Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-14 / 268. szám
4 flap 1959. NOVEMBER 11. SZOMBAT Ameddig u takaró er A községi. Járási és megyei költségvetés műhelytitkai A megye és a megyéhez tartozó járások, városok és községek életének egyik legfontosabb tényezője kétségtelenül a költségvetés. Az szabja meg a fejlődés tartalmát és irányát és annak realitásán múlik, hogy mi valósulhat meg az elkövetkező esztendőben a közös célok szolgálatára hivatott tervekből. A költségvetés összeállítása tehát igen komoly és széleskörű figyelmet igénylő feladat. Pest megye államigazgatási szervei most dolgoznak a jövő évi költségvetés összeállításán. Erről a munkáról beszélgettünk a megyei tanácsházán Kun Ferencnével, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével. — A költségvetés helyes felépítésének valóban igen nagy a jelentősége — mondotta —, ezért igényel ez a munka a tanácsi szervezet minden szintjén nagy figyelmet. Költségvetési rendszerünkben 1958 óta fokozott mértékben érvényesülnek a demokratikus elvek, amelyeknek alkalmazása már az első kísérleti esztendőben is igen értékes eredményekkel járt. A költségvetés építése a legalacsonyabb szinten, a községekben és a városokban kezdődik meg, a járási tanácsoknál folytatódik és csak azután kerül a megyei tanácshoz, amely összesítve az alsóbb szervek munkájának eredményeit, a megye összesített költségvetését készíti el. A megyei költségvetés természetesen szerves része lesz azután az országos költség- vetésnek. A tájékozatlanok a költségvetésekben rendszerint csak a száraz számok tengerét látják, de ezekből a számokból a hozzáértő az eleven élet lüktetését érzi ki. És kiérzi belőlük azokat a döntő szempontokat is, amelyek megszabják a költségvetési munka célját és menetét. Ezekről Kun Ferencné ezeket mondotta: — A legfőbb az, hogy minél hatékonyabban segítse elő a dolgozó nép életszínvonalának emelését anyagi és szellemi téren egyaránt. A kívánatos eredménynek természetesen igen sok előfeltétele van. Nagyon sok múlik azon, hogy a meglevő lehetőségek kihasználása érdekében milyen mértékben tudjuk bevonni a legközvetlenebbül érdekelt lakosságot. Az életnívó további emelését és a szociális viszonyok további javítását a kormányzat azzal segíti elő, hogy évről évre emeli a szociális és kulturális célokra biztosított állami támogatás összegét. Az emelkedést a legjobban talán azzal tudom érzékeltetni, ha megmondom, hogy 1952-ben, amikor a megyei tanácshoz kerültem, Pest megye költségvetése még csak 240 millió forint kiadást irányzott elő, a most készülő jövő évi költségvetésben ez az összeg már jóval meghaladja a 600 millió forintot. — A másik, nem kevésbé fontos szempont a költségvetés realitásának biztosítása. A realitást pedig csak akkor biztosíthatjuk, ha a tényleges bevételek biztos fedezetet nyújtanak a kiadásokra. Mi nem csinálhatunk deficites költségvetést, rendszerünk az ilyesmit nem is tűrhetné el. Nekünk okvetlenül érvényesítenünk kell a régi, jó magyar közmondást: nem szabad tovább nyújtózkodnunk, mint ameddig a takarónk ér. A továbbiakban elmondotta Kun Ferencné, hogy a költségvetési munka első és talán legfontosabb fázisán már túl jutott a megye: a községi tanácsok megfelelő előkészítés után összeállították helyi költségvetéseikét és azokat felterjesztették a járási tanácsokhoz, amelyek most foglalkoznak a járási költségvetések összeállításával. A községekben a költségvetési munka úgy kezdődik, hogy a megkapott bevételi keretek pontosan megmutatják, mekkora lesz a takarójuk a következő esztendőben. Kiadásaikat ezekben a keretekben kell elhelyez- I niök. A megadott keretszámok nem merevek. Ha egy- egy község rejtett tartalékainak feltárásával — ehhez a feltáráshoz van leginkább szükség a lakosság aktív segítségére, termékeny ötleteire, javaslataira — többletbevételt tud biztosítani, azt megtartja magának és a következő évben háromféle címen használhatja fel: fordíthatja az előre nem látott kiadások fedezésére, átutalja községfejlesztési alapjának, így újabb községfejlesztési beruházásokra költheti el és kijelölheti a szükségessé vált póthitelek fedezetéül. A községek költségvetését különben a községi tanácsok végrehajtó bizottságai állítják össze pénzügyi apparátusuk szakmai közreműködésével, a lakosság és az állandó bizottságok véleményének meghallgatása után. Az így összeállított költség- vetést a községi tanács tárgyalja le és határozatát felterjeszti a járáshoz. (Ha a községi tanács a költségvetést nem tartja kielégítőnek, felettes szervétől kérheti a keret bővítését, de csak a költségvetésen kívül.) A járási tanács hasonló módon állítja össze a maga költségvetését, amely két részből áll, saját központi költségvetéséből és a hozzá tartozó községek összesített költségvetéséből. A két rész együtt a járás összesített költségvetése, amelyet a járási tanács terjeszt a megyei tanács elé. A megye központi költség- vetése úgy készül, hogy az egyes szakosztályok kimunkálják és összeállítják működési területük költségvetését, az a megyei főkönyvelőség elé kerül, ahol véglegesen összeállítják és eljuttatják a költségvetési csoporthoz. Ide kerülnek a járási és községi költségvetések is és itt készül el a megye ösz- szesített költségvetése. Megkérdeztük a pénzügyi osztály vezetőjét, hogy ebben a pillanatban a költség- vetési munka milyen stádiumában van. — A járási tanácsok a hét elején meghozták a maguk költségvetési határozatát, a megyei tanács székházában már megkezdődött azok átvizsgálása, egyeztetése és ösz- szeállítása. November 24-én ül össze a megye pénzügyi állandó bizottsága és a megyei tanács többi állandó bizottságainak elnökeivel közösen letárgyalja az összesített költségvetés tervezetét. A tervezet november 25-én kerül a végrehajtó bizottság elé és annak határozatával a december 4-én összeülő megyei tanács elé. A tanácsülés és a v. b. ülése közötti időben az állandó bizottságok külön is letárgyalják a saját reszortjukba tartozó költség- | vetési tételeket. m. I. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A rosszképü lovag A buskepu lovag, Cervantes világhírű regényének hőse, nemes célokért igyekezett harcba szállni. A rosszképű lovag, Kovács Sándor István-telepi lakos nagyon is nemtelen célok elérésére törekedett: pénzhez jutni, lopni, mások hiszékenysége segítségével. Kovács a rosszképű jelzőt ábrázatával érdemelte ki. Sunyi, rosszindulatú tekintet, olyan típusú arc, amely börtönképekről ismerős. A lovag címet pedig azzal, hogy a szívek szélhámosa volt, egyike a legkörmönfontabb házasságszédelgőknek. Rossz ábrázatát feledtetni tudta modora. Legalábbis ezt bizonyítja, ahogyan a bíróság előtt viselkedik, s ezt támasztja alá a tanúk vallomása is. Kovács Sándor harminc esztendős. Büntetve egyszer volt, másfél évet kapott hatósági közeg elleni erőszakért. Szabadulása után egy ideig rendesen dolgozott. Az ellen- forradalom után azonban nem állt munkába, alkalmi munkákat vállalt csak, olykor egy-egy hónapig az építőiparban maltert hordott. Aztán rákapott a könnyű pénzszerzésre. Nyolc embert csapott be, s a meghökkentő az, hogy sorrendben a hatodik tett csak ellene feljelentést! — Hogyan tett szert ismeretségre? — Olvastam a házassági hirdetéseket... meg hát vonaton is... — Más módon? Gondolkozik egy pillanatra, majd azt mondja: — Már nem emlékszem, főleg a hirdetések számítottak. Mint a nyomozás során kiderült, Kovács kiterjedt levelezést folytatott, volt olyan napja, hogy húsz-huszonöt hirdetésre is válaszolt. A legjobbakat azután kiválogatta — a hirdető részletes levele alapján — s „érlelni” kezdte a gyümölcsöt. Megírta, hogy neki asztalos iparengedélye van, háza, egy hold szőlője, édesanyja meghalt, s „az elárvult házba kellene egy asz- szonyka, aki élettel töltené meg azt”. Persze, mindebből egy szó sem volt igaz. A hirdetők közül nem egy azonnal kedvet mutatott eny- nyi „erény” láttán a házasságra, s találkozót kért. Kovács udvarias volt, „nem akarom magát fárasztani az utazással, magam megyek ... alig várom, hogy láthassam..." s elutazott az áldozathoz. Kovács tudta, hogy mivel kell hódítani. Elegánsan felöltözött, pénze is volt, s így jó benyomást kelthetett, amit legjobban az bizonyít, hogy 13 ilyen utazása közül nyolc eredménnyel járt, nyolc nőnél töltött rövidebb-hosszabb időt, míg alkalmas pillanat nem kínálkozott az eltűnésre — persze az áldozat megtakarított pénzével és értéktárgyaival együtt. A legtöbbet egy nagykátai özvegyasz- szonytól lopott el, 18 ezer forintot. — Mennyi időt töltött nála? — Egy hetet. — Házasságot ígért? — Igen. — Hogyan jutott a pénzhez? — Láttam, hogy ott van a szekrényben, a párnahuzatok alatt. Addig az asszony nem ment el hazulról, illetve csak együtt mentünk el, de egyik reggel azután egyedül maradtam. A piacra ment, én meg magamhoz vettem a pénzt... és elutaztam. A bíró felmutat egy apró Milyen az új férfidivat? Olaszos, lezser öltözék, nyújtott formájú, kissé hegyesorrú cipő Az ingek divatja nem változott — Hordhatnak a férfiak is esernyőt A férfidivatról ritkábban esik szó, ami annak tulajdonítható, hogy nem olyan gyakran változik, mint a nőké, de olykor ezt is megérinti a „divat szele”. A férfiak öltözködéséről a Ruhaipari Tervező Vállalat szakemberei a következőket mondották: — Egész Európában tért hódítanak az olaszos, lezser öltözékek, amelyek igen kényelmesek. Rövid, három gombos, keskeny fazonú, ejtett vállú egysoros zakók a legdivatosabbak, és ezekhez most ismét hozzátartozik a mellény. A külföldi bemutatókon látott tarka mellényektől senki se ijedjen meg, nem ezt kozott szövésű ing, sporthoz pedig a színes kockás. Aki a legfrissebb divatot követi, széles ferdecsíkos nyakkendőt válasszon nappalra, este, ünnepélyre vagy színházba pedig egyszínű, brokátszövésűt vegyen. Általában puha, kis karimájú kalapot viselnek, ennek színe többnyire a szürke valamelyik árnyalata, de hordanak barnás, drappos, zöldes árnyalatút is. Külföldön a sporthoz igen elterjedt a tiroli kalap. Még egy tanáccsal szolgálnak a divattervezők: nyugodtan hordjanak a férfiak is esernyőt, újra megszokhatják, mert divat és sokszor célszerűbb is, mint az esőkabát. Új magyar világatlasz Az Állami Földmérési Hivatal Kartográfiai Vállalatának kiadásában a legújabb adatok felhasználásával elkészült és rövidesen megjelenik az új magyar világatlasz, amelyet pénteken mutattak be a sajtó képviselőinek. Antos Zoltán, a Földmérési Hivatal elnöke ismertetőjében elmondotta, hogy az atlasz három fő részből áll. Az első rész a kontinensek domborzati térképeit tartalmazza, a második rész az egész világ részletes politikai térképeit foglalja magában. Az atlasz harmadik részében a legfrissebb adatok felhasználásával névmutatót közölnek. Az atlaszt 24x33 centiméteres nagyságban, tíz színben, ízléses kivitelben nyomták. Előreláthatólag decemberben kerül forgalomba. ajánlják a divattervezők. Olaszországban a legélénkebb színeket is viselhetik, ha süt a nap, mert nem olyan feltűnők, de ott is és nálunk is az elegáns ünnepi ruhához saját anyagból van a mellény. A sportzakókhoz a szövet mintájának színével egyező sima mellényt hordanak. A legújabb divat szerinti férfiruhákat konfekcióiparunk is gyártja. Ezek sokkal hamarabb népszerűvé váltak, mint a rö- videbb, válltömés nélküli egysoros felöltők. Hazánkban inkább a megszokott télikabáthoz ragaszkodik a férfiak nagy része, pedig a könnyű szövetből varrt átmeneti kabátok sokkal kényelmesebbek és ezekbe télre begombolható bélést tehetnek. Az öltözködés egyéb kellékeire is kitértek a tervezők. A cipő nyújtott formájú, kissé hegyes orrú, nappalra is hordják a feketét, akár préselt, akár sima boxbőrből készült. A nálunk már nagyobb meny- nyiségben készülő antilopszerű cipők is csinosak, kedveltek. Újdonság az úgynevezett vágott szárú, csak a bokát takaró férfi szárascipő. A zokninál a bokafix helyett a hosszú szárú terjed el, sok a színes, mintás kötésű és hordják a sima feketét is. A férfiingek divatja nem változott az idén. Legszebb a fehér, dupla kézelővel, nappalra fém, ünnepi alkalmakra pedig háromszögletű, vagy más formájú gyöngyház gombbal. Divatos a saját színéből esi-; I A gombai iskolában Arató Ferencné hosszú évek óta tanítja már a gombai f elsősöket. Jó munkájáért legutóbb megkapta az Oktatásügy $ kiváló dolgozója kitüntető címet. papírcédulát, a vádlott elé tartja: — Maga írta ezt? — Én. Kezdődik a számtanóra Mennyi öt meg kettő? A cédulán ez áll: „Borot- í válkozni, hajat vágatni sza- \ ladtam el, sietek vissza. Sán-1 dór.” | — Mi célból hagyta ezt az ff üzenetet? í — Nem szerettem volna, í ha rögtön gyanút fog. így £ csak délben jött rá — ezt a í tanúkihallgatási jegyzőkönyv- bői tudja —, de akkor en- < gern már vitt a vonat. | Nagyjából hasonló módon ff fosztotta ki többi áldozatát ff is. Volt, ahol nemcsak pénzt, ff ékszert, hanem ruhaneműt is ff ellopott, s egyik helyről mégf _ . . .... ... hozotfmagávafményt ** *1 “ Hét! “ vátowo1 FénjeS Ián" már™’ kimkj! T'nelz Hozott m ga . | Aranka a bonyolult kérdésre eredményt — madárkákból A tanúk most már dühö-^ sek. Mindennek elmondják^ Kovácsot, azt, akit pár hó- ff nappal ezelőtt még Sándor- ff kának, Sanyikénak becézget- ff tek, napokig fedelük alá fo- ff gadták, pedig nem tudtak ff róla semmit. Azaz, hogy: ff háza, szőleje, iparengedélye ff van... á Kovács Sándor két évet ff kapott. De vajon az áldoza- ^ tok megértik-e, hogy miféle ^ tanulságért fizették a drága ^ tandíjat? Hogy háznál, szőlő-^ nél, iparengedélynél létezik ^ házassági feltételként sokkal £ fontosabb. Mészáros Ottó * Azért az írás sem könnyű feladat! (Foto: Gábor)
