Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

w Munkában a DAV dolgozói CEGLÉD, ALRERTIRSA. CEGLÉ D RE ACÉL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1959. NOVEMBER 18. SZERDA TETÖTÖL TALPIG Csütörtökön es­te a tiszti klub­ban mutatták be a földművesszö­vetkezeti áruház legújabb őszi-téli modelljeit. Bebi­zonyosodott, hogy az üzletben gaz­dag választék áll a vásárlók ren­delkezésére, vi­szonylag olcsó áron. Házi vise­letre kiválóan al­kalmas flanell- pongyolákat lát­tunk 150 forintos áron, igen szép, elegáns szatén pon­gyolát 210 forintért. Sikert aratott az 1190 forintos olasz fazonú, há­romgombos, szür- lce, csíkos férfi­öltöny, az olcsó és elegáns gyap­júszövet felöltő. Láttuk a min­dennapos viselet­re igen prakti­kus 610 forintos férfi lódent is. A női ruhák közül különösen meg­nyerte tetszésün­ket a modem vo­nalú „Eszterhá- zy-kockás” dél­utáni és a 712 forintos halvány­zöld noppos anyagból készült ruha. Nagy tap­sot kapott a si­ma szabású, de egyszerűségében is elegáns feke­te alkalmi ruha, amely 400—500 forint körül kap­A Húsipari Vállalat fÓvato­sai az üzem területéről hord­ták ki az építkezés törmelé­keit a Klapka György úti ká­tyúkba. Odament hozzájuk Föld esi Sándor ceglédi lakos beszélgetni lerakodás közben. A lovak a füvet harapdálták és meg-megrántották a kocsit, mire Földesi Sándor elővette henteskését cs bcleszúrt az egyik ló combjába. A megszűrt ló súlyos sebet kapott és hosz­A vason tőben már a jövőre gondolnak a cukrász ki Állít Ás \ NYERTESEI í A Szabadság Moziban rende- J zett cukrászati kiállítás alkal-{ mával jól sikerült tombolát \ rendezett a Vendéglátóipari \ Vállalat. 318 tombolajegyet ad-; tak el és öt torta került kisor- J solásra. '•> í A legszebb egy tiszta csoko-j Iádéból készült disztorta ko- J nyakos meggyel díszítve még J nem talált gazdára. $ Vasárnap délután sok érdek- J lődő jelenlétében került sor aj sorsolás lebonyolítására. A J négytagú bizottság jelenlété- J ben egy hatéves kisfiú doboz- \ ból húzta ki a számokat. Az egyiket egy vasutas bácsi. J a másikat egy ipari tanuló kis- \ lány nyerte, egy pedig egy! creg néninél talált gazdára. \ í boratóriumi vizsgálattal kide­rítette, hogy a ceglédi ho­mokbánya homokja jobb mint a solymári. így nemcsak ol­csóbban jutunk formázóho­mokhoz, hanem bővebben használhatjuk s ez is segíti a termelés bizonságát — mond­ja egymást kiegészítve. Talán kicsit sokat vállalt a vezetőség az éves terv ké­szítésénél, talán nem gondol­tak az új cikkek gyártásánál járó különleges akadályok­kal? Minden lehet, azonban ma már nyilvánvaló, hogy az idei nehézségek megacé­lozták a vasöntő vezetőit, ki­alakult a hozzáértő munkás­gárda. — Dózsa — mint kétszázezer forint ter­melési értékkiesést jelent. Az autóemelők gyártásánál kiküszöbölhetetlen akadályt jelentett, hogy az acélöntvé­nyek gyártását az Acélöntő Vállalat csak 1960 első ne­gyedére vállalta el. így a ter­vezett 30 darabbal szemben csak öt darab gyártását tud­ják befejezni. — Az egészen kismértékű forint-lemaradás ellenére mégis büszkén indulunk neki az új évnek. Műszaki gár­dánk nagyszerű munkájával leraktuk Cegléden egy új iparágnak: az elektromos-iparnak az alapját. Az idén 7 féle elektromos kisgép gyártá­sát kezdtük meg. Amíg a régi gyártmányok lassan elavulnak, ezzel az új profillal hosszú évekre meg­alapozzuk zavartalan terme­lésünket — mondja Ilkei Ha­jós József főművezető. — A korábbi hiányossá­gokból magunk is sokat ta­nultunk. Tűrhetetlenül meg­növekedett például az öntö­dei selejt. Egyedi darabok öntésénél ez érthető volt, de amikor hosszabb sorozatok öntésére tértünk át, akkor sem sokat javult a helyzet. Sokat törtük a fejünket, amíg egy átszervezéssel és egy újí­tással fején nem találtuk a szegeti A korábbi gyakorlat szerint az egyik műszak dol­gozói csak formáztak, a má­sik műszak tagjai csak öntöt­tek. Nem törődtek elég gon­dosan egymás munkájával. Most úgy szerveztük meg a munkát, hogy egy mű­szakon belül megy a for­mázás, öntés, így a se- lejttermelő azonnal anya­gikig érdekeltté válik. Azóta a selejt öt százalék alá csökkent, ami országosan is jó eredmény. — Segített a selejt elleni harcban Balogh Mátyás újí­tása. Eddig Solymárról ho­zattuk az öntéshez használt homokot. Balogh Mátyás la­A tanácsi vállalatok között mindig előkelő helyet foglalt el a Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő Vállalat. A negyedéves összefoglaló tervjelentések vizsgálata során éppen ezért keltett feltűnést, hogy ebben az évben a termelési számok ugyan magasabbak, mint az előző években, azonban nem érik el az év elején megálla­pított szintet. Közeledvén az év vége, ki­mentünk a vasöntödébe meg­tudni, hogyan áll az éves terv teljesítése. A műszaki irodában éppen együtt találtuk Tankó Zoltán főmérnököt és Ilkei Hajós József főművezetőt. Előttük az asztalon hatalmas papír­lepedők. A számsorok a IV. negyedévben legyártandó ter­mékek adatait tartalmazták. Amint kiderült, őket is na­gyon izgatja: miként lehetne a korábbi lemaradást be­hozni. — A III. negyedévben valóban nem értük el a 100 százalékot. Amint a statiszti­kai összesítőből ez a nyilvá­nosságra került, azonnal ösz- szeültünk a műszakiakkal. Részletesen megvizsgáltuk, hogy mi szerepel az eredeti negyedik negyedéves terme­lési tervünkben. A feladatokat ismételten összevetettük a kapaci­tással. Megállapítottuk, hogy néhány gyártmány­ból az eredetinél többet le tudunk gyártani. Az öntödénk havonta 20 ton­nával képes a tervét túltelje­síteni, nagy kovácstűzhely- szelelőből 50 darabbal, kis szelelőből 40 darabbal túltel­jesítjük a tervet — mondja Tankó Zoltán. Viszont kiderült, hogy a régi gyártmányok közül egyik-másikra már nincs szüksége az országnak. Külö­nösen rosszul érintette köz­vetlenül ezt az üzemet, hogy a MEZŐSZÖV a korábban megrendelt 2000 darab ten­gerimorzsoló gyártását vissza­mondta. Ez egymaga több ható a földműves- szövetkezeti áru­házban. Leányka és fiúruhákból is gazdag választé­kot láttunk. A bemutató si­kerét növelte Halmi Gábor szellemes konfe- ransziéja, vala­mint Raffael Márta és Né­meth Lehel mű­vészek műsora. Sok vidám percet okozott a csak férfiaknak című társasjáték, amelyben há­rom fiatalember­nek kellett bebi­zonyítani a házi munkában való jártasságát. ; Asztalos Béla bácsi főbb mint Í15 éve dolgozik a vállalatnál, i Ö festi a transzformátorháza- ; kát, kapcsolótábla-házakat, az | ajtókat, ablakokat, bútorokat, ! épületeket. Nemcsak Cegléden ! dolgozik, hanem Nagykőrö- jsön, Pilisen vagy más város­iban, amely az üzletigazgató- |sághoz tartozik. 62 éves kora ^ellenére frissen festi a Rákóczi úti villanyoszlopokat Naponta sok panasz érkezik, hogy a város egyes pontjain kiégett a viiSanyégő. I.anga Pál és Kartali Sándor villany- szerelők járják a várost és becsavarják az új égőt. Este pedig ellenőriznek és ahol észreveszik a hiányt, pótolják. Egy-egy este 8—10 helyen cserélnek. Képünkön Kartali Sándor a Szabadság téren a szobor megvilágítását szolgáló égőt cseréli ki A nyáron kaptak egy kerti traktort — Fürgét —, amivel megkönnyítik a szállítási munkákat. Ezzel szállítják azóta az oszloptetők védelméhez használatos kátrányt, kazánt, tüzelőt, amit azelőtt kénytelenek voltak lófogattal megoldani. Most Kiss János segédmunkás vezetésével a kis Fürge mindig úton van és visza a szerelők után a szükséges anyagokat. Képünkön a Szabadság téren javí­tás alatt álló transzformátorházhoz hordja a javításhoz szükséges anyagokat (Foto, szöveg: Opauszky) A tórgyolöteremből: Lelkiismeretlenül szurkálta a lovat szabb ideig az állatkórházban kellett ápolni. A vállalatot 470 forint anyagi kár érte. A szurkáló Földesi Sándort a bíróság hathónapi börtön- büntetésre ítélte és kötelezte a fölmerülő költségek megfizeté­sére. A büntetés megállapítása so­rán a járásbíróság enyhítő kö­rülményt nem észlelt. Súlyos­bító körülménynek vette bün­tetett előéletét. — A VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALATNÁL két hete in­dult be a pártoktatás. Az „Időszerű kérdések”-nck 26, a Marxizmus—leninizmus kér­déseinek 18 hallgatója van. Az oktatásba bevonták a pár- tonkívülieket is. — 2345 VASALÓT szállí­tott exportra szeptember 30-ig a Vasöntő Vállalat. — PARKOSÍTJÁK a Vö­rösmarty tér balodaii részét jövőre. Erre a célra 30 000 forintot fordít a városi ta­nács. — 3790 HEKTOLITER szó­davizet szállított a szíkvíz- üzem a III. negyedévben a kereskedelemnek. — 90 EZER FORINT nye­reséget ért el a városi fürdő ;a III. negyedévben. A nagy- : szerű nyereséget a gyógy­• fürdő látogatottsága hozta. j _ BEFEJEZÉSHEZ közele- idiik a Húsipari Vállalathoz í vezető Dohány utca útburko­latának a javítása. * I — ÜJABB PILISI FEKE­í TÉZÖKET fogott el a ceg- jlédi piacon a városi tanács \ kereskedelmi csoportja. Is- ! métlődés esetén szabálysér- jtési eljárást indítanak elle­: nük. * I — 110 EZER FORINTOS > beruházással új irodahelyisé- íget, raktárt, női, fárfizuha- ! nyozó- és öltözőhelyiséget épí- ! tettek a fö'.dművesszövetkezet ! éttermi egységénél. J \ — EGY ÜJ KÉTTONNÁS í belszolgálati — rezsi — ko- í csit kapott a 11. Autóközle- ; kedési Vállalat ceglédi telepe. ! Ezzel szállítják a műhelyük ; részére szükséges alkatrésze- ÍRet, gumikat. a mentési ! munkálatok javítási anyagait. } í — DECEMBER 10-re ter­! vezi éves tervének befejezé­ísét a Talajjavító Vállalat. Az • ; eredmény eléréséhez minden I : remény megvan, mert min­iden negyedéves tervüket ma- ígasan 100 százalékon felül [teljesítették. A III. nsgyed- : évit 126,3 százalékra teljesí­tették. az is szükséges, hogy megfe- i lelő takarmánytermő területet! alakítsunk ki. Erre is gondol- i tunk, mert az elkövetkező esz- i tendőben a meglevő pillangós i területünket 120, őszi árpa te- i rületünket 47, silókukorica te- i rületünket pedig 40 holddal! kívánjuk felemelni. A meg- i levő 338 holdas kukoricaterü- i létünkét lényegesen nem emel- i jük, mivel a mostani terület is i jórészt biztosítja kukorica- i szükségletünket. Az idén pél- i dául 5610 mázsa kukoricater- i mést irányoztunk elő májusi i morzsoltban számítva, ennél í azonban lényegesen többet ta- i karítunk be. Egyéb takar- í mányban sincs hiányunk, szé- i nából pedig minden évben í olyan nagy termésünk van, i hogy még el is adunk belőle, j Tíz év alatt az albertírsai | Szabadság Termelőszövetkezet \ jelentős eredménnyel gazda- \ godott. A tagok már elmond- j hatják, hogy mi nem állattar- \ fással, hanem állattenyésztés- \ sei foglalkozunk. Az eddigi j eredmény nemcsak a tér- \ melőszövetkezet tagságának \ jelent évről évre több jövedel- \ met, de mértéke a szövetkezet | erősödésének is. Hamarosan \ eljön az az idő, amikor a Sza- j badság Termelőszövetkezet jő- : védelmének nagyobbik részét \ az állattenyésztés és hizlalás- : ból adja f'gjainak. A 10 év i alatt elért eredmény ezt min- < denben igazolja is. : — B. S. — ! Tízéves az irsai Szabadság Tsz összesen csak mintegy 200 hízósertése és szarvasmarhája volt. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy az elkö­vetkező esztendőben megdup­lázza a mostani hizlalás mennyiségét. Úgy tervezik, hogy mintegy 600 hízott álla­tot értékesítenek, 400 sertést és 200 marhát. A szövetkezet vezetősége és agronómusa már számításokat végeztek és ha sikerül a hizlalás, másfélmil­lió forint bevételük lesz jö­vőre. Az elmúlt 10 esztendő alatt nagy gondot fordítottak a meg­felelő férőhelyek kialakitásá- ra is. Saját erőből építet­tek növendékmarhaistállót, szarvasmarhaistállót, sertés- fiaztatót és most építenek egy 50 férőhelyes tehénistállót, amely 100 férőhellyé fejleszt­hető. A vezetőség örömébe üröm is vegyül, mivel a most épülő istállót december 31-én kellene a Ceglédi Építőipari Vállalatnak befejezni és az is­tálló még nem készült el. Pa­naszolják, hogy a nyáron a jó időben mintegy négy hónapig állt az építkezés, annak ellené­re, hogy a szükséges anyag biz­tosítva volt. — Ahhoz azonban, hogy a termelőszövetkezet állatte­nyésztése tovább fejlődjék és gyarapodjék — tájékoztat Csernák Károly agronómus — A termelőszövetkezet ma ha­vonta több mint 30 ezer forin­tos bevételt ér el az államnak leadott tejből, ehhez járul ter­mészetesen a külön korpa­juttatás, amit a takarmányo­zásnál hasznosítanak. Bevezették a mesterséges borjúnevelést is. Még csak a kezdeti stádiumban vannak, az eddigi eredmények máris jó­nak minősíthetőík. A mestersé­ges borjúnevelést Tamás Fe- rencné végzi nagy igyekezettel és szorgalommal a tej kezelés mellett. A Szabadság Tsz-nek na már olyan tenyészállat állomá­nya van, hogy más szövetke­zetnek is ád jó minőségű te- nyészanyagot. így az elmúlt esztendőben a Tenyészállatfor­galmi Vállalatnak adtak le 20 tenyészüszőt, amiből mintegy 50 ezer forintos bevételre tet­tek szert. Nemrég pedig borjú­nevelésre kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. A tenyészállatok mellett jó eredménnyel marhát hizlal­nak. Ebből tavaly és az idei év első felében majdnem 100 ezer forint bevételük volt. A hízóba állított állatok jó gon­dozást és ápolást kapnak a megfelelő takarmányozás mel­lett, így aztán jó a súlygyara­podás is. A hízómarhákat Cso­rna János gondozza. Az idei évben hizlalásból a termelőszövetkezet több mint 450 000 forintot ért el, pedig Soproni séta — ceglédi szemmel lünk. S ebből ismét tanulhat­nánk. Figyelő Az ősszel három hetet eb­ben a gyönyörű nyugati váro­sunkban töltöttem. Sok olyan tapasztalatot szereztem, amelyből úgy érzem, mi, ceg­lédiek is tanulhatunk. Az első, ami szembetűnt, hogy kérdezősködéseimre min­denki előzékenyen válaszolt. Sopron apraja-nagyja, történe­lemtanárként ismeri városát. Nem ártana nekünk sem job­ban megismerni a mienket. Piaci bevásárlásunk során elejtettünk egy kelkáposztát. Pillanatokon belül egy fiúcska rohant utánunk érdeklődve, nem mi vagyunk-e a károsul­tak, s már hozta is a kelká­posztát. A piac egyébként meglepően piciny. Ennek azonban van magyarázata. A házak előtt egy széken kis kosárkában vagy az ablakokban gyakran látun\k különféle gyümölcsöt, tehát a termelőtől vásárolha­tunk. Híres bora a kékfran­kos. Hogy melyik házban la­kik őstermelő, szintén megtud­ható a kapu felett függő ku- lacsocskáról, amelyen ha piros szalagot libegtet a szél vörös, ha fehéret, fehér bor kapható, és poharazgatni lehet a legtöbb helyen, ódonszagú, néhány száz év hangulatát árasztó loggiás ' folyosójú környezet­ben. Ha szalma is van a ku­lacs-cégéren, azt jelenti, óbor is kapható. Sopron utcái gondozottab- bak, rendezettebbek, mint ná­lunk. Ez a kő építőanyag kö­zelségének köszönhető. De a város tisztaságára sokkal foko­zottabban ügyelnek, mint ná­í A termelőszövetkezetnek ; 1949-ben a megalakuláskor 10 } tehene volt, 1959-ben már 231. | Sertése összesen 1949-ben 20, ! ma több mint 300. Lovakkal, í juhokkal együtt összesen 1949- J ben 765 állatuk volt, ma ösz- J szesen 1248. Mi tette lehetővé, hogy a ter- £ melőszövetkezet 10 év alatt J majdnem megkétszerezte ál- J latállományát? Elsősorban az, J hogy a szövetkezet az utóbbi í években rátért a nagyüzemi ,f, állattenyésztésre, és folyama- £ tosan megteremtette a szüksé- £ ges takarmánybázist. Az évek során az állatokat szinte telje- J sen kicserélték. Jelentősen se- J gítette a termelőszövetkezetet í Kőfalvi János állattenyésztési J brigádvezető, aki minden ? energiáját az állattenyésztés ^ fejlesztésére fordította. Hason- ^ lóan jó munkát végez Barad ^ Pali bácsi, aki a sertések kö- rül tevékenykedik nagy szor- J galommal. Eredményes mun- káját dicséri, hogy csökkent a ^ malacok elhullási aránya. A termelőszövetkezet tehe- ^ nészetében id. Rakottyai Jó- í zsef irányításával a jó gondo- ? zás eredményeképp állandóan J növekszik a termelőszövetke- J zet tejhozama. Ebben lelkes ^ segítőtársai Pozsonyi Károly- ^ né, Andrási Lajosné, Rubi Pál- ^ né fejőnők. ^ Munkájuk nyomán a ter- melőszövetkezet 1949. évi 11 200 literes tejtermelése 0 1958-ban már 201 356 liter­it re emelkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents