Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

I 1 Képek a Dózsa Tsz életéből m w III. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1959. OKTÓBER 11. VASÁRNAP Megkezdte működését a hegyközség pincéje A hegyközség vezetősége az 1959. évi működési terv el­készítésekor legfontosabb cél­jának azt tekintette, hogy megkönnyítse és eredménye­sebbé tegye tagjainak mun­káját. E célkitűzésnek meg­felelően rakta le alapjait egy pincészetnek, melyet Kossuth Lajos utca 18. szám alatt he­lyezett el. A pince berende­zése immár befejeződött, s megkezdték a hordók meg­töltését. A pincében a tagok borait helyezik el, akik hordóval va>gy tároló hellyel nem ren­delkeznek, s kérik, hogy ter­mésüket betárolhassák. Be lehet szállítani szőlőt vagy mustot. Úgy a szőlőt, mint a mustot minőségileg és meny- nyiségileg átveszi a hegyköz­ség átvevőhelye (a földmű­vesszövetkezet Rákóczi utcai telepén). Az átvevőhely a szőlőt feldolgozza, a mustot pe­dig betárolja a pincébe, ahol a szükséges kezelési munkákat elvégzik. Az átvett szőlőnek hatvan százaléka, a mustnak pedig nyolcvan százaléka illeti me.g a termelőt, egyszer vagy két­szer fejtett borban. Egyéb költség a termelőket nem ter­heli. A bor a termelő saját tu­lajdonát képezi, melyről névre szóló pénzügyőri szemleívet kap. A borral bármikor rendelkezhet, és akár egy tételben, akár apróbb tételekben átveheti. A pincében minden kedden és Nőtanácsunk őszi-téli tervei Ilyenkor ősszel a nőtanács életében új erővel indul meg a munka, hiszen a házi­asszonyok, édesanyák, de a dolgozó nők mindegyike job­ban ráér, közösségi munkára szívesebben vállalkozik. Az őszi-téli terveket beszél­tük meg Kiss Lajosné elnök és Kiss Ferencné titkár tár­saságában. Egyetlen kérdés hangzott csak el: Milyen ter­vekkel indulnak a téli idő­szakban? — Uj színt jelent munkánk­ban a pedagógiai bizottság megalakítása. Iskolánként 1— 3 nevelőt kértünk fel arra, hogy rajtuk keresztül ered­ményesebb legyen az iskolák szülői munkaközösségében a nőtanács eszmei-politikai irá­nyitó munkája. Szeretnénk a pedagógiai bizottság közremű­ködésével előadássorozatot megvalósítani olyan témák­ról, amelyek közvetlenül ér­deklik a szülőket, amelyek mindenkinek a gyermekével kapcsolatosak. — Az első előadás foglal­kozik a gyermek iskolánkí- vüli idejének felhasználásával, amelyet kutató, tapasztalatot gyűjtő munka előz meg. Ez a bizottság ad segítséget az iskolák karácsonyi ünnepségé­nek megrendezéséhez is. A város minden asszonya, leánya részére a nőtanács he­lyiségében (pártépület) házi­asszonykonferenciát tax’tanak, hogy több legyen a becsülé­se a háziasszonynak, aki munkája révén olcsóbban és jobban élelmezi és ellátja családját. Majd tíz előadásból álló, akadémia-jellegű elő­adássorozat következnék érde­kes témákról. Például: Hátha nem válnak el? ízléses öltöz­ködés, A modern nők jogai stb. Folytatódna a munka csipkeverési tanfolyammal, majd a monori járás asszo­nyaival rendezett találko­zóval. Távolabbi terv: kézi­munka és lakásművészeti ki­állítás, divatbemutató szerve­zése. Minden megmozdulásuknak az a célja, hogy szélesítse és mélyítse az asszonyok tárgyi és politikai tudását, mert a jogegyenlőség alapján csak így állhatják meg helyüket a férfiak mellett. Mezősiné pénteken délelőtt van bor­kiadás. Azok a termelők, akik a betárolt bort az állami pin­cegazdaságnak adják át szer­ződésileg, a beszállított szőlő vagy must cukorfokának meg­felelő szesztartalmú és színű bort kapnak vissza. Azok, akik szerződésen kívül, saját fogyasztás céljára vagy a bor szabad értékesítésére adják át termésüket, átlagminőségű bort kapnak vissza. A hegy­község kikötése a szőlő vagy must beszállításánál csupán az: 16 cukorfokosnál ne le­gyen gyöngébb az átadott termés. A hegyközség tagjai a ren­delkezésre álló tárolóhelyet nagyobbrészt igénybe vették. Aki borát ilyen módon kí­vánja tárolni, mielőbb jelent­kezzen a hegyközség átvevő­helyén, a földművesszövetke­zet felvásárló telepén, a Rá­kóczi utcában. (Malommal szemben). J Jobbra: Csikán László nyug­> 4 díjas, burgonyaszedő Alul: Burgonyahordas a Zetorral (Rácz József rajzai) Több ilyen bódét! Sok bosszúságot okozott már ] a háziasszonyoknak a zöldség- j bolt. Szombaton délutánonként: fájó szívvel adtunk többet: zöldség- és gyümölcsárukért, i mint amennyiért a piacon; megkaphattuk volna. És sok- i szór szebbet! Annál nagyobb az örömünk,: amikpr a Dózsa Tsz árui közt: válogatunk. Szépek és olcsók.: Piroskáposztát egy forintért; kapunk kilónként. S amikor a; piacon két forintért is alig ka- i punk tojást, a szövetkezet zöld- ; séges bódéjában 1,50-ért gyö- \ nyörű friss tojásokat vásárol- ■ ihatunk. Csak győznék tojni a; tsz tyúkjai! Kedves Zöldségbolt! Azt hi-; szem, elég erős versenytársra : fog lelni ebben a kis árusító j bódéban! De ez a kezdeménye- zés ne maradjon egyedülálló. Lássuk a többi tsz-t is! Legyen a kereskedelemben is szocialista verseny, a vásár­lók, a dolgozók megelégedésé­re! Karsayné ,XXXVXX>XXXXXVCvNXVVXXXXXXX\X>>XXX\N>xXXV^' J £ V V £ Eredményes munkát kívá- | ^ nunk a ma összeülő párt- ^ 2 értekezletnek. í 5 í V Y ''.xXXVCXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXx': MÓKUS-HAJSZA A Zrínyi utcában nagy volt az izgalom szombaton dél­után. Ott szalad! Söpörd le! Szaladj, utána!. — hallatszott néhány vadászat izgalmában felhevülf felnőtt ajkáról. Mókust hajszoltak. A sza­badságát féltő kis állat für­gén, minden ügyességét fel­használva menekült üldözői elől. Futott a fal mellett, fel­szaladt a fára, s mikor már majdnem megfogták, nagy lendülettel Toronyi néni há­za tetején keresett menedé­ket. Végigfutott a gerin'cen, s ha tudott volna, biztosan nevetett volna megkönnyeb­bülten az őt kergetőkön. Most már nemcsak a salátás ágy, de a tető is veszélybe ke­Igen gyakori, hogy az utcán járó-kelő ember fültanúja hangos szóváltásnak, majd csörömpölésnek, amibő»! ve­szekedésre következtethetünk. Aztán elül a zaj, de a gyűlö­let izzik tovább, mint hamu alatt a parázs. Telik, múlik az idő, a nem­rég veszekedő asszonyok kö­zül egyik mosni kezd. Erre a szomszéd ablakából kinyúlik egy söprűnyél és a másik ha­ragos felilöki a mosdótál vi­zet. Mi erre a válasz? A ma­radék víz nem az udvarra loccsan, hanem a söprűnyél után be a szobába. Mert vannak olyan állami házak, ahol így élnek a lakok. A másik helyen az egyik bérlő azzal állt bosszút lakó­társán, hogy szennyel megtöl­tött fazekat borított annak fejére, amikor mit sem sejtve az udvaron végigment. Nem tudom, hogy ez a tett meny­nyire szolgálta a további bé­kés egymás mellett élés alap­ját. Olyan is gyakran előfor­dul, amikor tettlegességig^ fo­kozódik a gyűlölet és késsel zavarják egymást a lakók. Számtalan ilyen természetű bírósági ügyet lehetne felso­rolni. Honnan ered mindez? Vannak az állami házakban olyan bérlők, akik azt hiszik, hogy nékik több joguk van, mint a másiknak. Ügy gon­rült. Az üldözők kődarabkái záporoztak az arasznyi cél­pontra. Most létrával közelítették meg, s a hajsza néhány ered­ménytelen próbálkozás után sillerrel zárult. A volt tulaj­donos, M. I. rengeteg izgalom, egy, a mókus fogától vérző seb fájdalmával, s a vadászat eredményességének büszkesé­gével . vitte haza szomorú fogságba az erdő légtorná­szát. Milyen szép lenne, ha a Cifrákért fáin vasárnapi pi­henés közben néhány mókus ügyességében gyönyörködhet­nénk! A lengyelországi Szo- potban láttam ilyet. Szűcs Dezső MEGINT A PETŐFI UTCA! Nem akarok olyan színben fel­tűnni, mint aki a kákán is csomót keres, mégis írnom kell a Petőfi utcai árokkal kapcsolatban. Az árok melletti járdát már ké­szítik. A megmerülés veszélye te­hát lassan elvonul. De még min­dig a lábunkat törhetjük, különö­sen, hogy a gyalogutat elkeske- nyítették. Csak egy kis félrelépés kell hozzá. Én már csak turista- botokkal felszerelve merek a meredély szélén járni, vigyázva, hogy le ne nézzek, mert bele­szédülök. Még a hajam is égnek áll arra a gondolatra, hogy a Petőfi utca lakóinak gyerekei, akik kevésbé félénkek, mint mi, megfontolt felnőttek, hogy fogják egy vigyázatlan lépés folytán nya­kukat szegni? Nem is csodálko­zom, hogy a szülők nem merik az utcára engedni gyermekeiket! Ha már az árkot nem is „búj­tatják”, (fedik vagy betonozzák le), legalább valami korlátfélét kellene odaszerelni. (Arról, hogy ez az árok nyáron milyen büdös, már igazán emlí­tést sem merek tenni!) —K— ÖSSZEFERHETETLENSÉG — 1 092 360 FORINTOT be­vételezett szeptember 30-ig állattenyésztéséből a Dózsa Termelőszövetkezet. Ebből a tej-, tojás- és gyapjúhozam SS1 177 forinttal, a húsra ér­tékesített baromfi, sertés, marha és juh pedig 701 183 forinttal járult hozzá. A nö­vénytermelés hozama azonos időszak alatt 2 309 000 forint volt. dolkoznak, hogy ha a szom- ! széd nem oda lép, ahová ő í szeretné, akkor durvasággal, g a szerinte helyes udvarrészre í tudja irányítaná. í A társadalmi együttélésnek j vannak írott és íratlan szabá-; lyab Ha ezeket megtartanák, j akikor nem fordulna elő ilyen < szégyenletes eset a Török lg- í nác utca 1., az Arany János! utca 3. és 31., a Teleki utca : 12., a Szabadszállási út 4. í szám alatti házaikban és talán : sok más épületben sem. j ■ — Mintegy 350 mázsa minőségi vetcmagot vásároltak j eddig az egyéni termelők A harmadik évnegyedre 193 ■ vagon volt a Terményforgalmi \ Vállalat megadott felvásárlási \ terve. Az előirányzatnak ele-: get tettek, tegnapig mintegy: 195 vagon kenyér- és takar-: mánygabonát vásároltak fel a; vállalat dolgozói. Jelenleg a vetőmag kiosztása folyik az egyéni termelők ré­szére. Erre a célra búzából 750 mázsa, rozsból 380 mázsa fémzárolt, minőségi vetőmagot biztosított a vállalat, melyet a helyi állami gazdaság és a termelőszövetkezetek szállítot­tak. A vetőmag iránt nagy az érdeklődés. jXXVXXXWWXVX'WXXXXXXXXXVVVVVVVVXXVXVVX'V'V'V’x'V' % Szerenádot adni tudni kell. $ Külön mesterség. Eltalálni a % kellő időpontot, a megfelelő ^ hangerősséget, hangszínt. Az- ^ tán szerenádot adni igazán £ csak holdvilágnál lehet. Előt- J te legalább egyszer próbálni £ kell. Lehetőleg a város szé- ^ lén, hogy senki ne hallja. ^ A lányok nem is tudják, ^ mennyi mindennel jár egy- £ egy kedves, szép emléket adó j szerenád. Ök csak gyönyör- i ködnek a kellemes dallam- £ ban, kidobnak egy szál virá- ^ got, vagy felvillantják a | villanyt, és el van intézve. | Hanem a fiúknak ezer gond- f dal-bajjal kell megbirkózniok. | És aztán mi az eredménye? ^ Elmesélem, hogy jártam én f egyszer egy szerenádozás al- % halmával, életem sorsdöntő éj- $ szakáján; elmesélem, hogy % megtudja mindenki, mit je- í lent szerenádozni. % Nagyon szerelmes voltam. í Még nem nyilatkoztam ugyan í Évának — így hívták őt —, ^ de közelgett az idő, amikor -í elmondtam volna neki tit- komat. Előtte azonban egy $ szép, májusi szerenáddal % akartam neki kedveskedni. ^ Össze is hívtam barátaimat, ^ és megbeszéltük a dolgot. Es- /y/ te elmegyünk. Így is lett. % Fél tizenkettő lehetett, ami- kor Éváélc kertjéhez értünk. $ Innen még néhány lépés volt ^ az ablak, de nem mentünk $ be az udvarra, mert kívülről $ is szépen lehetett énekelni. | Felálltunk úgy, ahogy il- £ lik. Én álltam középen, % mint érdekelt, mellettem bal- ■ £ ról-jobbról a két gitáros. Na- ; ^ gyón dobogott a szívem. Tud- tam, hogy sok függ ettől a VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV\XXXXXXXXXXXXXXXXXX> A SZERENÁD szerenádtól, tudtam, hogy ha ez sikerül, akkor nyert ügyem van. Százszor elpróbáltuk már a dalokat, mégis izgultam. Barátaim unszoltak: kezdjük már! Én azonban még vár­tam, nem tudom, miért. Ekkor jelent meg a kerítés mellett Éváik két kutyája, egy nagy, fehér juhászkutya, meg egy kis foxi. Ismertem mind a kettőt, sokat játszot­tam velük már. A foxi reme­kül tudott pacsit adni, a má­sik ötven méterről is vissza­hozta az elhajított követ. Jó ismerősök voltunk, most is barátságosan üdvözöltek. Még örültem is, hogy ennyire sze­retnek. Végre rászántam magam, hogy kezdjük. Az első számunk egy szép altatódal volt. Nagyon szé­pen tudtunk énekelni. Rövid gitárszóló szokta megelőzni az éneket minden előadáson. Most is így történt. A két gitár egyszerre pendült meg, és a néhány ütem előkészí­tette a hanaulatot. A második ütemnél a food vakkantott egyet. Nem sejtet­tem semmi rosszat, még örültem is neki: — No lám, milyen barátsá­gosan fogadja, hogy gazdáját így megtiszteljük. Hanem aztán, mikor bele- kezdtünk az énekbe, akkor ... Akkor nagy baj történt. A foxi is, meg társa is velünk együtt rákezdett a maga nó­tájára. Elszomorító volt. 'XxxxxxxxxxxxxxNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'. í Máig sem tudom, tetszésü- £ két vagy nemtetszésüket nyil-% vánították-e ki, de „kutyául” j ugattak. Sőt, hamisan! A foxi g hárorn hanggal feljebb, mint j a puli, és ketten legalább egy { oktávval feljebb, mint mi. ^ Abba kellett hagyni. Elkezd- f tünk velük barátkozni. Mond- ^ tunk nekik mindent: „gyere £ ide, jó kutyus, helyes ku- í tyus, nem szabad”; látszólag f meg is értették, de amikor í másodszor is belekezdtünk az j éneklésbe, újból együtt voní-f tottak velünk. Most már $ gorombák lettünk. Kér- í gettük őket: $ — Takarodjatok innen! % Hallgattok el rögtön! Csiba $ te! Nem mész: — szórtuk fe- % léjük az összes kutyaátkot. % Nem is volt baj, míg újra el $ nem kezdtük, akkor azonban $ megint segíteni akartak. Nem volt mit tenni, végig $ kellett énekelni a számot gi-% tár és kutyakísérettel. Rémes $ volt! Talán először hangzott $ el a világtörténelemben sze- $ renád foxi- és pulikísérettel. % S ráadásul egymást akar- $ tűk túlkiabálni, illetve túl- $ ugatni. Eredménytelenül. Az % első szám után be kellett fe- $ jezni a szerenádot. A szí- $ vem vérzett a fájdalomtól. $ Minden reményem elveszett. % S ráadásul másnap, amikor % Évával találkoztam, nevetve % mesélte, hogy valami részeg $ alakok az éjjel itt énekeltek $ az ablakuk alatt. Szerencsé- $ re a két kutya elkergette ^ őket. Különben nem tudtak$ volna aludni. í y Mit felelhettem?... Azóta gyűlölöm a kutyákat. $ Tóth Tibor í — SZINDAR ABKIÄLLITÄS nyílik kedden a városi könyv­tárban. Az új és a régi drá­mairodalom legjelesebb alko­tásait a könyvtár nyitvatartá­si ideje alatt bárki megtekint­heti. — 180 HOLD őszi vetéste­rületből tegnap estig mintegy 110 holdon tették földbe a gabpnaféléket a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. Ez az eredmény különösen dícsére­^ tes azért, mert a szövetkezet í; homokos területein a szántás £ meglehetősen nehéz. \ — A TOROKGYÍK, sza­£ inárköhögés és tetanusz el- £ leni védőoltást e hónap I5-én ^ és 16-án délelőtt 10—12 óráig £ kapják meg az 1958. október ^ 1-e és 1959. március 31-e kö- £ zött született gyermekek. Az ^ oltás kötelező. í, — NEGYVEN MÁZSA a ^holdanként; átlagtermés az j állami gazdaságban a nemesí- Jtett, Marionvásárhelyi 5-ös és ^ a Pionir hibridkukoricából, í melynek betakarítása még fu- \ lyík. £ — AZ EGÉSZSÉGÜGY KI­£ VÁLÓ DOLGOZÓJA kitünte­tést adományozta az egészség- ^ ügyi miniszter Karai Judit £ okleveles kórházi ápolónőnek, nagykőrösi lakosnak, az egész­ségügy területén végzett ered- ^ ményes, áldozatkész munká- \ jáért. i, — KIZÁRTA tagjai sorából ^ a Szabadság Terme 1 őszövetk2- £ zet pénteken megtartott köz­gyűlése Apai Lajost,, aki sú­lyosan megsértette a munka- ^ fegyelmet. Megfelelő szigorral £ járt el a közgyűlés Dudás \ László termelőszövetkezeti tag- ^gal szemben is, aki kárt oko­zott a közös gazdaságnak. Tíz ^munkaegység levonásával bün­tették és az okozott kár meg­térítésére kötelezték. \ — BŐVÍTI ÜZEMÉT a Gép­járműjavító Ktsz. A Ceglédi £ úton, a jelenlegi helyén, még j ebben az évben autójavító ^szerviz építését vette tervbe. ! Erre a célra a 300 000 forintos ^ pénzügyi fedezetet a Pest í megyei KISZÖV biztosítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents