Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A jörö h*>ti teljvs rátiinntüsnr (5. oldalon) M S Z M P P EST MEGYEI fi:/ Z 0 T T S A G A É S A MEGYEI TAN A C S L APJA Hl. ÉVFOL1AM, 212. SZÁM ARA SO FIEI.ER 1959. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK 0 tsz-ek vegyék figyelembe községük korábban kialakult termelési szerkezetét ELINDULTAK KÖRÚTJUKRA A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBE u megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlói Tanácsi vállalattá szervezik át az állattenyésztési intézményeket Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága szerdán dél­előtt a v. b. elnöke, Szabó Károly elvtárs elnökletével ülést tartott. Elsőnek a me­zőgazdasági osztály által ké­szített és az őszi indulásra szervezett termelőszövetkeze­tek helyzetéről előterjesztett jelentést tárgyalta meg. A termelőszövetkezetek megalakulása után — mint erre a jelentés rámutat — alapvető feladat volt a szö­vetkezetek vezetőségének megszilárdítása. A megye új termelőszövetkezetei közül 12- ben elnök-, tízben mezőgaz­dász- és 15-ben könyvelői probléma volt. Jelenleg a három legfontosabb beosz­tásban levő vezetők közül az elnökök ügyét rendezett­nek lehet tekinteni. A hiány­zó tíz mezőgazdászból hatot, a hiányzó 15 könyvelőből ki­lencet káderátcsoportosítás keretében biztosítják. A megválasztott vezetősé­gek a kezdeti időszakban ne­hezen tudták a gyakorlati munka során felmerülő prob­lémákat megoldani. Az új feladat és a sok munka nemcsak a vezető­ségek, hanem a termelő- szövetkezetek elnökeit is alaposan próbára tette. Az a tény, hogy a termelő- szövetkezetbe lépettek, őszig még egyéni gazdák maradtak, nagyon megnehezítette a kö­zös munka kialakítását. A kezdeti nehézségek ellenére az új tsz-ek vezetőségei és elnökei most már sokkal biz­tosabban végzik feladataikat. Az eredetileg 38 új termelő- szövetkezet az egyesülések következtében 33-ra csök­kent. Ezek az egyesülések megkönnyítik a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását, a tagok munkába való bevoná­sát, s a megfelelő szervezeti élet megteremtését. Foglalkozott az előterjesz­tés e szövetkezetek növény- termelési tevékenységével is. Fennáll a veszélye annak, hogy a tsz-ek terve a kevésbé munkaigényes növények irá­nyába tolódik el. Több he­lyütt nem veszik megfelelően figyelembe a község előző években kialakult termelési struktúráját. A szövetkezetek egy ré­szénél a munkaerőhiány­tól való félelem idézi elő az óvatos tervezést. A közös állatállomány meg­teremtése érdekében, a tsz- tagoknál levő állatok össze­írása és értékelése is megtör­tént — mint erről a jelentés beszámol. Megtörtént a fel­mérés. hogy szövetkezeten­ként mennyi lófogatra van szükség. A jó előkészítés eredményeként a felülvizsgá­lat meghatározása alapján közös tulajdonba került ál­latok bevitele október ele­jén befejeződött. Közös tu­lajdonba került 2082 darab ló. 725 darab szarvasmarha és 402 darab juh. A termelőszövetkezetek ta- karmánvheiyzetének feltá­rása után a jelentés foglal­kozott az induló szövetkeze­tek hitelkérelmeinek kielégí­tésével. A hiteligénylések többsége a bevitt jószág, a felszerelés, a takarmány és a vetőmag kifizetésére, ki­sebbik része, üzemeltetési felhasználásra kerül. Érdemes megjegyezni, hogy kevés olyan kérelem érkezik be, amely tenyészállat-vásárlásra irányul. A mezőgazdasági osztály az 1960. évi építési beru­házási terv. szétosztásánál a legmesszebbmenőkig figyelembe vette az újon­nan alakult termelőszö­vetkezetek beruházási igényeit és valamennyi termelőszövet­kezetben az állatlétszámnak megfelelő férőhelyet bizto­sít. Különböző istállók épí­tésére hét és félmillió, egyéb beruházásokra ötmillió 700 ezer forintot, összesen tehát 13 millió 200 ezer forintot, a jövő évi beruházási keret 34 százalékát kívánja fordítani. Ezt követőleg a végrehajtó bizottság megtárgyalta a me­gye állattenyésztési intézmé­nyeinek vállalattá történő át­szervezését. Mint ismeretes, Pest megye állattenyésztése évről évre fejlődik. A fejlődés ütemét segítették a mezőgazdasági osztály felügyelete és irányí­tása alatt működő állatte­nyésztési intézmények (kel­tetőállomások — kostelep) is. E fenti intézmények a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével, az elkövetkező fejlő­dés ütemével azonban már nem tudnak lépést tartani. Nem utolsósorban indokol­ják a vállalatszervezést a pénzügyi kérdések is. A megye négy állatte­nyésztési intézménye füg­getlenül működik egy­mástól, noha tevékenysé­gük, feladatuk azonos. Az új vállalat a lehetőségekhez mérten és a jövedelmezőség határán belül csibe-előneve­léssel is foglalkozhatna. Ezzel elősegítené, hogy olyan tsz-ek is tarthatnának baromfit, amelyekben a naposjószág tartására nincsenek meg a tartási és takarmányozási fel­tételek, de a kritikus fejlő­dési zónán már túl vannak. A végrehajtó bizottság be­ható tárgyalás után határo­zatban mondta ki, hogy elfo­gadja a mezőgazdasági osz­tály javaslatát és a felügye­lete alá tartozó állattenyész­tési intézményeket I960 ja­nuár elsejével tanácsi válla­lattá szervezi át. Fontos napirendi pontként tárgyalta a végrehajtó bizott­ság a megye 1959 I—III. ne­gyedévi felvásárlási helyzetét s a felvásárló vállalatok munkáját. Az I—III. negyedéves fel­vásárlás eredményei alapján megállapítható, hogy a vi­szonylag jó termés ellenére is lanyha a felvásárlás tenden­ciája. Szerepet játszik ebben, hogy a zöldség- és gyümölcs- termesztés megyénkben meg­levő, viszonylag magas ará­nya és a jó értékesítési lehe­tőség biztosítja a termelők készpénz-szükségletét. Egyes terményfajtikban jó eredményt ért el a fel­vásárlás terén a Ter­ményforgalmi Vállalat, amely I—III. negyedéves kenyérgabona tervét 133,9 százalékra, takarmányga­bona tervét 132,4 száza­lékra teljesítette. Az Állatforgalmi Vállalat tel­jesítése azonban bizonyos te­kintetben alatta marad a kí­vánalmaknak. Az I—III. ne­gyedéves hízott sertés tervét darabban 93 százalékra, súly­ban csupán 90,8 százalékra teljesítette. Ennek oka első­sorban a drága piaci süldő- és a magas takarmányár, amely még a . tsz-eknél is vissza­visszaveti a sertéshizlalási kedvet. Ugyanekkor a harma­dik negyedévben kétszer any- nyi tenyészkoca került vágási célból értékesítésre, mint az émúlt év azonos időszakában. Mindez megköveteli, hogy a Termelőszövetkezetek jelentős erőfeszítéseket tegyenek a nagyüzemi sertéshízlalás le­hető leggyorsabb megteremté­sére. Az enyhe tél, a tavaszi időjárás kedvező hatására a sok éves átlagnál magasabb volt a zöldség- és gyümölcs- termés. Ennek következtében a MÉK és az fmsz-ek az I— III. negyedéves felvásárlási tervüket az előirányzottnál kedvezőbben teljesítették. A tárgyidőszakban burgo­nyából közel 260 vagon­nal, zöldségből 1850 va­gonnal és gyümölcsből majdnem 500 vagonnal többet vásáro'tak fel, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Viszonylag kedvezően alakult a helyzet a tej, valamint a bor felvásárlásánál is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a kiegészítő kérdésekre adott válasz alap­ján és az 1960. évi felvásár­lási megyei mutatószámok is­meretének birtokában felhívta a megyei felvásárlási opera­tív bizottságot, a felvásárlási kirendeltséget és a felvásárló vállalatok igazgatóit, hogy jövő évi tervük teljesítése ér­dekében erőteljesen szorgal­mazzák a tavaszi, illetve őszi kezdésre szervezett termelő- szövetkezetekkel való sok­oldalú szerződéskötést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt. A pártkongresszus tisztele­tére értékes vállalásokat tet­tek megyénk termelőszövet­kezetei, gépállomásai, vala­mint állami gazdaságai is. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága egy-egy zászlót ajánlott fel annak a tsz-nek, gépállomásnak és állami gaz­daságnak, amely a legjobb eredményt éri el a kongresz- szus tiszteletére indított mun­kaversenyben. A verseny vég­leges értékeléséig a zászlót kiviszik megmutatni azokba a mezőgazdasági nagyüzemek­be, amelyek eddig a legjobb eredményeket érték el. A kongresszusi verseny el­ső szakasza nemrég zárult. A résztvevők nagyszerű ered­ményeket értek el, s nem volt könnyű megállapítani, hogy a pártbizottság versenyzászlői hol kezdjék meg vándordí­jukat. A sorrendet megálla­pították, a zászlók útra kel­tek, néhány napot, esetleg egy Jól halad a zöldáru felvásárlása a Bugyi Földműves­szövetkezet telepén (Gábor Viktor felv.) A magyar országgyűlés küldöttsége a csehszlovák nemzetgyűlésben Kézimunka-óra a kávai iskolában szlovák nemzetgyűlésnek és Csehszlovákia népének. A magyar—csehszlovák gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok ör­vendetes fejlődéséről szólva — rámutatott, hogy Magyar- országnak a Szoyjetunió után Csehszlovákiával a legerő­sebbek gazdasági kapcsolatai. A magyar képviselők Csehszlovákiában szer­zett tapasztalatai megerő­sítették mindazt, amit ed­dig a csehszlovák dolgo­zók tehetségéről és nagy­szerű eredményeiről hal­lottak. Rónai Sándor végül kö­szönetét fejezte ki a magyar küldöttség testvéri fogadtatá­sáért és sok sikert kívánt a csehszlovák nemzetgyűlés munkájához. „Azzal a meg­győződéssel térünk vissza hazánkba. hogy küldöttsé­günknek ez a látogatása még inkább megszilárdította né­peink barátságát. Nem kétséges, hogy a két szomszédos testvérnép együttműködésének el­mélyítése újabb hozzá­járulás a szocialista tá­bor egységének megszi­lárdításához. ^ Ez az égységes erő a béke £ fennmaradásának legfőbb ^ biztosítéka.” ^ Rónai Sándor beszédét több ^ ízben szakította félbe a £ esehszlvák képviselők lel- í kés tapsa, A beszéd befe- jezése után a nemzetgyűlés £ tagjai felállva, hosszan ün- ^ nepelték a magyar és a ^ csehszlovák nép barátsá- í gát. hetet töltenek egy-egy he­lyen. Hétfőn a délutáni órák­ban a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagjai rövid ün­nepség keretében adták át a megyei pártbizottság vándor- zászlóit bemutatásra az arra legméltóbbaknak. A* abonri ÍJ Világ Tsz tagjai nevében Tamási Ist­ván, a tsz elnöke és Pintér Ferenc, a tsz párttitkára vet­te át a zászlót Bradács György elvtárstól, a megyei párt-végrehaj tóbizottság tag­jától. A szövetkezet vezetői elmondották, büszke-a tagság arra, hogy a megyében az ő tsz-ükből indul el körútra a kongresszusi zászló a többi termelőszövetkezetbe. Bíznak abban, hogy jó munkájuk eredményeképpen a zászló véglegesen visszatér hozzá­juk. Elsőnek teljesítették éves tervüket a Bugyi Gépállomás dolgozói. Kongresszusi fel­ajánlásukat — a rendelke­zésre álló adatok szerint — szintén teljesítették. Több százezer forint megtakarítást értek el, munkájukat kifogás­talanul végezték és példát mutatnak a megye többi gép­állomásának is. Érthető és természetes ezek alapján, hogy a Pest megyei gépállo­mások közül először a Bugyi Gépállomásra került a megyei pártbizottság versenyzászlója, amit Somodi Gyula elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja adott át a gép­állomás dolgozóinak. A gép­állomás igazgatója, Fogarasi elvtárs ígéretet tett, hogy de­cember közepén túlteljesítik őszi mélyszántási előirányza­tukat a járás területén, to­vább növelik nyereségüket és csökkentik az önköltséget. A Gödöllői Egyelem Tangazdasága dolgozóinak Kurucz Béla elvtárs, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagja adta át a versenyzászlót. A tangaz­daság dolgozói eleget tettek kongresszusi vállalásuknak, a tervezett 232 ezer forint he­lyeit 385 ezer forintot takarí­tottak meg eddig. Vállalták továbbá, hogy öt százalékkal csökkentik az erőgépek üzem­anyagfelhasználását s 27 százalékos megtakarítást ér­tek el. A gépjavítások helyes megszervezésével 82 ezer fo­rintot takarítottak meg. Vál­lalásuk egyik pontja volt, hogy egy mázsával növelik az őszi árpa terméshozamát. Szorgalmas, hozzáértő munká­juk eredményeként túltelje­sítették ezt a vállalásukat is; a tervezettnél holdanként 191 kilóval több őszi árpát ta­karítottak be, s a többletho­zam értéke 87 500 forint volt. A megyei pártbizottság versenyzászlói nem pihennek sokáig egy-egy helyen. A jö­vő héten azokhoz kerülnek bemutatásra, akik eredmé­nyes munkájukkal, vállalá­saik teljesítésével azt leg­inkább megérdemlik. A csehszlovák nemzetgyű­lés szerdán tartotta első őszi ülését. A csehszlovák kép­viselők hosszantartó tapssal köszöntötték a magyar or­szággyűlés küldöttségét, amely Rónai Sándornak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével teljes számban részt vett az ülésen. Z. Fierlinger, a nemzet- gyűlés elnöke meleg hangú beszédben üdvözölte a ma­gyar országgyűlés képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák és a ma­gyar népet elválasztha­tatlanul összeköti a szo­cializmus építésének kö­zös feladata és a proletár nemzetköziség eszméje. Ezután Rónai Sándor, a magyar országgyűlés elnöke emelkedett szólásra. A ma­gyar országgyűlés és az egész magyar nép forró baráti üd­vözletét tolmácsolta a cseh­.VVVWVVWVVVVWVWXWWWWWVVVVWXVXXXXVXX'

Next

/
Thumbnails
Contents