Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

1939. OKTÓBER 23. VASÁRNAP “TJCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN f Mi is az a „bejárás“? Új szarvasmarha-istállót adtak át rendeltetésének a törzsállattenyésztő péceli Zöldmező Tsz-ben Isaszeg neve elválaszthatat­lanul egybeforr az 1848— 1849-es magyar szabadság- harccal. Damjanich János le­gendás /hírű vörössipkás hon­védéinek egyik fényes hadi­tette fűződik a 'község nevé­hez. S a falu nevet most újra szárnyra kapta a hír. A határban táblák jelzik: Isaszeg. Termelőszövetkezeti község. Bodrogi András, a községi tanács elnöke és Bó- dis I^ászló, a tsz elnöke el­mondották, hogy ez a nagy változás alig három hét alatt zajlott le a faluban. Ügy kez­dődött, hogy a község két ter­melőszövetkezete, a Vörös Csillag és a Béke a közel­múltban elhatározták, hogy újra egyesítik erejüket. (A két szövetkezet ugyanis az ellenforradalom után vált kü­lön.) A Béke Tsz javaslatára mindkét tsz-ben külön-külön közgyűlést tartottak, amelyen a tagok az egyesülés mellett döntöttek, s felvették a Dam­janich János nevet. Az egye­sült tsz tagjai elhatározták, hogy azokat a dolgozó parasz­tokat, akiknek birtoka a szö­vetkezet földjei közé ékelő­dött, maguk közé hívják. Ezután nem sokkal megtar­totta első közgyűlését a Dam­janich Tsz, amelyen Bódis László, a tsz elnöke részlete­sen magyarázta, hogy az egész falu érdekét, felemelke­dését szolgálná, ha Isaszeg minden dolgozó parasztja tagja lenne a tsz-nek. Plaká­tokon, , bangosheszélón . széles körben ismertették a szövet­kezet elgondolásait, a tsz tag­jai pedig a falu minden dol­gozó parasztját felkeresték. Alaposan kidolgozott tervvel és saját példájukkal agitáltak, aminek meg is lett az ered­ménye. Néhány hét múlva falugyű­lést tartottak, amelyen beje­lentették, hogy mivel a köz­ség minden, földdel rendel­kező dolgozó parasztja belé­pett a Damjanich Tsz-be, a felettes szervektől kérik Isa­szeg termelőszövetkezeti köz­séggé nyilvánítását. Ezen a gyűlésen felvették az újonnan belépett tagokat és megvá­lasztották a végleges vezető­séget. Elnökké Bódis László agrármérnököt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanársegédét választották, míg két -helyettese Vécsi Mihály 22 holdas újonnan belépett paraszt és Fekete István, a volt'Vörös Csillag Tsz elnöke lett a tagság bizalmából. A közgyűlést követő napon határszemlcl tartott az új vezetőség, majd a tsz-be lépett 314 család megkezdte a közös munkát a földeken, a földrendezők pedig a tago­sítást. Ezekben a napokban is 48 pár ló és 6 traktor szánt­ja-veti a szövetkezet több mint 2000 holdas birtokát. A tsz állatállománya a közösbe vitt állatokkal együtt 136 darab ló, 90 tehén, 76 hízó- és növendékmarha, 130 sertés, 800 pecsenye-csirke. A szán­tással egyidőben trágyázzák is a földeket és már 400 hol­don elvégezték a vetést. A' szövetkezet vezetői a tagsággal egyetértésben ki­dolgozták a szövetkezet ötéves fejlesztési tervét, amivel egyetért az egész falu. Ebben szerepel, hogy a másra nem használható területeken, mint­egy 400 holdon erdősítést vé­geznek. — Szántóterületünkön belterjes gazdálkodást folytatunk — mondotta Bódis elvtárs. — Takarmánytérii- letünket az összes terület 25 százalékára növeljük. Jövőre 30 holdas öntözéses kertésze­tet létesítünk. Hosszúlejáratú, hitelt kapunk, amiből 240 ezer forintért négy víziágyú­val felszerelt szivattyút vá­sárolunk. — Jegyezze fel, hogy 120 holdon meg száraz kertészet­tel foglalkozunk — tette hoz­zá Vécsi Mihály bácsi, az el­nökhelyettes. — Terveink nem maradnak papíron, már hoz­zá is kezdtünk megvalósítá­sukhoz. Kiültettük az átte­lelő kelkáposztát és a téli sa­látát és most duggatjuk a dughagymát. A spenót és a petrezselyem már kelőfélben van." — A tsz régi tagjai és az újonnan belépettek a vetés befejezése után a kertészet­hez szükséges melegágyakat ássák ki és építik meg — vet­te át a szót Fekete elvtárs. — A Rákos és a Tápió patakok völgyében káposztaféléket és karózott Juliskababot terme­lünk, ezenkívül mintegy 20 holdon halastavat létesítünk, aminek egy részét elrekészt­jük és ott víziszámyasokat nevelünk. A szövetkezet — jövedelme­zősége és a talajerő pótlása érdekében — öt éven belül 540 számosállatra növeli ál­latállományát. Részben az állattenyésztés, a marha- és sertéshizlalás, valamiht a kertészet alapot ad ahhoz, hogy a tagok havonta, ledol­gozott munkaegységeik ará­nyában, készpénz-előleget kaphassanak. A volt Vörös Csillag Tsz-ben — amely ez­után üzemegységként műkö­dik — jövőre mintegy 10 ezer pecsenyecsirkét nevelnek fel, sőt, az idősebb tagokkal ott­hon is neveltetnek a közös számára baromfit. Fiatal termelőszövetkezeti község Isaszeg. Tagjai dol­gos, szorgalmas parasztembe­rek, akik a legfontosabb fel­adatuknak tartják, hogy idő­ben elvégezzék az őszi szán­tási és vetési munkálatokat és megvalósítsák a közösen ki­dolgozott terveket. Nem is olyan egyszerű do­log egy újonan épült szarvas­marha-istálló átadása, mint ahogy azt az ember gondolná. Hiába van ugyanis készen az istálló, az állatokat nem le­het addig bekötni, amíg az úgynevezett „bejárás” meg nem történik. A „bejárás” mű­szaki átadást jelent, amelyen jónéhány szerv képviselteti magát szakembereivel. Hogy csak néhányat említsünk: az építő vállalatok, a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya, a megyei beruházási iroda, a Nemzeti Bank térületi fiókja, a tűzoltóparancsnokság stb.. Talán nem is kell mondani, ahol ennyi szakember megje­lenik, ott töviről-hegyire meg­vitatják az építmény elő­nyeit, hátrányait. így tör­tént ez pénteken a péceli Zöldmező Tsz tanyaközpont­jában is, ahol egy 79 férő­helyes szarvasmarha-istállót adott át az ÉM 22. Építőipari Vállalat a termelőszövetkezet­nek. „Több szem többet lát“ — tartja a közmondás, külö­nösen akkor, ha olyan árgus szemmel járják körül az is­tálló minden zugát, mint ahogy azt az említett szak­emberek tették. Felhősi Fe­renc építésvezető szinte nem győzött válaszolni a feltett kérdésekre. — Miért rovátkolt a beton a járdán — kérdezte az egyik szakember? — A tsz elnökével állapod­tunk meg, hogy így csináljuk. Az volt a célunk, hogy a te­henek ne csússzanak el rajta — válaszolja az építésvezető. Szakvita alakult ki ezután arról, hogy helyes vagy nem helyes. a beton rovátkolása, mígnem a vitát Oláh Andor elvtárs, a tsz elnöke döntötte el. — Biztonságosabb rajta így a járás, tisztántartásáról pe­dig majd gondoskodunk — mondta. A „bejárás“ során egy má­sik szakember ajtót javasolt a takarmányelőkészítő helyi­ség és az istálló közé. Majd egy másik a víztartály túl­folyójának elhelyezését kifo­gásolta. Egyhangú volt a vélemény: az istállót átve­szik a vállalattól. Nem így azonban a magtárpadlást. Itt ugyanis még nem fejezte be a munkálatokat a vállalat, hátra van a betonozás egy ré­sze. Annyit azonban meg­állapítottak a szakemberek, hogy a padlás betonjának si­mítását lelkiismeretesebben kellett volna elvégezni.­Amíg a szakemberek vitat­koztak, Oláh elvtárs elmon­dotta. úgy kellett már nekik az istálló, mint egy falat kenyér. A termelőszövetkezet ugyanis törzsállattenyésztő szövetkezet és az értékes szarvasmarhákat egy fiaztatóból átalakított is­tállóban voltak kénytelenek elhelyezni. — Negyvennyolc törzsköny­vezett szarvasmarhánk és 14 növendékünk van. Úgy számít­juk, hogy ezt az istállót fejős­tehenekkel népesítjük be — magyarázta O'áh elvtárs. — A növendékek pedig egyelőre az átalakított istállóban marad­nak. Jól választottak a felsőbb szervek, amikor ezt a modern istállót a péceli Zöldmező Tsz- ben építették fel. A termelő- szövetkezet ugyanis a szarvas­marhatenyésztésben elért ered­ményeivel rászolgált erre.. Ta­valy 5010 liter tejet adtak a te­henek átlagosan, s ahogyan erről Oláh elvtárs tájékoztatott bennünket, az idén elérik g hatezer litert. — Most már az a fontos, hogy mielőbb beköthessük a teheneket az istállóba — mon­dotta az elnök. Oláh elvtársnak ez az óha­ja a jövő héten teljesülhet, mert amint már elmondottuk, a bi­zottság átvette az istállórészt és a feltárt hibák ellenére is lelkiismeretes munkának nyilvánította az istálóépítő brigád tevé­kenységét. A termelőszövetkezet elnöké­Tihon István Isaszegen la­kik, azelőtt üzemben dolgo­zott, majd nyugdíjba ment, s mivel néhány hold föl- decskéje volt, belépett a községben megalakult Dam­janich Tsz-be. Sok hozzá hasonló nyugdíjas, de még munkaképes parasztember él a faluban, akik tagjai lettek a tsz-nek. Dolgoznának szívesen a közösben, félnek azon­ban, hogy akkor nem kap­ják meg a nyugdíjat. Más községekből is fordul­tak szerkesztőségünkhöz az­zal a kéréssel, hogy adjunk választ lapunk hasábjain, mi­lyen feltételekkel dolgozhat­nak üzemi vagy ipari nyugdí­jasok a termelőszövetkezetek­ben. A Termelőszövetkezeti Ta­nács Pest megyei Irodájának ügyésze, dr. Kelemen Ferenc az alábbi választ adta: — A munkaügyi miniszter 5/1959. sz. (V. 8.) rendeleté­ben (amely megjelent a Ma­gyar Közlöny 52-es számá­ban) a 182. és 280. parag­rafus az alábbiakat mondja ki: Azok az üzemi vagy ipa­ri nyugdíjasok, akik 1959. január elseje után léptek be valamely termelőszövetkezet­be, évente 120 munkaegysé­get teljesíthetnek anélkül, hogy ez befolyásolná nek örömébe azonban üröm is vegyült. A jegyzőkönyv ké­szítésénél a villanyszerelési munkákat irányító Bratu Gé­za bejelentette, hogy a toko­zott elosztószekrény hiánya miatt a vízszolgáltatást csak a jövő év második negyedévében lehet bekapcsolni. Amint el­mondotta, ez nem rajtuk — az Elektromos Szerelőipari Válla­laton —. hanem a Villamossá­gi Előszerelő Vállalaton (VIL- LESZ) múlik. Teljesen jogos a tsz-vezetőség és a szakembe­rek felháborodása: hiába vé­geztek ugyanis jó munkát a a vízvezetékszerelők, ezer fo­rint értékű szerelési anyag miatt több mint egy fái évet kell várni a vízszolgáltatás megindítására. A késő délutáni órákig tar­tott a műszaki átvétel és a jegyzőkönyvek készítése. Utá­na a termelőszövetkezet veze­tősége és tagsága megvendé­gelte az építőipari vállalat küldötteit és a jelenlevő szak­embereket. Ahányszor azonban tíz-tíz munkaegységgel túlteljesítik az engedélyezett munkaegy­ség-mennyiséget, annyi hó­napig nem kapják kézhez nyugdíjukat. Aki például egy év alatt 140 munkaegy­séget teljesít az engedélyezett 120 helyett, az két hónapig nem kaphat nyugdíjat. A tsz könyvelője és maga az illető nyugdíjas tag is köteles beje­lenteni az Országos Nyugdíj­intézetnek, hogy az engedélye­zett 120-on felül hány mun­kaegységet szerzett. Mint mondottam, a 120 munka­egységen felül szerzett min­den tíz munkaegység magá­val vonja egy hónapig az ere­detileg megállapított nyugdíj szüneteltetését. Javaslatunk az, hogy az érdekelt nyugdíjasok is lépje­nek be a termelőszövetkezet­be, dolgozzák le a 120 munkaegységet a munkacsú­csok idején és akkor válto­zatlan összegben, a szokásos időben megkaphatják nyug­díjukat. Bevitt földjük után ter­mészetesen megkapják a tsz közgyűlése által meg­állapított földjáradékot. Megjegyezni kívánjuk, hogy az itt ismertetett rendelke­zés nem vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, akik 1959. ja­nuár 1. előtt léptek be ter­melőszövetkezetbe. Számukra a nyugdíjat bármennyi mun­kaegység teljesítése esetén fo­lyósítják.^ ________ I N éhány sorban Pest. megye 49 tsz-ében van szarvasmauha törzskönyvi el­lenőrzés és nyolc szövetkezet­ben szarvasmarha törzstenyé­szet. A mendei Lenin Tsz tagjai saját erőből 100 férőhelyes hí- zóniarha-istáüót építettek, amelynek kö'tsége mindössze 39 ezer forint volt. Az oldalt összeállította: Cse- kö Ágoston és Mihók Sándor. Negyvennyolc pár lóval szántanak az újonnan belépet­tek a határban. Képünk a tagok egy részét ebédidőben ábrázolja Orosai József cs Csatári Pál az ebédidő alatt átvizsgál­ják a vetőgépüket, hogy délután zavartalanul dolgoz­hassanak Nemsokára újra elindulnak a gépek, a tartályokat fel kell önteni vetőmaggal nyugdíjukat. Véget ért az ebédidő, a 12 vetőgépbe befogták a lova­kat. a többiek pedig mag takarózni, szántani és boronáim indultak Milyen feltételekkel dolgozhatnak tsz-ben üzemi nyugdíjasok? Serényen dolgoznak a megye legfiatalabb termelőszövetkezeti községének parasztjai Negyvennyolc pár lóval, hat traktorral szántanak, vetnek a falu határában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents