Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-09 / 237. szám
1959. OKTÓBER 9. PÉNTEK "'VfCirlap 5 TÉSA A JÖVŐJÉT TERVEZI Szeretem Tésát, ezt az Ipoly völgyében, a határ mentén meghúzódó parányi falut, halmok tetejére és halmok közé épült házait, meg a házaikban lakó embereket. Valahányszor a közelben járok, még ha különben semmi dolgom se lenne benne, ellátogatok Tésára, s ilyenkor majd mindig akad róla valami beszámolni valóm. Sohasem világra szóló szenzáció, nem is keresek én olyasmit sehol. Szürke hétköznapok krónikása szeretnék csak lenni, régen tudom már, leginkább hétköznapokból áll az élet.. Ahogy befutunk a községbe, éppen leszáll • az októberi este, odafenn az égen kígyóinak a csillagok, az utcaszélen meg a villanylámpák. Tésán! És ez már évek óta egészen megszokott, hétköznapi dolog. A párttitkár kezében pléhkannával olajat visz a kultúrházba, festéket higít. és mázol. A régi, egytanter-’ mes iskolából lett kultúrhá- zat, amit a község lakói a maguk erejéből építettek át, amikor pgr esztendeje az iskola kéttermes új otthonába költözött, most csinosítják, tatarozzák. Mert alig hat hete, játékfilmeket is vetítenek benne, mozija is van hát már Tésának. A tanácsházán ezt a mozit is rárajzolják arra a kartondarabra, amelyen szemléltetően bemutatják a falu fejlődését. Valaha-lovaskoesin,-de még inkább csak gyalogszerrel közlekedtek a tésaiak, ha múlhatatlan dolguk akadt a nagyvilágban. Ma meg naponta készer jön, megy az autóbusz és két szivattyús kútból csobog a víz. Alig száz egynéhány házából 31 épült az utolsó 14 esztendőben. két ház pedig éppen most került tető alá. Hétköznapok nagy dolgai ezek. Odabent, a tanácsházán, a végrehajtó bizottság ülésezik, úgyszólván csupa földet túró ember, egyénileg dolgozó parasztok, ahogy mondani szokás. A község távlati terve szerepel a napirenden, s mi lenne egyéb, a közös gazdálkodás a távlati terv. A szövetkezet erősen foglalkoztatja á tésáiakat is. Egyszer már jónéhányán belekóstoltak a közös gazdálkodásba. Most ismét egyre többet gondolnak a termelőszövetkezetre. Van persze, aki hallani sem akar róla, mások, és ezek vannak többségben, akár már holnap belépnének. Más falvakban sincs ez másképpen. De Tésán, ahol legtöbben általában három-négy hold szántónál nem mondhatnak többet a magukénak, éppen a kevés 14 —15 holdas, s köztük még aranykalászos gazda is akad, idegenkedik legkevésbé a szövetkezéstől. Nos, azért még ők sem mondtak igent, eddig csak beszélgettek a dolgokról, a kezdeményezésre nem került még a sor. Csak nagyon komolyan és alaposan tanulmányozzák a szöyet- kezeti kérdést. Jó példa erre, hogy még a tavasszal kapta magát vagy hét-nyolc parasztember, határátlépési engedélyt kért és a községi tanácselnökkel együtt átrándult az Ipoly túlsó partjára, Csehszlovákiába. Egy álló hétig vendégeskedtek termelő- szövetkezeteknél. Megnézték, odaát hogyan megy a közös munka. Most aztán a végrehajtó bizottság a távlati tervről tanácskozik. Hogyan legyen, ha lesz szövetkezet, ha az egész falu közös munkára társul? Az erről szóló javaslat, helyesebben talán tájékoztató jelentés előbb a régi helyzetet mutatja be. S Bödör Béla tanácselnök, mialatt a sűrű, telegépelt nyolcoldalas jelentést ismerteti, régi, 1887-ből való térképet tereget ki az akkori Tésáról. Közel háromnegyed évszázada csakúgy, mint még tizenöt esztendeje is, a falu 787 katasztrális holA régi térképen nézik. dat kitevő határából 524 hold volt az uraságé. Ezt mutatja a térképen, ami pár hete került ejp mindenféle lim-lom közül a padlásról. Akkor régen és egészen a legutóbbi esztendőkig főképpen gabonát termeltek a tésaiak, pedig a föld erre alkalmas legkevésbé. Nem is fizetett jól. De nem is fizethetett többet, hiszen az a néhány maga földjén szántó-vető akkoriban, mialatt az uraság már a maga birtokának földjét rendszeres műtrágyázással is javította, egyetlen gramm műtrágyát sem szórt szét a szántóján. Nem volt pénze pétisóra. Ma viszont, amióta az egész határ a paraszté, műtrágyát is kap a föld, de az 582 holdnyi szántóból még mindig 200 hold a gabona vetésterülete, s a régi hat-hét mázsás átlagos hozam kilenc mázsánál így sem emelkedett többre. Jelentősebben szaporítja a falu bevételét az alig háromnégy éve elkezdett málna- és epertermelés. S most, amióta a termények értékesítése könnyebb lett, kertészkednek is. Még dohányt is termel egyik-másik gazda, szépen fizet az is. A dolgozó parasztság erősen fejlesztette gazdaságát, de külön-külön dolgozva természetesen még távolról sem aknázhat ki minden lehetőséget. S a távlati terv éppen ezt akarja érzékeltetni, amikor felsorolja, miképpen is oszlana meg a termelés a határban és a legóvatosabb számítással mennyi lenne a szövetkezetté lett község bevétele. Legyen ennyi hold a málna, annyi a gabona, amannyi a kukorica és így tovább. De a kihasználatlan, nagy pincék se heverjenek eztán parlagon, gombát kell termeszteni bennük. A méhészet szintén jól jövedelmez. Meg aztán az állattenyésztés... S míg annyi más alakuló szövetkezetnél éppen az állatok elhelyezése a legnagyobb és legköltségesebb gond, Tésán ez csak idővel, az állat- tenyésztés továbbfejlesztése során merülne fel. Három nagy istálló áll ugyanis a községben, egy negyven és egy húsz férőhelyes tehénistálló, a harmadik meg tíz ló befogadására alkalmas. A termények elhelyezésére pedig ott az uraság egykori nagy terménymilyen lesz az új Tésa raktára. Ritka szerencsés község ebből a szempontból Tésa. A távlati terv azután a bevételt számolja ki. Ebből eny- nyi, abból annyi, összesen 3 114 000 forint lenne az évi bevétel. Természetesen ebből a termelési költséget, meg minden egyéb kiadást le kell még számítani. Akkor is maradna tisztán — mondjunk kerek számot — vagy kétmillió, s ha mind a 105 család szövetkezne és valamennyi egyformán dolgozna, egy-egy családra évente körülbelül 18 000 forint jövedelem jutna, amit viszont kévéséinek a tanácstagok. És joggal. Meg is mondják, nem lehet például holdanként csak 25 mázsa átlagos málnatermést számítani. Több terem annál. Meg aztán a dohánytermelés sem szerepel külön a tervben. Ez a termény, az is többet jövedelmez, ezt meg amazt is kell vetni, ültetni... S ha nincs elég traktor a gépállomáson, ott a lókapa, nemcsak a ku- korciát, a málnát is meg lehet azzal kapálni. Az Ipoly vizét meg emitt vagy amott öntözőcsatornába kell szorítani és elvezetni a veteményes táblához... Egyszóval megvitatják pontról-pontra a távlati tervet, amit különben általában helyeselnek, el is fogadnak. Mindez csupa egyszerű, hétköznapi dolog, mégis érdekes. Hogyne lenne az! Egy falu a jövőjét tervezi ... Szokoly Endre Rendelet a legelő- és A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét. A rendelet intézkedik a legelő- és apaállatgazdálkodási feladatok végrehajtásáról, részletesen előírja, hogy a legelő területeket és apaállatokat milyen esetekben veszik át a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti községek a legeltetési bizottságoktól. A mellékletként közölt legelőgazdálkodási Szabályzat kötelezi a legeltetési bizottságokat, illetve termelőszövetkezeteket a kihajtás előtti, a legeltetési idény alatti és a legeltetési idény utáni javítási, karbantartási munkákHíradás Püspökhatvanból Mintha még az októberi napsugarak is vidámabban záporoznák aranyukat erre a kis falura, a Galga völgyében meghúzódó Püspökhatvanra, amely a tavasszal — pontosan március 16-án — elsők között nevezhette magát termelőszövetkezeti községnek. A nyár izgalmas készülődéssel telt el. A kis- és közép- paraszti gazdaságok birtokosai, akik beléptek a szövetkezetbe, igen komolyan készüllek az ősszel kezdődő közös gazdálkodásra. Lelkileg is föl kellett készúlniök erre az új, fejlettebb életformára, hiszen az elavult egyéni gazdálkodás beidegződött annak a húsz magyar, húsz tót és húsz német, összesen tehát hatvan család utódainak leikébe, akiket a váci püspök telepített századokkal ezelőtt erre a vidékre és akik megalapították Püspökhatvant. (A furcsa falunév őrzi a hagyomány szerint a régi telepítés emlékét.) A föld termését a nyáron és a kora ősszel még egyénileg takarították be, de most már , megkezdődött a közös gazdálkodás. Mintha csak most forrtak volna végleg össze, most találtak volna önmagukra az első hatvan telepes család leszármazottai. A régi szövetkezetnek, a Szikrának tavaly még csak harminc család volt a tagja, a tavaszi belépések következtében a taglétszám 290-re emelkedett, ami a község lakosságának kétharmad részét jelenti, az újonnan alakított tsz-be, a Zöldmezőbe lépett a harmadik harmad: 33 család. Az első közösségi megnyilatkozás akkor történt, amikor mind a két szövetkezet tagjai beszállították a közös hombárba a gazdálkodás megkezdéséhez szükséges vetőmagot. Már akkor látszott, hogy a közös ut választása igen komoly megfontolás és elhatározás eredménye. Senkit sem kellett nógatni. Szeptemberben az állataikat vezették be a közös istállókba; a Zöldmezőbe 17 tehenet és 49 lovat, a Szikráéba pedig 42 tehenet és 60 lovat. Október elsején pedig megkezdődött ténylegesen is a közös munka, a szántás és a vetési A Szikra földjén 120 holdat vetettek be eddig őszi árpával és 80-at rozzsal, a Zöldmező birtokán 20 holdat árpával és 10-et rozzsal. Mandur János, a termelőszövetkezeti község tanácstitapaállatgazdálkodásról ra, a legelő területek eddiginél teljesebb kihasználására, megfelelő fásítására, valamint az előírt legeltetési és állategészségügyi szabályok megtartására. kára elégedetten újsáigolja, hogy az egész határban zavartalanul folyik a szántás. Vidáman berregnek a traktorok, porhanyítják a jól termő talajt a búzavetések számára. — Olyan komolyan és olyan őszinte buzgalommal folyik a munka, mintha örökké közösen gazdálkodtak volna a püspökhatvani gazdák — mondja a titkár. A falu belsejében szintén Látni és érezni lehet a fejlődés nekilendülését. A Kossuth Lajos utcában, pontosan Püspökhatvan szivében, megkezdték a kultúrotthon alapozási munkálatait. Széles árkokat ásnak az alapfalak számára. Az őszi verőfényben csillognak a csákányok, az ásók és már kirajzolódott az épület alaprajza. Harminchárom méter hosszú és kilenc méter széles hajléka lesz Püspökhatvanban a kultúrának, benne 250 ülőhelyes nagyterem. Ez a kultúrotthon is a közös munka, a közös erőfeszítés jelképe lesz. A lakosság a közös erdőből ingyen adta hozzá a faanyagot, sőt azt társadalmi munkában ki is termelték, fel is dolgozták és az építés színhelyére szállították. Ezenkívül hetvenötezer darab téglát fuvaroztak be az állomásról és vállalták a szükséges földmunkákat is. Az építkezést házi kezelésben végzi a község, így aztán mindössze 523 ezer forint készpénzbe kerül az egymillió forintnál is többet érő épület. A község ivóvízellátása eddig megoldhatatlannak látszott. A kutak vize ugyanis nem kifogástalan, az elég mély völgyben fekvő község talajában könnyen fertőződik. Artézi kiít oldhatja csak meg véglegesen a problémát. Ehhez azonban annyi pénz kellene, amennyivel a községfejlesztési alap eddig nem rendelkezett. A helyzetet most gyökeresen megváltoztatja az, hogy Püspökhatvan szövetkezeti község lett. Mivel pedig a most induló nagyüzemi gazdálkodás megsokszorozza a földek hozamát, az artézi kút ára is sokkal könnyebben kitelik belőle. — Jövőre az is meglesz — fogadkoznak a tsz-tagok. Minden bizonnyal nem alaptalanul: m. 1. Óvjuk a gyermeket! Néha a kis számok is nagynak hatnak. Ilyen meghökkentő seám az a 68-as is, amely az Állami Biztosító egyik jelentéséből ugrik szemünk elé. Ez a jelentés rövid tőmondatokba szorítva arról számol be. hogy Pest megye területén két hónap alatt 68 gyermeket ért baleset, akik a tanulóbaleset- biztcsító keretén belül biztosítva voltak. Sajnos, a névsort olvasva nemcsak balesetekre, de halálesetekre is bukkanunk. A következő pillanatban aztán arra is rájön az ember, hogy ez a szám távolról sem teljes. Hiszen ebben csak a 6— 14 éves korosztály szerepel. De hol maradnak a kisebbek, s azok, akik nincsenek biztosítva? Nem nehéz eldönteni: legtöbb esetben a szülő vagy az a felnőtt a felelős, aki magára hagyja, nem oktatja ki kellőképpen a várható veszélyekre a gyermeket. Nem halt volna meg a kilencéves Menyhárt István Makádon, ha óvták volna, hogy ne menjen a megáradt Dunára, amelynek áldozata lett. S meghalt Szentendrén a tizenkétéves Augent Klára is, aki szintén felügyelet nélkül fürdött. Ha Nagyváradi Zsuzsikát Nagytarcsán megtanították volna arra, hogy mielőtt kiszalad az úttestre, nézzen körül jobbra-balra, ha egy pár esetben kézenfogva átvezették volna, nem lelte volna halálát egy gépkocsi kerekei alatt. Szerencsére a legtöbb baleset nem ilyen végzetes kimenetelű. Karlik Pál Örkényben csak a karját törte kerékpározás közben, s így tovább a többiek, akiknek nevét nem soroljuk feL Sok szülő kétségbeesetten mondja az ilyen érvekre: hiába tiltom meg, hiába ígérek nagy verést, mégis olyat tesz a gyerek, amit nem szabad. Tiltással s veréssel egyedül nem sokra megyünk. De ha türelmesen kézenfogom a gyermeket, leülök vele, megbeszélem, milyen végzetes következménye lehet a megáradt víznek, a tűznek, s az úttesten való játszásnak, az feltétlenül eredményes már az öt-hatéves gyermeknél is. Tanításunk így egyezik a pedagógusok oktatásával, akik kitartóan nevelik a gyermeket, felvilágosítják a csíny várható következményeire. S ez a kétoldalú tanítás feltétlenül eredményes. K. M. Televíiiós programcsere Moszkva és a nyugati adók között? Londonban annak a reménynek adtak kifejezést, hogy lehetséges lesz televíziós programcserét létrehozni a Szovjetunió és a nyugat-európai televíziók között. A csere technikai lebonyolítása 1960-ban esedékes, amikor a Moszkva— Varsó televíziós kapcsolat létrejön. Helytállnak a túrái nők A túrái Galgamenti Tsz tagjainak csaknem a fele asszony és leány. A szövetkezet 25 tagú KlSZ-szervezeté- ben 16 fiatal lány is tevékenykedik. A tsz vezetősége nagyon elégedett a lányok munkájával, mert azok a legnehezebb feladatoknál is megállják a helyüket. Leginkább a kertészetben és a szőlészetben dolgoznak a szövetkezet asszony- és leánytagjai. Az iroda adatai szerint átlagosan 20 —20 munkaegységet teljesítenek havonta, ami nagyon szép eredmény. A szövetkezet tagjai elért munkaegységeikre havonta rendszeresen kapnak előleget. Mind a nők, mind a férfiak megtalálják számításukat. Mai Fehérgyarmaton sorsolják a lottót A lottó 4L játékheti nyerőszámainak húzását ma délelőtt 10 órai kezdettel Fehérgyarmaton, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban rendezik meg: — Nézd csak Süni, tornáznak Hazafelé almaszedés után
