Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-24 / 276. szám
4 j 'S ,'X NOVEMBER 24. KEDD Nem luxus ma már a telefon A felszabadulás óta 50 százalékkal növekedett a telefonállomások száma megyénkben - Cegléd és Vác automataközpontot kap előtt is, Pest megye kiterjedt tanyavilágában egy-egy vajydó anyához, magas lázban szenvedő gyermekhez a legtöbbször lehetetlen volt telefonon orvost hívni, vagy tűzvész esetén így riasztani a tűzoltókat, mert a megye kisebb lakóhelyein és településein még a nyilvános telefon- állomás is ismeretlen fogalom volt. A megye községeinek jó részében, körülbelül 22 százalékában még telefonközpont sem volt. A távbeszélőállomások száma Pest megye területén 1945-től 1956-ig 26 százalékkal, azóta további 22 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy ma csaknem ötven százalékkal több telefonállomás van Pest megyében, mint volt a felszabadulás előtt. Az emelkedés természetesen a nagyobb helyeken, a városokban jelentősebb. Vácott eléri á 110 százalékot, Cegléden 77 százalékos, Nagykőrösön 83. A társadalom szerkezetében bekövetkezett nagy változást a „telefonelőfizetők” statisztikája is visszatükrözi. Gödöllő és Cegléd adatait jegyeztük ki az 1942-es és 1959-es kimutatásból. Gödöllőn 1942-ben a telefonelőfizetők 12 százaléka volt tőkés, földbirtokos, nagyvállalkozó stb., ma ilyen „foglalkozású” előfizető nem szerepel a névsorban. Viszont az orvosok aránya 3-ról 6, a mérnököké 1-ről 3 százalékra emelkedett, az ügyvédeké 5- ről 3-ra, a kisiparosoké 11- ről 7-re, a kiskereskedőké 7- ről 4-re csökkent. Munkás és paraszt előfizetője 1942- ben egyáltalán nem volt a telefonnak, ma az előfizetők öt százaléka kerül ki ebből a kategóriából. Cegléden a tőkés, földbirtokos, nagyvállalkozó előfizetők száma elérte a 19 százalékot, onnan zuhant a nullára, a kiskereskedőké 4-ről 2-re. Az ügyvédeké 1 százalék, a kisiparosoké 3 maradt, viszont az orvosoké 4-ről 6, a mérnököké 0,5-ről 2, a munkásoké és parasztoké nulláról 4 százalékra emelkedett. A telefonhálózat korszerűsítése is igen gyorsan halad a megye területén. Ma már a nagyobb forgalmú távbeszélőközpontok mintegy 28 százalékának távtárcsázó berendezése van, ami azt jelenti, hogy a budapesti számok a budapesti interurbán távbeszélő kezelők igénybevétele nélkül közvetlenül hívhatók, ami a kapcsolási idő lényeges megrövidülését jelenti. 1947-ben megkezdték a régi „kurblis” központok átalakítását is és 1956~ig a nagyobb forgalmú központok 40 százalékát korszerűsítették így. Ezeknél már a régi kurblizás helyett a kagyló felemelésével létesül az összeköttetés. A posta 1952-ben és 1953-ban három nagyforgalmú helyen szerelt föl nagyteljesítményű központot, s két évvel ezelőtt újabb négy postahivatal jutott ehhez a korszerű berendezéshez. A negyedik Gödöl-» lő volt. A posta nagy gondot fordít a /negye nyugati részében levő községek távbeszélő-forgalmát ellátó, úgynevezett félautomata rendszerű távbeszélő-hálózat központjainak fejlesztésére és az igen nagymérvű „felfutás"’ zökkenésmentes lebonyolítására. A fejlesztés nagy munkájából az ű.iítómozga- Iomban való tevékeny részvételével jelentős részt vállalt a postaigazgatóság műszerész gárdája, különösen Besenyei József és Mócsa János. Újítási javaslataikban a távbeszélőközpontok kapcsoló-áramköreinek átalakításával lehetővé tették a forgalom gyorsabb és ugyanakkor kisebb önköltséggel járó lebonyolítását. 1956 óta három helyen, Bián, Piliscsabán és Zsámbékon vezették be a félautomata központokban a Besenyei—Mócsa féle újítást. — A fejlődésben nincs megállás — fejezi be tájékoztatóját Puskás igazgató. — A jövő évben kerül sor a váci hálózat bővítésére, az abonyi központ korszerűsítésére. A második ötéves terv keretében Cegléd és Vác automata központot kap, Dabas és Gyömrő pedig megszabadul a kurblis rendszerű telefontól. Magyar László A Hold iránt világszerte megnyilvánuló érdeklődést a tudományos világban elsősorban a holdrakéta-kíséiietek, a Lunyik II. és III. érdekes és fontos tudományos eredményei keltették fel. A földtan kutatói is több hasznos tanulságot merítettek az eddigi Hold-vizsgálatokból. A magyar tudósok e' téren kifejtett munkájukról a Magyar Földtani Társulat előadó ülésén számoltak be. Bariba Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, a Nemzetközi Holdszövetség tagja a Hold-vizsgálatok geológiai szempontjaival foglalkozott: a gyűrűs hegyekkel, a Hold-kráterekkel, a hegyláncokkal és összehasonlította ezeket a földi képződményekkel. — Különösen jelentős — hangsúlyozta —■ hogy a Holdon nincsen víz és légkör, ezért nem alakulhattak ki olyan fajta üledékes kőzetek, mint a Földön. Ez jelentős eltérés a Hold cs a Föld felszíne között. Lehetséges azonban, hogy a Hold felülete hasonlít a Föld több évmilliárddal ezelőtt^, arculatához és így a Hold- kutatás jelentős mértékben Modell-kísérletek a Hold és a Föld gyűrűs hegyeinek összehasonlítására és vizsgálatára Magyar kutatók beszámolója tudományos munkájukról geofizikus scígiti a Föld-fejlődéssel foglalkozó geológusok munkáját. Mint érdekességet megemlítette, hogy a Hold hegyvidékei, főleg az északi és a déli sarka körül alkotnak nagyobb, összefüggő tömböt, míg a síkságok és medencék az egyenlítővel párhuzamos sávon húzódnak. A Lunyik III. megfigyeléseiből megállapítható, hogy a Hold túlsó oldalán is hasonló a helyzet. Ponori Aurél, a Hold-hegyek keletkezésével és az erről alkotott elméletekkel foglalkozott. Megállapította, hogy van néhány olyan földi képződmény, amely bizonyos főikig emlékeztet a Hold gyűrűs hegyeire. Valószínű, hogy ezeket a képződményeket az izzó láva többszöri kiömlése és Visszahúzódása hozta létre. Különösen növelte ennek erejét, hogy valamikor a Hold közelebb lehetett Földünkhöz, mint napjainkban. Elképzelésének igazolására mo- dfell-kísérléteket is végez. Az általa készített krá- ter-modelTek sok szempontból nagy hasonlatosságot mutatnak a Hold gyűrűs hegyeihez. Dr. Egyed László, Kossá íhdíias geofizikus professzor többek között elmondotta, hegy ha feltételezzük a Hold átmérőjének ■ táigulását, akikor számos képződményre található magyarázat. Egyed professzor néhány évvel ezelőtt dolgozta ki elméletét a Föld tágulására. Elképzelhető, hogy valamikor iiyen folyamat a Holdon is lezajlott. Ezeket a kérdéseket véglegesen a csillagászok, a rakéta- kutatók és a geológusok közös munkája oldhatja meg. Az előadásokból és a hozzászólásokból kitűnt, hogy a magyar kutatók megfigyelései és elképzelései külföldön is nagy visszhangra találnak. Számos híres külföldi csillagász és geológus áll kapcsolatban a hazai Hold-kutatókkal. Együtt a Föld forgásával A TU—104-es szovjet repülőgép a föld forgásának sebességével tud repülni. így az utas, aki például Irkútszkhan a helyi időszámítás szerint reggel 6 órakor ül be a gépbe — moszkvai időszámítás szerint — ugyancsak reggel 6 órakor érkezik Moszkvába. Gépesített csemetekitermelés Inárcson A falvak és városok utcáit, kertjében most a magyar Fényes vasa azonban egyenes tereit szorgalmasan fásítják Gravrá-féle csemetekiemelő és a növendékfa gyökérzetémindenütt. A falvakban a végzi a korai nyárfasuhángok nek földjét oldalról meglazítKISZ áll a fásítási mozgalom kitermelését. Traktor von- ja. A csemetéket, illetve suélén, mozgósítja tagjait és az tatja a kiemelőt, ami, mint hangokat azután kézzel emeiskolásokat, aztán elültetik a az eke, taligára van szerelve, lík ki. facsemetéket, azaz suhá.ng már annak a neve, mert legalább kéteszténdős ifjú növendékfákat használnak fel a fásításhoz. Ezeket a suháiigo- kat a faiskolákban nevelik, ott állnak szép katonás rendben, sűrű soroltban és várják, ’ mikor emelik ki gyökerestől, mikor ültetik el kényelmes, tágas helyen, ahol aztán el- t ere bé; vésődhetnek. Nagy munka a faültetés, de a cse- meték-suhángok kiemelése is az — volt. Négy-öt esztendeje azonban mór géppel folyik ez a munka. Legalábbis ami a csemeték kiemelését illeti. De a Budapesti Erdőigazgatóság csemetekertjéiben az idén ősszel először a suhán- go&at is már géppel emelik Többféle csemetekiemelő gépet használnak az erdőgazdaságokban. A Budapesti Erdő- gazdaság pótharasztpusztai erdészetének inárcsi csemete£mW'%' . . >í ; - .1. - látvtó • , . ■ Munkában a Gravra-féle csemetekiemelő az inárcsi csemetekertben. Naponta akár két hold területen is képes kiemelni csemetéket, suhángokat. de csupán napi holdon dolgozik, munkaerőhiány miatt ugyanis nem lehetne több suhángot betakarni egy állásom nincsen. Olykor hathét kismamát is behozok. Talán most már lesz mentő, s akkor ez a gond lemegy a vállamróL Olykor akad hosszabb útja is. Fel, a fővárosba. Beteget visz, vagy olyat, aki lekéste a vonatot, s halaszthatatlan dolga van. A lekésők különben is sok munkát adnak. Elment a vonat, a busz? De hiszen itt van Adamecz bácsi! Csak hazaér az ember, ha drágábban is... — Hát a lakodalmak? Sok-e az esküvő? — Kérem, itt súlyos panaszom van! Felkapom a fejem, nagyon komolyan mondja az öreg, de megvillan szemében a huncutkodás. — Ugyanis nagyon rontják nekem az üzletet. Any- nyi már a magánkocsi, hogy lassan csak azzal mennek esküvőre. — Az utasok? — Annyiféle, ahányféle ember csak akad. Mert akad olyan is, hogy nem tudok nála kedvesebb, udvariasabb lenni. De van olyan is, aki négy hónapja tartozik a viteldíjjal. Csak akkor volt sürgős neki. Arra nem gondol. hogy nekem másnap el kell számolnom a pénzzel, s A gép után a lányok járnak, puszta kézzel is könnyen emelik ki a kétéves nyárfasnhángokat Kéktesl Ű, Warszawa gurul a nagykátai utcán. Oldalán a taxik megszokott kockajelzése. Óvodások vonulnak a járdán, s amikor meglátják a gépkocsit, ütemesen kiabálni kezdenek: Adamecz bácsi vegyen föl... Adamecz bácsi vegyen föl... A kocsi ablakából igazi „bácsifej” kukkant ki, s mosolyogva int a gyerekeknek. Azután Adamecz bácsi rálép a gázpedálra, s nekirugaszkodik a kocsi. Sietni kell. A taxit váró utas mindig türelmetlen. 1951-ben a Jászberényi Autóközlekedési Vállalat kebelén belül létesült Nagykátán taxiállomás, s azóta Adamecz bácsi a taxis. Ebben az esztendőben kapta a kéktestű War- szawát. Harmincháromezer kilométer van benne eddig. A másikban, amit leadott, 71 ezer volt. S ez nem kevés, ha valaki ismeri a járás gödrös, rázós útjait. — Én vagyok a gólya néni — mondja huncutkás mosollyal. Amióta megnyílt a járási szülőotthon, én hozom be a járás községeiből a mamákat. S a gyerekeknek az a fránya szokásuk van, hogy éjjel szeretnek a világra jönni. Van olyan éjszakám, hogy ki se fújhatom magam, egy pillanatnyi megA kifemelt suhángokat összehordják, gyökerüket földdel betakarják. Rövidesen valamennyit elfizállítják és néhány nap múlva valahol megint földbe kerül a gyökerük. Vajon melyik Pest megyei faluba kerül ebből a sok suhángból? SzöveLg: Szok.oly Endre Kép: Gábor Viktor ADAMECZ BÁCSI, A TAXIS mégis a kocsiban született meg a kicsi. Neki is kettő van, de azok már nagyok. Igaz, hogy egyik se választotta az apa szakmáját. « Nem fiatalembernek való ez, mondja a fia. Soha nincs az asszony mellett . ; : — Eriggy te — hessenti el az apja —, egyszer te is megöregszel ..; — Akkor én is elmegyek taxisnak — nyelvel vissza nevetve a fiú, de már „lőtávo- lon” kívül, tágul az apja mellől. 1927 augusztusában vizsgázott Adamecz bácsi. Azóta ül, jelentéktelen megszakítással a volán mögött. Földesurak sofőrje volt. — Fránya világ volt az. Az embert még annyiba se vették, mint a gépet. Mert a kocsiról kérdezték, nincs-e valami baj, jók-e a gumik, kell-e valamit cserélni. De hogy én hogyan vagyok, mint vagyok, nekem nem kell-e valami —, hát az bizony nem jutott egyiknek sem eszébe. Most meg bármerre megy a járásban, mindenütt ismerik. Ha ideje van, itt is, ott is beszélget az emberekkel. Azok is szívesen szót váltanak vele. Csodálni nem csodálják sehol. Mert ugyan mi is van abban különös, hogy a járási szülőotthonba taxin megy szülni a parasztasszony? Meg ha elment a busz, akkor gyerünk taxival? Megszokott dolog ez ma már. Igaz, Adamecz bácsi?! Mészáros Ottó saját fizetésemből hozzátenném azt, amit ő nem fizet meg... Adamecz bácsi első a vállalati versenyben. Neki a legnagyobb a bevétele. Többször kapott pénzjutalmat. Havi keresete 1600—1700 forint. S borravaló — ha van. Mert — ahogy mondja — a falusi ember nem osztogatja köny- nyen a borravalót. A fuvarok ötven százaléka éjjel van. Nem sok a nyugodalma, amivel nem is ő, hanem az asszony nincs kibékülve. Már majdnem kész a vacsora, menni kell. Mire hazajön, újra kell melegíteni. Nekikezd, cseng a telefon, menni kell, a várandós mama nem várhat. Marad hát félbe a vacsora, az udvaron felberreg a motor, a reflektor fénye belehasít az éjszakába ... Hát bizony nem könnyű élet. Szabad idejében „fuserál”. A szó nemes értelmében. Garázst épített a kocsinak, műhelyt rendezett be, szerszám, minden az övé. Kisebb hibával nem szalad a javítóhoz. Rendbehozza maga. A garázsba beállított egy fűrészporos kályhát. Meleg legyen, ne hűljön le a motor, bármelyik pillanatban indulásra készen álljon, hiszen ha késik, sok baj lehet abból. így is előfordult már, hogy bár idejében indult, ‘ A gödöllői Ganz Árammérőgyár bejáratánál műszakváltáskor két szaktárs búcsúzik. Munkaidejük letelt, indulnak hazafelé. Munkahelyen kívül is jó barátok lehetnek, most is valami közös programot beszélnek meg. — Hát ha ráértek — mondja az egyik —, akkor telefonáljatok. , A gyár hajdani vezérigazgatója vagy húsz esztendővel ezelőtt nagyot nézett volna, ha történetesen fültanúja a két munkás beszélgetésének. De ma már senki sem lepődik meg rajta, hiszen olyan természetes, hogy a telefon eljutott a dolgozó ember hajlékába is. Erről a kérdésről beszélgetünk Puskás Gyulával, a Budapestvidéki Postaigazgatóság vezetőjével, akinél aziránt érdeklődünk, hogy az utóbbi években milyen arányokban bővült Pest megye területén a telefonhálózat, hogyan növekedett a telefonelőfizetők száma és milyen eltolódások észlelhetők az előfizetők társadalmi kategóriái között. — A legjellemzőbb változás az — mondja Puskás igazgató —, hogy a ma embere számára a távbeszélő már nem luxuscikk, hanem valóban életszükséglet. Pest megye a távbeszélőforgalomban kulcslielyzetet foglal el, mert a fővárosba érkező és innen kiinduló ösz- szes távolsági vonalak a megye területén futnak keresztül. — Megyénk területén — mondja Puskás igazgató —, tekintve annak mezőgazdasági jellegét, különösen most, hogy kialakulóban van a nagyüzemi gazdálkodás, elsősorban a mezőgazdaság igényeit kell kielégítenünk. Ez természetesen nem jelenti az egyre gyorsabb ütemben fejlődő ipar elhanyagolását. Ma már elképzelhetetlen, hogy a megye területén akadjon valaki, ha a lakásán nincs is telefonja, aki szükség esetén ne tudjon a megye bármelyik lakott helyéről távbeszélő-összeköttetést kapni bárhová, a nap bármelyik szakaszában. Pedig valamikor, nem is olyan régen, még közvetlenül a felszabadulás
