Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-04 / 233. szám
1939. OKTÓBER 4. VASÄRNAP '"cJCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN <■■■■■>■' •••!*■ *■■■■■■■■■•■■■■>* SSSSSiSSj»5!5!5Ä!5SS!S5 !!S55S5S?SS?!bíőí??íISIIIS!íIIő5í5;»Sí;5SSSí!kSS|§íí5|hí«íi*^(*i Beszélgetés a kongresszusi irányelvekről a csővári Virágzó Termelőszövetkezetben Valaha báró Prónay Gábor és testvére, Dezső birtokolta a csővári határt. A tavasszal összefogtak a falu parasztjai, és Virágzó néven termelőszövetkezetet alakítottak. A fiatal szövetkezetben élénk, pezsgő élet folyik. Ezekben a napokban különösen sokan foglalkoznak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveivel. — Nem tartunk külön értekezleteket, de minden adandó alkalommal, vezetőségi ülésen, brigádmegbeszélésen, szót ejtünk róla — mondta Papp János, a községi tanács elnöke. — Mit tesz a tsz a mező- gazdasági termelés fejlesztése érdekében? — Első dolgunk, ami az irányelvekben is benne van, hogy hozzájáruljunk a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségleteinek kielégítéséhez, biztosítsuk az ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és hogy hozzájáruljunk az export növeléséhez. Ezért jó talajerőben levő földbe időben akarjuk elvetni a magof. — Mennyi trágyát használtak fel? — Tagjaink mintegy 700 vagon trágyát adtak díjtalanul a szövetkezetnek. Ebből csaknem 350 vagonnal már ki- hordtunk a földekre. A szántásnál a gépállomás is segít, de mi magunk is szántunk, míg a vetést saját vetőgépeinkkel végezzük el. Már a földben van 110 hold Papp János, a csővári tanács elnöke. őszi árpánk és takarmánykeverékünk, de október 20-ig a tervezett 420 holdon mind földbe tesszük az őszi kalászosokat. Hozzáteszem, hogy holdanként 200 mázsa trágyát használunk fel a műtrágyán kívül. Úgy véljük, így hozzá tudunk járulni a kenyérgabona hozamának emeléséhez. — A faluban sok cukorrépát termeltek az egyéni gazdák. Mennyit vet a tsz? — Az egyéniek 33 holdon termeltek cukorrépát, s holdanként 120 mázsás termést értek el. A tsz jövőre egytagban 45 holdon vet mélyszántott, jól megtrágyázott földbe és a számítások szerint legalább 180 mázsát kell holdanként termelnünk. Ez elérhető, reális elképzelés. — Jó állattenyésztő község hírében áll Csővár. Mi a tervük az állattenyésztés fokozására? Tizenkét pár ló szántja egybe a nadrágszíj-parcellákat Csőváron, a Virágzó Tsz-ben. A vetésre készítik elő a jól megtrágyázott földet ' 'VImró János és Gyekis János szöszösbükkönyt veinek a közös földjébe T/z vefőgép dolgozik a püspökhatvani Zöld Mező Tsz-ben — Jelenleg 484 szarvasmarha és 650 sertés található a községben. Elhatároztuk, hogy már a következő év végére 650-re növeljük a szarvas- marhák és 900-ra a sertések számát. Természetesen a hozamokat is emeljük. A meglevő 240 darab juhot legalább íélezerre egészítjük ki. — Sok takarmány kell az állatok számára. Hogyan akarják ezt biztosítani? — Jövőre csak hibridkukoricát vetünk. Az idén az egyéniek 23 mázsa csöves termést takarítanak be, mi a legközelebbi ősszel legalább 30 mázsát akarunk holdanként leszedni. A takarmánygabona területét is növeljük; az idén 15 holdon termeltek csak őszi árpát, mi 90 holdat vetünk be. Ezek persze, amiket felsoroltunk, csak egy részét jelentik elképzelésünknek. A tízéves püspökhatvani Szikra Tsz mellett a tavasz- szal Zöld Mező néven új szövetkezet alakult. A íiatal tsz tagjai a vetőmagot és a takarmányt már összeadták. A gépállomás végzi a vetőszántás zömét, de besegítenek ebbe a tsz tagjai is. A vetést viszont teljes egészében a szövetkezet Az oldalt összeállította: i C’sekö Ágoston Aki szereti a földet, az nem vár a vetéssel Rell Mihály bácsival és feleségével éppen akkor találkoztunk, amikor szárat hordani indultak a határba. A Bandi, Mihály bácsi jól gondozott lova türelmetlenül várakozott, míg beszélgettünk. Ott volt Fazekas István, a községi tanács elnöke is. Arról folyt a szó, hogyan lehetne meggyorsítani az őszi betakarítási munkákat a falu határában. — Nem rendelkezés kell ide — mondta Rell bácsi —, hanem akarat. Aki szereli a földet, az nem vár a betakarítással, de különösen nem a gabonafélék vetésével. — Vetett már valamit, Rell bácsi? — Hétfőn kezdem a vetést. Hétholdas földecskémen fede- ségemmel együtt dolgozgatunk. Most hazahordom a bőven termett kukoricát, tököt és a levágott, csomóba kötött szárat. — A trágyát hová viszi? — Időben végeznek a vetéssel Radon tagjai végzik saját fogataikkal és vetőgépeikkel. Ezekben a napokban tíz vetőgép dolgozik; őszi árpát és rozsot vetnek. Kedvezően nyilatkoznak a fiatal Zöld Mező Tsz iparkodásáról a Szikra tagjai. A Zöld Mező Tsz tagjai a betakarításra fektetik most a legnagyobb gondot, vágják a szárat, trágyázzák a földeket, szántanak, vetnek, hogy mielőbb a földbe kerülhessen a mag. A napokban vezetőségi ülést tartott Rádon a tavasszal alakult Uj Élet Termelőszövetkezet. Varga Pál, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a tsz már megvásárolta a tagoktól azokat a lovakat, amelyekre szüksége van a közösnek. Az állatokat a község volt húsz férőhelyes bikaistállójában helyezik el ideiglenesen. Az épületet a tagok hozzák rendbe. Egy hónapon belül az istálló mellé íéltetővel, vert fallal ideiglenes szállást építenek a többi lónak, amely a tsz 1700 holdas területéhez szükséges. Ezzel a munkával legkésőbb november elejére végeznek. A vezetőség felhívta a figyelmet a betakarítás meggyorsítására. A közös munkát ugyanis akadályozza az, hogy a belépettek nem mindegyike törte még le kukoricáját, de még többen nem vágták le a szárat. A szövetkezet fogattal segíti a betakarítás meggyorsítását. Elhatározták, hogy az elkövetkező években több millió forintos költséggel tanya- központot építenek. A községben ugyanis egyetlen olyan istálló sincs, amely a szövetkezet céljaira megfelelne. A vetéssel a fiatal szövetkezet határidőre végez. VÁLASZOK KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSEKRE Mennyi adót kell fizetni a háztáji gazdaság után? J A tsz-tag háztáji gazdasága án jövedelemadói, földadót, valamint háza után házadót köteles fizetni. Ha a tag háztáji gazdaságának területe az alapszabályban előírt nagyságot nem haladja meg, Illetve nincs kétévesnél idősebb lova, íaz egy kát. holdra kivetett adó összege — művelési ágra való tekintet nélkül — 90—110 forintnál nem lehet több. Ha a háztáji gazdaságban 400 négyszögölet elérő vagy ezt meghaladó szőlőterület van, az egy kát. holdra eső adótétel kétszeres összegét kell kivetni. A tsz-tag háztáji gazdasága kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után négy kiló búzát vetnek ki földadó címén, amit búzában vagy pénzben lehet kiegyenlíteni. A tagok egyéni tulajdonukban levő lakóházuk után házadót tartoznak fizetni. Az adó mértéke attól függ, hány szobás az épület, mi az építési anyaga, illetve, hogy az épületet a tulajdonos lakja-e, vagy bérbeadás útján hasznosítja. Ki kaphat rokkantsági nyugdíjat ? Aki 1960. december 31-ig megrokkanása időpontjában tsz-tag. tíz beszámítható nyugdíj év alapján rokkantsági nyugdíjra jogosult. Rokkantnak az a tsz-tag tekinthető, aki munkaképességét kétharmad részben (67 százalék) elvesztette. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a tsz-tagnak, aki az öregségi korhatárt betöltötte (férfi 65, nő 60 évet), valamint annak, aki rokkantságát szándékosan önmaga idézte elő. Kik részesülhetnek balesetbiztosításban ? A rendelkezés értelmében baleset esetére biztosításra kötelezett a tsz minden tagja, továbbá a tag családtagja is akkor. ha saját személyében ő is tagja a szövetkezetnek, valamint a nyugdíjasok és a szociális vagy kulturális alap terhére ellátásban részesülők, feltéve, ha ők is szövetkezeti tagok. Ki kaphat csecsemökelengyét ? A tsz-tagok újszülött gyermekeik részére az államtól 400 forint értékű ingyenes csecse- mőkelengye-juttatásban részesülnek. Ingyenes csecsemőkelengyét az az anya kap, aki a terhességével kapcsolatban előírt háromszori vizsgálaton részt vett, illetve orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett háromszor részt. Az ingyenes csecsemőkelengyére szóló utalványt a tagsági könyv felmutatása alapján a terhes nőnek lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága, a terhesség kilencedik hónapjában adja ki. Rell Mihály cs felesége mutatunk a trágyával púposán megrakott szekérre. — A földemre. Minden évben 50—60 szekérrel hordok ki rá. Enél- kül nem terem a föld. — Egy-két ember azt mondja a községben, hogy nem trágyázzák a földét és nem vetnek, mert úgyis szövetkezet lesz itt jövőre — mondjuk neki, >— Buta emberek azok — vág szavunkba rögtön Rell bácsi. — Vetni mindenképpen kell, akár lesz tsz, akár nem. ■— Nem félünk mi a tsz-től — teszi hozzá Rell néni. — A szövetkezetben is kell vetni, aratni. Az ott termett búza is a miénk lesz; — Nálunk még nincs szövetkezet — veszi át a szót Rell Mihály. — De beszélgetünk róla egyre többet. Ha rákerül a sor, tudni fogom, mit vár tőlem a kormány* Mert sokan dicsérik a Kádárkormányt, hogy ilyen jó, meg olyan jó, meg azt mondják, hogy Kádár János minden szavának hisznek. De nemcsak szóban kell vele egyetérteni, hanem cselekedni is. Hallottam a rádióban, a párt mit vár az ország lakosságától, köztük a parasztoktól is* Tőlünk azt kéri, személy szerint tőlem is, hogy növeljem a terméshozamot, több árut vigyek piacra. Igaza van a kormánynak, a pártnak. Ezért trágyázom, szántom és vetem be időben a földemet, hogy megtegyem, ami rajtam múlik. A fápiósapiak kövesútja Amint leesik az őszi eső, vendégmarasztaló sárrá válik a tápiósápi agyag. Olyannyira, hogy egyes útszakaszokon keresztül sem lehet vágni, embernek csizmája, kocsinak kereke benneragád, kihúzni is alig lehet belőle. Ilyen az országúttal összekötő útszakasz. Pedig éppen itt bonyolódik le a legnagyobb forgalom, erre van a Petőfi és a Rákóczi tsz, meg az állami gazdaság földje. Közös akarattal még a hegy is elmozdítható — vélték a tanácsülésben a tagok. Ment a kérvény a megyei tanácshoz, azon keresztül a minisztériumba s megszületett az eredmény: megépítik a kövesutat! Ha elkészül, majd két kilométer hosszú lesz. Az igaz, jó pénzbe kerül, hárommillió forintba. Hatalmas összeg ez még az állam számára is. Éppen ezért a községi tanács úgy határozott, egymilliót ebből magukra vállalnak. Már eddig négyszázezer forint folyt be a pénztárba és rövidesen meglesz a többi is. Szoryns munka a palpagycrki Új klet Tsz-ben A tavasszal alakult fiatal tsz tagjai Szlifka József elnök irányításával hozzákezdtek a közös munkához. A tagok 107 szarvasmarhát vittek magukkal a közösbe. A szövetkezet 100 tagja 780 hold földön gazdálkodik. Elvetettek hat hold őszi KÉSZPÉNZBEN FIZETIK A RÉSZESEDÉST Az albertirsai Dimitrov Tsz 16 forintot fizet tagjainak előlegként a ledolgozott munkaegységekre. Az év végi részesedés ennek az előlegnek csaknem a dup’.ája lesz. Érdekes, hogy a szövetkezetben a tagok részesedését teljes egészében készpénzzel fizetik ki. A szövetkezet megtermelte árukból (gabona. burgonya stb.) a tagok készpénzért, a hivatalos felvásárlási áron vásárolhatnak családjuk szükségletére. Nem osztanak takarmány- gabonát sem munkaegységre. A tagok mindegyike egységesen egy-egy hold kukoricaföldet kapott háztáji földként. Ezen a területen holdanként 40 mázsa csöveskukoricát takarítottak be. Az idén próbálta meg először a szövetkezet a baromfi- tenyésztést. A napokban adtak el 2800 rántani való csirkét, s darabonként átlagosan öt forint volt a tiszta haszon. Ezekben a napokban az ideiglenes baromfiszállást téliesí- tik (a karám oldalát zsúp- és nádkévékkel rakják körül) és 4000 naposcsibét nevelnek fel még a télen. A gazdag kukoricatermés jelentős problémát okozott a szövetkezetben. Ezért két darab. egyenként 25 vagon befogadóképességű vasvázas ku- koricagórét épít fel a szövetkezet építőbrigádja. A górékat október közepére adják át rendeltetésüknek* árpát, húsz hold rozsot és tizenkét iga szántja jelenleg is a földet. A vetéshez szükséges magot a tagok beadták a közösbe, amiért az államtól minőségi cserevetőmagot kaptak. Megnehezíti munkájukat, hogy rendkívül kis parcellákra oszlik még ma is a határ. A nyolcszáz négyszögöltől két-háromhol- das darabokig felparcellázott földeket csak akkor tudják teljes egészében összeszántani, ha a betakarítással minden tag végez. Ennek ellenére a szövetkezet elnöke és tagjai biztosak abban, hogy november elsejére elvetik a 160 hold őszi búzát, a 40 hold rozsot és a tíz hold őszi árpát. A szövetkezet elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik majd. Huszonöt darab I. osztályú hízómarhát néhány napon belül átad az állatforgalmi vállalatnak. Nagy problémát okoz az állatok elhelyezése. Igaz, most kaptak két vagon téglát egy ötven- férőhelyes romos szarvasmarha-istálló helyreállításához. Ez azonban még mindig kevés, férőhely-gondjaikat csak segítséggel tudják megoldani*
