Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

1959. OKTÓBER (1 KEDD

"”i"TCirlap

3

A traktorosképzésről

és az őszi munkák meggyorsításáról

tárgyalt tegnap a gépállomások Pest megyei igazgatósága

A gépállomások megyei igazgatósága tegnap délelőtt értekezletre hívta össze a megye gépállomásainak igazgatóit. Részt vett a tanácskozáson Dajka Balázsba megyei tanács v b-elnökhelyettese. Szabó Elemér, a mezőgazdasági osztály vezetője és Hargitai András, a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei bizottságának munkatársa. Az értekezlet napirendjén az új traktorosok képzése, valamint az őszi munkák állásának megbeszélése szerepelt. Mindkét napirend előadója, Sándor Ferenc, a gépállomások megyei igazgatója volt, aki először a traktoroské^zéssel kapcsolatos teendőket ismertette.

Sándor elvtárs elmondotta, hogy

megyénk területéről a november 1-én kezdődő és négy hónapig tartó traktoros tanfolyamra 274 főt kell biztosítani,

s ezek közül 195 főt a szabad- szállási, 79 tőt pedig a pápai szakiskolák képeznek ki. A traktoros utánpótlás ilyen nagyarányú biztosítását az az örvendetes tény tette szükségessé, hogy megyénk egyénileg dolgozó parasztsága mind nagyobb számban lép a közös gazdálkodás útjára és ennek következtében a megye nagyobb mértékben kap új erő- és munkagépeket, amelyekhez alapfokon ily módon kívánjuk a traktorosokat kiképezni.

Tekintettel a feladat nagy jelentőségére. a tanácskozás ezúton is felhívja a régi és új termelőszövetkezetek figyelmét arra, hogy az illetékes gépállomásokon keresztül minél több fiatalt küldjenek a meginduló iskolákra.

A traktorospályát választó fiataloknak a területileg illetékes gépállomások igazgatóinál kell jelentkezniük, akik

a tanfolyam ideje alatt tel- • jes ellátást, védőöltözetet és — szociális körülményeiktől függően — 300-tól 900 forintig terjedő havi fizetést kapnak.

A tanfolyam után az új traktorosokat nyomban munkába állítják, ahol ettől kezdve a szokásos teljesítménybérezésben részesülnek.

Ezután a tanácskozás az őszi munkákkal kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Ennek során megállapította:

a vetőszántás és a vetés munkájában mcgyeszerte nagy a lemaradás.

Különösen áll ez a megállapítás a Vámosmikolai Gépállomásra, amely a talajelőké- ssdtésben és a vetésben tervét eddig mindössze 1,1 százalékra teljesítette. Utána a Kiskun lacházi Gépállomás

következik 8.6, majd a Gödöllői Gépállomás 10,6 százalékos teljesítményével.

Általános tapasztalat, hogy a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben van egy „ej, ráérünk arra még” hangulat, holott október ezen időszakában már teljes erővel azon kell lenni; hogy az őszi kalászosok — elsősorban az árpa és a rozs — a főidbe kerüljenek, de múlhatatlanul itt az ideje a búza vetésének is.

Számos helyen a kukoricaszár betakarításának lassúsága késlelteti a talajmunka és a vetés megkezdését.

Az ilyen tsz-ekben az összes kézierő munkába állításával,

a gépállomások gépeivel kell elősegíteni; hogy a kukorica után vetésre kerülő búza is legkésőbb október 20-ig a földbe kerüljön, mert máskülönben jövőre terméskieséssel lehet számolni.

Az őszi munkák meggyorsítása érdekében a tanácskozás szükségesnek tartja, hogy

gépállomásaink az elkövetkezendő időben erőgépeik zömét két műszakban üzemeltessék, ugyanakkor a tsz-ek a gépekhez kora reggeltől késő estig elegendő kiszolgáló munkaerőt biztosítsanak,

mert a gépek csak így tudják a maximális teljesítményt nyújtani.

Több mozit átalakítanak, korszerűsítenek a megyében

A Pest megyei Moziüzemi Vállalat a mozik államosításakor tudvalevőleg nagyon sok korszerűtlen moziépületet vett át a megye területén és kénytelen még ma is üzemben tartani. Némelyik mozi a biztonsági előírásoknak sem felel meg, sok pedig nemcsak a biztonsági szabályok miatt, de az épület állagának természetes elhasználódása következtében is nagyobb tatarozásra, átalakításra szorul. A vállalat pénzügyi keretéhez mérten az államosítás óta eltelt évek folyamán fokozatosan igyekszik elvégezni ezeket a szükséges átalakításokat, karbantartási és tataro- zási munkálatokat, ennek ellenére is

kénytelen volt az idén beszüntetni az előadást tör- teli mozijában.

amelynek erősen megrongálódott épületét a hatóságok életveszélyesnek nyilvánították.

Törteién becsukott tehát a mozi, épületének rendbehozataláig azonban a községi kul- túrházban keskeny filmvetítő géppel előadásokat tartanak. A vállalat az épület átalakításával a Nagykőrösi Lakás- karbantartó Ktsz-t bízta meg, amely a tervet is elkészítette, de a munkát egyelőre nem kezdheti meg. A Beruházási Bank ugyanis megállapította, hogy az elvégzendő munka olyan nagyarányú, amelynek tervéért a felelősséget csak építészmérnök . vállalhatja, most tehát az egyik tervező- intézet kapott megbízást a tervezésre és a ktsz a munkát csak akkor kezdheti meg, ha a terv elkészül. Éppen

ezért az idén már aligha nyílik meg újból a törteii mozi.

Viszont Érden, ahol tavasz- szal a Vörös Csillag Mozit ugyancsak életveszélyes volta miatt be kellett zárni,

november X-re a szakvélemények alapján elvégzett átépítési munkálatok befejeződnek és újból megkezdik az előadásokat.

Gödöllőn és Vecsésen a mozit szélesvásznúra alakítják át. . Minden valószínűség szerint mindkét helyen még ez- idén befejeződnek az átépítési munkálatok. Ugyancsak

még ebben az évben elkészül a ráckevei és szigetmonostori mozik átalakítása is.

Mindkét helyen átépítik az előcsarnokot, a gépházat és részben a nézőteret, amelynek fűtését és szellőztetését is megjavítják. Szigetmonostoron a mozi átépítésének ideje alatt a kultúrházban folynak az előadások, de a napokban a kultúrház vezetősége felszólította a Moziüzemi Vállalatot, szüntesse be az előadásokat, mert a kultúr- háznak most már szüksége van az előadóteremre. Egyelőre arról tárgyalnak, az építkezés hátralevő rövid idejére hogyan oldják meg a mozielőadások kérdését Sziget- szentmiklóson.

A Mozii*emi Vállalat jövő évi építkezési tervében az ócsai új mozi felépítése szerepel első helyen. Ezenkívül Sződlig'eten, Nógrádverőcén, Felsőgödön és Dabason kerül sor a gépház, az előcsarnok és részben a nézőtér átépítésére.

Sz. E.

TÖRTÉNELMI JELADÁS

tóttá a dörzsgyújtón. Elég

rrlZENÖT esztendővel ezJ. előtt történt. 1944. október 6-án este levegőbe röpült a fasiszta Magyarország egyik leghirhediebb miniszterelnökének, Gömbös Gyuláinak fehér márványba faragott szobra az Erzsébet-híd budai hídfőjénél. A kommunista párt egyik akciógárdája hajtotta végre a szobor felrobbantását, mely zavart és félelmet váltott ki a fasiszták soraiban.

A szobor felrobbamtását október 5 -én estére tervezték, de az erős hold fény miatt az akciót el kellett halasztani. Nagy óvatosságra volt szükség, mert pár nappal a szobor felrobbantása előtt egy ismeretlen ember — aki nyilván kommunista volt — kátránnyal leöntötte a szobrot, ezért előfordulhatott, hogy a szobor környékét figyelik.

A szobor felrobbantását az illegális akciócsoport egyik tagja, „Marót" hajtotta végre. A robbanóanyagot egy akasztófaszerű léctákolmánnyal szerelték fel a szobortalapzatra. Az akció zavartalanul indulhatott. A csoport egyik tagja, miután végignézte a környéket, jelentette Maróinak és társának, hogy a környék tiszta. Utána átment a Petőfi- szobor mellé a pesti oldalra, onnét kísérte figyelemmel a további eseményeket. A szobortól balra levő pádon helyezkedett el Marót, de a gyors végrehajtást akadályozta, hogy nem messze ettől a padlói, egy másik pádon szerelmespár üldögélt és hosszú ideig nem távoztak onnét.

F

ÉGÜL a szerelmespár megunta a dolgot és szerencsére egyetlen irányból sem közeledett a szobor felé villamcs. Alkalmas volt minden körülmény arra, hogy szándékát Marót végrehajtsa. Az akció egyik irányítója és szervezője így emlékezik visz- sza ezekre a nercekre:

— Most már eljött a perc, s azután minden úgyszólván pillanatok alatt játszódott le. Marót jobb kezébe vette a gyújtózsinór végét, bal kezébe a gyufaskatulyát és várt a jelre. A megbeszélt jel kis nyelvcsettintés volt, melyet Ostornak kellett leadnia a járdáról, ha a villamosjáratban és a járókelők közlekedésében az akció végrehajtására a legkedvezőbb pillanatot megtalálja. A jel nem váratott magára. Pár perc múlva Marót hallotta is a halk nyelvezett intést, a gyufaskatulyát gyorsan végigrávvolt egy ramtas is. Kis sistergés __ Mielőtt még a lőp

or jellegzetes lángcsíkja ki- lövelt volna, ráhúzta a zsinór végére az erre a célra előre elkészített.. aluminium tokot, amely a lángot felfogta és eltakarta a külvilág előtt. A begyújtott csomagot Marót gyorsan ráakasztotta az akasztója végén levő vaskampóra. Pár ugrás. Kicsit még imbolygóit a nehéz csomag a hosszú léctákolmány végén, de sikerült mégis minden nehézség nélkül felhelyezni a szobortalapzatra és a szobor két lába között betuszkolni a falig — ahogyan az utasítás szólt.

— Mindez a kitervezett gyorsasággal ment. Fél percet szántunk a begyújtásra és a felhelyezésre. Sikerült ezalatt elintézni mindezt és Maróinak még két egész perce maradt az eltávozásra.

Marót a park fái között gyorsan hátrasietett, szaladt egészen a híd lábáig, a feljáró lépcsőjén már csak sietett a hídon viszont már rendesen sétált. Éppúgy sétált, mint a többi járókelő polgár. Ezzel ki i* menekült a veszélyes zónáTanulnak a Csepel Autógyár munkásai

tót. Az egyik — Revóczi György — tizennyolc éves fiatalember.

— Mi az oka annak, hogy csak most tanul szakmát, hiszen ipari tanuló is lehetett volna? — kérdem tőle.

Egy pillanatig habozik, mielőtt válaszol:

— Egy évig voltam is ipari tanuló, de abbahagytam. Keveselltem az ösztöndíjat, keresni akartam. Idejöttem segédmunkásnak, s néhány hét múlva betanított esztergályos lettem. Ennek már három éve. S három év alatt rájöttem, hogy rosszul gondolkoztam. Az

igaz, hogy betanított munkásként elég jói keresek, jóval többet, mint az ösztöndíjam volt. De az is igaz, hogy szakképzettség nélkül többre nem vihe- tem.

— Szóval, az anyagiak miatt?

— Nemcsak azért — feleli tiltakozva. — Két évem van hátra a katonai szolgálatig. Gondoltam, addigra éppen szakmunkás lehetek. Aztán, ha leszolgáltam az időmet, beiratkozom az esti technikumba. Csak többet ér az olyan ember, aki többet tud..* Faragó János, az idősebb korosztályt képviseli a tanfolyamon. Neki ugyan van szakmája — malomipari szakember volt —, de már 10 éve itt dolgozik a motorgyárban* marós beállítóként. Amikor megindult a tanfolyam, ő is jelentkezett.

— Úgy gondoltam, miért ne legyen meg a szakvizsgám abból, amit 10 éve csinálok? Nem mondom, gyakorlatilag elboldogultam én eddig is. De az elméleti oktatás nekem is sok újat adott. Megismertem az anyag szerkezetét, a fémek tulajdonságait, szóval,

amiről eddig a gyakorlatban tudtam, hogy így van, annak most megtanulom a miértjét is.

Az pedig sosem árt — mondja meggyőződéssel;

Drégely Andor búcsúzáskor utánam szól:

— Ez csak egy tanfolyam* De ezenkívül sokan járnak esti iskolába, vagy politikai oktatásra. Manapság szinte minden második-harmadik" ember tanul.

Nyíri Éva

5

Az utolsó simításokat végzik a vasbeton tárolók tetején

ból. A híd derekán már úgy ^ tűnt fel neki, hogy a kelleté- ^ nél hosszabb idő is telt már el. § Ezért lassított: közelről akarta ^ az eseményeket figyelni. $

Pár pillanat múlva, alig\ hogy elérte a híd közepét:% nagy villanás, majd óriási dör- \ renés. Remekül sikerült... ^

j MÁRVÁNYSZOBOR ősz- § /!■ szetörve a földön feküdt. ^ A fasiszták dühe nem ismert ^ határt. Még azon az éjszakán § nagyszámú detektívet mozgó-§ sítottak a tettesek megtaláld sóra. Ugyanakkor nagyösszegű^ vérdíjat is kitűztek az esetle ges nyomravezetőknek. ^

A szobor felrobbantása jel ^ volt Magyarország becsülete-§ sen gondolkozó emberei szá-§ mára. Jel volt, hogy él a kom-| munista párt és szembeszegüli a mindinkább elhatalmasodó § fasiszta-nyilas áradattal, harc- \ ra hívja mindazokat, akik azt§ akarják, hogy az ország meg- ^ szabadulhasson a fasiszta igá-% tói. ^

A Mafót-csoportnak a Göm- ^ bös-szóbor felrobbantása volt § első nagyobbszabású akciója. ^ Ezután még sok-sok emlékezz- ^ tes akció ‘következett. A tizen- i ötödik évfordulón büszkeség- % gél emlékezünk vissza azokra, $ akiknek volt erejük és bátor- $ ságuk a fasizmus legsötétebb ^ hónapjaiban is harcolni a nép ^ felszabadulásáért. \

Az oldalfalakon akad még javítanivaló

m -*

Szerelik már a belső csapokat is.

(Foto: Gábor)

Négyen ülünk az asztal körül: Kopácsi elvtárs, a motorgyár vezetője, Bruszt Dávid párttitkár, Drégely Andor kutatómérnök és az újságíró. A tanulásról folyik a szó, pontosabban arról, hogy soha annyira nem volt igaz az a mondás: „aki nem tanul, az lemarad”, mint ma. Hiszen a mi korunk mindennap hoz valami újat, nagyszerűt, amit néni ismerünk. Még néhány perc és kiderül, hogy nem is kell agitálnunk egymást, hiszen mind a négyen tanulunk.

Kopácsi elvtárs munkája mellett végezte el a műszaki egyetemet, s most is több tucatnyi bel- és külföldi szak- folyóiratot olvas rendszeresen. Bruszt Dávid júniusban vizsgázott a kétéves művezetőtanfolyamon, most pedig az esti technikumba jár. Drégely Andor

nemcsak tanul, hanem tanít is: a motorgyári egyéves szakmásító tanfolyamon a forgácsolás elméleti és gyakorlati tudnivalóira oktatja a hallgatókat.

Utolsónak nekem szegezik a kérdést: mit tanulok? Ami- Jj kor megmondom, hogy filo-! zófiát, jóváhagyólag nyugtáz- i zák. :

Aztán a munkásokra tere- ! lődik a szó. A Csepel Autó- i gyár mindössze tízéves, s dől- ! gozói között elég sok a szak- j képzettség nélküli, betanított! munkás. Ezzel eddig nem is I volt különösebb baj. Most i azonban

az iparban végbemenő gyors ütemű fejlődés ; mind magasabb követelményeket támaszt a munkásokkal szemben. Mélyebb, alaposabb szaktudást, magasabb műszaki képzettséget követel.

A motorgyár vezetői mindezt világosan látják. De azt is tudják, hagy felülről jövő intézkedéssel egycsapásrá lehetetlen megoldani a szakmunkás- képzés problémáját. Nem is várnak erre: amit lehet, megoldják saját erejükből.

Ezt bizonyítja a júniusban véget ért művezető-tanfolyam is, amelynek 26 hallgatója két év alatt sajátította él a négyéves technikum műszaki anyagát, kiegészítve egy-két speciális gyakorlati tantárg'y- gyal. És ezt bizonyítja a betanított munkások számára indított egyéves szakmásító tanfolyam, amelyen esztergályos, marós, köszörűs és motorszerelő szakmát tanulhatnak a munkások.

Az érdeklődésre jellemző, hogy 132 hallgatója van. Előadói kivétel nélkül a motorgyár mérnökei, technikusai közül kerülnek ki

Megkerestünk két hallga22 000 HEKTOLITER

Mint már arról hírt adtunk lapunkban, nagyszabású építkezés folyik a Pest—Szolnok megyei Pincegazdaság nyársapáti üzemében. Ez év tavaszán kezdtek hozzá a hu- szonkétezer hektoliteres korszerű bortárolók építéséhez, A tárolók vasbetonból készüknek, belsejüket üveglapokkal rakják ki, A mintegy hatmillió forintos építkezést előreláthatóan még ebben az évben befejezik.