Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
"“WCirlap 1959. OKTÓBER 25. VASÁRNAP Hogyan készíthetnek több gyermekcipőt Cegléden? GONDOK, TERVEK A CIPŐIPARI VÁLLALATNÁL A Ceglédi Cipőipari Vállalatot nemcsak a városban, az egész országban számontartják. Gyártmányai nem egy esetben vívtak már ki elismerést, s nyertek különböző helyezéseket versenyeken. De ez az üzem rengeteg gonddal küzd. Régi épületei, korszerűtlen, régen elavult berendezése mind- mind azt sürgeti, hogy a termelés biztosításai, s fokozása érdekében alapvető változásokat kell végrehajtani. Ezt igazolja a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének legutóbbi vizsgálata is az üzemben, s aki csak illetékes a dologban, mind ezt hangoztatja. Tíz esztendő Az üzemet tíz esztendeje, 1949-ben államosították. A tulajdonos a felszabadulás után már semmit nem költött rá. De amit lehetett, azt kiszedte belőle. Szedett-vedett berendezés, ócska gépek, öreg épület, ez volt az örökség, amit a volt tulajdonos átadott. A létszám, amivel az államosított üzem elkezdett dolgozni, harminc körül volt, s az üzem évi terve 28 000—30 000 pár gyermekcipő. Ezt a mennyiséget gyártották 1954-ig. Ekkor kapta az üzem — a Belkereskedelmi Minisztérium segítségével — eddigi legnagyobb beruházását, szalagot állítottak fel, a létszám 70—76-ra növekedett, a termelés pedig évi százezerre! 1957-ben 120 000, 1959-ben 160 000 az évi terv, de újabb jelentősebb beruházás nem történt az üzemben. A létszám sem nőtt arányosan a termeléssel, de erre nincs is lehetőség: a műhélyek már most is szinte elviselhetetlenül zsúfoltak. Hétszeres élüzem A vállalat dolgozói a pártikongresszus tiszteletére indított versenyben 7000 pár cipő terven felüli elkészítését vállalták, s az év végére körülbelül tízezerre emelkedik a terven felül gyártott L cipők száma. Nőtt 'ff 'tettfcPlékenység az üzemben, csökkent az önköltség, nem véletlen, hogy hétszeres élüzem címmel büszkélkedhetnek, s továbbra is versenyben vannak ezért a címért. De: minden illetékes egybehangzó véleménye szerint a jelen körülmények között a termelés tovább nem fokozható, pedig a gyerekcipőre nagy szükség van, az igények hallatlanul megnőttek. Az üzem 1958—59-ben mintegy kétszázezer forint beruházást kapott, ami nem nagy összeg. A legszükségesebbet tudják csak belőle megoldani, de egy sor égető problémára nem kerülhet sor. Pedig, elsősorban szociális vonatkozásban, valóan égető kérdések várnak megoldásra. Kié a vállalat? . A v állatot a városi tanácshoz tartozik. A városi tanácsnak azonban olyan anyagiak nem állnak rendelkezésére, amelyből az üzem fejlesztését meg lehetne oldani. De a városi tanács még abban sem nyújt segítséget, hogy ' az üzem belterületén lakó portást elhelyezzék, pedig a felszabaduló helyisé- gekl>en jobb elhelyezést nyerhetne több, jelenleg zsúfoltan dolgozó munkás. A vállalat az ez évi ipari vásáron harmadik díjat nyert — dehát ez gyenge ír a sebre, a városi tanács hathatós segítségét ez nem tudja pótolni. Kétszeres termelékenység ? ' Erről ábrándoznak az üzem vezető emberei. Viszonylag kevés beruházással, nem jelentős létszámemeléssel megkétszerezhetnék az üzem termelékenységét. De: ehhez új hely, új épületek kellenének. A befektetett összeg — ezt is kiszámították — igen rövid idő alatt amortizálódna, visz- szatérülne. Büszkék arra, hogy a Kecskeméti Cipőgyárra' szemben a ráfordítás náluk egy százalékkal alacsonyabb pedig ott összehasonlíthatatlanul jobb körülmények közöt' dolgoznak. A tervet, amely ezerint a vasöntödénél kapnának helyet, a megyei tanácí végrehajtó bizottsága elfogadta. De alig fogadták el a tervet, máris' újabb variáció lépett a helyére, s félő, hogy a sok elképzelés közül egyik sein valósul meg, addig tart a különböző szervek terveinek összeegyeztetése. Közös érdeke pedig a tervek mielőbbi megvalósulása a megyei tanácsnak, a Helyiipari Igazgatóságnak, de elsősorban a városnak. A jelenlegi évi ti- zennégymilliós termelési érték a kétszeresére növekedne, ugyanakkor a beruházás közel sem jelent ilyen nagy ösz- szeget. Szakszervezeti vizsgálat Nemrég vizsgálatot tartott az üzemben a szakszervezet. A vizsgálat eredményeként írásban rögzítették azon véleményüket, hogy további létszámemeléshez a túlzsúfolt jelenlegi telephelyen semmilyen körülmények között nem járulnak hozzá; Ugyanakkor megjelöltek egy sor olyan problémát, amelyeket az üzem vezetőinek már saját hatáskörükön belül meg lehetett és meg kellett volna ol- üaniok. Erre ígéret történj, s az elmúlt időszakban lehetett is tapasztalni ilyen vonatkozásban javulást, A szakszervezeti vizsgálat ya leghangsúlyosabban a zsúfoltságot tette szóvá. Dehát ebben az üzem vezetői nem tehetnek semmit. Csakis az új elhelyezés oldja meg ezt a problémát, amit az 1960-as esztendőnél nem szabad tovább halogatni, hiszen már jóval előbb végre kellett volna hajtani, A tervek A tervek már készen vannak arra az esetre, ha „semmi nem jön közbe”, azaz sikerül a vállalatnak új telephelyre szert tenni, s ott sokkal jobb körülmények között folytatni a munkát. Már megvan a gépek szállításának rendje is, nem akarnak többet állni a hurcolikodás miatt éiy hétnél. Jelenleg egy tizennégy méteres szalag dolgozik az üzemben, az új helyen 40—50 méteres szalagot építenének, ami azt jelenti, hogy naponta 1200 pár cipő készülne. Ez évente 360 000 pár. S ami a legvonzóbb az új elhelyezésben, az az, hogy ott lehetőség van további fejlődésre ist A terv biztató. S ahogy a teivteljesítés vagy az önköltség alakulása a vállalat dolgozóin múlik, ugyanúgy múlik a városi tanácson és a felsőbb szervéken, hogy mikor és hogyan. valósul meg a ceglédi cipősök régi álma: világos, tágas üzemben, korszerű gépeken dolgozni;;: Mészáros Ottó Mennyit ér egy megfelelő orr? Elizabeth Taylor az első filmr színésznő, aki egymillió dollárt keres egyetlen filmszereppel. A művésznő ugyanis Kleopátrát alakítja új filmjében és — mint egy párizsi lap megjegyzi — a kitűnő szerződés titka, hogy egyedül neki van olyan orra, amely megfelel Rleopátra közismert orrformájának. Előadássorozat a szadai utcák névadóiról Megírta a Pest megyei Hírlap, hogy Szadán milyen újszerű módon kívánják elevenné tenni azok emlékeit, akik névadói a község utcáinak. Tóth Rezső, mint a községi tanács kulturális állandó bizottságának elnöke vetette föl nemrég a gondolatot, hogy időről időre rendezzenek kulturális előadást a község lakói számára és ismertessék egy-egy utca névadójának életét, munkásságát és annak jelentőségét. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált és a községi tanács örömmel hozzájárult a terv megvalósításához. Az első ilyen előadásra szerdán kerül sor, amikor az egyik legszebb szadai utca, a Petőfi Sándor utca névadójáról tartanak előadást a községi tanácsházán. A délután 6 órakor kezdődő előadáshoz Tóth Rezső mond bevezetőt, Ladányi István Illyés Gyula: Petőfi című munkájának prológját adja elő, Petőfi életét, költői pályáját és forradalmi szerepét pedig Hídvégi Nándor, a gödöllői Juhász Gyula járási könyvtár vezetője ismerteti. Arany János balladái a gödöllői irodalmi színpadon Pénteken délután hat órakor rendezte meg nagy érdeklődéssel várt Arany János- estjét a gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad. A járási tanács székházának dísztermében közel százötven főnyi közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa a nagy gonddaj összeállított, színvonalas műsort. Remsey Gábor két nép- ballada-feldolgozást adott elő zongorán, majd Hídvégi Nándor, a járási könyvtár vezetője tartott rövid bevezetőt, amelyben megemlékezett arról, hogy két évvel ezelőtt tartották az első irodalmi estet Gödöllőn, ugyancsak Arany Jánosról, akinek most volt, október 22-én, halála évfordulója. Ezen az első iro-' dalmi esten mindössze tizenhat érdeklődőből állt a közön&écr. Ezután tartotta meg Bol- váry Sarolta tanárnő értékes előadását Arany János balladáiról. Érzékeltette azt a hatást, amelyet az ősi székely és skót népballadák gyakoroltak a Toldi költőjére; Nagy tetszéssel fogadott előadását hangulatosan illusztrálta a Néprajzi Múzeum egyik eredeti népballiada-fölvétele, amelyet hanglemezről játszottak le az est közönsége előtt. Nagy Marianne, Alcácz Já- nosné és Ladányi István mély átórzéssel Arany-balladákat adott elő. Hídvégi Nándor záró beszédében bejelentette, hogy az irodalmi színpad november 6-án Heltai-estet rendez, amelynek színes, változatos műsorját már összeállították. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 43. játékhetéről A lottó 43. játékhetén 3 517 085 szelvény vett részt a sorsolásban. Négy találatot 45 fogadó ért el. A nyeremény összege egyenként 58 613,26 forint. A háromtalálatos szelvények szan.h 3935. A nyeremény egyenként 336,25 forint. Két találatot 92106 fogadó ért el. A nyereményösszeg egyenként 14,30 forint. mai nap 1959. október 25, vasárnap, Blanka napja. A Nap kél 6.16 órakor, nyugszik 16.39 órakor. A Hold kél 23.36 órakor, nyugszik 13.15 órakor. Várható időjárás: felhőátvonulások lesznek, főleg az ország északi felében kisebb esőkkel. Mérsékelt nyugati szél. A hőmérsékletben nagyobb változás nem várható. Tíz-hét aíatt : 477 teherautó ■■ .^őjsS&S.í A Csepel Autógyár dolgozói év végéig az expnrtterv sikeres teljesítése érdekében 453 tehergépkocsit, 24 különleges járművet és 270 darab nagyteljesítményű alvázat szándékoznak elkészíteni. A rekordteljesítmény elérésére minden remény megvan, hisz csak az elmúlt napokban 8 gépkocsival teljesítették túl az előirt ütemet. — TELJESÍTETTE VETÉSI TERVÉT a ceglédi Kossuth, a Dózsa Népe, a Hunyadi, s a Vörös Csillag termelőszövetkezet. Az említett szövetkezetek ma estig befejezik a vetést. — HÄROM ÉRDEMES SZÁMADAT. Pest megyében jelenleg 80 öntevékeny színjátszó. 60 népi tánccsoport és 150 énekkar működik. — A NAGYMAROSI GÉPGYÁR dolgozói a pártkongresszus tiszteletére röpgyűlé- seken tettek pótvállálésokat. A versenyben a fiatalok is részt vesznek; 16 ifjúmunkás versenyez A szakma ifjúmestere címért. — A PEST MEGYEI PETŐFI SZÍNPAD ma délután Kerepesen a Kerckes- kút, Tápiógyörgyén az Érdekházasság. Kismaroson pedig a Csacsifogat című színművet adja elő. — TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK. Bányai Pál megyéi tanácstag ma délelőtt a dunaharaszti kultürottlhon- ban, Kiss József tanácstag 8—10-ig Ecseren, 13—16 óráig pedig Maglódon tart fogadóórát. — A HÜSZORÁS társadalmi munka keretében két héten át dolgoztak a Veres Pálné Kollégium egyetemi hallgatói Budaörsön az Építőipari Ktsz-ben. — Kínának készít komplett csőgyárat a Csepeli Csőgyár. Az ehhez szükséges alkatrészek egy részét a Nagymarosi Gépgyár készítette. A gyár dolgozói határidőre gyártották le a megrendelt alkatrészeket. — AZ ÉPÜLŐ VÁCI CE- MENTMÜ közvetlen szomszédságában papírzsák-gyá- rat építenek, s ez évenként 30 millió papírzsákot bocsát a cementmű rendelkezésére. — KORSZERŰSÍTIK a Budapest—Jászberény közötti országutat. Az egész útszakasz aszfaltozását jövőre fejezi be a Budapesti Ütépítő Vállalat. — 224 EZER FORINT értékű anyagmegtakarítást eredményezett eddig a Csepel Autógyárban üzembehelyezett korszerűsített gázcement állótcgely. Az újítás Őri Imre és Miklósi János autógyári dolgozók nevéhez fűződik. — A PENCI tájmúzeumot január elsején a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal veszi át. A községben turistaházat is létesítenek; az épület felújítására a pénz máris rendelkezésre áll. — FŰTŐERŐMŰ VET építenek a Csepel Autógyárban. Az 1960-ban elkészülő fűtőerőmű a gyár szükségletén kívül a lakótelepnek Is szolgáltat majd gőzt és meleg vizet. A TEUEVIZIO MAI MŰSORA: 10.00: ifjúsági filmmatiné. 1. Vitorlák alatt. Szovjet kis film. 2. Az ügyetlen kapus. Csehszlovák játékfilm. 13.33: Olimpiai keret_NB II válogatott labdarúgómérkőzés II. félidejének befejező része. 14.00: A Magyarország—Svájc Gerő Kupa labclarúg ómérkőzés közvetítése. 10.00: Élöújság. 19.50: A Magyar Hirdető műsora. 20.00: Arany- szimfönia. Osztrák revűfilm. lenti tiiiúimíió tejiqxu4ii/ceí í ■ Trieszt, Miramarc-kastély \ — Ez az első allMlom, hogy : el tudok menni üdülni is, ami j persze nem a szakszervezet | hibája. Amikor ugyanis egy : hosszú útamról hazatérek, j minden időmet Erdőkertesen \ töltöm, családom körében. \ Mert — higgye el — nem • olyan hosszú annyi idő után \ az a három hónap! Elárulok j még egy ezzel kapcsolatos ér- \ dekességet: életemben nem j voltam még a Balatonon, csak j elutaztam mellette. I — Egyébként, amikor a I Duna vízállása vagy a jég- : viszonyok akadályozzák a \ folyami hajózást, lenn fuvaro- j zunk a Földközi-tengeren és : legfeljebb a Fekete-tengerig í jövünk fel. Ilyenkor a Cse- \ pelre, Ausztriába, Csehszlová- ! hiába szóló árut átrakjuk vas- ! úti kocsikba, illetve az em lí- ! tett országok áruit vasúton 1 hozzák le és mi közel-keleti ; rendeltetéssel hajón visszük 'f tovább. A telet tehát nem is- \ merjük, hiszen a Földközi- és £ a Fekete-tengeren janink. $ — Megállás nincsen, nincs f téli szünet, mint azt sokan $ gondolják. Arra vigyázunk, % hogy ne rekedjünk téli kikötő- $ ben, ezt a hajó rezsije nem % engedi meg. A nagyiavitáso- % kát leginkább a Georghiu- $ De? Hajógyárban vagy a $ MAHART műhelyében Pesten % végezzük, de ha nem tudunk ^ feljönni. akkor valamelyik / európai kikötőben. — Mindegyik hajó fel tud jönni? — Nem. A Béke, a Balaton és a Duna mély merülésű, magas felépítményű hajó, ezeket Triesztben, Rijekában (Fiume), vagy Brailában, javítják. Felvetődik persze a kérdés, hogyan kerültek ezek a hajók a Fekete-tengerre? Ezek is itthon készültek, kedvező vízállásnál félkész állapotban úsztak le Brailáig, s maguk vitték a még felszere- letlen felépítményüket. A szerelést azután Brailában fejezték be, itt Tett a hajó kész és innen futott ki első útjára a Fekete-tengerre. Alexandria 1 bevásárlásra és egy kis szórakozásra. — Különleges nagy kalandjaink nincsenek. Harminc év apró-cseprő élményeiből viszont könyvet lehetne összeírni — de ez nem a kenyerem. — Különben is, aki benne Mark Twain vagy Jack London ízű lcalandokat keresne, azt nagy csalódás érné ... — Nincsenek részegeskedések, duhajkodások, nagy verekedések a kikötők matrózkocsmáiban. Ma már a tengerészek, a matrózok zöme is tanult, intelligens ember, a legtöbbnek érettségije van. Nem regényfigurák már a tengerészek: köznapi emberek. Idegenekkel, más nemzetiségű tengerészekkel nem igen akad dolgunk, legfeljebb a kikötők személyzetével, hatóságokkal, rakodómunkásokkal... — Láttuk mint filmszínészt is a Tengerész leszek című kisfilmben. Nem mondana róla valamit? üres strandja — Talán azt emelem ki, hogy a film őszinte és igaz volt. Torzítás és szépítés nélkül mutatta be a hajóséletet: a magyar közönség megismerhette belőle munkánkat, szórakozásunkat. — Ha már a szórakozásnál tartunk, mondja el, mit csinálnak szabad idejükben? — A munkaidő a hajón is nyolc óra. Folyamatos „üzem" lévén, ámbár, nehéz betartani; majd mindenki nyolc-tiz, néha 12 órát is dolgozik. Ezt a többletmunkát azonban túlórában megkapjuk. Szabad időnkben kevés a szárazföldi fogalmak szerinti megszokott szórakozás. Színház, mozi persze nincs a hajón, de nagyon jó könyvtárunk van, rádió, sakk — no meg kis ruhamosás. Gombfelvarrás. A kártyázás nincs tiltva, de nem élünk vele. Néha elrömizgetünk, de sohasem játszunk pénzre. (Folytatjuk) Fazekas Mátyás — Terveztek újabban egy igen ügyes dunai-tengeri típust — két hajó, a Hazám és a Tokaj már el is készült ■—, ezeknek a hajóknak ugyanúgy 1300 tonna a teherbírásuk, de olyan a felépítményük, hogy elférnek a hidak alatt és így feljárhatnak a Dunán is. — Messzi földeket bejár, idegen országokat lát. Bizonyára sok nagy élményről tudna beszámolni. — Ne gondolja! Egy kikötőben 3—4 napot állunk és ilyenkor is rendszerint alig akad szabad idő. A rakodást figyelemmel kell kísérni. Emellett nem sok idő marald
