Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

2 KíWCirlap 1959. OKTÓBER 4. VASÁRNAP Acél - közvetlenül vasércből Ukrán tudósok megszer­kesztették a világ első olyan kohászati berendezését, amely közvetlenül vasércből, a ko­hókat és a martinkemencéket kikapcsolva á lit elő acélt. A berendezést földgáz és oxi­gén keverékével működtetik. Ha összefogunk, az emberiség fiadalt arat a béke ellenségeinek kis csoportja felett Október 2-án, a béke világ­napján száz és százezrek em­lékeztek meg országunkban is Anna Ahmatova: A BÉKE DALA Csak ringj a rezgő éteren. mint békegalamb, kelj ma szárnyra: át tengereken, át hegyen, csak szállj, szállj, kis dal, a világba! Zengd tűiébe, ki rádfigyel, hogy mit annyian várnak, hívnak, közel már az idő, közel! Néped azért küzd, hogy kivívja! Nem szállsz magad: veled lebeg sok más galamb is: könnyű szárnyak. Távol küszöbök intenek, új barátok szemei várnak. Szállj fojtó gyári füst felett a bíborló, alkonyi égre, keresd a négernegyeűet, s szállj le a Gangesz kék vizére! Szabó Magda fordítása Nem hagyhatjuk többé! Meg le se ülepedett a szov­jet rakéta becsapódásától a hold pora. amikor Amerika földjére lépett Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió miniszter- elnöke. A fogadtatásáról szóló első jelentésekre lélegzetét visszafojtva figyel a föld népe. Ugyan mi is történik a két vezető között? A kézszo­rítástól, első mondatoktól a két hét utáni búcsú pillana­táig a szavakból és a megnyi­latkozásokból mit olvasott ki a legsajátabb sorsára vonat­kozólag az újságolvasó, a rá­dióhallgató, a mozi- és a te­levízió nézője? Mi lesz ve­lem, veled, vele és mindnyá­junkkal, akik ezen a sárte­kén élünk, és érdekeltek va­gyunk a földön történő ese­ményekben? Ki tudná megszámolni, vagy egyáltalán felmérni azoknak a millióknak a szá­mát, akik — egy-egy hírt, párbeszédet, nyilatkozatot, mosolyt és kézfogást figyeltek és mérlegeltek, mert — érez­ték, hogy felforrósodik ben­nük a vér, mivel „itt a pilla­nat", amikor az amerikai ál­lamférfiak és a szovjet ven­dégek kimondják: „Nem kell háború! Mindent az életért!’’. A szovjet leszerelési javas­lat a munkájukból élők sok száz milliójának azt a kíván­ságát fejezte ki, amire a föld népe állandóan gondol és vá­gyakozik. A föld népe, s nem azok a kevesek, akik az öl­döklés és pusztítás eszközei egyre fejlettebb gyártásának és üzletelésének haszonélvezői és ezért akarnak féket és bék­lyót rakni az egyetemes bé­keerőfeszítésre. Kevesen van­nak, de erejük, hatásuk még számottevő. A szovjet békejavaslat a népek és nemzetek életprog­ramja. A hétéves terv pedig egy harag-, indulat-, lő- és nukleárisíegyver-mentes harc stratégiája egy földrésznyi or­szág népének egyre magasabb, kulturáltabb szintekre emelé­séért. Akár a mi pártunk té­zisei, amelyek az elkövetke­zendő évekre felrajzolják egy kicsiny nép okosan, céltuda­tosan felhasznált, egybefogott erejét boldogulására, testvér­államaink kölcsönös segítségé­vel. Úgy mondják: a fejlődést mutató görbe felfelé ível. Mi a szocialista világrendszerbe tartozó népekkel, de a földke­rekség minden színű, fajú né­pével és nemzetségével közö­sen választjuk a felfelé ívelő út minden nehézségét, mert az alkotásra, s nem rombolásra vezet. Ezt nemcsak szavak­ban valljuk, hanem tetteinkkel is erősítjük. Mi lenne akkor, ha a hábo­rús készülődésre elfecsérlődő minden szellemi és anyagi erőt az egymás segítés szolgálatába vonnánk be? A képzelet is bot­ladozik még, ha az általános jólét beköszöntésére gondol. Az ember az életbe, az élet­re született, s nem a pusztu­lásra, a pusztításra. Ezt ma­gyarázta Hruscsov elvtárs az amerikai népnek, de a föld­kerekség minden emberének. A törtene'mi tények mögött emberek millióinak cselekede­te van. Tehát, amikor történik valami, az emberi alkotó ész és kéz akaratából, erőfeszítésé­ből történik minden. A hadi­készülődés is. a leszerelés is. Nem hagyhatjuk többé, hogy velünk történjék meg a tör­ténelem — nélkülünk. Ne hall­gassunk hát! Szóljunk akkor is, ha nem kérdeznek! Szól­junk, amíg torkunk' bírja hanggal! Szóljunk olyan cse­lekvő bátorsággal, mint Nyiki­ta Hruscsov és népe: a szovjet emberek. A békéért emeljünk szót, magunkért, az életért, amely­re minden megszületettnek egyformán joga van Európá­ban, Ázsiában, Amerikában — bolygónk minden zugában. Déry Károly a békemozgalom tízéves múlt­járól. Megemlékezni és hitet tenni jöttek össze Erdőkertes, a váci járás e legfiatalabb köz­ségének lakói is ezen a na­pon. — Örömmel jöttem újra önök közé — kezdte beszédét Kasos Mihály, a Hazafias Népfront Pest megyei elnök­ségének tagja —, hiszen né­hány héttel ezelőtt is jártam erre. amikor legújabb büszke­ségüket, e nagyszerű kultúr- házat avatták. A kultúrház. amelyet most a feszülten figyelő hallga­tóság tölt meg, magtár volt azelőtt; elhagyatott, pusztulásra ítélt épület. Pénz. mégpedig sok pénz kel­lett volna ahhoz, ho.gy kultúr- házzá alakítsák. Ekkor a köz­ség vezetői a lakossághoz for­dultak. És az erdőkertesiek apraja-nagyja összefogott. Ki forintjaival, ki két keze mun­kájával állt a felhívás mellé. Az összefogás gyümölcseként született meg ez az ízléses kultúrterem, amely azóta a falu művelődésének felleg­várává vált. Az előadó a béke világmoz­galom tízéves történetének is­mertetése végén Hruscsov elv­társ amerikai útjáról, a szov­jet kormány általános leszere­lési javaslatáról beszélt: — Eddig soha nem látott lehetősé­gek nyílnának meg a né­pek életszínvonalának ug­rásszerű emelésére, ha hasznos célokra lehetne fordítani azokat az össze­geket, amelyeket az álla­mok most fegyverkezésre költenek. A hallgatóság soraiban sut­togás támadt: — Ej, ha megérnénk ;.. Vá­rosok lennének még a közsé­gek is ..; Ha csak rajtunk múlna... Az előadó, mintha felfogta volna az elröppenő sóhajt, így folytatta beszédét: — Igen. rajtunk is, az erdő- kertesieken is múlik, hogy ez a nagyszerű lehetőség, az egyetemes és általános lesze­relés, amelyet ’ a béke hívei szerte a világon óhajtanak, beteljesedjék. — Hiszen áz emberiség em­berekből, milliónyi kis közös­ségből tevődik össze. S ha ez a sok kis közösség, mint pél­dául az önöké is, állhatatosan küzd a kultúra, a felvilágosí­tás eszközeivel, a testvéri ösz- szefogással a békéért, akkor az emberiség akarata dia­dalt arat a béke ellensé­geinek kis csoportja felett. Az előadás végén, a film­vetítés előtti szünetben újra és újra idézték, ismételték az általános és teljes leszerelés programjának pontjait. Fél­tőén és bizakodóan ölelték kö­rül ezt a csodálatos progra­mot; aggastyánok és serdülő fiatalok ízlelték újra, ki tudja hányadszor már, minden so­rát, gondolatát. Az egyik csoportból egy idős, az évek súlyától meg­görnyedt hátú nénike mon- | dotta: j — Hetvenöt évet kínlódtam [ végig és mégis remegek az i életért, hogy megérjem a vilóg- ‘ békét. is Orsaúffos Honclórfwkapiiányság h ii :•/ont ón ffo A Belügyminisztérium Or­szágos Rendőrfőkapitánysága felhívja az ország lakosságá­nak figyelmét, hogy az 1959-es évben lejárt személyi igazol­ványok november 30-án érvé­nyüket vesztik. Azok az ál­lampolgárok, akik lejárt sze­mélyi igazolványukat ez ideig nem cserélték ki, haladékta­lanul jelentkezzenek a lakó­helyük szerinti rendőrfőkapi­tányságon. Akiknek állandó lakóhelyüktől 100 kilométeren túl van a munkahelyük és ott bejelentett ideiglenes lakásuk van. az ideiglenes lakóhely szerinti rendőrkapitányságon is jelentkezhetnek személyi igazolványuk kicserélése vé­gett. Budapesten csak azok­nak az Ideiglenes lakosoknak cserélik ki a személyi igazol­ványát, akiket e célból mun­kahelyükön már előjegyzésbe vettek. Azok a személyek, akik no­vember 30. után jelentkeznek lejárt személyi igazolványuk kicserélése végett, az 1 1954. BM. számú rendelet 40. pa­ragrafus 2. bekezdése alapján szabálysértést követnek el. mai nap 1959. október 4, vasárnap, Ferenc napja. A nap kél 5r45, nyugszik 17.30 órakor. A hold kél 7.55, nyug­szik 18.36 órakor. Várható időjárás vasár­nap estig: kevés felhő, eső nélkül. Gyenge légáramlás. Reggel több helyen köd. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap: 19—22 fok között. — ÜNNEPI VERSENY­MŰSZAKOT indítottak a váci üzemek a városi párt- bizottság vezetőségválasztó taggyűlésének tiszteletére. Több üzemben máris úgy döntöttek, hogy a verseny­műszakot a vezetőségválasz­tás után folytatják, egészen a november 30-án megkez­dődő pártkongresszusig. — A MAGYAR KÖZ­LÖNY közli a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány rendeletét az aspiráns­képzésről, a tudományos fo­kozatokról, valamint a kor­mány határozatát a tudo­mányos fokozatok és az egyetemi doktori cím vi­szonyáról, továbbá az Elnö­ki Tanács törvényerejű ren­deletét a földművelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó egyetemeken folyó aspiránsképzésröl. — HÉTFŐN ESTE új produkcióval érkezik me­gyénkbe a Déryné Színház társulata. Jókai: Lőcsei fe­hér asszony c. színmüvét ad­ják elő Albertirsán. — KÍNA IRODALMA és zenéje címmel október 6-án műsoros estet rendeznek a Könyvklubban. — MA NYÍLIK Budapes­ten a..nemzetközi gépipari tudományos és műszaki filmfesztivál, amely október 17-ig tart. A televízió mai műsora: 10.00: ifjúsági jilmmatiné. 1. Kis hajú (szovjet rajzfilm), 2. A kis detektívek (szovjet játék­film). 14.45: A Ferencváros— Offenbach Kickérs labdarúgó- mérkőzés közvetítése a Nép­stadionból. 19.00: Vasárnap este Győrött. 1. Séta a városban. 2. Közvetítés a Győri Kisfaludi Színházból. — HAT ÉS FÉL VAGON hízott sertést juttatott idáig ebben az évben a fogyasz­tóknak a Nagykőrösi Állami Gazdaság és az év végéig még további három és fél vagonnyit ad át a kereske­delemnek. — MA ESTE a rádió tánc­zenekarának kisegyüttese játszik a Ceglédi Földmű­vesszövetkezet helyiségében. A járási kultúrházban ugyanakkor táncestet ren­deznek. — 90 EZER forintos álla­mi hozzájárulással meg­emelik a tököli nyári-gátat. A munkálatokat már meg­kezdték. — HAT DARAB új típu­sú félautomata selyemszövő gépet készítettek a Váci Könnyűipari Öntöde és Al­katrészgyárban. A gépeket a hazai selyemszövő ipar használja majd. — A PESTVIDÉKI GÉP­GYÁR dolgozói másodikén röpgyűléseken emlékeztek meg a Béke-Világtanács megalakulásának tizedik év­fordulójáról. A gyári dol­gozók táviratban további eredményes munkát kíván­tak a tanácsnak. — BEFEJEZTÉK a kuko­ricatörést a ceglédi Kos­suth Tsz-ben. A jövő héten a szürettel folytatják az őszi munkák sorát. — MINTEGY HATMIL­LIÓ forintos költséggel bő­vítik a Fest—Szolnok me­gyei Pincegazdaság nyárs­apáti üzemét. Éz az üzem eddig IX ezer hektoliter bor befogadására volt alkalmas, a most épülő új tároló S3 ezer hektoliter bort fo­gadhat he. Újabb hajójáratokat szüntet meg a MAHART A MjAHAfl^ értesíts,;. az.. utazó közönséget, hogy a személyhajó- j áratok őszi menetrendje az aláb­biak szerint változik:­Október hó 5-től a büdapest— dömösi vonalon Budapestről 8 órakor induló hajójárat és ennek elleni árata csak munkaszünetes napokon, míg a budapesti séta­hajói árat csak szombaton és munkaszünetes napokon, a kiadott menetrend szerint közlekedik. Közli továbbá, hogy október 12-től a soroksári Duna-ágban budapest—dömsöd—tassi vonalon a Budapestről szombaton 14.30 óra­kor és vasárnap 7 órakor . induló hajói árat és azok ellen járata nem közlekedik. Panoráma, cirkorama Fomáz és visegrádi munkákra kőművest, vízvezetékszerelőt, burkolót, asztalost, villanysze­relőt és segédmunkást fel­veszünk. Jelentkezés 112—825 telefonszámon, 8-»-16 óráig A panoráma-moziba» y £ Mindkét elnevezés mozit £ jelent. S egyúttal a filmtech- £ nika forradalmasítását. £ — A panoráma a holnap $ filmművészete — így mond­atuk szovjet barátaink, s erről $ csakhamar személyesen is $ meggyőződhettünk. £ A panoráma-mozi vászna $ eresen homorú, s közel há- rom szór akkora, mint a mi $ szélesvásznú filmszinházain- $ ké. Három vetítőgép vetít : ^ egyszerre három képet a vé­gszóéra, amely ott összeolvadva $ egy képpé egyesül. A film %sem olyan, mini amilyet a $mi gépeinkben használnak: {harmincöt milliméter helyett | hetven milliméter szélességű. jíEz jelentősen megnöveli a ^ kép plasztikusságát.) ^ Elsötétül a vetítőterem, s f máris ott ülünk Moszkva kel- ílős közepén. Elöltünk a Vö­drös tér, tőlünk balra a Gum- |áruház, jobbra a történelmi . í múzeum. Mindez egyetlen ké­pen, S a néző úgy érzi: kö­rülötte történnek az esemé­nyek, amelyeknek így akarva- akaratlan, maga is részesévé válik. A kényelmes ülés egy­szeriben szűknek bizonyul, már-már felüliünk helyünk­ről, hogy belépjünk a képen menetelő szinpompás felvo­nulás valamelyik sorába, de szerencsénkre változik a kép, s máris az Északi-sark zord jéghegyei úsznak méltó­ságteljes lassúsággal előttünk. Megborzongunk. Bennünket, nézőket, is megcsap a sarkvi­dék fagyos lehelete, s der- medten ülve nézzük az új csodát, amely a szemünk lát­tára bomlik ki itt. Aztán is­mét változás: s máris agy se­besen száguldó gépkocsiban ülünk és az éles kanyaroknál előrekap kezünk, hogy meg- fogódzunk, de kapaszkodó helyett csak az elöltünk ülő székének támláját markoljuk. Ez a panoráma. S nyomban hozzátehetjük: a filmművé­szet követendő, járható útja. Természetesen ina még nem eléggé tökéletes. A képek ta­lálkozása például enyhén el­mosódik. Ezúttal mégsem ez a l&nyeges, hiszen a pano­ráma ízig-vérig a mi korunk szülötte. Nem csoda, hogy már a korábbi szovjet válto­zatát Grand Prix-dijjal tün­tették ki a brüsszeli világ­kiállításon. A panoráma tovább fejlesz­téséből született a cirkorama, vagyis a körmozi. Walt Dis­ney szerkesztette meg első ízben, s az ő filmje látható a moszkvai amerikai kiállítá­son is. Megnéztük, s nem tet­szett. Nemcsak azért, mert állva, nyakunkat tekergetve, nyújtogatva néztük vénig. Ez lett volna a kisebbik bai. A jó film olykor egy kis fárad­ságot is megér. Walt Disney filmje azonban inkább csak meghökkentő, tűzi játékszerű technikai attrakció — művé­szet nélkül. Hogy miért? Íme egy kis ízelítő a filmből. Ügy érzi az ember, mintha hatalmas óceánjáró utasaként tartana a New York-i partok felé. Előtte a Szabadság­szobor, két oldalt óriás felhő­karcolók, mögötte a tenger. Miidezt azonban egyszerre látja az ember, azaz csak látná, ha egyszerre négyfelé tekinthetne. Odáig azonban még nem vezette el az em­bert a technika. Így az ember — a filmet nézve — kényte­len választani, hogy a film melyik részét nézze. Ez eddig rendben is lenne, ha Walt Disney, a rendező a néző segítségére sietne ebben a képek megkomponálásával. Erről azonban ezúttal — ta­lán éppen az új technikai csodától elkápráztatva — megfeledkezett.' Így filmje széteső, s mint művészet, vajmi keveset nyújt a néző­nek. Egészen más a moszkvai állandó össz-szövetségi kiállí­tás területén felállított szov­jet körmozi filmje. A kör­képeknek mindig felismerhető a középpontja, amely a lé­nyeges mondanivalót adja a nézőnek. Ez benne az új, s ez az, ami a csodálatos tech­nikán túl művészi szintre emeli. Kalanjan, a film ren­dezője, megdöntötte ezzel azt a téves nézetet — Walt Dis­ney nézetéi —, amely szerint a cirkorama-rendszerü film készítésénél a rendező mun­kája csupán technikai felada­tokra korlátozódik. Az igaz­ság: a körmozi filmjét is ép­pen úgy meg kell kompo­nálni, mint az eddig ismert hagyományos filmekét. Természetesen a filmművé­szet eme legújabb útja még kidolgozatlan. A biztató kez­detet látva azonban reméljük, hogy már nem sokáig. (Folytatjuk) Prukner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents