérő műsor: Magyar híradó. CEGLÉDBERCEL: November 25. szerda: Gyávaság. Jugoszláv film. 10 éven alul nem ajánlott! November 26—29, szombat-vasár­nap: Kettőnk titka. Vidám kedves történet. Magyarul beszélő fran­cia—olasz film. Főszereplő: Áldó Fabrizi, Yves Montand. 14 éven alul nem ajánlott! Ifjúsági elő­adás: A császár parancsára. TÖRTÉL: November 25—26, szerda-csü­törtök: A kis hazug. Derűs német filmtörténet. 14 éves alul nem ajánlott! November 26—29, szombat- vasárnap: Asch őrvezető kalandos lázadása. Nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek. Ifjúsági elő­adás : Ma ck ős zöktetés. albertirsa: November 25, szerda: Váratlan vendég. Priestley izgalmas szín­művének magyarul beszélő angol filmváltozata. 14 éven alul nem ajánlott! November 28—29, szombat-vasár­nap: Mi ketten egyedül. Olasz film vígjáték az ,,Oké Néró” fő­szereplőivel. 10 éven alul nem ajánlott! CSEMÖ: November 27—29, pént ekt ol­vas ámapig : ördögi találmány. Csehszlovák film. Magyar híradó. Knltúrmfisorok a termelőszövetkezetekben — Radosza Miklós OLCSÓBB LETT A BAROMFI — Tegnapelőtt fűtöttem utoljára a kádfürdő ka­zánjával — újsá­golja örömtől su­gárzó arccal a gyógyfürdő öltö­zőjében Oláh Jó­zsi bácsi. — Hosszú évtizede­ken keresztül ez volt a szakmám, most meg itt, a föld méhéböl fel­törő víz és tanul­Egy boldog átképzós hatok új szak­mát. — És melyik szakmát választ­ja? — Itt maradok a fürdőben és ke­zelem a szivaty- tyúkat, villany- motorokat. Lesz itt munka bőven. ■— Akkor hát a régiből csak a nehéz szénlapá­tolás és talics­kázás marad el? — Valahogy úgy van —, mondja Józsi bácsi, aztán to­vábblép, mert ma álláshalmo­zó: gépész $ ugyanakkor kise­gítő kabinos. Kéf csomag és három kirándulás Amint belépünk, két jókora csomagba botlunk a Mészáros Lőrinc-iskola igazgatói irodá­jában. Mindjárt meg is kér­dezzük: honnan küldték és mi van bennük? — Ennek története van — mondja Simonyi István igaz­gató. — Körülbelül két hete tanulmányi kiránduláson volt nevelőtestületünk Budapesten. Megnéztük a Ferihegyi re­pülőtéren a TU—10i-es leszál­lását, voltunk a múzeumban rendezett drezdai képkiállitá- son és a Blaha Lujza Színház­ban a Narancshéj előadásán. A színházjegyek árának egy részét a szakszervezet meg­térítette. — Ez még mindig nem ma­gyarázat a csomagokra — szólunk közbe. — A legérdekesebbet utol­jára hagytam — mosolyog az igazgató. — A tulajdonképpeni cél a Beloiannisz híradás- technikai gyár meglátogatása volt. Négy és fél órát töltöt­tünk itt és sikerült nagyon kellemes kapcsolatot kiépíte­nünk a nevelők és az üzem dolgozói között. Annyira ked­vesek voltak hozzánk, hogy ebédre is vendégül láttak. Azután megkérdezték: van-e fizika és rádiószakkör az is­kolában? — Van — mondtuk. — Akkor időnként küldünk egy-egy rádió- és telefon­alkatrészeket tartalmazó cso­magot a szakkörnek — ígér­ték. — És ime a csomagok már itt is vannak! — mutat Simonyi István a két 20 fciiós papírdobozra. — De nemcsak mi nevelők — folytatja azután —, diák­jaink is voltak Pesten, az el­múlt hetekben, minden vasár­nap egy-egy osztály. A gyere­kek nagyon kényelmesen, autóbuszon utaztak. Ok is voltak a Ferihegyi repülő­téren, még azt is megenged­ték nekik, hogy bemenjenek a gép belsejébe. Megnézték a Szabadság-szobrot, az Ország­házat, a Mezőgazdasági Mú­zeumot, a Városligetet és a Margitszigetet. A jól sikerült kirándulást a szülői munka- közösség szervezte. A fizetni nem tudó tanulók útiköltségét a munlcaközösség fedezte. — Még egy kirándulás volt — mondja búcsúzóul Simonyi igazgató. — A IV/d és a IV/b osztályok a napokban a tanul­mányi felügyelővel, Győré Sándorral együtt ellátogattak a Kossuth Tsz-be. Megtekin­tették a szántóföldeket, a szőlészetet és a silózást. Este a szülői munkaközösség tagjai és a többi szülők, vajas kenyérrel és forró teával vár­ták osztályaikban a gyereke­ket. Ke — 200 ŰJ ELŐFIZETŐT gyűjtenek a Pest megyei Hír­lapra a ceglédi postások kongresszusi vállalásuk alap­ján. — A VASÖNTÖ VÁL­LALAT dolgozói felajánlot­ták, hogy az öntödei selejt százalékát 8 alá süllyesztik. Az I. negyedévben 10,4 száza­lékos selejt volt az öntödé­ben, a III. negyedévben vi­szont már csak 3,3. Ez pénz­ben kifejezve 56 000 forint megtakarítást jelent. Az első 10 hónap selejtszázaléka 7,4. — 50 FÉRŐHELYES tehén­istállónak alkalmas épületet adott át a Húsipari Vállalat a Rákóczi Tsz-nek, amelyet rendbehoztak és a jószágok már benne is vannak. — ÚJRAVÁLASZTOTTAK a szülői munkaközösséget a Szabadság téri napközis óvo­dában a múlt héten. Elnök­nek: Tabányi Ferencnét, pénztárosnak: Tóth József- nét, tagoknak: Gabainét, Leithnernét és Dózsánét vá­lasztották. — 35 BÉRLETJEGYET adtak el a Szülök iskolája cí­mű előadássorozatra a Sza­badság téri óvodában. — TANÁCSÜLÉS volt szombaton Ceglédbercelen. Kaposi Tamás vb-elnök tar­tott beszámolót a termelőszö­vetkezetek fejlesztéséről. — AZ ARANYMEZÖ TSZ a Serneváltól a már ré­gebben átvett épületeket át­alakította, rendbehozta a sa­ját építőbrigádjával. Ezzel kb. 60 férőhelyes tehénistállót nyertek. — VAROSUNK SZÜLÖT­TE, Cseh István festőmű­vész képeinek fővárosi be­mutatója után, csütörtökön délután 5 órakor Cegléden is kiállításra kerülnek képei. Megnyitó beszédet mond: Dienes András író. — 135 HOLDRA hordtak ki istállótrágyát a Kossuth Ter­melőszövetkezetben. így biz­tosítják jövőre a jó termést. ANYAKÖNYVI HÍREK CEGLÉD: Születtek: Fekete Ildikó, Megyes Erzsébet, Steiner János, Megy esi Ferenc, Pálinkás Piroslka, Hengen Erzsébet Terézia, Maikai Sára Már­ta. Fekete Sándor, Zakár Judit, Káldi imre, Mucsányi Zoltán Sán­dor, Tyihanovszkaja Lairisza Gri- gorjevna, Erdős Aranka, Erdős Anikó, Kovács Klára. Házasságot kötöttek: Várad! Ist­ván és Szilágyi Erzsébet, Bencés István és Zakar Mária, Kovács Sándor és Biró Julianna, Farkas Mihály és Dávid Mária, Szőke Gyula és Nyúzó Mária Magdolna, Gregus János László és Füle Er­zsébet, Nyerges Pál és Seres Er­zsébet, Győr János és Szabó Má­ria. Meghaltak: Kökény András 55 éves, Bóbis István 70 éves, Dóczi György Dénes 51 éves, Rózsa Jó­zsef 35 éves, Kohlmajer János 68 éves, Ecser Ferenc 72 éves, Tóth Pál 61 éves, Szedlák Vilmosné sz. Romhányi Mária 75 éves, Klavics- ka András 68 éves, Szeker László 36 éves, Erdős Anikó 1 napos, Ungvári József 88 éves, Lédeczi József né sz. Füle Lídia 83 éves. CSEMÖ: Házasságot kötöttek: Molnár Mihály és Kádár Erzsébet, Oldal Sándor és Bezdán Ann3. Benke Lajos és Mészáros Piroska, Zakar Károly és Bokor Piroska, Feikete József és Nagy Rozália. Meghalt: Denki József né szül. Détári Etelka 58 éves. albertirsa: Születtek: szirnó Mihály. Ho­moki Erzsébet. ^\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ És valóban odamegy a szekrényhez. Néhány percig motoszkál, aztán örömmel je- lenti: — Megvan! Hozok vi­zet is. A vizet is könnyen kita­pogatja a sötétben és oda­hozza az ágyamhoz. Hamar bekapom a két tab­lettát és egy nagy korty víz­zel lekergetem a torkomon. — Köszönöm! Elcsen1 esedek. Néhány perc múlva érzem, hogy szűnik a fejfájás és hamarosan boldo­gan elalszom. Milyen áldás ez az isztopirin. Reggel frissen ébredek. öl-\ tözöm. Az asztal sarkcin ottj van a doboz, amiből felesé-: gém éjszaka a gyógyszert ki- \ vette. A gyógyszert, amely i megszüntette azt a kínzó fej-j fájást. Phenoftalein vol* séges hashajtó. Ennyi az illúzió! ILLÚZIÓ vagyunk. Keserű a gyógy­szer? Bekapjuk és máris talpra ugrunk és minden fáj­dalmunk elmúlik. Példa. Egyik éjszaka gyötrelmes fejfájás kinzott. Ügy hempe­regtem az ágyon, hogy le­pedő, paplan, de még a párna is alám gyűrődött. A kínos nyöszörgésre a feleségem is felébredt. — Valami bajod van? — Nagyon fáj a fejem! — Beveszel valamit? Ad­jak isztopirint? — Kérek! Feleségem készségesen ki­perdül az ágyból. Gyújtaná a villanyt, de a nagy vihar miatt áramszünet van. — Nem baj! — nyugtat meg a feleségem. Tudom, hol a gyógyszer. Megtalálom vak­sötétben is. A kislány szőke hajasbabát ringat. Pólyálja, öltözteti, vetkőzteti és füröszti. Kis tűzhelyen grizpapit főz neki. Kis ágyába lefekteti és gon­dosan elringatja. Végtelenül boldog és abban az illúzióban cl, hogy ö most mama, aki­nek tündérszép kislánya a gyerekágyban alszik. És az illúziók nem marad­nak el mögöttünk felnőtt kor­ban sem. Csak éppen vala­mivel okosabbak lesznek, ke­vesebbet járnak az álomvi­lágban és jobban ragaszkod­nak a hétköznapok egyszerű­ségéhez. Szegények vagyunk? Olyan sokszor érezzük magunkat dúsgazdagoknak. Betegek va­gyunk? Olyan soliszor kihúz­zuk magunkat és úgy érez­zük, hogy makkegészségesek ^-v^v,VVVVVVVVVXVXVXXXVVVVVVV\XVVVVVVVVVV\VVVV ! Az élet tele van illúzióval. ; Lépten-nyomon találkozunk l vele. Az illúzió teszi széppé í és elviselhetővé az életet és Iboldogokká az embereket. ; A legény csillogó szemek- \ kel nézi a lányt. Szerelmes. ; Szemében a lány a legszebb, '{az egyedülvaló, hozzá ha­sonló szépség nincsen a föl- \ dön. Illúzió. \ A lány hasonlóan csillogó } szemekkel néz a nála egy fej­őjét magasabb legényre. Sze­relmes. Szemében a fiatál- rmber a férfias erő, a meg- ^ testesült szépség, hozzá ha- £sonló legényke igazán nem 2/caífyog a földön. Illúzió, y A gyerek karót vesz a lá- ^ bai közé. Jobbkezében kóc- £ madzagból való ostort csat- £ togtat, azzal gyüszöli a ka- r°t. Még nyerít is hozzá. Na- £ gyokat ugrat és abban az il- f lúzióban van. hogy ö most bátor lovag, hős katona, aki í betyárosan megüli a lovat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents