Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

Hajápolás, hajviselet Ma mar népünk java ma­gától értetődően olvas iro­dalmi értékű könyveket a hamis világképet mutató ponyva helyett; széles nép­rétegek látgotják a magas­színvonalú hangversenyeket, operaelőadásokat; színhá­zaink műsorpolitikája is mű­velt, tájékozott, igényes em­--------1 b erekre számít vidéken, Pes­ten egyaránt. Több és több pénz jut a Maradék étel Darázs Endre: KI ZÖRÖG, Ml ZÖRÖG! Ki zörög A kéményben? Talán csak Egy egérke. Jaj, nem is Egér zörög. Hanem szurtos ördögök. Benéztem A kéménybe: Nem ördög, Csak egérke. Sokszor több gondot ofcoz, mint amennyi hasznot hajt. Hogy a család szívesen fogyassza, át keli alakítanunk valami újjá _ mint a megunt ruhát. Maradék húst _ akár sült, akár Dörkölt — daráljunk le egy fej hagyma társaságában, s rakjunk le vele rizst, főtt burgonyát vagy kifött makarónit, öntsük le tej­föllel, ha van. húslével, s a tete­jére tegyünk reszelt sajtot. Sütő­ben Diríteuk meg. amis a sajt szép barna lesz. Ha nincs sü­tőnk, kis sós palacsintákat tölt­sünk meg a húsvagdalékkal és azokat forrósítsuk át a serpenyő­ben, amíg pirulni kezdenek. * Főtt burgonya, ha hagymás is, igen alkalmas láncos készítésére. Azonos mennyiségű liszttel, ka­nálnyi sóval és egy deci tejben futtatott élesztővel gyúrjuk össze, hagyjuk pihenni fél órát. Bő zsírban süssük. Burgonyacsók is készülhet, úgy, hogy reszelt saj­tot, tojást, sót és lisztet vegyí­tünk a krumplihoz, annyit, hogy elég puha masszát kapjunk. Nyomózsákkal kis csókokat nyo­munk csillan«,övei forró zsírba és szép rózsaszínűre sütjük. Körítésnek igen ízletes. Ugyanez a tészta sütőben sütve, mint sós csemege, tea mellé adható. Olyan , tésztát is készíthetünk főtt búr- ; konyából, mint a gombóchoz szók- ! tűk, s hagymás zsíron pirított j ! : "lemormlval töltve kisütjük j : sírban, töltött fánknak. Nagyon ! mutatós étel a húsos tekercs, í amely úgy készül, hogy ugyan-J csak liszttel és egy tojással ke- ; verjük el a megtört burgonyát, j lágy tésztának. Hagymás zsíron j pirított morzsával és ledarált ma­radék hússal vagy ledarált kol- báisszal megkenjük, aztán két ujjnyi szeletekre vágjuk, kizsiro- zott lábosba tesszük és sütőben sütjük. Mielőtt egészen kész, önt­sük le sajtos tejföllel. Maradék rizst keverjünk el egy tojással és tojásba, morzsába mártva a belőle szaggatott pogá­csákat, rántsuk ki. Rizottó készül­het könnyűszerrel, ha a rizst összekeverjük egy kis üveg kon­zerv borsóval, 10 dkg darált íüs- tolthússal és 5 dkg reszelt sajt­tal. Rakott káposzta vagy rakott kel is lehet belőle, ha zsíron pirított savanyúkáposztával, il­letve sós vízben főtt kelkáposztá­val és darált hússal soronként le- ra-kjuk. Sütőben pirítjuk, tejföl­lel leöntve. Sajtos kiflit akár vendég elé is adhatunk. Úgy vágjuk be, hogy a két vége együtt marad­jon. Kenjük meg 2 dl tejfölben elkevert 5 dkg reszelt sajttal. 5 perc alatt kész a forró sütőben. Részeges kifli úgy készül, hogy lereszeljük a héját, cukros bor­ban megmártjuk; tojásban és a lereszelt morzsában megforgat­juk, forró zsírban kirántjuk. családok költségvetésében az otthon csinosítására is. Jómó­dú munkásságunk, gazdago­dó parasztságunk, s egyre rendezettebb körülmények között élő értelmiségünk kö­rében azonban az otthon szépítésének művészete nem olyan kiegyensúlyozott és biztos, mint az előbb felso­rolt kulturális igények. Ezért szeretnénk néhány iparművé­szeti ág legjellegzetesebb, legszebb alkotásán elgyö­nyörködve, néhány egyszerű szóval beszélni arról, hogy mi miért szép. Arra is utalni fo­gunk, hogy mit tartunk el- vetendőnek, és miért. Megbeszéléseinket a ke­rámiával, az agyagműves- séggel kezdjük, mely az em­beriség egyik legrégibb mes­tersége. Már az ősközösségi társadalmak idejéből isme­rünk olyan edényeket, me­lyek díszítése arra vall, hogy az ember nemcsak használa­tára, hanem örömére is al­kotta őket. Azóta is, évezre­deken át megtaláljuk az ott­honokban a kerámiát. Évez­redes hagyomány, hogy a tálakat, kancsókat, s a többi edényt forgó korongon „húz­za fel” a fazekas. A nedves, puha agyag így szabályos köralakot kap. A kész for­mát szárítják, majd festik, mázzal vonják be s magas hőfokú kemencében kiégetik. A népi fazekasság a mázat még színező, díszítő célzat­tal használja. A művészi ke­rámia, Gorka Géza, Mun- kácsy-díjas, érdemes művé­szünk találó meghatározása szerint „zománcba égetett agyagforma". Tehát a máz ugyanolyan művészi igény­nyel jelentkezik, mint a forma. Nézzük, mit jelent mind­ez a gyakorlatban. Miért szebb Gorka Géza nemesen egyszerű formájú, érdekes mázú lámpateste minden cifra alakú, fan­tasztikus lámpánál? Az ősi formát idéző edényszerű for­máról érezzük, jól, bizto­san áll a talpán, nem borul fel egyhamar. Ahogy a fény ráesik, a tűzben repedezett zománc érdekes színei új életre kelnek. Gorka mesterszerint a ke­rámia a tűz, a föld — mely­ből az agyagot és mázat bá­nyásszák —, a víz és az em­ber közös alkotása, mely leg­inkább a geologikus, vulká­nikus folyamatokhoz hason­lítható. Gyakran tanulmá­nyozza a mester a színes ka­vicsokat, hogy a természet munkáját megismerje és al­kotásaiban felhasználja, Gor­ka Géza érdekes formájú, különleges zománcú tárgyai olyan díszei az otthonnak, melyek az ember és termé­szet összhangját hirdetik az agyagművesség nyelvén. A lámpatesthez Milch Blan­ka készített összhangzó er­nyőt. Fényt áteresztő, ritkás szövésű anyagával, melyet csak a legszükségesebb, var­rást takaró, vagy varrást hangsúlyozó szalagdísz ékít, az anyag és a fény szépségét juttatja érvényre. Szerencsé­re nem úsznak rajta halak, vagy más szemrontó alakok. Mert minden iparművészeti tárgynak a szépségét két do­log határozza meg a mai íz­lés szerint: először, hogy a rendeltetésének, funkciójá­nak megfeleljen, vagyis hasz­nálható legyen — másrészt az, hogy az anyagot, melyből készült, a művesség legma­gasabb fortélyait könnyedén felhasználva, de mindenkép­pen anyagszerűen érvénye­sítse. A művesség fortélyait Ko­vács Margit Kossuth-díjas művésznő kedves kis kosa­ras parasztlány alakján Fiatal lányoknak is élvezhetjük. Korongolt „edény” a szoknyája, kosa­ra, de még á felső teste is. Nem szobor, hanem félreért­hetetlenül kerámia. A ruha ráncai, a kosár fonata in­kább jelzett, mint élethű. így felmutat valamit abból, amelyet csak a művész lát meg a világból, s melyet megjelenítve, velünk is meg­értet. Ellentéteképpen azo­kat a kis szobrocskákat em­lítjük, melyek édeskés való­sághűségét anyagszerűtlenül, égetés után mázolt festék igyekszik megadni. Valami hiányzik belőlük — s ez a valami, a művész lelke su­gárzik ebből a kicsi lány­alakból. A figura kosará­ban állhat virág. Ha üres is a kosár, akkor is a ke­csesség és báj ragyog min­den porcikájából •— boldogab­bá teszi az embert, aki ránéz. Gádor István Kossuth-dí­jas mesterünk tálát szándéko­san úgy választottuk, hogy nem a megszokott, népművé­szetet tovább fejlesztő dí­szítésű, szabályos alakú edény legyen. A szabályta­lan forma most nagyon diva­tos. A kavicsok kopására, szabálytalan felhőkre, szik­lákra, növényekre emlékezteti az embert. Bemutatott tá­lunk mégis megnyugtató, kel­készííette ezt a modellt a varsói „Moda Polska” divat­szalon: földig érő, végig fodros estélyi ruha. vállpánt nélkül, selyem alsószoknyával és könyékig érő nylon kesztyűvel. A ruha anyaga lehet nyion, tüll vagy organza megyei sportkombinát. 42. Női név. 42. Megtalálja. 45. Elavult tetőfedő'. 47. P. A. 48. Az 1707-es! országgyűlés színhelye. 50. Töri magát, igyekszik. 52. Jellegzetes városi madár. 54. Soroksári Atlé­tikai Club. 53. Ünnepélyes hangú költemény. 56. Semmi baja. 58. ,,b”. 59. Fa-részlet. 60. Csökö­nyös. 63. Névelők. 64. Fürge csú­szómászó. 60. R. I. V. 67. Abesz- szin helytartó. 69. Latin kötőszó. 70. Hazai gyógyfürdő. 72. Meglel­ték. tyoit, de a másmilyen hajvi­seletet is jó néhány perces keféléssel fellazítani. Reggel is erős keféléssel kezdjük a haj bontását. A gyermekek sem fognak úgy sírni a gu­bancos haj fésülésénél, ha ke­fével bontjuk, s nem fésű­vel, ahogy általában szokás. Hetenként, vagy 10 napon­ként mossunk hajat. Lehető­leg ne szappannal, hanem samponnal, legjobb az úgy­nevezett olaj-sampon. Elég kiadós, úgy hogy érdemes beszerezni. Korpás, zsíros hajat időnként tojás sárgá­jával mossunk. Ugyanúgy használjuk, mint a szappant. Ha nem is habzik, tisztít és ápol. Száraz hajnál egy-egy mosás helyett alapos hintő­poros beszórást és utána még a szokottnál is erősebb kefé­lést ajánlunk. A gyógyszertárakban kap­ható Sterogenol-oldat is jó hatású szokott lenni korpá- sodásnál. Folyékony szap­panként használjuk, de ne szappan mellé, mert egymás hatását közömbösítik. M a, amikor a ruházati bol­tok országszerte ugyan­azt az árut tartják, a cipő- boltok vidéken talán még jobban ellátottak, mint Pes­ten, alig-alig lehet megálla­pítani, hogy melyik nő fővá­rosi, melyik nem. Talán csak egy dolog van, amiben ki­csit elmaradnak a mi csinos, divatos, ízlésesen öltöző asz- szonyaink: s ez a hajviseletük. Ebben persze az illetékes fod­rászok is hibásak, akik egy­szerűen jó erős tartós-hullá­mot készítenek, s azt kemény hullámokba rakják — vagy még inkább csak úgy, göndö­rén kifédülik a hajat. Akinek nagyon sima a ha­la, az se kérjen apró, hanem nagy, természetesnek ható hullámokat. De aki csak te­heti, viselje lazán, természe­tesen a haját. Kerek archoz nem való a homlokba fésült frizura, bár­milyen divatos is. Simítsuk csak ki az arcból — s ne vá­gassuk egyenetlenre, ahogy már évek óta divat, hanem minél egyenletesebbre. Kife­lé, vagy befelé hajtott véggel, egy-egy nagy hullámmal kel­lemes viselet. Fiatalabb nők a vállra omló hajjal mindig sikert aratnak. Ez alkalmi vi­seletnek igen szép, de mun­kára inkább csak tűzzük fel. Jó kontyot tudunk készíteni, ha a hajat megkötjük, úgy, mint a „lófarkat” szoktuk, az­tán a végét kissé behajtva, nagy csattal megtűzzük. Ez asszonyok számára díszcsat­tal, vagy a konty körül bár­sony szalaggal igen szép es­ti viselet. A divatos hosszú fülbevaló különösen jól il­lik hozzá. Este, lefekvéskor minden­képpen bontsuk ki a kon­MIÉR T SZÉP? FÜGGŐLEGES: 1. Portugál gyár- jä mat Indiában. 2. Nevel. 3. Világi y és egyházi fő Tibetiben. 4. Véd. 4 5. Nyaraló. fi. Szigorú formájú 2 nevelés. 7. Oxigén,módosulat, iehé- /J rítésre is használják. 8. Fokozó- y képző. 9. számára már érdekte- 6 len. 10. Szükség van rá. 11. Pénz- z ügyi okmány. 12. Arany János y mondásának második sora (vaik- y betűk: A—L—O—H). 16. szagló- i szerve. 18. Gabonát vág. 21. Gö- y rőgikeleti szentikép. 23. Maid szóim- í ja« halok. 25. Fém. 2i6. Ügy mint. J 27. Palóc gyümölcs? 32. Lendület, í hév. 33. Község Hevesben. 35. yA Szövetanyag a börtönök részére. í 37. Kecskemét polgármestere és y újjáépítője volt (Elek, 1852—1913). y 38. Lábbeli készítőik. 40. Község í a váci járásban. 41. A lakást tisz- y tába hozó. 44. Szőlőfajta. 46. A. V. y 49. Felnőtték, a gyermek ele nyel- t vén. 51. Állati kirándulóhely? 53. y Idegen női név. 55.* Félig-meddig y csók? 57. Kutya gyeplő. 60. Hiva- y talos irat. €1. Hegykúp Miskolc 4 fölött. €2. Színművész (Domokos), y 65. Tanügyi rövidítés. 68. És a í többi. 71. Mint a vízsz. 27 sor. 73. y Lugas szélek. 74. Állami Bizto- í sító. y y Beküldendő Arany János mon- y «fásának megfejtése 1959. novem- y bér 25-ig. A megfejtők között ér- y tékes könyveket sorsolunk ki. y y Az 1959. október 31-i számunk- y ban megjelenít rejtvény helyes y megfejtése: „Könnyebb a hegye- y két elhordani, mint a butaságot í megmozdítani.’* y Könyvet nyertek: Litovszki ^ Endre, Cegléd, Május 1 Puha- y üzem. — Harsányi Ildikó, Gyom- ^ rő, Tompa u. 25. — Váli Kálmán- J né, Budapest, HL. Flórián tér H. y — Z élénk a Ferencmé, Vác, Búr- ^ gimdia u. 29. — Tóth Istvánné, í Nagykőrös, Rendőrség. _ Márta y K álmán, Gödöllő, Tessediik kollé- ^ gium. — Tóth Jánomé, Felstőgöd. í Pest megyei Tőzegikitermelő Váll. y — Fraknói László, Budapest, XII., ^ Táltos u. 3. f. 2. — Ifi. BÖcz Sán- ^ dorné, Ráckeve, Bajcsy Zs. u. 22. y — Becz András, Törökbálint, Sza- íj nató-rium il. 1. y í A könyveket nobtáa küldjük ti. £ 1 ^ : lemes. Szépen hat különböző i színekben játszó máza, s a i mázra odavetett citrom, sző- \ lő és szilva könnyű, lényeges i formát befoglaló rajza, i mely mintegy körvonalat ad \ a máz megfelelő helyén le- \ vő sárga, kékes és pirosas ; színfoltjainak. Legvégül nézzünk egy I egészen szokatlan formájú i Gorka-vázát. Ez az építé- ; szét legújabb, a modern szta- ; tika eredményeit felhaszná- í ló edénye voltaképpen két \ agyagkolomp, a falusi csor- ■ dák nehézkes csengettyűje. I Megnőtt, finom kis ívvel ; eggyéolvadt, egy kéznyom- : mai ívelt lábakra állt — j mely egyszerre idézi az ősi ; fazekas mozdulatokat s a ; legújabb ízlést. — Könnyű, i levendulakék mázán laza j vonalú, halvány elefántcsont- ; szín repedések vonulnak, az I edény szélesedő szája felé • szélesedve, s így még in- I kább a lebegés, a könnyedség : érzetét keltve. A növények, száruknál összefogottan, s a felszínen leveleik, virágjuk szabad pompájában helyezhe­tők bele. K. Zs. T{ejfaény-(eít(M A HAZUGSÁGRÓL \ „A hazugság a gyöngék fegyvere” — mondotta egyko^ 'f ron Jókai Mór. Arany János jellemzése ennél radikálisabb. J Miként vélekedett a nagy költő a hazug emberekről? Meg- % tudjuk a mai rejtvényünk két hosszú sorából (vízsz. 1. és í függ. 12.). \ ____ y VÍZSZINTES: i. Arany János y mondásának első sora (vakbelük: í N—R—L—S). 12. Több, mint kel- y lene 13. Őszi erdőtakaró. 14. Régi y zeneiskola. 15. Mérlegel. 17. A ló- 4 láb teszi olykor-olykor. 19. Füg- y. geszkedik. 20. Japán úszóbaj nők y volt. 22. Rostnövény. 23. Hibásan y ír. 24. Anyakönyv a régi közigaz- ^ gatásban. 27. Istálló. 28. Hátulról í védelmez? 39. Atlétikai Club. 30. y Állati derékalj. 31. Nagyszerű, y príma. 3í. Oltalmaz. 36. A. N. 37. 6 Szerszám. 29. Riadó. 41. Komárom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents