Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
1959. OKTÓBER 30. PÉNTEK '""‘kJCirlap 5 Az általános műveltség terjesztéséhez nagymértékben hozzájárulnak könyvtáraink. Munkájuk nem látványos; de csendes, következetes szervezést és propagandát igényel. E munka eredménye az olvasók — munkások és parasztok — emelkedő műveltségében, megnyilvánulásaikban, politikai és gazdasági kérdésekhez való hozzáállásukban is tükröződik, mint ahogyan megmutatkozik a könyvesboltok bevételében, hiszen az olvasó igen gyakran megvásárolja a könyvtárból kikölcsönzött, elolvasott és megkedvelt kötetet. Megyénkben az állami könyvtári, hálózat jelentős eredményeket ért el. 1957-ben 36 ezer olvasónk volt, 1958 végéig 43 676 olvasónk 227115 könyvet kölcsönzött ki és olvasott el. (E számokban nem közöltük a szakszervezeti könyvtárak eredményeit.) E szép számok azonban szerénnyé válnak, ha összevetjük a felsorolt adatokat, a megye lakosságának számával, vagy ha megnézzük közelebbről egyes falusi könyvtárak látogatottságát. Ha egy-egy népkönyvtárnak 100—120 beiratkozott olvasója van, ezt jó eredménynek könyveljük el. Ez természetes, hiszen mindössze 500 —600 könyv áll -az olvasók rendelkezésére, és ilyen könyvállománnyal nem is kívánhatunk nagyobb olvasói létszámot. Ma már minden könyvtár körül kialakul az az olvasógárda, amely mindent elolvas és állandóan várja az új könyveket. Bizony, nagy erőfeszítést követel, hogy a könyvtáros ezeket megtartsa és könyvvel ellássa. Ez az egyik oka annak, hogy olyan messze vagyunk a céltól; attól, hogy a falu minden lakosa olvasson. Különösen riasztó ez a kép most, amikor á falu szocialista átszervezése napirendre került. Miért nem fejlődtek falusi könyvtáraink? A megye állami könyvtár- hálózatának megszervezését 1950-ben kezdték meg. A községi tanács akkoriban értesítést kapott; gondoskodjon helyiségről, bútorról stb. mert bizonyos időpontban könyvtár létesül a községben. A tanács ezt tudomásul vette, intézkedett, és a néhány kötetből álló szerény könyvtár megnyílott. így történt ez néhány év alatt megyénk valamennyi községében. Megalakultak a járási könyvtárak is. A néhány. emberből álló függetlenített apparátust teljesen lefoglalta a szervezés és nem sokat törődhetett az olvasók igényeinek elemzésével. Megkívántuk ugyan, hogy a tanács tekintse magát az intézmény gazdájának, de a lehetőségeket ehhez nem biztosítottuk. A községi könyvtárak fenntartása, irányítása, a járási és a megyei könyvtár hatáskörébe tartozott. így nem csoda, ha jó néhány tanácselnök csak nyűgnek tartotta azt a kötelezettséget, hogy neki kell gondoskodnia tiszteletdíjas könyvtáros alkalmazásáról, ha az előző éppen lemondott. A községi könyvtár úgy szerepel ma is, mint a járási könyvtár fiókja. Az ott levő könyvek a járás tulajdonát képezik, és csak letétként, használatra adták ki azokat. És bár a megyei és járási könyvtárak költségvetése sokat nőtt az elmúlt években, mégsem tudjuk ebből a pénzből az egyre igényesebb falusi olvasók könyvszükségletét biztosítani. Be kell látnunk azt is, hogy az állami költségvetést nem lehet a végletekig emelni. A segítség módja Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi Üzemi képkiállítás Minden héten egy napot töltenek továbbképzéssel a Budakalászi Textilmüvek rajzolói A Magyar Néprajzi Társaság jubiláris ülésszaka Hegyes Béláné rajza Márffyné: Margitsziget irányelvei kimondják: „A dolgozó nép kulturális igényeinek és a gazdasági élet követelményeinek megfelelően tovább kell emelni dolgozó népünk szaktudását és általános műveltségét.” E feladat teljesítése érdekében is fejlesztenünk kell falusi könyvtárainkat és azokat a község kulturális életének szerves részeivé kell tennünk. El kell érnünk, hogy azok irányítsák és gondoskodjanak a falusi könyvtárakról, akiknek ellátását azok szolgálják. Minden téren a tanácsok hatáskörének növelésére törekszünk. Miért ne legyen hát .a tanácsoknak irányító szerepük, ha saját könyvtaraikról van szó? Éppen ezért 1960-tól kezdve községeink költségvetésében nyíltan szerepelhetnek a könyvtári kiadások. Tetszés szerinti összeggel meg lehet nyitni a „Könyv tárak”-rova- tot. 1960-ban — egyelőre — 100 községi könyvtárat szervezünk önálló intézménnyé. és átadunk a helyi tanácsok kezelésébe. Azért százat és nem minden egyes falusi könyvtárat, mert az átadásnak a munka minőségi változásával kell járnia, tehát elsősorban ott tervezzük az átadást, ahol a jó munka legalapvetőbb feltételeit biztosítva látjuk. Ilyen feltételek például: ha a tanács már eddig bebizonyította, hogy felismerte a könyvtár művelődéspolitikai jelentőségét és segítette azt;; ha van megfelelő tiszteletdíjas könyvtáros, akire rábízhatjuk az önállóvá lett könyvtárvezetését is; ha a község rendelkezik önálló megfelelően bebútorozott könyvtárhelyiséggel. Az átszervezéshez 500 ezer forint állámí támogatást kaptunk. Ebből biztosítjuk a 100 könyvtár vezetőjének tiszteletdíját és könyvtáranként két-háromezer forintot könyvbeszerzésre. Ez utóbbi összegek már bekerültek a községek költség- vetésébe. A pénz egy részét bútorvásárlásra hagyjuk és jövőre használjuk fel. Ezzel az összeggel emelkedett tehát a községi tanácsok költségvetési kerete, és ahogyan 1960- ra, úgy 1961-re is az előirányzott összeggel betervezhetik könyvtáraik ellátási költségeit. Az önállósítással a végrehajtó bizottság kezelésébe kerül a könyvtár állománya is. A közeljövőben külön leltárkönyvet nyitunk a községi könyvtárak részére. Mit lelent a saját könyvtár? Bár az állam a jövőben is mindent megtesz a könyvtár- hálózat fejlesztéséért, a falusi könyvtár gazdasági ügyei (állománygyarapítás, tisztelet- díj, bérleti díj, berendezés, felszerelés pótlása, fűtési, világítási díj, takarítás, fejlesztési kiadás stb.) a jövőben a községre hárulnak. Már most megmondhatjuk: valószínűleg a községi tanács költség- vetésében szereplő kiadási előirányzatok nem tudják majd fedezni a könyvtárak tényleges szükségleteit. Ezért nagyon fontos, hogy a községfejlesztési alap felhasználásának megtervezésekor gondoljanak saját könyvtáruk fejlesztésére is. A könyvtárosokra az eddiginél nagyobb feladat hárul. A községi könyvtárosok többsége lelkes, hivatását szerető pedagógus. A tanácsi kezelésbe adás után az ő feladatuk lesz a könyvek beszerzése, adminisztrálása, az olvasók tájékoztatása, a propagandamunka stb. Ebben akarunk segíteni az idei év végén megrendezésre kerülő rövid tanfolyamokkal. E tanío- lyamokon könyvtárosaink előadásokat hallgatnak, útí A Magyar Néprajzi Társaság £ fennállásának 70. évfordulója alkalmából jubiláris tudomá- ^ nyos ülésszak kezdődött csü- | törtökön a Magyar Tudómé- £ ^ nyos Akadémián. Kodály Zól- £ £ tán akadémikusnak, a társaság ^ | védnökének ünnepi megemlé- ^ kezése után dr. Ortutay Gyula | ^ akadémikus, elnök ismertette a í ^ társaság életének főbb mozza- £ | natait. Az ülés után a Kerepe- ^ £ si-temetőben megkoszorúzták £ ^ Hunfalvy Pál, nyelvész és et- ^ | nográfus sírját. ^ ^ Pénteken és szombaton a £ társaság szakosztályainak ér- jj ^ tekezletein a magyar néprajzi ^ | tudomány legkiválóbb munka- ^ ^ sainak előadásai hangzanak el. £ ^ amelyeket vita követ. A tudó- ^ | mányos ülésszak eredményeit £ g és a jövő feladatait dr. Ortutay < Gyula akadémikus, elnök fog- j lalja össze a szombat délutáni | záróülesen. £ [gy Ítél múlva megnjüik a váci ifjúsági akadémia \ A KISZ váci városi bizolt- j sága és a váci művelődési ház f, közös munkájával szervezett í í ifjúsági akadémia november í y 5-én, csütörtökön ünnepélyes ^ formák között megnyílik. A ^ művelődési ház színházterme- J ben tartandó első előadás a 2 legidőszerűbb témáról, az űr- hajózásról szól. Az előadó nem > kisebb szaktekintély, mint a / Magyar Űrhajózási Társaság j titkára, SLnka József. 5 Tanácsi kezelésbe kerülnek a községi könyvtárak mutatásokat kapnak kultúrpolitikai, irodalmi és ügyviteli kérdésekben. Nagyon fontos, hogy a meghívottak ezeken a tanfolyamokon megjelenjenek. Szeretnénk, ha a könyvtáros nem maradna magában, és ezért könyvtár baráti kört kívánunk szervezni. A baráti kör tagjai segítenek majd a vásárolandó könyvek kiválogatásában, az új könyvek népszerűsítésében, az olvasok szerzésében stb. A kör tagjai olyan emberek legyenek, akik úgy szeretik az irodalmat, hogy népszerűsítése érdekében nem sajnálják a fáradságot. De hogy konkrétan kik legyenek ezek, azt minden esetben a helyszínen kell megállapítani. Itt kell megemlíteni még, hogy a községi könyvtárak politikai és szakmai irányítása, ellenőrzése továbbra is, a járási és megyei könyvtár; feladata marad. A könyvtár jó munkájához feltétlenül szükséges, hogy a helyi pártszervezet, a tő-; megszervezetek és a falu la-; kossága segítse a könyvtárost. Reméljük, az átszervezés után könyvtáraink megerősödnek, és hamarosan elmondhatjuk: a falu népe olvasó néppé vált. Debreceni Imréné, a Pest megyei könyvtár vezetője $ Az ifjúsági mozgalom alapja $ $ Ma ér véget a járási út- l törőtitkárok és az általános $ iskolai alsótagozatos szaki el- 5 ügyelők háromnapos tanács- v kozása. A megyei tanács v. b. ^ és a megyei úttörő e'mökség 5 kisdobos szakbizottsága úgy jj szervezte meg ezt a tanácsko- £ zást, hogy a részvevők az első $ két napon öt részből álló elvi 5 előadássorozatot hallgassanak l meg. (Az űttörőmunka múltja £ cs jelenlegi helyzete, A kis- 5 dobosmunka helyzete az út- ; törőmozgalmon belül, A kis- ! dobosmunka nevelési kérdései, f • A kisdobos próbarendszer, j Hogyan segítse az alsótagoza- i tos szakfelügyelő a kistlobos- ! munkát?), ezután pedig ma, a • harmadik napon ismerkedje- ' nek meg a járási úttürőtitká- : rok és szakfelügyelők a kis- I dobos gyakorlati foglalkozás- j sál is, mégpedig Monoroai. ; Az értekezlet voltaképpeni : célja: felismertetni azt az j igazságot, hogy a kisdobosok- ; kai való helyes, eredményes : foglalkozás az alapja a jó : úttörőmozgalomnak éppen- ; úgy, mint a KISZ-munkának. : Ha jói dolgoznak a kisdobos : vezetők, már szocialista mó• dón nevelt és tovább nevel- ; hetö gyermekeket adnak az ! úttörőmozgalomnak, majd a • későbbiek során a KISZ-nek. : Az eddigi jelek szerint az : értekezlet összehívása nem- ■ csak szakszempontból, hanem • e felismerés tudatosítása ; szempontjából is helyes kez- ! deményezés volt. XXVXXXXXXXXXXXNXXXXXX'XXWXXXXXVXXXXXXXX cA ftet<úciénij,i ftéLda \ —Dolgozunk... Ebbe \ az egy szóba sűríti Kalmár i Ákos, a peröcsényi általános j iskola igazgatója a hattagú : tantestület munkáját. \ Dolgoznak. Tanítják, neve- ; lik a falu százhetvennégy is- ; kolaköteles gyermekét. De \ dolgozni lehet jól és lehet \ rosszul; szívvel és szív nél- \ kül. És dolgozni lehet csak az < iskolában és lehet munkál- ’• kodni az egész falu müvelö- \ déséért is. f Különösen érdekes kérdés ; egy ilyen kicsiny, hegyekkel ( átölelt faluban, mint Perő- í csény: befogadja-e ez az ! eléggé terméltetlen föld a kul- \ túra magjait? S ami ennek í alapfeltétele: mit tesz a hat S pedagógus a falu kulturális ! arculatának megváltoztatá- í sáért? \ A kép körülbelül ilyen: \ Kalmár Ákosné pedagógus ; — az igazgató felesége — a 5 több. mint háromszáz kötetes * községi könyvtár vezetője, t Kalmár Ákos igazgató az i ötvennégy tagú énekkart irá- nyitja. t A sportkörrel Témák János 'f tanát foglalkozik. { Külön kétszáznyolcvan köte- ( tes könyvtára van az ■iskoláinak:. Á könyvtár vezető ie } Fekete Oszkárné gyakorlóéves \ *a.y>il6. Í Drinka. Erzsébet pedagógus az vitörőcsamt veze*ő tanára, í emellett a községi KlSZ-szervezetben elvállalta a népi tánccsoport vezetését. Lovrity Endre, fiatal pedagógus, a községi KlSZ-szerve- zet kultúrfelelöse. Ö szervezte meg a Világ térképe előtt című előadássorozatot. Mind a hatan részt kérnek a községi kultúrotthon munkájából is. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak, vezetik a szinjátszólcat, tanítanak a dolgozók iskolájában. Hűt pedagógus — hat művelődési munkás. Akaratlanul is előtolakodik a kérdés: hogyan sikerült elérni ezt? S egy másik: miért nincs ez így minden faluban? A két kérdés szorosan összetartozik, de a válasz kétoldalú. Az egyik: A pedagógusok — igen, mind a hatan — megértették, hogy nem csupán százhetvennégy peröcsényi gyerek értelmének kibontását bízták rájuk. Nem egyetlen gondjuk, hogy okos, művelt gyermekeket neveljenek a? itt élő fiúkból és lányokból. Több és nagyobb a feladat: kiemelni a falut eddigi elmaradottságából, s ami ezzel összefügg, vezetni, irá- nvítani a falu kulturális életét. A másik: A tanács — Gere József elnök és a falu többi vezetőre — megértette, mit jelent az, ha otthont biztosít a pedagógusoknak. Igaz, nem volt könnyű. Mindössze két pedagóguslakás van a községben. Az egyikben az igazgató és családja lakik. Ezzel elhelyeztek két pedagógust... A másik kétszobás lakásban egyelőre Fekete Oszkárné és Drinka Erzsébet talált otthonra. Azért egyelőre, mert amint Feketéné katonaférje leszerel, az övék lesz az egész lakás. Drinka Erzsébet azonban nem marad hajlék nélkül. A tanács már most lefoglalt a számára egy szobát az erdészházban. Ez eddig már négy lakáshoz juttatott pedagógus... A két férfi tanerő az egyik gazdálkodó házában lakik. Szépen berendezett szobájuk van, itt étkeznek is. Igaz. a lakás és a napi ebéd fejenként havonta háromszáz forintba kerül... de egyelőre ez is jobb a semminél. A pedagógusok tehát otthonra találtak a faluban. Pedig Témák János például mindössze két hete érkezett. Nagy dolog ez, hiszen a legtöbb községben éppen az a baj. hogy még egyetlen kis szoba sem jut nekik. Így aztán nem lehet elvárni tőlük, hogy otthonuknak érezzék a falut, ahol tanítanak: még- inkább nem, hogy törődjenek a felnőttek művelésével is. Érthető a napi két-három-, de nem egyszer négyórás utazás már a kultúrára fordítandó időből rabolja el az értékes órákat. Az erdökertesi napközis tanítónő például naponta reggel hétkor indul Budapestről, tizenegytől négyig foglalkozik a gyerekekkel, háromnegyed ötkor indul visz- sza a vonalja, haza pedig csak hét óra tájban é>. Együtt a tanáccsal _ e, a lényeges. Ahol ez az elv érvényesül — mint Peröcsény- ben —, ott jelentős eredményeket érhetnek el a falu kulturális felemelkedésében. Ott azonban — mint például Erdőkertesen, ahol tizenhat nevelő közül csak hat lakik a faluban —, ahol a tanács nem tesz meg mindent a pedagógusok letelepítése érdekében, néhány ember kénytelen munkálkodni a nagy kollektíva helyett, kétségtelenül kevesebb eredménnyel. Természetesen a pedagógusok lakáshoz juttatása, letelepítése nem egyik napról a másikra megoldható feladat, de e feladatnak előtérbe kell végre kerülnie községi tanácsaink munkatervébon is. Nincs olyan szabály, hogy a községfejlesztési alap csak betonjárdák építésére, sportoá- lyak létesítésére vagy különböző objektumok bekerítésére fordítható. Félreértés n essék, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a jövőben ezekkel ne foglalkozzamak, de építsenek a községfejlesztési hozzájárulásból pedagóguslakást is. Ez nem elsősorban a nedagó- gvs, hanem az egész falu érdekel Prukner Pál
