Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
2 "xJCirlap 1959. NOVEMBER 82. VASÄRNAP ÜZEMBEN A „KOLB“ Felvétel a pénzügyőrséghez A pénzügyőrséghez felvételHét és fél kilométer virsli naponta — Külföldre is exportál A Ceglédi Húsipari Vállalat aránylag fiatal üzem: mlndö&sz-; 23 esztendős. A i,múltja” azonban olyan változatos, mint kevés üzemé. Eredetileg városi közvágóhíd- nak épült, de foglalkoztak itt baromfivágásspl és hűtéssel, kávékonzerv-készítéssel, gyümölcshűtéssel és csomagolással, jéggyártással és olajütéssel — hogy csak a fontosabbakat említsük. Természetesen, ahányszor változott a profil, annyiszor cserélt gazdát, illetve bérlőt: hol a városi hatóságok, a „honatyák” zsebét gazdagította az üzem haszna, hol a néhai Hangya Szövetkezet tagjaiét. Egy dologban azonban megegyeztek az egykori tulajdonosok: az üzem karbantartására, bővítésére mindannyian kevés gondot, s még kevesebb pénzt fordítottak! Csak amióta tanácsi vállalat lett — s ennek januárban lesz éppen tíz esztendeje —, azóta folyik itt tervszerű felújítás, bővítés. Kikövezték az üzem területén levő «utakat, fürdőt, öltözőt építettek a dolgozóknak, húsfeldolgozó üzemet létesítettek. A legnagyobb összegű beruházást ebben az évben kapta a vállalat: négymillió forintos költséggel szárazárukész'itő üzem épült, amelyben november elsején indult meg a termelés. Jelenleg 15—20 mázsa lókolbászt készítenek naponta. Később, ha befejezik a hátralevő szerelési munkákat s az üzem teljes kapacitással dol- gpzhat, évente 100 vagon gyulai és lókolbász kerül majd ki innét. Ez azt jelenti, hogy az üzem ez évi termelési értéke 1960-ban ötven százalékkal emelkedik! Sosem jártam még húsüzemben, első dolgom tehát megkérni Kiskorényi János igazgatót, hadd nézhessek körül. Első útuhk a vágóhídra vezet. Két, szomszédos teremben van a vágóhíd: egyikben a lovakat és a marhákat, a másikban a sertéseket vágják. Valósággal futószalagon megy a munka: amíg a vágásra szánt hízót letusolják, 90 .voltos feszültséggel ' elká-j bítják, leszúrják, “bőrét a fej- j tőgéppel lefejtik, belsőrészé- ; tői megtisztítják, feldarabol-1 ják, mindössze egy óra telik J el. Egyik pillanatban még; rosszullét környékez a vér-« fürdő láttán, a másikban pe-; dig már felébred bennem a; háziasszonyi kíváncsiság, *sj szakértő szemmel osztályo-j zom magamban a friss, élénk; rózsaszínű húsdarabokat: kü-; lön a töltöttkáposztába való; § Íj § Szövetkezeti anyagbeszerzők! |j | Mindennemű anyag besser-§: 5 zésénél és felesleges. el-S: § fekvő, inkurrens készleteiké G értékesítésénél forduljanak^ % bizalommal az § j S „INKURRENCI A" § ÉRTÉKESÍTŐ KSZ ff; § VALLALAT-hoz. | E Budapest, VI., Népköztár-g e saság útja 54—56. 3 |Telefon: 127—645. 118—652 § S A vállalat raktárról azon-§ § nal szállít. megvásárol.^ K megbízásra átvesz és meg-s bízásból értékesít § S elektromosipari cikkeket. § § híradástechnikai anyagokatx £ hengerelt és húzott árukat, s r színes fémeket. 3 ■» csavarárukat, szegeket. § § szegecseket, C K textíliákat és szigetelő | é anyagokat. S 3 jíz-, gőz- és épületszerelési § § anyagokat. K É vegyi- és műanyagokat. % é szerszámokat. 3 3 Készleteink megtekinthetők^ § és megvásárolhatók üzle-g S tünkben: «• y Bp„ VI., Népköztársasági 3 , útja 54—56. § § Telefon: 127—645 és K § 118—652. | <• Központi raktárunkban: S S Bp„ XL, Kruspér u. 3. § § Telefon: 458—313. § dagadót, a császárhúst, s külön a rövidkarajt. Következő állomásunk a vörösáru-üzem. Virslit készítenek éppen, de ha nem mondják, magamtól rá nem jövök! Ki gondolta volna, hogy ebből a se vége, se hossza kolbászkából lesz a virsli, ami mustárral, vagy tormával a legizíetesebb „sörkorcsolya”. Ez a virsli ugyanis alig hasonlít ahhoz, amelyet a fogyasztók ismernek. Hosszú, vékony, sápadt rózsaszínű kolbászka alakjában jön ki a töltőgépből, s csak azután kötik el apró párokba. A színét sem a fűszerektől kapja, hanem a füstöléstől. Aztán jön a többi meglepetés: a mennyiségek. Egyetlen műszakban annyi virsli készül, hogy egymás mellé rakva éppen hét és fél kilométer hosszú lenne! Egy év alatt az üzemben 600—700 kilométer hosszú belet töltenek meg kolbásznak és vörösárunak. Csupán a lókolbászhoz, 7,5 mázsa feketeborsot használnak fel negyedévenként! A fűszerpaprikát ötkilós papírzsákokból öntik a kolbászhús közé. Havonta 1200 mázsa töltelékárut — kolbászt, virslit, kri- nolint, parizert és egyebet — szállítanak el innen a Dél- Pest megyei üzletekbe és 1500—1600 mázsa tőkehúst. Jégből 30 vagonnal gyártanak havonta; az üzemen kívül ők fedezik a város szükségletét is. — Mit csinálnak a hulladékkal? — kérdem az igazgatót. * — Nálunk jóformán alig van hulladék — feleli —, mert mindent felhasználunk. A vért elviszi tőlünk az Állati Fehérjefeldolgozó Vállalat. A szarvból fésűt, gombot és egyéb szarutárgyakat készítenek. A csontokat a Hungária Vegyiművek veszi át, a tisztított pacalt a venléglátóipar, a belet pedig a Bélipari Vállalat. a Ceglédi Húsipari Vállalat Búcsúzás közben sok-sok hordót veszek észre az udvaron: exportra készült, sózott lóhússal vannak tele. Belgium valutával fizet a húsért. Az angolok igényesebbek: csak a fagyasztott lóhúst szeretik, azt is 40 kilós tömbökben, fehér molinózsákba varrva. Abból csinálják a finom, valódi véres bifszteket. Nyíri Éva re .jelentkezhetnek mindazok .a 26. életévüket be nem töltött, katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tett, nőtlen magyar állampolgárok, akik a VIII. általános, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A felvételi kérvényt a területileg illetékes pénzügyőri szakaszhoz kell benyújtani, ahol a szükséges további felvilágosítást a jelentkezők megkapják. Felelős: a felelőtlenség Egyszerű rendőri hír. Őrizetbe vettek egy benzinkútkezelőt. A csatornába söpört kétszáz liter benzint, amely hanyagsága következtében a földre ömlött. Társadalmi tulajdon hanyag kezelése? Sokkal több annál! A leg főbb érték, az emberélet felelőtlen herdálása, A benzin ugyanis a csatornába kerülve, mérges gázokat fejlesztve ömlött tovább. Tragikus véletlen ... Pár száz méterrel távolabb csatornajavító munkások szálltak le a mélybe és lámpájuk láng- ralobbantotta a feléjük hömpölygő benzingőzt. Három halott... Szörnyű véletlen? A csa- tornamé'fyből feltörő robbanás azonban messzehallha- tóan bizonyít. A vakító láng, amely embertesteket égetett, arra is képes, hogy fájdalmas élességgel belevilágítson a társadalom életének mechanizmusába, feltárja a homályban maradó kapcsolatokat. Felfedi a szálakat, amelyek embertől emberhez vezetnek és amelynek összességén épül fel a társadalom. íme, a véletlen, amely felmutatja a szükségszerűt, a törvényt. A fatális eset, amely kényszerít arra, hogy végiggondoljuk: az egymásrautaltság, a munkamegosztás eltéphetet- lenül összefügg,. felelősek vagyunk egymásért. Az öntudatos ember — felelős ember. Tisztában van cselekedeteinek társadalmi és magánkövetkezményeivel. Múnkánkkal, gondolatunkkal, minden mozdulatunkkal felelünk napról napra. És minden jó lépés, amit csak megteszünk, hasznos a közösségnek és benne nekünk. Minden ártalmas tett visz- szaüt. A közösséget sérti, minket talál. A rossz szó, a durvaság, amelyet a szülő gyermeke fülehallatára kiejt, visszatér majd fia vagy leánya tetteiben, talán épp a szülő fele csattan egyszer. A hibás munkadarab, amely kikerülve az ellenőrzés éberségét, az űztetek polcaira kerül, talán éppen a selejt- készítőnek vagy családjának okoz szomorúságot. A benzinkútkezelö csak arra gondolt, hogy eltüntesse gondatlansága nyomait. Ha tudta volna, mit idéz elő, milyen szerencsétlenségnek válik akaratlanul okozójává, bizonyára visszaborzadt volna tettétől. A felelőtlenség, a gyávaság, a nemtörődömség íme, ölt! Harcoljunk ellene, mindenhol és mindig, önmagunkban és másoknál. Hiszen sohasem tudni, milyen csatornában hömpölyög alattomosan és milyen alakban veti rá magát életekre, virágzó értékekre. Miért csak akkor döbbenünk rá a felelőtlenség veszélyességére, ha már gyilkol? Sz. M. mod nap 1959. november 22. vasár- « nap, Cecília napja. A Nap átél 6,58 órakor, nyugszik 16.02 órakor. A Hold kél 22.25 órakor, nyugszik 11.48 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: felhős, párás idő, helyenként köd. Sok helyen eső, a hegyekben hó. Mérsékelt délkeleti szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: éjszakai fagyok. — OLAJTÜZELÉSRE alakítják át a Váci Kertészeti VáŰalat kazáfijait Az olajtüzelés nemcsak egyenletesebb hőmérsékletet biztosít, de gazdaságosabb is lesz. — JÖ ÜTEMBEN HALAD az új irodaépület építése a Diósdi Csapágygyárban. Az épület még az idén elkészül, jövő tavaszra ide költöznek az irodák, s ugyanitt egy modem ebédlőhelyiséget is berendeznek. — HATSZAZNEGYVEN DARAB őszibarackfa-csemé- te érkezett a nagylcőrösi Arany János Termelőszövetkezetbe. Ez csaknem a fele a most ősszel elültetendő mennyiségnek. Az ültetéshez máris * hozzáfogtak a tsz tagjai. — A PEST MEGYEI Vegyi- és Kézműipari Vállalat részlegei között a harmadik negyedévben folyó kongresszusi versenyben a körkötős részleg szerezte meg az első helyet 136,2 százalékkal, a második a gyöm- rői vegyi részleg lett 126 százalékkal, a harmadik helyre pedig a selyemfestő részleg került 118,3 százalékos teljesítménnyel. — NEGYVENEZER mészhomoktéglát készít naponta a váci mészhomoktéglagyár. Most bővítik a telepet, új munkásszállót és ebédlőt kapnak az üzem dolgozói. — ALIG EGY EVE alakult meg a Csepel Autógyár nyugdíjas bizottsága. A nyugdíjasok érdekvédelmi szerve nyilvántartja a gyár nyugdíjasait, s rendszeresen foglalkozik érdekvédelmi problémákkal. — DOBOGÖKÖN IS korszerűsítették a turistaházat. Bevezették a központifűtést és a melegvíz-szolgáltatást. A Lajos-forrás telefont kapott. A két turistaházat megfelelő mennyiségű tüzelővel is ellátták. — KÖZEL- ÉS TÁVOL- KELETRE is exportál újabban nagy mennyiségű filmet és fotópapírt a váci Forte-gyár. Az ázsiai és afrikai országok az elefántcsont-színtől a legfehérebbig mindenfajta fotópapírból rendeltek. ~ — A KALIFORNIAI EGYETEM tudósainak sikerült elkülöníteniök a trachoma szembetegség vírusát. A trachoma, amely a vakság egyik leggyakoribb okozója, a világon körülbelül 400 millió embert sújt. A tudósok eredményei reményt nyújtanak arra, hogy sikerül előállítani a betegség hathatós oltóanyagát és fejleszteni a trachoma gyógykezelésének módszereit. — EZENTÚL HETENKÉNT három bemutatót rendez a budapesti Technika Házában a halászteleki Szerszámgépfejlesztési Intézet. A bemutatócsoport ezenkívül rendszeresen látogatja a különböző üzemeket, ahol helyszíni bemutatót és tapasztalatcserét rendez. a televízió mai műsora * lfl.00: Ifjúsági film-matiné. A siker útján. Szőne* játékfilm. 11.30: Üi falu. Mezőgazdasági műsor. 12 35: A Magyarország- Ausztria olimpiai selejtező laMa- rúgö-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 19.00: Élőújság. 20.00: A Magyar Televízió és a KISZ jutalom műsora a kongresz- szusi versenyben kitűnt ifjúmunkásoknak. Közvetítés a Ganz—MÁVAG művelődési otthonból. yXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXV Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága GEORGE S. WHEELER KÖNYVE A Kossuth Könyvkiadó gon- J dozásában Az Amerikai Ejjye$ sült Államok mezőgazdasága £ címmel most jelent meg G. S. £ Wheeler közgazdász könyve, £ amely széles olvasóközönség 7 érdeklődésére tarthat igényt, $ a mezőgazdasággal foglalkozók £ számára pedig fontos forrásJ munka. \ A szerző G- s . Wheeler j --------------- maga is hosszú Révekig volt farmer Amerikádban. A személyes élmények, d széleskörű irodalmi tanulmá- d nyok, hivatalos állami do- í kumentumok elmélyült ta- ? nulmányozása alapján írta ^ meg könyvét, amely sokol- $ dalú, mélyreható és hiteles $ tájékoztatás egy nagyon hozzáértő kutató részéről. Whee- í ler képzet marxista, aki a tő- \ kés mezőgazdaság viszonyait ^következetesen a marxizmus— ^ leninizmus alápjain tárja fel. d A könyv az Amerikai Egye- d sült Államok mezőgazdaságá- d ról szól, ennyiben tehát egy d tőkés ország mezőgazdaságá- d ról van szó, ha az a legna- d gyobb és a legfejlettebb is. Az d az ismeretanyag és elemzés d azonban, amelyet a szerző d nyújt, egy ország határain g túl terjedő megvilágítást ad f a tőkés mezőgazdaság jelen- 2 kori helyzetéről és fejlődéséről; egészében érvényes a ^ Lenin által amerikai útnak ^ nevezett irányban fejlődő $ valamennyi ország mezőgaz- $ daságára, tehát lényegében $Nyugat-Európára is. d Az amerikai és általában d a tőkés mezőgazdaság újabb- dkori fejlődését Lenin utól- d érhetetlenül mélyreható elem- d zése tárta fel. Wheeler köny- jvét úgy értékelhetjük, mint d amely jelentős új adatokat d ad a tőkés mezőgazdaság . '■ megismeréséhez. S aki még kételkedne benne, hogy a szocialista nagyüzemi mező-t gazdaság, a szövetkezés a parasztság számára az egyetlen járható új — ha elolvasta és tanulmányozta a könyvet —, meg kell hogy változtassa álláspontját; kénytelen ' meghajolni a tények előtt. Wheeler könyvéből meg-------------- ismerjük az egész amerikai mezőgazdaságot, annak jó és rossz oldalait egyaránt. Részletesen elemzi, statisztikai adatokkal szemlélteti a szerző azt a hatalmas fejlődést, amelyet az USA mezőgazdasága a termelés mennyiségét, az egységnyi területre jutó terméshozamot, termelési értéket és az állati termékhozam szintjét, továbbá a munka termelékenységét illetően elért Rámutat arra, hogy mindez a szakszerű gazdálkodás. a gépesítés, a tudományos vívmányok — korszerű talajművelés, műtrágyázás, öntözés, különféle hormonok és állattenyésztési stimuláló szerek, antibiotikumok — alkalmazásának eredménye. Ugyanakkor már az előszóban utal arra is, éppen a kínai mezőgazdaságban végbemenő bámulatos átalakulásra és fejlődésre hivatkozva. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nem kall addig várni, amíg az ipar teljes egészében biztosítani tudja a gépesítés feltételeit. Sokkal többet lehet elérni helyi kezdeményezéssel és a helyi erőforrások fel- használásával, mint azt bárki gondolta volna. Adatokkal bőségesen alátámasztva szemléltetően ábrázolja a könyv a termelés és a föld egyre növekvő koncentrációját. nagygazdaságokba való összpontosulását, s ezzel párhuzamosan a kisgazdaságok százezreinek csődbe jutását. A tudomány vívmányai, a gépi technika ugyanis csak nagyüzemekben alkalmazható. Az ilyen nagy beruházások költségeit a kisgazdaságok nem bírják el, arról nem is szólva, hogy a korszerű gépeket, a tudományos eljárásokat a kisüzem szűk keretei között egyszerűen fizikailag lehetetlen hasznosítani. A nagy farmokon sokkal eredményesebb a munkaerő, a föld, a gép és az épületekbe fektetett tőke felhasználása, következésképpen olcsóbban és többet termelnek, ezért a kisgazdaságok nem bírják velük szemben a versenyt. Hogyan is bírhatnák, amikor az iowai mezőgazdasági főiskola megállapítása szerint például 1949-ben — amely pedig jó gazdasági év volt — csak azok a farmerek tudták kifizetni bevételükből a gazdálkodás összes költségeit, akiknek farmján az árutermelés értéke legalább elérte az 5000 dollárt. Miután pedig a gazdaságoknak csupán 22,4 százaléka érte el ezt a szintet, az Egyesült Államok farmjainak mintegy háromnegnede veszteséggel zárta az évet. Ducoff és Hagood közgazdászok kimutatása szerint az amerikai farmok fe1én a gazda és családja kevesebbet keres, mintha más farmokon bérmunkásként. magvarán gazdasági cselédként dolgozna. Ilyen körülmények között —i—-----------------------nem c soda, ha a farmerek többsége szegénységben él, jövedelmük jóval alatta marad a hivatalosan megállapított létminimumnak. Howard R. Bowen, a Grinnel Egyetem rektora a kisjövedelmű családok problémáit vizsgáló kongresz- szusi albizottság előtt így nyilatkozott: „A mezőgazdasági lakosság szegénységének sajátos problémája abban gyökeredzik, hogy az Egyesült Államokban _ különösen a d éli hegyvidéken — elképesztő méretű és fokú a szegénység. Márpedig ha egész vidékeken, közösségekben válik uralkodóvá a nyomor; akkor kétszeresen pusztító hatású, mert károsan befolyásolja a művelődési lehetőséget, a kulturális színvonalat, a közösségi életet és az elvándorlás lehetősé" gét.’» Ehhez csak annyit, hogy az Egyesült Államokban élő gyermekeknek majdnem fele az említett körzetekben lakik. Amikor aztán a kisgazdaságok nem bírják tovább a versenyt, bekövetkezik a vég: csődbe jutnak, hihetetlen kegyetlenséggel söprik őket félre az útból. Erre csak eayetlen számadatot: 1940 és 1954 között, tehát mindössze 15 év alatt 1315 000 kisgazdaság szűnt meg, a- összes gazdaságok 21 százaléka. A történelem egyik legnagyobb kisajátítási folyamata ez. amely egyre növekvő ütemben folyik. „A tönkrement gazdák nyomora valóban elképzelhetetlen méretű olyan természettől gazdag országban, mint Amerika. S a folyamat zavartalanul megy végbe, senki sem törődik a kisajátított farmerek és családjuk sorsával” —' írja Wheeler. Sőt az állami szervek — burkoltan és nyiltan — igyekeznek mindent megtenni a kisajátítás meggyorsítására. John H. Davis volt földművelésügyi államtitkár őszintén fejezte ki magát, amikor a szenátusi vizsgálóbizottság előtt ezt mondotta: „A termelés gazdaságosságát csak a fokozott gépesítés és a nem gazdaságosan termelő családi farmok számának csökkentése biztosíthatja. Az Agrárközgazdasági Hivatal megállapítja, hogy az Egyesült Államok mintegy hatmillió családi farmjának 50 százaléka túlságosan kicsi.” Eilender szenátor erre megjegyezte: „Eszerint ön megengedhetőnek tartja, hogy egy máris elég nagy területen gazdálkodó farmer felfaljon sok körülötte levő kisfarmot és ilymódon még nagyobb farmot létesítsen?’* Mr. Davis így válaszolt: „lsen, ezt tartom helyesnek.” íme, a parasztság sorsa és jövője a kapitalista mezőgazdaságban! A könyvből levonhatjuk a------------------ tanulságot: m egváltoztathatatlan gazdasági törvény, hogy a nagyüzem a mezőgazdaságban is kiszorítja a kicsit, mert csak nagyüzemben lehetséges a gazdálkodás teljes racionalizálása, csak ott használható ki a tudomány és a korszerű termelési technika minden előnye. S az automatizálás. az atomenergia és az űrhajózás korszakában sokszoros erővel és ütemben érvényesül ez a törvény. A parasztság előtt tehát — az egész világon — két út van: a Wheeler könyvében is bemutatott kapitalista mezőgazdaság. amely azonban egyre mélyülő ellentmondásoktól terhes és ezért megakadályozza a valóban ésszerű gazdálkodást, s rajta százezrek, sőt milliók mennek a nyomorba. Éppen ezért a tőkés mezőgazdaság végső soron maga is pusztulásra van ítélve. A másik út a szövetkezés, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, amely felemeli a parasztságot; a parasztság fel- emelkedésének egyetlen járható útja. ezért a jövő a szocialista mezősmzdaságé. Kővári József
