Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-11 / 239. szám
(f^nláífli ~lfir CEGLÉD, ALBERTIUSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM 1959. OKTÓBER 11. VASÁRNAP Külföldi diplomatákkal a Dózsa Népe Tsz-ben Pénteken délelőtt fél tíz körül hatalmas gépkocsikaravánra figyeltek fel a járókelők a Pesti út és a Kátai út sarkán. Itt üdvözölte Szelep- csényi Imre tanácselnök a Dózsa Népe Tsz-be igyekvő külföldi vendégeket, a budapesti diplomáciai testület számos vezetőjét és tagját, s a kíséretükben érkezett Pulya Frigyest, a külügyminiszter és Petőházi Gábort, a földművelésügyi miniszter helyettesét. A rögtönzött fogadtatás után továbbgördült a kocsikaraván a Dózsa Népe Tsz felé. A fehér asztalok mellett közel kétórás barátságos eszmecsere kapcsán — melyet elősegített a tsz saját készítésű kisüstije és a príma édes must — Radosza Miklós elnök ismertette röviden a szövetkezet tízéves eredményeit, amelyekkel kivívták az országban az igen előkelő hatodik helyet. Elragadtatással üdvözölték a vendégek azt a bejelentést, hogy a 30 holdas kísérleti táblán 120 mázsás holdankénti átlagtermést értek el silókukoricából. Megnyerte tetszésüket az a tény, hogy a szövetkezet már saját traktorokkal és egyéb gépekkel rendelkezik, s tavaly is egymillió forintot fordított beruházásokra. A vendégek kérdései csak úgy záporoztak; specializáltak- e a brigádok?, milyen a szövetkezet kulturális és egészségügyi helyzete?, mennyi az oszthatatlan alap?, mi a helyzet a nyugdíjas tsz-ta- gokkal?... látogatást a gazdaság megtekintése zárta le. A vendégek nemcsak a hallottakkal, hanem a látottakkal is elégedettek voltak. Különösen a szovjet elvtársak érdeklődtek részletesen a fejési átlag, a meddőségi százalék, a vetésforgó felől. Nagy sikert aratott a Dózsa Népe Tsz tyúkfarmja 1500 gyönyörű sárga magyar szárnyasával. Csak mint az egyik szovjet diplomata megjegyezte: — ez még kevés, 10 000 tyúk kell egy ilyen nagy szövetkezetnek. Ty. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete javasolta az elnöknek, termeljenek diétás tojást, ez nagyr szerűen kifizetődik. Radosza elvtárs elfogadta a javaslatot, arra az esetre, ha majd 10 000 baromfijuk lesz. A látogatás a késő déli órákig tartott, amikor is a vendégek elindultak kirándulásuk második állomására, a Helvéciái Állami Gazdaságba. 3!<>sí múr értem... Bujáki Józsika paradicsomot kért az óvodából hazajövet anyukájától. Kitette a piros gyümölcsöket az asztalra, s elkezdte számolni: egy-kettő- három-négy-öt. — Nézd, anyuka, most ezt a kettőt elveszem. Mit gondolsz, hány marad? Amíg a mama csodálkozva nézett kisfiára, az máris kisegítette: — Marad három. A szülői értekezleten aztán kiderült, hogy az óvodások didaktikus játék keretében számolni is tanulnák. — Most már értem, hol tanulta meg a kisfiam, hogy mennyi az öt paradicsom és mennyi marad, ha egyet vagy kettőt megeszik belőle. — n — 31i /puné hu.. . ... a Mészáros Lőrinc általános iskolában a takarítást pontosan elvégeznék és reggelenként minden osztály tisztán várná az érkező tanulókat. ... a tanács locsolóautója naponként végig locsolná a főbb utaltat és napközben is látnánk munkáját, ... a Dózsa György kollégium lakói társadalmi munkában rendeznék a termálvíz kutatás után feltúrtan maradt udvarukat, ... a kereskedelmi szervek a kis baromfinevelők részére terményboltot nyitnának, ... a nagynépbolt 4 óra után nem háromnapos kenyeret árusítana, hanem aznapit. AMI JÓ - AMI ROSSZ Két ügyes kezdeményezés született hétfőn a járási nőtanács ^ kibővített végrehajtó- bizottsági ülésén. Az asszonyok elhatározták, hogy üléseiket ezentúl mindig a helyszínen, abban a községben tartják, amelyről éppen tárgyalnak. így alkalmuk nyílik jobban megismerkedni egymás körülményeivel, problémáival, s az értekezleteiket mindig összeköthetik a hasznos tapasztalatcserével. így legközelebbi ülését a nőtanács v. b. Jászkarajenőn tartja meg. Henke Lajosné, a városi nőtanács elnöke viszont azt javasolta, hogy a városi értekezleteket időnként a termelőszövetkezeti központokban tartsák. Mindkét kezdeményezés életképes és jó. Üdvözöljük. Bíróság elé kerülnek a társadalmi tulajdon részeges kártevői Büntető eljárás indult Sz. I. ceglédi lakos ellen, mert a Húsipari Vállalatnál törmelék szállítás közben, mint fogatos, négy szál deszkát _ 450 forint értékben __ elvitt. Jellemző rá, hogy minden alkalmat italszerzési lehetőségre használ fel. Ez alkalommal is az történt, hogy minden kocsi törmeléket 20 forintért eladott és annak áráért italt vásárolt. Az eltulajdonított deszkákat is értékesíteni akarta, hogy annak árából bort vegyen magának. Tervét azonban nem sikerült végrehajtani, mert időközben tettenérték. F. S. ceglédi lakos ellen társadalmi tulajdon elleni szándékos rongálás bűntette miatt indítottak eljárást. Italos természetű, állandó munkát nem vállalt. Nemrégen, italos állapotban, a Húsipari Vállalat egyik lovát zsebkésével megszúrta. A ló több napig kiesett a munkából és a vállalatot 1175 forint károsodás érte. F. S. már nem első ízben került összeütközésbe törvényeinkkel, mert 1958- ban tiltott határátlépés büntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Mikor lesz végre rend a moziban? Az utóbbi évben a városi tanács v. b. szabályrendeletben kötelezte a mozikat és az egyéb nyilvános előadást tartó intézményeket arra,; hogy az előadás megkezdése után az előadóterembe senkit se engedjenek be, hogy az előadások zavartalanok legyenek. Kezdetben e szabályt be is tartották a mozik, de ma már nem törődnek vele. A „Szabadsági filmszínház erkélyén nap, mint nap állandóan beengedik a későn- j öveiket. E szabálysértés nagyon kelemet- len. ami nagy mértékben zavarja a mozilátogató közönséget, mert az erkély padlózata és székei recsegnek, a jegyszedő lámpája a szemekbe világít — vagyis a híradót nem lehet sem látni, sem hallani. A mozi vezetője csináljon végre már rendet és ne tűrje, hogy közönségét egy-két későnjövő rendbontó megzavarja. — GYERMEKSZÄJ A fekete szemű Tomika már egy hónapja jár óvodába. Megszokta az ottani életet. Huncut kisfiú s nagyon tetszik neki, hogy az óvó néni dédelgeti. Odahaza rosszalkodott s amikor anyukája megdorgálta, megszólalt: — Csak verjetek meg. majd megyek az én óvó nénimhez. Annak leszek a kisfia. — HÁROMTONNAS ÜJ HÜTÖKOCSIT kapott a 11. Autóközlekedési Vállalat, amit átadott a húsipari vállalatnak és ezentúl azzal szállítják ki az üzletekbe — helyben és vidékre — higiénikus körülmények között a húsárukat. — AZ ÁLLAMI PINCE- GAZDASÁG III. negyedévi tervében 2000 hektó ászok- és 1000 hektó szállító hordó javítása szerepelt. Az ászok- hordó javítási tervüket 150, a szállító hordó javítási tervüket 80 százalékra teljesítették. — A FODRÁSZ KTSZ a III. negyedév végéig 173 000 forinttal teljesítette túl termelési tervét. — A FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZET Szolnoki úti italboltját szép tiszta kisvendéglővé alakították át és itt is lehet kapni állandóan ételféleségeket. — AZ ISTÁLLÓHOZ vezető rögzített kisvasúti sín betonalapba való fektetését befejezték a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, az őket patronáló vasúti szertár dolgozói. így könnyebb lesz a takarmány beszállítása és a trá; gya kiszállítása. Ezenkívül | még repülőpályát építenek ki. — OKTOBER 12-ÉN — hétfőn — a járási KlSZ-bizott- ság megbeszélést tart a propagandisták részére. Itt vitatják meg az oktatási év feladatait. — 13 000 FORINT ÉRTÉKŰ elektromos láncfűrészt vásároltak az Állami Pince- gazdaság kádárműhelye részére. Az eddig kézierővel végzett fűrészeléseket géppel végzik. — HOLDRAKETA címmel, kedden este hat órakor Sinka József, az országos űrhajózási bizottság titkára előadást tart a MEDOSZ-kultúrotthon- ban. Az előadás után három kisfilmet: Földünk utitársai, Uj égitest születik és Automaták a világűrben, vetítenek. Belépési dij 3 forint. — A FAIPARI KTSZ III. NEGYEDÉVI tervét 143,4 százalékra teljesítette. Ez a teljesítés azt is jelenti, hogy évi tervük végrehajtásához már csak mindössze két százalék hiányzik. — A TALAJJAVÍTÓ vállalat gépjavító műhelyében tavaly májusban új műszaki technológiai átszervezés kezdődött. Ezt a munkát a napokban fejezték be és hétfőtől már teljesen az új gyártási, javítási technológiával dolgoznak. Ennek bevezetése a termelés 10—15 százalékos emelkedését fogja eredményezni. Helyreigazítás helyett „Készüljenek fel lelkiismeretesen a jogtanácsosok” című június 18-án megjelent cikkünkbe dr. Kelemen Sándor ügyvéd neve téves információ alapján került be. HIRDETMÉNY A városi tanács v. b. ipar-műszaki osztálya értesíti a lakosságot, hogy a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a Dózsa György kollégium udvarán létesített kútra a helyszíni tárgyalást október t3-án délelőtt 9 órára tűzte ki. Felkérjük a lakosságot, hogy amennyiben a gyógyvizű kúttal kapcsolatban észrevételeik vannak. azt írásban, vagy szóban a város? tanács műszaki osztályán I. emelet 20. számú szobában a tárgyalás időpontjáig bejelenthetik. Szalkay Miklós: MUNKÁSARCKÉP Hűvös, őszi reggel érkezett. Frissen őrzi az emlékezet. Amint csapot, csövet szed elő A kis vízvezetékszerelő. Kék szeme még gyermeket mutat, De benne bujkál már az öntudat, És keze — még nemrég tette le A játékot — munkával tele. Megszólítom... 1 érvekről beszél, — Szőke haját borzolja a szél — S kitárul egy pillanat alatt, Mint a pipacs, ha rásüt a nap. Hallgatom... cs nem veszem zokon: Szókincse még nincs magas fokon, Mert a hangja meggyőz, megtanít: Sokkal több a hogyan-nál a mit. Rajzot mutat: Itt a Déli út... Vízvezeték minden házba jut. És utcáról utcára megyünk. Legyen könnyebb, szebb az életünk. Csodálatos, hogy amíg beszél S szőke haját borzolja a szél, Sovány teste óriásra nő. Szimbólum már: a Nép, a Jövő! Tanulnak a kereskedelmi dolgozók bolt, illetve a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete kul- túrott honát — ahol eddig a felnőttek oktatását tartottuk — üzemlétesítési célra átadta. Bízunk abban, hogy a járási kultúrotthon az így mutatkozó helyiség-problémáink megoldásában segítségünkre lesz. A felnőttek iskolája az első áruismeret-órával megkezdődik. A hallgatóknak jó tanulást és sikeres vizsgát kívánunk, — F — Városunkban jelenleg sok kereskedelmi dolgozó tanul. A felszabadulás óta ugyanis hosszú ideig nem volt kereskedelmi tanulóképzés, s így történhetett, hogy a kereskedelembe és a vendéglátóiparba igen sok szakképzetlen dolgozó került. Ezt a hiányosságot számolja fel fokozatosan a Pest megyei Tanács Ceglédi Kereskedelmi Tanuló Iskolája, amelyik a kereskedelmi tanulókorban levő fiatalokon kívül sorozatosan szervezi a felnőtt kereskedelmi dolgozók esti és levelező iskoláit. Egyik délelőtt a MEDOSZ \ kultúrotthonban a földműves- \ szövetkezetek, a népbolt és a; vendéglátóipar dolgozói közül; mintegy 70-en gyűltek össze; azért, hogy a beinduló keres- i kedelmi szakoktatás idei év- i folyamán részt vegyenek; Ott találkoztunk Fehér Ti-; tornával, a kereskedelmita- \ nuló-iskola igazgatójával és; tőle kértünk tájékoztatást a \ beinduló tanfolyamokra vo-; natkozólag. — A Belkereskedelmi Mi-í Hisz tórium rendelkezése értei- ; mélben azok a kereskedelmi j dolgozók végezhetik el ezt a \ tanfolyamét, akik három éve ! már a szakmában dolgoznak.! A tanfolyam végén gyakorlati! és elméleti tudásukról öttagú! Vizsgabizottság előtt kell szá- ! mot ad ni ok. Nálunk jelenleg! három nagy csoportban folyik; kereskedelmi és vendéglátó- \ ipari oktatás; A kereskedők) részére folyamatban van egy: boltvezetői iskola, melynek j vizsgája október hónapban; lesz. Hétfőn esténként a cég-! Jédi dolgozók részére tartunk! oktatást, míg a járás, illetve \ a Népbolt és Vendéglátóípari \ Vállalat Cegléden kívüli dől-! gozói részére havonta egyszer j tartunk oktatást; ! — Mik az iskola tapaszta-! tatai a felnőtt oktatás terű-; Jetén? — érdeklődünk. — A hallgatókban megvan \ a lelkesedés és a tanulni-; vágyás. Előadóik általában jól ; felkészültek és kellő oktatási; és szakmai gyakorlattal ren-j delkeznek; A korábbi évek; vizsgái azt bizonyítják, hogy; a felnőtt csoportok gyakorlati; eredményei jók, persze az is; igaz, hogy elméleti felkészült-; ségben általában rosszabbul; végeznek a rendes tanuló- j osztályoknál; — Nagy baj, hogy tanuló- iskolánk túl zsúfolt. így az esti iskolát helyiség hiányában csak este negyed nyolctól tizenegyig tudjuk megtartani. A nappali iskolának sincs állandó tanterme, s ezért hol egyik, hol másik kultúrotthonban kérünk helyiséget. A nehézségeket még csak fokozza az, hogy a NépA kultúra ápolása érdekében... ; A Ceglédi Hírlap szenkesz- í tősége ügy határozott, hogy \ lapunk szűk terjedelme elle- ! nére is — egyelőre minden (második vasárnap — Cegléd íróitól, költőitől közlünk egy- egy írást. Célunk: hozzásegíteni íróinkat, hogy Cegléd kultúrát kedvelő közönsége megismerje munkásságukat és ha kivételes tehetségük van, bátorítsuk őket. Abban a reményben nyitjuk meg irodalmi rovatunkat, hogy olvasóink megértéssel fogadják és bírálatukkal hozzásegítenek minket ahhoz, hogy lapunk irodalmi rovata színvonalas legyen. mek elől iszonyodva hőkölnek vissza a falak. Ám a tétlen révület egy pillanatig tart csak. A szék támlája engedelmesen simul a nedves tenyér alá s biztatón lendül előre az ágynak támasztott bot. Az asztal még jobb szolga, szinte az ajtóig dajkálja a rágör- nyedő testet. Ott a tűzhely fényesre cifrázott korlátja is- tápolja a kar tétova remegését. Az ajtót már csak a botjával kell megpöccentenie, hogy tágra nyílva eléje tárja a tavasz minden ajándékát. Jó volna megállni most. körülnézni kicsit és pihenni, pihenni... Még n^m lehet. Menni kell! Végig a fal mentén a kiskapuig. Ott rögtön kezdődik a föld, a drága, bevetett, még az ő keze nyomán megporha- nyult földi.;. A kerítésnek támasztotta a hátát s fölemelte a fejét. Nagyot, erőset szippantott a hajnali levegőből, az eső felpá- rásodó szagából. S ahogy ott állt, egy szó pattant ki a szívéből — Föld! — Kimondta a szót, ízlelgette, kis, zokogó sóhajt küldött utána .,. Aztán megindult. Léptei egyre lassúbbak lettek... Hogy a szántásba ért, besüppedt lábát nem tudta kiemelni a göröngyök közül. Egy pillanatra megingott. Azután — mert nem volt mibe kapaszkodnia — elöreroskadt... — Ez a halál ? — Gondolta; csodálkozva s tárt ujjait mo- : hón mentette bele az élő: rögbe. — De hiszen..; — i Gondolatai itt elakadtak. I Most már nem gondolkozott, í csak érzett. Egyre csöndese-', dön lüktetett ereiben a vér...; S amint halkult a nesz, már j nem érzett mást. csak a tes- \ tével egayéforrt föld szivének \ szívébe szakadt tág ütemű; dobbanásait, í Kemény Erzsébet: AKARAT tudna kelni még! Egyedül van. munkába széledt mellőle a családi. Az esőfelhőkkel is másfelé nyargalt már a szél... A takarón fekvő csontos kezet épp most érinti meg aranyvesszejével a nap ... És —* mintha csak erre várt volna — mozdul a kéz, emelkedik a váll, a lábak reszkétön keresik a döngölt föld hideg csiklandását. De a mell lihegve fújtat s szédülten bukik előre a fej. A mozdulatlanságba merevedő szeszállt a szívére s agyárnak zagyva kábulata fürge értelemmé rendeződött. Miért is vár itt tétlenül? Csak akarni kell! Akarni! Nem élni, nem nyújtogatni a pislákoló mécs lobogását. Hadd aludjék ki, hisz itt van az idő. Fiák, menyecskelányok, unokák viszik tovább a lángot, melyet az ő életének fáklyája gyújtott meg. Meghalni! De nem itt! Ezen a betegségtől bűzössé dohosodéit ágyon. Hátha, hátha föl Így halni meg! Ágyban! Hetekig tartó nyavalygós betegeskedés után. A fakult sárgás színű szemekre ködös vérhálót szőtt a még lázadó akarat. Tudta, hogy itt a perc, a végső, a mindent lezáró. Félt, de ez a félelem haraggal volt teli. így halni meg! Martalékául esve az éjszakák sírás rémületének és a nappalok gyáva reménykedéseinek. Ez hát a betegség. Ilyen. Apja nem tudta ezt. Nagyapja sem. Egyetlen előtte halt rokona sem. Mind hamar végzett. Eggyel sem babrált ennyi ideig a halát. Dologban érte őket vagy az asztalnál, bő étkezések közben. Torkukban a bor tüzes kurjantása a távozó élet egyetlen hörgésévé marjait. Miért? Miért kell hát éppen neki ilyen asszonymódra kimúlni a világból? Felnyögött vad tehetetlenségében. Hirtelen korsó csücskének nedves hidegét érezte a bajusza alatt, s egy erős, sze- retetbe lágyult kart a tarkóján, amint az iváshoz segíti. Ettől még haragosabb lett. Éppen, mert a gondoskodás nagyon is jólesett. Halálba- rogyó élete olyan szívesen simult volna bele fia kemény izmú férfiasságába. Mégis — dacra görbült szájjal — eltolta magától az edényt. És most, hogy önérzetének utolsó lobbanásában inkább választotta a gőgös szomjúságot, most vette észre, hogy kint halk suhogással gyöngyözik alá a tavaszi eső. ; Eső! Finom, jószagú hajnali • eső. Hirtelen elfelejtette a • saját szomjúságát, látta a • messzifutó határt a tanya kö- ! rül, a víznek feltáruló barna : rögöket s az esőcseppek ringó ! hintázását, míg az új vetés ífriss leveleiről lecsusszannak \ a földre. \ Látta és valami enyhülés
