Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
M59. NOVEMBER 22. VASÁRNAP Wf» HE CVtl ktCirlaP 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Bevált az eredményességi jövedelemelosztás Nagykőrösön A termelőszövetkezeti tagok és vezetők sokat vitatkoznak mostanában azon, hogyan lehetne egyidőben arányosan növelni a hozamokat és a tagok jövedelmét. Ennek megvalósítására eszközként olyan jövedelemelosztási módszereket keresnek a tsz-efc, amelyek a szocialista elosztási elvek fenntartásával személyükben érdekeltté teszik a tagokat a kitűzött célok elérésében. Ezek a célok lényegében a következők: az egységnyi területre eső hozamok és ezzel együtt a tagok jövedelmének növelése. A hozamnövelés egyre inkább előtérbe kerül a tsz-ek- ben, mert területük növekedésével egyidejűleg mindinkább növekszik a termelőszövetkezetek felelőssége az ország ellátásában: Régen a végzett munka mennyisége után írták be a munkaegységet, vagyis azután, hogy az illető tsz-tag hány négyszögölet kapált meg. A munkaegység mennyisége teljesen független volt attól, hogy az elvégzett munka eredményeképp mennyi termett az adott területen. Nálunk a Szabadság Tsz-ben ellenkezőleg, I a terület figyelmen kívül hagyásával, a megtermelt termék mennyisége után írják be a munkaegységet. Az október 21-én megtartott közgyűlésen a Szabadság Tsz tagjai értékelték a tavasszal bevezetett-, eredményessági jövedelemelosztási módszert. Az idén a növénytermesztésben alkalmazták, de január 1-től a gabonatermelésen kívül mindegyik üzemágban be kell vezetni: így döntött a tagság; Saját gondjaik, bajaik késztették a tsz vezetőit arra, hogy a jövedelemelosztás terén új utakat keressenek. Mert a munkaegység általános alkalmazása nem fejezi ki eléggé az egyéni érdekeltséget, kevésbé mozgósít a munkák jó elvégzésére, nem veszi figyelembe eléggé az adott terület terméshozamát. Az új módszernek megfelelően a kukorica, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya és más kapás növényféleségek területét felosztották a tagok között. Az önként vállalást írásban rögzítették, s megállapították, hogy minden megtermelt mázsa, illetve kilogramm termény után mennyi munkaegységben részesül a tag. így például kukoricából minden megtermelt mázsa után 0.7, mákból minden kilogramm után 0.2 munkaegységet kap. A megállapodásban kikötötték, hogy milyen munkálatokat kell elvégezni év közben a vállait területen. így például kukoricánál legalább kétszeri kapálás, egyelés, törés és górézás. Cukorrépánál mázsánként 0.2 munkaegységet írtak jóvá és így tovább, Ez a módszer rendkívül megnövelte a tagok aktivitását. Időben és jól végezték el a növényápolási munkákat, mert tudták, a terméshozam nagyságától függ a jövedelmük. A 113 hold kukoricát 34 tag között osztották fel, de terület megművelésében kb. 70—80 családtag is részt vett A módszer helyessége jelentkezett a terméshozamokban is. A tervezett holdankénti 14 mázsás májusi morzsolt kukorica helyett kát. holdanként 20,04 mázsa termett. Ez a módszer hűen tükrözte a végzett munka közötti különbséget: Mata István például cukorrépából 400 négyszögölön 108,6 mázsa hozamot ért el, ugyanakkor Simon Ambrus azonos minőségű földön, ugyanakkora területen „csak’1 44 mázsát. A módszer bevezetésétől — kezdetben —• idegenkedtek a tsz tagjai. Mások azt vetették fel, hogy ez a kisüzemi termelés konzerválását jelentené, mert a területet kis parcellákra osztják fel. A parcellákra való felosztás azonban nem jelent visszalépést a kisüzemhez; A termelés e munkamódszer mellett követelőén szabja meg, hogy megfelelő vetésforgó, de legalábbis, jó vetési sorrend legyen a tsz-ben. Tehát nem aprózza szét á gazdaságot. Az eredményességi jövedelemelosztási módszer bevezetésével a tsz vezetőinek munkastílusát is meg kell változtatni. Fokozottabb mértékben nő szervező munkájuk jelentősége, főleg a betakarítások idején: Másrészt a módszer előtérbe helyezi a tagok téli foglalkoztatottságának megoldását is. A Szabadság Tsz-ben a vetést elvégezték, a betakarítás megtörtént. Pillanatnyi megoldásként a tagok facsemete-ültetéssel foglalkoznak; A fent leírt tapasztalatokból kiindulva városunk tsz-ei sorra készítik elő ennek a jövedelemelosztási módszernek a bevezetését, s az egyénileg dolgozó parasztok körében is jó visszhangra talált ez az új módszer. A termelőszövetkezetek élejojealtében az eredményességi vedelemelosztási módszer lentős fordulatot teremt, kalmazása, elterjesztése nagymértékben szilárdítja a tsz-ek fegyelmét, fokozza a termés- eredményeket, összhangba hozza az egyéni és közösségi érdeket. Mindez egyaránt jó a tsz-tagnak, a tsz-nek és népgazdaságunknak is. Takács Jenő, a nagykőrösi városi pártbizottság titkára * Eri kétszázezer forint megtakarítást eredményez a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben a saját gépek üzemeltetése A 3004/2-es kormányrendelet élénk érdeklődést váltott ki a ceglédi Dózsa Népe Tsz tagjai között is. Elsősorban olyan szempontból nézték a rendeletet, hogy az milyen segítséget nyújt nekik gazdálkodásuk fellendítéséhez. — Engem, de a tagságot is a rendeletnek az a pontja érdekelt elsősorban, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszöSzorgos munka a bugyi Petőfi Tsz-ben . -.-v -i***..A bugyi Petőfi Termelőszövetkezetben az őszi munkák zömét már befejezték. Most mintegy 30 vagon istálló- trágyát hordanak ki a földekre. Nagy Károly, Fazekas Sándor, Vas Mihály Hubert Béla traktorossal együtt már egy hete végzi ezt a munkát, s néhány napon belül befejezik. A tsz tagjai azt mondják: „azután már jöhet a tél (Tenkely felv.) 74wnefá$*<MetUt%di HÍREK rsssssvsjr/yyyyyysvyyrsssrsyssssyyyyrsyyr/yrssxs'sssssysyyyyxsyysssyyyxsyyyyssj: Érettségi bizonyítványt is kapnak a Zalaszentgróti Állami Gazdaságban tanuló kertészek. Jelenleg 33 .elsőéves tanuló ismerkedik itt a kertészeti szakmával. Délelőtt elméleti oktatásban részesülnek, délután pedig a gazdaság szakmunkásai a gyümölcsösökben tanítják a fiatalokat a különböző szakmai fogásokra. Az elsőéves kertésztanulók egyúttal gimnáziumba is járnak és tanulmányaik végeztével a szakmunkásbizonyítvány mellé érettségi bizonyítványt kapnak. ★ A kemenesaljai szövetkezeti gazdák négy hónap alatt fejnek annyi tejet, mint egyéni korukban egy éven át. Az ötezer holdas, s mintegy húszmillió forintot érő közös vagyonnal rendelkező gazdaság rövid idő alatt jói jövedelmező nagyüzemi állattenyésztést alakított ki. •k A baranyai termelőszövetkezetek kenyérgabona vetés- területének több mint 90 százalékán nemesített magot tettek földbe. Ezekről a területekről holdanként másfél-két mázsával nagyobb termést takaríthatnak be jövőre. Tíz tsz olasz búzát is vetett. Hetvenezer termelőszövet- zeti tag részesül ingyenes orvosi ellátásban Szolnok megyében. Ma már a megye 29 városában és községében 49 központi körzeti rendelőhelyiségben látják el a betegeket, s hetvenöt körzeti orvos kizárólag biztosított betegeket gyógyít. k Helyi anyagok és erőforrások felhasználásával tizenötmillió forintot takarítottak meg Vas megyében a termelőszövetkezeti építkezéseknél. Az idén 12 ezer szarvasmarha elhelyezésére építenek istállókat. ____________ Termelőszövetkezeti fényképkiállítás a monori járásban A monori járás öt községében — Monoron, Mendén, Tá- piósápon, Tápiósülyön és Urin — ötven fényképből álló, a termelőszövetkezetek eredményeit, a termelőszövetkezeti tagok életét bemutató fényképkiállítást rendezte!^ illetve rendeznek. A dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel tekintik meg a \ kiállításokat. összeállította: Csekö Ágoston Mihók Sándor Takács Jenő vetkezetek minden megkötöttség nélkül vásárolhatnak mezőgazdasági gépeket — mondotta Radosza Miklós elvtárs, a tsz elnöke. — Miért éppen a gépvásárlás keltette jel érdeklődésüket? ■— kérdeztük tőle. , — Különösebben nem panaszkodhatunk a gépállomásra, hiszen minden segítséget megadott, ami tőle tellett, de mégis előnyösebb, ha nekünk vannak gépeink, s azokkal teljesen mi rendelkezünk — válaszolta. Még valamikor 19ol-ben kaptak egy kormos traktort, amit aztán átszereltek gumikerekűre. 1957-ben egy Ze- tort vásároltak és most az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt három szántótraktort vettek át a Cifrakerti Állami Gazdaságtól. — Nagyon jól jártunk azzal a három traktorral, amit az állami gazdaságtól vettünk át — mondja Radosza elvtárs, s számolni kezd. — Általában egymillió, egymillió- százezer forintot fizettünk ki évente a gépállomásnak, s most éppen a gépek beszerzése miatt csak 700 ezer forintnál tartunk. Ha felszámítom a traktoros munkaegységeinek értékét, az üzemanyag- költséget, az egyéb kiadásokat, még akkor is megtakarítunk az idén kétszázezer forintot. Nos, pontosan ennyibe került a három traktor. = Szándékoznak-e újabb gépeket venni? — Igen. Három univerzál traktort veszünk a jövő év elején, ezenkívül egy háromtagú műtrágyaszórót, egy motoros fűkaszát, egy vetőgépet és egy silókombájnt — sorolta terveiket Radosza elvtárs, majd így folytatta. — A vezetőség azt tervezi* hogy az aratáson, cséplésen és a mélyszántás egy részén kívül más gépi munkát nem végeztetünk a gépállomással. Ezzel is segítjük szövetkezeti városunk újonnan alakult termelőszövetkezeteit. A gépállomás segítsége elsősorban nekik kell, hisz mi már biztosan megállunk a magunk lábán. — A jövőben növekszik a régi tsz-ek részére a gépi munka díja. Mi erről a véleménye? Számunkra eddig is 72 forintért számlázta a gépállomás az egy normálholdnyi gépi munkát. Azért eny- nyiért, mert mi saját gépeket is üzemeltettünk, s így nem értük el a nagyobb kedvezményhez szükséges normálhold mennyiséget. Ennek ellenére sem állítottuk le gépeinket, mert saját gépünkkel mindössze hatvan forintba kerül egy normálhold munkája. Ismét számolgat, s kimondja a végeredményt. Amint a termelőszövetkezet elnökének szavaiból kitűnik* a 3004/2-es kormányrendelet helyeslésre talált a ceglédi Dózsa Népe tagságánál. S hozzájuk hasonlóan mindegyik termelőszövetkezet tagsága megtalálja benne azt* ami számára előnyös. KÖSS SZERZŐDÉST A dohánytet melők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigarettát kapnak. * Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20 százalékos nagyüzemi felárban is részesülnek. RÁDIÓT, TELEVÍZIÓT, FOTO és OPTIKAI cikkeket vásárol és elad a Bizományi Áruház V. V. Tanács korút 24. Műszaki boltja. / A termclőszövetkez két rendelet jelentős segítséget nyújtott az azt igénybe vevő termelőszövetkezeteknek. * Nos, a nagykátai Március 15 Tsz tagsága támaszkodott a rendelet nyújtotta előnyökre, s hogy ezt okosan tették, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: lényegében megvetették az állattenyésztés fejlesztésének alapját. Röviden: istállókat építettek. Jórészt állami támogatással, de jelentős munkaerő és anyagiak hozzájárulásával >t új sertésfiaztatója Március 15 Tsz tagságának fejlődni vágyását. A tsz tagjai és vezetői örülnek a kapott állami támogatásnak, mert ez segítette őket a belterjes gazdálkodás felé vezető úton. De amint elmondják, a jövőben inkább az új termelőszövetkezeteknek adja az állam a segítséget. Termelőszövetkezetük ugyanis gazdaságilag meg- szlárdul, s a további fejlődésben már a maguk erejére támaszkodnak. A jövőben már a maguk erejére támaszkodnak A nagykátai Március 1E Tsz éveken át állati férőhely-hiánnyal küzdött, £ emiatt csak lassan fejlődhetett állatállománya. A fejlődés meggyorsítása érdekében a kormányzat a tsz tagságának segítségére sietett, amikor meghozta 3004-es és a 3004/1-es határozatát. Mind-