Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
4 1953. OKTÓBER £Ö. PÉNTEK etnt Jffe’Cl zMirlap NEM VESZNEK a A TÁRSADALOM SZÁMÁRA Látogatás a Váci Siketnéma Intézetben dás következménye. Egy kis százalékban fejlődési rendellenesség csak, s ezek rendszerint generációkon át örük- j lödnek. — Az előbb mondta igaz- ; gató úr, hogy a növendékek | itt szakmát is tanulnak. í Hol és mit? — A lányokat varrásra, | szövésre tanítjuk, a fiúk j Sopronban az asztalos, laka- | tos szakmát tanulhatják ki. Jelenleg van négy nyomdász tanulónk is. Az üzemekben végtelenül szeretik őket, mert jól neveltek, szorgalmasak, figyelmüket munkájukra összpontosítják. — Milyen a kapcsolat a szülők és á gyerekek között? — Általában igen jó. Jön- netk-mennek a levelek, kapják a csomagodat. Hozzánk Pest, Nógrád, Győr és Fejér megye tartozik. Minden hónap első vasárnapja a látogatásé, ilyenkor nagy az izgaj lom, a gyerekek alig várják, hogy haladásukat bemutassák szüleiknek. A szünidőkét mindvégig otthon töltik. Közben lassan végigsétálunk az ódon épületen, a tágas udvarokon. A lényok-fíúk hálótermei ragyogóan tiszták, világosak, hatalmas cserép- kályhák fűtik azokat. Az ágyakon magukszőtte viiágos- kék-fehérkockás vágj- bordórózsaszín térítők, a nagy- I lányoknál diszpárnák, függönyök teszik lakályossá. Még a vidám, tarka szőnyegeket is ők készítik szőnyegszövő« é- pen. A kicsiknél az ágyakon ott trónolnak a babák, mackók. A közös játszó-tanulószobák most a fiúknál, lányoknál egyaránt üresek; a tanítás befejeztével ebédig kint futká- roznak a gyerekek a kellemes őszi napsütésben. Mi ;s oda megyünk közéjük. Az úton kis óvodások csoportjával találkozunk. Tiszták, jól öltözöttek, mosolygósak. Beszéd helyett a szemük ragyog, de a köszöntést, a „pá”-t, nagy élvezettel háromszor is elismétlik. Kis kezükkel még sokáig integetnek utánunk. A nagylányok most jönnek kifelé az épületből. Egy perc alatt körülvesznek és — beszélnek. Sajnos, kevéssé értem őket. Csinosak, frissek, úgy látszik, szeretik a divatot, mint kinti társaik, a kék iskolásköpenyt az elmaradhatatlan piros gumiöv díszíti. A Váci Siketnéma Intézet kapuján léptem be ezen a ragyogó őszi délelőttön, hogy megtudjam, miképp folyik itt az élet. Hatalmas, félköríves boltozatok, méter vastagságú falak, mindenütt ragyogó rend és tisztaság. Az igazgatói irodában dr. Angyal Gyula és felesége, aki szintén gyógypedagógus, rajongással beszélnek az intézetről és munkájukról. Egymás után kerülnek elő a régi írások, rézkarcok, amelyek tanúsága szerint a nemzet köztudatában méltatlanul elhanyagolt Gömör megyei táblabíró, Cházár András szólította fel az akkori Magyar Kuríron keresztül az országot, adakozzanak a siketnémák javára. Megrázó levélben írta le a hatást, amit a bécsi intézet tett rá, „hol látta, hogy a siketnémák is emberek, agyuk kész a mindenek- felett való értelem befogadására'’. A felhívásnak nagy visszhangja támadt, jelentős összeget gyűjtöttek Össze. Négy fiatal, aki hivatást érzett erre a pályára, Bécsbe ment egy évre tanulni. 1802 őszén megnyílt az intézet, amely hazánkban az első, a világ 1500 hasonló intézménye között az előkelő 12. helyet foglalja el. Az intézet azóta is itt, a volt püspöki rezidenciában székel, a felszabadulás óta dr. Angyal Gyula igazgatásával. — Most már nagy vonalakban ismerjük a múltat, de térjünk rá napjainkra. Hány növendéke van az intézetnek? — 157 évvel ezelőtt 30 növendékkel indultunk, ma háromszázan vagyunk. Ide tartozik még természetesen az 52 nevelő és a negyven tagú technikai személyzet. — Milyen korban kerülnek ide a gyerekek és meddig maradnak itt? — Négyéves kortól 18-ig, míg szakmát nem adunk a kézükbe. Az óvodáskori beadás nem kötelező, de amint a gyermek eléri a tanköteles kort, valamelyik intézetbe kell beadni. Itt kétéves, úgynevezett előkészítőn megy át, ahol a legelemibb szavakra tanítjuk speciális módszerekkel, majd elvégzik a nyolc általánost. — Ez az iskola ugyanolyan végzettséget ad, mint a rendes általános iskola? — A bizonyítvány egyenértékű, de a gyerekek tudása természetesen nem, az egészséges társaikkal szemben. Szókincsük jóval kevesebb, olvasás útján azonban minden fogalmat tökéletesen megértenek. Az előkészítőben körülbelül 70 szó felett rendelkeznek, ehhez évenként mintegy 200 fogalmat tanulnak. Mire vége a tanulásnak, már 1500-as szókincsük van. Természetesen itt is sokat számít az egyéni adottság. Reménytelen eset azonban nincs. — Miből ered a siketség s mi az összefüggése a némasággal? — Elsődleges a siketség. Aki nem hall, az nem tanulhat meg beszélni, nem fejlődik megfelelően értelmileg, mert a beszéd nem ösztönzi fantáziáját. Hozzáértéssel, szeretettel, s főleg nagy türelemmel a teljes hallásképtelent is megtaníthatjuk beszélni vibráció, légnyomás, hideg-meleg érzékelés útján. A siketnémák igen jól elsajátítják a beszéd izommozgását, csak hangjuk a jellegzetes „fahang”, mert akusztikailag nem tudják önmagukat ellenőrizni. Ezért beszél a legtöbb feltűnően hangosan. A siketség a múltban inkább a fertőző betegségek — sarlach, középfülgyulladás — ma 60—70 százalékban az agyhártya- és agyvelőgyullaTóth Jutka Győrből jött, most 13 éves. Nagy pirulással válaszol a kérdésekre, láthatólag szégyellj magát, ha a szájmozgást nem érti meg azonnalira. — A kislánynak semmi hallásérzete nincs, de mire kimegy innen, megtanul beszélni — mondja dr. Angyaláé. Kiskorában bátrabb volt. A serdülőkorban általában egy kissé visszahúzódnak. Asbóth László Vll-es cecei parasztim. Magas, értelmes gyerek, aki itteni fogalmak szerint folyékonyain mondja el, mit tanult az órán s mi lesz belőle, ha felnő. Szép, pirospozsgás arcú a kis tízéves Dragon Imre. Vele szinte beszélgetni lehet, tisztán, értelmesén válaszol. Veszprém varaányból hozták a szülei, akik mindketten siketnémák. s annak, idején itt nevelkedtek. Ragaszkodtak hozzá, boigy két gyermekük is itt éljen, míg ők otthon a tsz tagjai, szorgalmukkal példaképei a többieknek. — A gyerekek igen rendesek, jól tápláltak, öltözöttek. Ennek költségéit ki viseli? — A teljes ellátást, neveltetést áz állam. A szülők ehhez fizetésük arányában csak jelentéktelen összeggel járulnak hozzá. Egyedül a ruházat az ő gondjuk, na, meg a csomagküldés, amely ugyan nem szabály, de minél kisebb a gyerek, annál nagyobb örömet okoz neki. A tantermek igen érdekesek. A padok fél- köraiákban vannak elhelyezve, elektromos hallókészülékkel felszerelve, amely a tanár által mikrofonba mondott szavakat kellőképpen átalakítva, vibráció formájában juttatja el hozzájuk. így tanulják meg a ’táblára rajzolt kép és a kimondott saó közötti összefüggést. Egy osztályban egyszerre 10—12 gyerek tanul, mivel itt kizárólag egyéni foglalkozásra van szűk: cg. Végezetül még azt kérdezem meg az igazgatótól, tar- íós-e az eredmény, ha kikerülnek innen a gyermekek, tovább jutnak-e a beszédtanulásban vagy éppen visszafejlődnek? — Mindkét eset lehetséges. A tapasztalat azt mutatja, ha halló, beszélő környezetbe kerülnek, to-váb'b fejlődnek, újabb szavukat sajátítanak el, ha azonban siketnémák vagy jelbeszéddel érintkezők közé kerülnék, az erősebb megáll egy ponton, de a gyengébb adottságú vissza is fejlődik. I Komáromi Magda Az új kereskedelmi formák népszerűségéről a kongresszusi munkaverseny eredményeiről — nyilatkozik a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat igazgatója Rövidesen egy éve lesz, hogy Pest megyében megjelentek a szocialista kereskedelem új, fejlettebb tonnájának első hírnökei: a gyorskiszolgáló és önkiválasztó szaküzletek. Egy év tapasztalatairól, eredményeiről kértünk felvilágosítást Horváth Andrásáétól, a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat igazgatójától. — Vállalatunk az elmúlt év decemberében kezdte hevítetni az új kereskedelmi formákat — mondotta Horváth elvtársnő. — Meg kell mondanom, hogy — mint minden újdonságnál —. itt is meg kellett küzdenünk a kezdeti idegenkedéssel. Ezt az idegenkedést az üzletek szép külseje, emelkedő forgalma és növekvő népszerűsége idővel szétoszlatta. — Az első két átalakítást Leányfalun és Budaörsön végeztük. Két élelmiszerboltból csináltunk gyorskiszolgáló üzletet. Az „első fecskéket” azután több követte Szentendrén: az önkiszolgáló illatszerbolt — amely egyedülálló az országban —az önkiválasztó KERAVILL, egy gyorskiszolgáló élelmiszerbolt és a város egyik legszebb üzlete, a 15-ös Népbolt helyén nemrégiben megnyílt fővárosi nívójú, hűtőgéppel és Mirelite-bérendezés- sel felszerelt önkiszolgáló élelmiszerbolt. — A szentendrei tapasztalatok arra késztettek bennünket, hogy újabb üzleteket korszerűsítsünk. így Budakalászon az 5-ös, Pilisvörösvárott a 92-es boltot. Mindkét üzlet nagyon szép, ízléses és elnyerte a lakosság tetszését. Az átalakított üzletek forgalmáról Saltzer Ernő üzemgazdász a következőket mondotta: — Előre kell bocsátanom, hogy » vállalatunkhoz tartozó 158 boltegység háromnegyedévi forgalma jelentősen emelkedett ebben az évűjén: a múlt év első három negyedévéhez viszonyítva 11,2 százalékkal magasabb. Különösen szembetűnő a legrégebbi gyorskiszolgáló boltunk, a budaörsi 103-as Népbolt forgalmának növekedése. Míg a bolt a régi eladási rendszerben 1958 másődik negyedévében 1 025 000 forintot forgalmazott. addig ez év második negyedében 1 186 800 forintra emelkedett a forgalom. Még a sok tekintetben hátrányosabb helyzetben levő leányfalui gyorskiszolgáló 8-as Népboltban is 6.2 százalékkal emelkedett a forgalom a második negyedévben. Mindezek igazolják, hogy azoknak volt igazuk, akik bátran támogatják az újat, még ba szokatlan is egy ideig. A továbbiakban Horváth elvtársnő elmondotta, hogy a forgalom általános emelkedésében jelentős szerepe van a kereskedelmi dolgozók kongresszusi munkaversenyének. Á 158 bolt közül 118-ban folyik páros verseny, vagyis mindenütt, ahol ehhez az adottságok megvannak. A két járás 10 ellenőri körzetre oszlik s az egyes körzetek is versenyben állftak egymással. Ennek a versenyformának az a nagy előnye, hogy a forgalom növekedése mellett negyedévenként mindig a legsürgősebb feladatokat tűzi napirendre. Ennek köszönhető, hogy jó eredmények születtek a költségmegtakarításban, és a szabadságnapok tervszerű kiadásában. A vállalat központjának dolgozói főként a költségmegtakarításban járnak élen: az egész évre vállalt 200 000 forint helyett ez ideig 370 000 forintot takarítottak meg. Csupán az igazgatási költségeket 74 000 forinttal csökkentették! — A kongresszusi munkaverseny eddigi sikerei, dolgozóink szorgalma és jó munkája arra enged következtetni, hogy negyedik negyedévi tervünket — amely hét százalékkal magasabb a tavalyinál — három százalékkal túlteljesítjük — mondotta befejezésül Horváth Andiásné. Ny. É. Egyetemi fiatalok segítsége a termelőszövetkezeteknek A gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, amint azt nemrégen már megírtuk, ^ hatBIRKAFOG AT Bandi és fia, Mackó, a nagymaros—zebegényl országúton teljesítenek szolgálatot. Fuvaroznak. Kiskocsijukon akár négy mázsa hasznos terhet is elhúznak | A tárgyalóteremből í Aki nem akar megjavulni ; Inni, virtuskodni, békés em- ; berekbe belekötni, a falu ré- ; mének lenni — akad, akinek ez > jelenti a célt az életében. Ki- j veszőben levő fajta ez, de itt- í ott még létezik belőle egy-egy. í s meg tudja keseríteni egy ! egész íalu életét. Mint Kocsis ! Simon Törteién. ! Kocsis fiatalember. Mindösz- j sze huszonkilenc esztendős, de í már tekintélyes múltja van. í Igaz, hogy ezt a múltat nem '{ szívesen vallaná senki magáé- ; nak, mert börtön- meg pénz- ; büntetés sorakozik ott, de Ko- \ csisnak mindez kevés volt afh- \ hoz. hogy észhez térjen, ren- í des életet kezdjen, í A falu úgy ismerte, mint ál- ^ landó kötözködöt. Féltek tőle, ^ mert soha nem lehetett tudni, í kibe s miért köt bele. £ Mert ók nélkül kötött bele J két, egy-egy pohár sörre be- 2 szaladó emberbe is a törteli £ kocsmában. Emiatt került a bí- ^ róság elé. £ — Ismeri Nyíri Jánost — í kérdi a bíró. £ — Nem. í — És Zakar Jánost? í — Azt sem! ^ — Hát akkor miért kötött ^ beléjük a kocsmában, s miért ^ kezdeményezett verekedést? ^ — Én kérem ittas voltam! ^ — Mire emlékszik vissza? ^ A legény olyan, mint a szo- '/ pósbárány. Szavát is alig hallani. Prakszisa van már, nem érdemes ugrálni a bíróság előtt, itt már jó fiúnak kell lenni, hátha akkor kevesebbel ússza meg a dolgot. Most is olyan halkan válaszol, hogy alig érteni az álbűnbánaltól csepegő szavakat: — Ha én két deci bort elfogyasztok, akkor nem tudok visszaemlékezni, mit is csinálok ... —- Ön ki volt tiltva minden nyilvános helyről a községben. •Igaz? — Igen. — Mit keresett mégis a ■kocsmában? — Nem emlékszem, hogy kerültem oda. Akkor már ittas voltam. — Nem ez az első eset, hogy megszegte az előírásokat. Igaz? — Igaz. Már megbüntettek egyszer négyszáz forintra, mert kocsmáztam.... — Kifizette a büntetést? — Nem. Állandó munkahelye nem volt. Ha valahová be is állt, egy hónáp múlva szedte a sátorfáját, s továbbment. Nem fűlött a foga a munkához, a kocsmázáshoz. botránycsinálás- hoz annál inkább. Nemrég ítélték el garázdaság miatt hathónapi börtönre, amit próbaidőre felfüggesztettek. S ahelyett, hogy meghúzta volna magát, örülve a felfüggesztett büntetésnek, tovább hetvenke- dett, s íme: itt az „eredmény”.1 Szinte hetenként előfordult, hogy éjszaka elment békésen alvó emberek házához, s ocsmány szavakkal gya- lázta őket — minden ok nélkül. Tíz-tizenöt házat felzavart éjszakai okvetetlenke- désével. Nem fogott rajta a szülői könyörgés, nem fogott rajta semmi. Az sem, hogy a társadalom szép szóval, büntetéssel nemegyszer figyelmeztette: nem lesz jó így! Hasonszőrű társai nemegyszer heccelték. Fizettek neki, s élvezték a cirkuszt, amit Kocsis csapott. Előfordult, hogy a kocsma előtt leszedte magáról az inget, meggyujtotta, s. ott táncolt körülötte... A becsületes emberek meg- botránkoztak rajta. Apja a szégyentől nem mert a többi ember szemébe nézni. Testvérei — akik valamennyien becsületes, dolgozó emberek — szégyellnek a faluba hazamenni látogatóba. A falubeli emberek átmentek az utca túlsó oldalára, ha Kocsis jött velük szemközt. De ez a kivetettség sem térítette észre. — Ha nem bírja az italt, akkor miért iszik? Miért is? Mit is lehetne erre válaszolni. Hiszen mond-; hatja-e egy vádlott, hogy \ azért, mert felelőtlen ember: vagyok? Azért, mert nem gondolok mára, holnapra, • semmire, csak arra, hogy itt; ez a liter, le vele a torko-; mon? Hiszen mondhatja-e ezt? — Hát kérem... én nem tehetek róla — dadogja. De akkor ki tehet? Huszonkilenc éves ember mellé dajka kellene? Őrző, aki nem engedi a pohár közelébe? Hiszen a jó példáért nem kellene messzire mennie. Ott van a családja. Találna ott követendőt. De Kocsis nem akar más lenni. Nem akar becsületes ember lenni. Neki a falu réme tetszik. Meg a mérhetetlen, korlátlan italozás. A bíróság. s valamennyi jelenlevő lelkiismerete nyugodt. Kocsis Simon bukásában csak egyetlen ember ludas, csak egyetlen ember a felelős: Kocsis Simon maga. A bíróság ítélete szigorú. Korábban még megúszta hat hónappal, most már egy év és két hónapot kapott. Két évre eltiltották egyes jogainak gyakorlásától is. S ugyanakkor le kell ülnie a korábbi, felfüggesztett hat hónapot is. Majdnem két esztendő börtön! Megéri-e. Tocsis Simon? Mészáros Ottó hatos segítséget nyújtanak az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek és munkájukban hasznosítják.azt az értékes tudást, amit szaktanáraik segítségével sajátította!* el. Most, mint értesültünk, hasonló mozgalom indult a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói körében. Az egyetemi pártszervezet: vezető- séie. hivatalosan közölte a Pest megyei Tanács illetékes osztályával, hogy a pénzügyi fakultás negyedéves hallgatói közül tizenhatan ajánlották fel segítségüket a főváros közelében működő termelő- szövetkezeteknek. A tanulmányi idő alatt minden hónapban két- három napol hajlandók eltölteni azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek az adminisztratív munkában nehézségekkel küzdenek Szívesen és minden ellenszolgáltatás nélkül elkészítik a költségvetést, a zárszámadást és elvégzik a könyvelési munkákat is. t Ezek a negyedéves hallgatói? \ már perfekt könyvelők és így \ szakszerűen megoldhatják * ezeket a feladatokat. ! Ugyancsak a közgazdasági ! egyetem technológiai tanszéké- ! nek tanárai és hallgatói azt ! ajánlották fel a megyei ter- j melőszövetkezeteknek, hogy \ társadalmi munkában elvég- } zik a területükön szükséges \ talajvizsgálatokat. \ ^ Nyolc Pest megyei termelö- t szövetkezet termel kísérletképpen olasi búzát í £ Pest megyében nyolc tér- £ melőszövetkezet — a páty J Petőfi, a zsámboki Üj Élet, í f dánszentmiklósi Micsurin, as } abonyi Lenin, a péceli Zöld- ^ mező, a ceglédi Dózsa Nép« £és Kossuth, valamint a nagykőrösi Dózsa — kísérletképpen olasz búzát termel. Mine. <a nyolc termelőszövetkezel ^ 20—20 kataszteri holdat ve- í tett el. y ^ Négyfajta olasz búza —- a ^ Sampestore, a Fortunata, í produttore és az Autonómig í— kerül kísérletezésre, 1 ---------\ H avonta 200 hektoliter í 90 fokos szeszt ad népgazdaságunknak a Mezőgazdasági Szeszipari Vállalat tárnoki £ üzeme. Jelenleg kilenc dol2 gozója van, Engel József te- \ lepvezető irányítja a szesz- £ főzést. Az üzem berendezése í mo6t már teljesen korszerű,
