Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOTÓ-TANÁCSADO (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N A C S L A PJ A III. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM SO FILLER Tf?tl iám­1959. SZEPTEMBER 30. SZERDA II legfontosabb eredmény az, hogy (ehetőség van a csúcsértekezletre A szovjet—amerikai közös közlemény visszhangja James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke bejelentette, Elsenhower európai látogatása idején meghűlt és ezért eset­leg ezen a héten öt napra az ország valamelyik szárazabb vidékére szándékozik utazni. Pihenésének ideje alatt az elnök a lehetőségig korlá­tozza hivatalos teendőit. Ugyanakkor washingtoni mértékadó körökben kijelen­tették, Eisenhower máris érint­kezésbe lépett Macmillan angol miniszterelnökkel, De Gaulle francia elnök­kel és más nyugati szö­vetséges kormányokkal, hogy tájékoztassa őket Hruscsovva! folytatott megbeszéléseiről. A Reuter washingtoni tu­dósítója szerint jól tájékozott diplomáciai körök hétfőn han­goztatták, az a tény, hogy Hruscsov és Eisenhower egyetértett, nem kötik határ­időhöz a Berlin kérdéséről folytatandó új eszmecserét, le­hetővé tette az elnöknek, hogy sajtóértekezletén kije­lentse, Hruscsovval folytatott tárgyalásai eredményeként a csúcsértekezlet megtartása el­len emelt több kifogása meg­szűnt. Aneurin Bevan, az angol Munkáspárt külpolitikái szó­vivője televíziós beszélgetés alkalmával kijelentette, tet­szik neki Eisenhower és Hruscsov közös közleménye és helyesli azt. „Elsősorban azért helyeslem — mondotta —, mert elhatá­rozták a csúcsértekezletet, re­mélem, már a közeljövőre. A New York Times Eisen­hower sajtóértekezletével fog­lalkozó kommentárjában így ír: „Hruscsov forgószélszerű amerikai látogatásának két­ségtelenül legfontosabb ered­A siker ra|f unk múlik (S. A.) Kevés vezetőségvá­lasztó taggyűlés múlik el úgy, hogy a dolgozók ne említenék a kongresszusi munkaver­senyt, a termelékenység eme­lését, a szövetkezeti mozga­lom célját: a mezőgazdasági termelés fokozását. Egy-egy taggyűlésen természetesen csak kicsiny számok szerepel­nek. Csupán saját kis vilá­guk, üzemük, gyáruk, ter­melőszövetkezetük eredmé­nyei, tervei. De ezekre az egy­szerű számokra alapozva te­vődött össze a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának irányelve! gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv elkészí­téséről. Hiszen hiába szeret­nénk emelni életszínvonalun­kat, hiába fejlesztenénk szí­vesen iparunkat és közle­kedésünket vagy mezőgazda­ságunkat, ha az üzemi, a gyá­ri, a mezőgazdasági dolgozók nem teremtenék meg ennek reális alapját, nem tennének meg mindent az eredmények sokszorosításáért. 1956 végén, 1957 elején, az ellenforradalom utáni letört- ség, tétovázás, kuszáltság közepette kezdődött meg a termelés. Először csak a leg­jobbak indították el gépei­ket és törték meg a gyárak­ban a máskor oly szokatlan, bénító csöndet. A gépek jól- ismert zakatolása, a munkás- fülnek legdrágább zene is se­gített felébreszteni a még vonakodókat. Alig néhány hét alatt ismét benépesültek az üzemek, megindult a hajrá a termelésért, a ellenforra­dalom ütötte sebek begyó- gyításaért. Ma is fülemben cseng a pi­lisi bánya egyik-másik veze­tőjének véleménye: egy év múlva sem é.rik e! az 1956 szeptemberi fejtési szintet. Alig múlt el azonban egy­két hónap és már láthatták, mennyit ér a munkásosztály. Ekkor már a régi szinten ter­meitek. Nehéz volt a helyzet a Diósdi Csapágygyárban? Bi­zony, nagyon nehéz. „Akkor” kevesen hitték volna el, hogy egy-két év múlva új üzem­részekkel bővül a gyár és megháromszorozzák az ad­digi exporttermelésüket. A gödöllői Ganz Árammé­rőben, a Csepel Autógyár­ban, az Ikladi Műszergyárban hányán kételkedtek a célok elérésében! Ma? Valljuk be őszintén: régen elfeledtük az akkori kételyeket, kishitűsé­get és természetesnek tart­juk nagyszerű eredményein­ket. Amikor ma azt olvassuk az irányelvekben: 1965-re a széntermelést 27—29 millió tonnára emeljük, a kőolaj- termelést 1958-hoz képest megkétszerezzük, a villa- mosenergia-termelést 1958- hoz viszonyítva 72—75 szá­zalékkal növeljük — senki nem kételkedik, hogy meg­valósítjuk-e. Ötszörösére nö­veljük a nitrogén műtrágya termelését, az cpítőanyag- ipar 85 százalékkal növeli termelését, az élelmiszeripar pedig 36—40 százalékkal. Es a mezőgazdaság? A mezőgaz­daságban továbbra is a bel­terjes gazdálkodásra törek­szünk, a termelés emelésé­re. Mintegy 30—32 százalék­kal kell többet termelnünk. S amellett, hogy egy percre sem mondunk le a nagyüze­mi mezőgazdaság szervezé­séről, a második ötéves terv­ben is biztosítjuk az egyéni­leg dolgozó parasztság anyagi érdekeltségét a termelésben. Nem kételkedünk abban, hogy amit tervezünk, elér­jük-e, de terveink csak ak­kor reálisak, ha a társadalom érdekét szolgáló egyéni anya­gi ösztönzést sem téveszt­jük szem elől; ha a mainál hatékonyabban alkalmazzuk az anyagi érdekeltség elvét; ha a ma még fellelhető fe­gyelmezetlenségből, hozzá nem értésből fakadó pazar­lást, veszteséget megszüntet­jük; ha élünk azzal a sok­sok lehetőséggel, amelyet népi államunk kulturális és tu­dományos területen nyújt a dolgozóknak, hogy azok mind nagyobb képzettséggel, szak­mai tudással, hozzáértéssel végezhessék feladatukat. Sikerül-e? Minden bizony­nyal. Hiszen nehéz időben, amikor a tespedtségből kel­lett felrázni az országot — sikerült. Hogyne érnénk el célunkat akkor, amikor né­pünk egységes és visszanyer­te hitét, bizalmát pártunkban. Hogyne győzhetnénk, ami­kor pártunk gz ország gaz­dagodását, gyarapodását az eeyének jómódjának emelé­séért, az revének boldogulá­sáért tervezi! ménye, hogy lehetőség van az új csúcsértekezletre, amely nem csupán Berlin kérdését, hanem a Keletet és Nyugatot elválasztó más nemzetközi kérdéseket is megvizsgálna ... Enyhült a közvetlen veszély Berlin miatt és ezért a világ szabadabban lélegezhetik” — állapítja meg a lap, ugyan­akkor azonban hangot ad an­nak az amerikai álláspontnak is, hogy „mindez még távol van a hidegháború befejezésé­től, azaz a Keletet és Nyuga­tot elválasztó szakadék át­hidalásától”. Szuzuki, a Japán Szo­cialista Párt elnöke hét­főn nyilatkozatban üdvö­zölte a szovjet—amerikai közös nyilatkozatot. Szuzuki annak az óhajának ad kifejezést, hogy a nemzet­közi feszültség Hruscsov és Eisenhower megbeszéTéseit kö­vető enyhülése terjedjen ki minél hamarabb a világ más, különösen ázsiai részeire is. A Birmingham Post New York-i levelezője írja: — Hruscsov átvitte a köz- tudatba azt az eszmét, hogy az államfők gyakoribb talál­kozása a világbékét szolgálja. Sok amerikait meggyőzött ar­ról, hogy va/i kivezető út a hidegháborúból. Vasárnap avatják fel Joliot Curie \ budapesti emlékművét, Budapesten október 4-én, ^ vasárnap avatják fel Joliot ^ Curie, a múlt évben elhunyt ^ világhírű tudós és békeharcos í emlékművét a volt Királyhágó ^ téren, amelyet Joliot Curieről í neveztek el. ;---------- j Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet \ \ Mint a TASZSZ az UPI \ hírügynökségre hivatkozva je- \ lenti, Cape Canaveralban fel- í bocsátottak egy Polaris min- í tájú rakétát. 55 másodperc í múlva levált az első lépcső- í fok. majd a rakéta „bukfen- \ cezni” kezdett és az Atlanti- \ óceánba zuhant. '■ A HÉV értesíti az utazóközönséget, \ hogy szeptember 30-án. szer dán 9 órától 13 óráig vágány- J építési munkálatok miatt a rá- ^ kosszentmihályi vonatok a ^ menetrendben meghirdetett 15 ^ perc helyett 30 perces időkö­zönként közlekednek. Ebben ? y az időben a Budapest Baross^ tér és Nagyicce állomások kö- ^ zött a rákosszentmihályi vo­natok elmaradnak. A Rákos- szentmihályra utazók Nagyicce í állomásig a gödöllői és a cső- ^ móri vonatokkal juthatnak el í és innen átszállással utaznak £ tovább Rákosszentmihályra. Szemináriumokon, báekéseken, csoportos beszélgetéseken vitatjik meg megyénkben a párt kongresszusi irányelveit A dolgozók országszerte nagy érdeklődéssel fogadták a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a párt VII. kongresszusára kiadott irányelveit. Cegléden is már a kora reggeli órákban elfogytak az irányelveket ismertető lap­példányok. A megye első termelőszö­vetkezeti városában már vasárnap sokat beszéltek az emberek az irányelvek­ben foglaltakról, különös örömmel fogadták, hogy további jelentős intézke­dések történnek a mezőgazda­ság fejlesztésére, a gépesítés fokozására. A megyei párt- bizottság és a tömegszerveze­tek gondosan felkészültek a nagy érdeklődéssel várt irányelvek széleskörű ismer­tetésére. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a városok­ban és községekben béke- gyűléseket rendez, ame­lyeken megvitatják a nemzetközi helyzet idősze­A gyerekek jelenetéből egy részlet 35000 számlálóbiztost jelölnek ki a tanácsok a népszámlálásra Ölezres méretarányú térkép az ország összes városáról és városias jellegű községéről A Központi Statisztikai Hi­vatal irányításával széles kör­ben folynak az előkészületek az 1960-as népszámlálásra. Ezekben a hetekben különö­sen a tanácsokra hárul sok feladat: nekik kell gondoskod- niok az úgynevezett területi előkészítésről, térképek, jegy­zékek, kimutatások összeállí­tásáról, a házak számozásának rendezéséről, a névtelen utcák elnevezéséről stb. Húsz nap alatt csaknem 1400000 normálholdnvi gépimunka Az ország gépállomásaira a szeptember 1-től december 31-ig tartó őszi idényben csak­nem hatmillió normálholdnyi munka vár. Ez a munkameny- nyiség az elmúlt évekhez vi­szonyítva, a gépparkbővülést is számításba véve. alapo­sabb szervezettséget, a gépek teljesítményének, illetve ki­használásának számottevő nö­velését kívánja meg. A Föld­művelésügyi Minisztérium Gépállomási és Gépesítési Fő­igazgatóságának tájékoztatása szerint a munkák jó ütemben haladnak, s a pártkongresszus tiszteletére indult ftunkaver- senyben kimagasló eredmé­nyek születtek. Az elmúlt húsz napban a gépállomások csaknem 1 400 000 normál­holdnyi gépi munkát végez­tek a termelőszövetkezetek ben. mégegyszer annyit, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ez az egész őszi idényterv 23 százalékának végrehajtását jelenti. Az eredmények annál szembetű­nőbbek. mivel a száraz idő­járás akadályozta a munkát — különösképpen a szántást és a vetést. A rendelkezések szerint pél­dául a tanácsoknak az ország összes városáról, városias jellegű községéről ötezres méretarányú térképet kell készíteniük, a községek­ben pedig össze kell állí­tani a külterületi lakott helyek jegyzékét. Ilyen jegyzék hazánkban ne­gyedszázada nem volt — kö­rülbelül 26 000 külterületi la­kott he!v van — s emiatt a külterületek elnevezése körül a legnagyobb bizonytalanság volt. Ugyancsak a tanácsoknál készülnek az utca- és ,ház- számjegyzékek. Előzetes becs­lések szerint több mint három­millió épületet kell a jegyzé­kek összeállítóinak végigjár­niuk és az üres telkekkel együtt kimutatásba venniük. Amikor a szükséges térké­pek, jegyzékek elkészülnek, a tanácsok mindenütt kijelölik a számálókörZeteket. Az országot összesen 35 000 körzetre osztják fel, úgy, hogy egy-egy körzetben körülbelül 300 összeírandó személy le­gyen. A tanácsok jelölik ki az ösz­szeírást végző 35 000 számláló- biztost és a 12 000 felülvizsgá- lót — akik ,a számlálóbiztosok munkáját ellenőrzik. A tervek szerint ezekben a munka­körökben legnagyobb számmal pedagógusokat foglalkoztatnak maid. Vaskos kötetet tölt meg az a jegyzék, amely a Statiszti­kai Hivatalban készült 'a kü­lönböző foglalkozási ágakról. Az üzemekkel, tudomá­nyos intézetekkel, minisz­tériumokkal folytatott tár­gyalások után a statiszti­kusok megállapították, hogy több mint 10 000 egyéni foglalkozási ág van. Ezeket összevonták, rendszer­be foglalták, s így a népszám- álás alkalmával már csak 400 foglalkozási ággal, illetve csoporttal dolgoznak majd. A népesség iskolai végzettségé­nek megállapít ásóihoz jegy­zékbe vették hazánk vala­mennyi iskoláját is. I t az okozott gondot, hogy az el­múlt évtizedekben számos új iskolatípus született. Ezért a jegyzékbe" bekerült minden olyan iskolatípus, arrtely a műit század hetvenes évei óta volt. ÚJ ISKOLÁBAN kezdték meg a tanulást az új tanévben a csobánkai iskolás gyerekek. A község új iskoláját — négy tanteremmel, nagy zsibongóval, két szertárral és a hozzátartozó más helyisé­gekkel — szombaton avatták fel ünnepi körülmények között. A több mint kétmillió forintos• költséggel emelt épület avatasán az ünnepi beszédet Szabó Sándor elvtárs. a megyei tanács v. b. elnökhelyettese tartotta, majd átadta az úi islzola kulcsait Turcsányi Imre csobánkai vb-elnöknek. aki meg­köszönte a nagyszerű létesítményt az egész község nevében, s továbbadta a kulcsokat Pinkola Sebestyén iskolaigazgató­nak, aki ugyancsak beszédben méltatta az esemény jelentő­ségét. 'A gyerekek hada. az új iskola 400 növendéke is kivette részét az ünnepségből. Táncszámokat, jeleneteket, szavalato­kat, énekszámokat agítak élő a kis „művészek", akik. a megye legszebbnek mondható iskolájában készülnek fel az életre. v. rű kérdéseit és az irány­elveket. í > Ezenkívül az üzemekben cső- J portos beszélgetéseken ismer- ^ tetik részletesebben az irány- elveknek a munkásosztályt ^ érintő pontjait. í __________________

Next

/
Thumbnails
Contents