Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
1959. SZEPTEMBER <5. VASÁRNAP ^igfCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN IHliiäeÜiäääBiäSiäii A nvngdíjas tsz-tag Vogel András, a dunabogdá- nyi Üttörő Tsz 73 éves, alapító tagja ma már nyugdíjas, de azért még be-bejár dolgozni a tsz-be. A termelőszövetkezet fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából emléklapot kapott. (Nánási Pál felv.) Tanár és tanítványai a termelőszövetkezetben Zsámbokon a tavasz folyamán az egyénileg dolgozó parasztok tömegesen választották a szövetkezeti utat. A Petőfi Termelőszövetkezet a kis, 400 holdas gazdaságból 3200 holdas nagyüzemmé nőtt, s jelenlegi taglétszáma meghaladja a 730 főt. Ez a nagyarányú fejlődés szükségessé tette, hogy elegendő számú szakember dolgozzon a termelőszövetkezetben, s biztosítva legyen a megfelelő szakmai vezetés. A Petőfi Termelőszövetkezet esetében nagyszerűen találkozott az a klasszikus elv, hegy az vezesse a termelőszövetkezetet, aki az egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzte a szövetkezeti út hasznosságáról és előnyéről. Dr. László Domokos, a gödöllői Agrártudományi Egyetem, tanársegéde nagyon sóikat beszélgetett az egyénileg dolgozó parasztokkal, s nagyon sokan éppen az ő szavára álltak be a köCsaknem egymillió forint beruházás saját erőből o fél éve működő inárcsi Március 21 Tsz-ben ' Ez év tavaszától december végéig' a márciusban alakult Március 21 Tsz csaknem egymillió értékű építkezést fejez be. Figyelemre méltó, hogy mindezt saját erőből és a tagok munkájával. Az egész falu a fiatal szövetkezeti község tsz- ében tevékenykedik, még hibátlan üveghordó és kis javításra szoruló 18 hektoliteres mustgyűjtő tartály Van. A tsz az idén mintegy 3000 hektoliter bortermésre számít, s bizony gondot okozott a bor tárolása, ami most megoldódott. íme, az épület (jobbra), amely alatt a sértetlen, 1500 helitós üveghordót megtalálták zösbe. Amikor pedig arra ke- . rült a sor, bogy a termelőszövetkezeti községgé fejlődött Zsámboknaik alkalmas, rátermett termelőszövetkezeti elnökre volt szüksége, a falu népe egyhangúan dr. László Domokost kérte elnöknek. Szokatlan dolog ugyan, hogy egy egyetemi tanársegéd otthagyja munkahelyét, otthagyja a • tudományos munkát, s gyakorlati szervező és termelő tevékenységet folytat, de dr. László Domokos örömmel vállalta ezt a megbízást, örömmel tett eleget a falu kérésének. Nem szakít azonban a tudományos munkával sem, mert hetenként egy napra bemegy az egyetemre. Dr. László Domokos nagy népszerűségnek örvend Zsám- bókon, s a legnagyobb tisztelet hangján beszélnek róla volt tanítványai is. Három volt tanítványa követte is tanárát a termelőszövetkezetbe, s most újra együtt vannak, i együtt dolgoznak. Az egyik fiatal agronómus, Lapu Béla, zsámboki fiú, a tanács gazdasági felügyelője volt korábban. Csepeli János pedig a régi termelőszövetkezetben volt agronómus, Lengyel József viszont a helyi földmű- vesszövetkezettől lépett át a termelőszövetkezetbe. A szakemberek ilyen jó összhangé kollektívája nagy lehetőségeket rejt magában.’ Ezeket a lehetőságeket dr. László Domokos igyekszik is kiaknázni, s a tervek szerint a zsámboki Petőfj Termelőszövetkezetet mintaszerűen, belterjesen gazdálkodó termelőszövetkezetté fejlesztik. Ehhez megvan minden adottság.- A fiatal agronómusok megosztották maguk között a szakterületeket, mindenki azt választotta, amelyiket a legjobban szereti, s ahol legtöbbet tud produkálni. Csepeli növénytermelési, Lengyel állattenyésztési. Lapu pedig üzemsziervezési agronómus. Jó kapcsolatuk van az Agrártudományi Egyetemmel, s arra kérték dr. .Kolbai Károly rektort, hogy támogassa munkájúikat. Dr. Kolbai Károly ígéretet tett, hogy az Agrártudományi Egyetem minden segítséget megad a zsámboki törekvésekhez, s többek között a hallgatók gyakorlati idejük egy részét a termelőszövetkezetben töltik majd — munkával. Emellett pedig a tsz-t tantermelőszövetkezetté fejlesztik, ahol az egyetem hallgatói gyakorlatban látják majd egy háromezer holdas mezőgazda- sági üzem mintaszerű működését. Az egyetem rektorának ez a készséges segítsége lehetővé teszi majd, hogy a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet elsőként próbáljon ki és elsőnek hasznosítson majd gyakorlatban komoly agrár- tudományi vívmányokat, kísérleteket. A tervek között szerepel még, hogy ősszel Zsámbokon mezőgazdasági középiskola nyílik, önálló levelező tagozatként. A termelőszövetkezeti tagok elsajátíthatják a mezőgazdasági ismereteket, ugyanakkor pedig ez a középiskola traktorvezetői képesítést is ad, tehát többen új szakmát kapnak a kezükbe. Az, hogy a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetre ennyire felfigyeltek a felsőbb szervek, s hogy az Agrártudományi Egyetem ilyen nagy segítséget ad, bsláthatatlan előnyökkel jár. Zsám'bok község nagy fejlődés előtt áll, s a Petőfi Termelőszövetkezet rövid idő alatt az ország egyik legjobban dolgozó, legelismertebb közös gazdasága lehet. Természetesen a jó földhöz, a jó szakemberekhez, a gépi segítséghez, valamint a tudományos szervek segítségéhez a tagság szorgalma, munkaszeretete is kell, mert csak így válhat a termelőszövetkezet virágzó gazdasággá. 250 vagnr» műtrágyát rendeltek eddig ai új tsz-ek Az ősszel kezdő új termelőszövetkezetek a legfrissebb jelentések szerint eddig csaknem 250 vagon műtrágyát rendeltek. A legtöbb műtrágyát — az adatok szerint — a nagykátai járásban alakult öt új termelőszövetkezet használja fel, valamivel többet nyolcvan vagonnál, míg a gödöllői járás két új tsz-e Valkón és Zsámbokon 48 vagonnal. A tsz-ek építkezéseikhez a faanyagot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya útján biztosíthatják. Az írásiban beadott igénylésre az osztály közli, hogy az építkezéshez szükséges, méretre leszabott faanyagot melyik erdőgazdaA rádiós irányító szolgálat jelentősen megkönnyíti a mezőgazdaságban a munkaszervezést. Ennek különösen a több ezer hold kiterjedésű szövetkezeteknél van jelentősége. Több gépállomás sikerrel alkalmazza ezt a módszert. A rádiós diszpécser szolgálathoz szükséges technikai felszerelések megtekinthetők a mezőgazdasági kiállításon, a MEZÖSZÖV pavilonjában. Az építkezési hitel kéréséről Az AGROTERV tervei alapján készülő faszerkezetű ál- latférőhelyek építéséhez a tsz-ek építkezési hitelt kérhetnek. A 28/1959. sz. FM utasítás értelmében: A Magyar Nemzeti Bank az egyes létesítmények megépítéséhez szükséges faanyag, vasalás, drót. szeg, nádanyag és telítőmáz megvásárlására az alábbi hiteleket folyósítja: 1 darab 20 férőhelyes sertés- fiaztatóhoz 26 000 forint, egy darab 300 férőhelyes juhho- dályhoz 34 C00 forint, . egy darab 50 férőhelyes növendékmarha istállóhoz 40 000 forint. Más célra (fuvar, munkabér stb.) a Magyar Nemzeti Bank hitelt nem folyósít. Óvjuk a faanyagot Jelentősen növelhetik tsz- eink a beépítésre kerülő faanyag élettartamát, ha használatba vétel előtt a rovarok és gombák kártevése meggát- lása céljából fakátránnyal impregnálják. A faanyag kérgét le kell szedni, mert éneikül rövid idő alatt tönkremegj'. A szükséges fakátrányt az Erdőkémia Vállalatnál levehet beszerezni, (Bp. V., rés Pálné u. 17.) Alapozásinál a tartóoszlopok föld alá kerülő részét ajánlatos nyílt, tűzön szenesíteni, égetni (nemcsak füstölni!). A megfelelően szenesített fában a kártevők nem találják meg életfeltételeiket. A szőlőkarók és egyéb vékony oszlopok földbe kerülő részét lombfa- kátránnyal kell alaposan bemázolni. ■ s a Olcsó növendékmarha-istálló Az ötven férőhelyes növendékmarha-istálló val ellátott 50 férőhelyes istálló a gyakorlatban nagyszerűen bevált. Nagy előnye, hogy rövid idő alatt bármelyik tsz saját erejéből felépítheti. A faszerkezetű, szabadtartású férőhelyek nem tekinthetők valami átmeneti megoldásnak, később sem kell helyettük másikat építeni. Ha építésénél a szövetkezetek betartják az előírásokat és tanácsokat, hosszú évekre megoldják állatférőhely problémáikat, mert az istálló 50—60 évig is használható. Ennek a növendékmarha istállónak az anyagára 40 320 forint. A szállítási költségen kívül a felépítéséhez szükséges mintegy 1700 munkaóra számítható még a kiadásokhoz. Vagyis egy ilyen 50 férőhelyes növendékmarha istállót hozzávetőleg 50—55 ezer forint költséggel lehet felépíteni. Az istálló teljes terve és részletes műszaki leírása beszerezhető a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Beruházási Igazgatóságán, az Agrotervnél, valamint az Építésügyi Minisztérium Doku- merif""iós és Nyomtatványellátó Vállalatánál. Az oldalt összeállították: Ari, Csekő, Mihók, Tenkely a kisiparosok, ácsok, kőművesek is. Már a megalakulásnál elhatározták, hogy állami hitelt csak végső esetben vesznek fel. ; Uj istállókat, férőhelyeket is építenek, de hogy ne kelljen sok pénzt kiadniok, a meglevő, esetleg most használhatatlan régi épületeket is átalakítják, házilag, szakembereikkel. Átalakítás révén < jutottak hozzá egy 46 férő- $ helyes tehénistállóhoz és egy $ 20 férőhelyes borjúnevelő- $ hoz. Ezekben a napokban ; fából építenek fel két, ä egyenként 300 férőhelyes ! juhhodályt, egy 50 férő- j helyes szabadtartású bor- ! júnevelőt és 20 sertés ré- ! szére alkalmas fiaztatót. : Raktárnak és lóistállónak : használta például Offner, a j volt földbirtokos, azt az évek j során megroggyant épületet, j amit a tsz ügyes, leleményes j mesteremberei 46 férőhelyes ; marhaistállóvá alakítottak át. j Nemrég „felkutatták” a \ földbirtokos régi, hatalmas | borházát és pincéjét. Saj- ; nos, a helyi földművesszö- ! vetkezet egy évvel ezelőtt a borpince fölül lebontotta az épületet. (Kár volt elhamarkodottan kiadni a bontási engedélyt!) Az állami gazdaság ideiglenes házikót épített a pince fölé, ami képünkön is látható. A szövetkezet újra felépíti a borházat, amely alatt 1500 hektoliteres, bortárolásra kitűnően alkalmas Az építkezéseket, átalakításokat munkaegységre végzik a tsz tagjai. Teljesített munkaegységeikre havonta 20 forint készpénzelőleget kapnak az eredményesen gazdálkodó fiatal szövetkezettől. A legfrissebb adatok szerint zárszámadáskor valamivel többet osztanak munkaegységenként a tervezett 40 forintnál; S/SS/SSS/S/S/S/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/fS/ fölényes nappal találkoztam JP az éjjeliőrrel s ennélfogva nem volt nála bot és viharlámpás sem pislákolt a kezében. Egy rozoga lócán ült, csendesen pöfékelve, a tsz-iroda előtt. Nézte a nappali nyüzsgést: a ki- s beforduló szónásszekerekct, a székházban lakó tsz-tagok Iugrándozó gyerekeit. Melíette \ a falhoz támasztva egy fél l zsák dara állott, vele szem- ; ben pedig egy szürke német \ puli hevert, s füleit hegyezve \ figyelte idős gazdája minden ! mozdulatát. ! — Miért nem alszik, Sipeki 1 bácsi? — szóltak rá olykor- [ olykor a mellette elhaladó ! emberek. ! — A talicskát várom — 5 mondta, kurtaszárú pipáját ! kivéve szájából. — A darát ! akarom hazaiclni rajta a hí- < zónák. \ Azzal egyik lábát átalve- \ tette a másikon s megint \szóilan szemlélődésbe merült. >A Mátyás-domb felé nézett. > ahol a közelgő ősz már mind MÁR 23 VAGON VETŐMAG VAN A RAKTÁRAKBAN A tavasszal alakult, őszi kezdésü új termelőszövetkezetek az őszi vetések zavartalan biztosítása érdekében eddig több mint 23 vagon gabona-vetőmagot gyűjtöttek össze tagjaiktól. A vetőmag összeadása eredményesen folyik a nagykátai és a monori járásban, valamint Pándon, ahol csupán néhány tag nem adta még be — a gabona nedvessége miatt — az őszi vetéshez szükséges vetőmagot. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság az idei mezőgazdasági kiállításon mutatja be a mellékelt kepén látható, fából készült téliesíthető növendékmarha istállót. A kifutó’SSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs nagyobb uradalomban megfordult. Szállása a juhhodály, meg az ököristálló volt, ahol az amúgyis szűkös kenyerén az éhes patkányokul is osztozkodnia kellett. S most? Tíz éve tagja a Kossuth Tszenek. Ebből hetet jószággondozóként töltött el. s az éjjeliörséget csak akkor vállalta magára, amikor már végképpen belátta, hogy eljártak felette az évek. Ha volt valami értelme az életének, akkor csak az elteli tíz esztendő. Ezalatt a számára juttatott ház árát letör- lesztgette, három családját szépen kiházasította, s ő pedig idős feleségével együtt nyugodtan, elégedetten éldegél. Idáig jut gondolataiban, mire visszahozzák a talicskát, i Feláll, ráemeli a zsákot s i elindul vele a kijárat felé. i De előbb még rászól az egyik i rosszalkodó gyerekre: — Ne kapaszkodj abba az \ ólajtóba, te, még le találod i törni a sarkall ' köti a tehenet a jászolkoz, a tehén elszabadul és szalad fel a dombra, a legelőre. Bi- zoviy, ha a Bogár mármint a német puli — nem segítene neki visszatéríteni, az ő öreg lábaival reggelig is hajkurászhatná az elkóborolt jószágot. Egyszóval, nem éppen gond nélkül telnek az éjjeliőr éjszakái, de azért Sipeki bácsi nem békéílenkedik, sorsával meg van elégedve, amely összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egykori sum- másélet. Mert hogy el ne felejtsem megmondani, Sipeki bácsi — aki máskülönben mezőkövesdi születésil és csak 1946-ban települt ide Solymárra — kerek 40 esztendeig ette a summúsok keserű. kenyerét. Tizenhárom éves korában vitte először magával az apja és attól kezdve Szatmártól Bácskán keresztül Sopronig minden több sárgát, meg barnát kevert a lombok és cserjék zöld színe közé. Ott szokta a szolgálatot tenni a Mátyásdombon, ott állnak a szövetkezet istállói, ott van a szé- rűskert is, amelybe húsz vagonra való szalastakarmányt hordtak be az idén. Este fél hatkor kezdi a szolgálatot, a tehenészek ekkorra végeznek a fejessel, s tart másnap hajnali négyig, mert ekkor kezdődik az etetés. Persze, ne gondoljuk, hogy az ő munkája csak annyi, hogy felballag a Mátyásdombra, s figyeli, nem közelit-e valami iTetéktelen egyén a közös gazdaság portájára. Szó sincs róla! Mert, példának okáért ott van a trágyázás. A jószág éjjel is piszkít és rá vár a feladat, hogy a trágyát eltakarítsa, meg az almot eligazgassa. Aztán meg gyakran előfordul, hogy valamelyik jószággondozó lázén AZ ÉJJELIŐR EGY KIS TAPASZTALATCSERE Hogyan lehet faanyagot beszerezni Rádió a munkaszervezés segítésére ságnál vagy ÉRDÉRT vállalat telephelyén lehet megrendelni. A tsz-ek részére az AGROTERV tervei alapján építendő férőhelyekhez az erdőgazdaságok az előírt méretekre vágva szállítják a faanyagot.
