Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
Wsf MEG % 'éfCirlaP 1959. SZEPTEMBER 29. KEDD Kossuth-bankók Alsónémedin egy lebontott ház falában Egyre nagyobb teret hódít a közösségi szellem Nemrég csákány alá került Álsónémedi szívében egy régi, düledező lakóház. Már se- kogysem illett bele a szépen fejlődő községbe, de nem is Volt jó már semmire sem. Gerendáit megőrölte a szú, fala megroggyant, tetejének nagy részét elhordták a szelek. Arra ítéltetett tehát, hogy engedje át helyét az újnak, hadd rakjon benne fészket egy új pár. A falbontó csákány aztán érdekes leletet hozortt valamelyik falából napfényre: egész halomnyi Kos- suth-bankót. Ötforintosokat, meg tízforintosokat. Valamennyin jól olvasható Kossuth Lajos Pénzügy-Minister aláírása, meg a nevezetes dátum: Buda-Pest September 1-én, 1848. Hogy ki rejtette azokban a borús időkben a falba, azt ma már bajos lenne megállapítani. Derék hazafi lehetett, aki Világos után is rendületlenül bízott Kossuth és a szabadság visszatérésében, semmiképpen sem volt hajlandó Haynau fővesztés terhével kidobolt parancsának engedelmeskedni, nem • dobta oda az üldözött Kossuth-bankókat a piactéren fölgyújtott máglya füzébe. Mintha szimbóluma lenne ez a lelet annak a szellemnek, amely Alsónémediben uralkodik, ebben a főváros déli szomszédságában fekvő kis faluban, ahol még ma is áhítattal emlegetik Halász Károly nevét, a falu tisztalelkű református kántortanítójáét, aki rendíthetetlen híve volt a szabadságnak, Kossuth zászlója alatt végigverekedte a szabadságharcot és a nemzet letiprása után mártírja lett a szent ügynek: Haynau kivégeztette. Ezekről a régi emlékekről és az új feladatokról beszélgetünk Tóth Józseffel, a községi tanács fiatal elnökével Alsónémedin. — A község fejlődésének legbiztosabb fundamentuma — mondja bizakodva —, hogy hihetetlenül szorgalmas a népe. Ez a hagyományos szorgalom a biztosítéka annak, hogy előbb-utóbb mégis megvalósulhatnak szép községfejlesztési terveink. Ezek között a tervek között az első helyen a villanyhálózat bővítése áll. Terjed a község, egyre-másra épülnek az új lakóházak, az új lakótelepek. Ezekben is elkelne a villany. Az új hálózat 240 ezer forintba kerülne, a rávaló pénz nagy része már együtt van. A községfejlesztési alapból 135 ezer forintot tartalékoltak hozzá, kaptak 24 ezer forint államsegélyt, az érdekelt száz lakó pedig vállalta, hogy 300—300 forinttal hozzájárul a költségekhez. A baj az, hogy nehezen kapnak a munkához kivitelező vállalatot. A kultúrotthon céljaira bérelt magánház A műemlék-templom faragott kőkapuja Végül a Bányászati Építési Vállalat feltételesen elvállalta. A feltétel az volt, hogy a Nehézipari Minisztérium jelölje ki erre a munkára. A kijelölést augusztus közepére meg is ígérték, de azóta sem történt meg. A község most sürgeti, mert nagyon szeretnék, ha az idén megkezdhetnék a szerelési munkát. A befejezése már így is a jövő évre marad. Rendbe hozzák a régi piacteret is, amelynek sáros, hepehupás talaja sehogy sem felel meg a korszerű igényeknyolctantermes iskolához a falut. De kultúrház sincs. A kultúrotthon céljaira béreltek ugyan egy kis magánházat, de jó néhány hétig az sem töltheti be kultúrhivatását, mert helyiségeiben a fölvásárolt gabonát kellett elraktározni más raktározási helyiség hiányában. A távolabbi tervek közé tehát beiktatták az új kultúrotthont is, mert lép- ten-nyomon észlelhető, hogy növekszik a lakosság kultúr- igénye. Mutatja ezt annak a kis szekrénynek a forgalma is, amely a tanácsházán az elnök szobájában áll és a községi könyvtár szerepét tölti be. Vagy ötszáz kötet könyv zsúfolódik össze a polcain, Kránitz Etelka tanácsi dolgozó, a könyvtáros, alig győzi a sűrűn jelentkező olvasók kiszolgálását. Alsónémedinek van érzéke a szép dolgok iránt. Nagyon büszke például műemlékké nyilvánított öreg templomára, amelynek terméskőből faragott bejárata egyik . szép ékessége a községnek. Magyar László Az új biztosítási formáknak sikere van megyénkben A közelmúltban részletesen ismertettük, milyen új biztosítási formákat vezetett be az Állami Biztosító, és a termelő- szövetkezetek a már meglevőkön felül, milyen újabb biztosítási kedvezményben részesülhetnek. Mivel ez sokakat közelről érintő kérdés, felkerestük dr. Polgár Jánost, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának vezetőjét, hogy tőle tudjuk meg, miképp áll a biztosítás ügye megyénkben. Dr. Polgár János elmondta, hogy a termelőszövetkezetek zöme s az egyéni gazdák nagy része megértette a biztosítás jelentőségét. Az elővigyázatos gondoskodás helyes volt, amit bizonyít, hogy eddig 6 millió forint kárkifizetést teljesítettek. — A károk főként miből keletkeztek? — A nyáron súlyos jégverés érte a ceglédi, nagykátai, monon és dabasi járásokat. A jég nem válogatott, egyformán pusztított a termelőszövetkezet és az egyéni gazda termésében. Csakhogy különbség mégis volt: a tsz-ek döntő földterülete biztosított. így a szeptember végéig kifizetésre kerülő kalászos-, dinnye- és kukoricakárok után 4,5 milliós összegből a tsz-ek 3,5 milliót kaptak. A dánszentmiklósi Micsurin 114 899, a csemői Uj Élet 78 770, a gyóni Egyetértés 66 410, a gombai Kossuth 64 132 Ft kártérítést kapott. A szőlő- és gyümölcskár ennek többszörösét fogja kitenni. — Azonban — sajnos — nemcsak jég, de tűz és vihar is pusztíthat. Július végéig erre 243 000 forintot adtunk. Ebből térült meg a dányi Lenin Tsz tűzkára is. — Vagy itt van a kunszigeti tűzeset, mely nem is olyan régen, május 9-én történt. A 27 károsodottból 24-nek 380 000 Ft-ot fizettünk ki. Ketten nein voltak biztosítva, ketten pedig nem fizették az esedékes díjakat s így térítést sem kaphattak. Persze, mondanom sem kell, hogy ezekután mindenki igyekezett Kunszigeten bebiztosítaní magát a hasonló károk ellen. — Hírt adtunk már arról, hogy az Állami Biztosító 1959. január 1-i visszamenőleges hatállyal jelentős mértékben cső>kkentette a szövetkezetek biztosítási díjtételeit. Milyen formában történik ez és milyen összeget jelent Pest megyének? — Ilyen módon is hozzá kívánunk járulni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a tsz-ek és egyéb szövetkezetek anyagi megerősítéséhez. A termelőszövetkezetek, hogy nélkülözhetetlen biztosításaikat minél könnyebben megköthessék, már eddig is kedvezményben részesültek: az egyéni gazdálkodóknál lényegesen alacsonyabb díjakat fizettek s a biztosítási díjak ki- egyenlítésére pedig rövid; lejáratú bankhitelt vehettek igénybe. Most olyan további díjengedményeket nyújtunk, amelyek egyben ösztönzőleg hatnak a gazdaságos termelésre Is. — Hallottunk a kármegelőzésről is. Ennek mi a lényege? A jövőben fokozottabban vállalunk részt a különböző károk megelőzésében. A díjbevétel egy részét közvetve visszatérítjük a lakosságnak, mégpedig azzal, hogy jelentős összeget adunk tűzvédelmi, állategészségügyi stb. berendezések létesítésére és tökéletesítésére. ügy gondoljuk, hogy Pest megyében kb. 400 000 forintot fordíthatunk erre a célra. Az összeg felhasználását és Nyolc hét alatt 25 szer forint jövedelem baromfitenyésztésből Fejlődnek a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok A Kínai Népköztársaság közelgő 10. évfordulója alkalmából a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatót tartottak az országaink közötti gazdasági kapcsolatokról. — A Magyar Népköztársaság 1951-ben kötötte az első kereskedelmi megállapodást a Kínai Népköztársasággal — hangzik a tájékoztatóban. — Az árucsere azóta másfélszeresére emelkedett. Előtérbe kerül a nagyobb gépek, teljes gyárberendezések exportja Kínába. Van Ting-ben már működik az új erőmű első két gépegysége és a harmadikhoz szükséges berendezéseket is elküldtük. — 1953 óta 8400 magyar tehergépkocsi, Ikarus autóbusz és dömper közlekedik Kínában. Ugyanakkor sok olyan gyárunk van, ahol Kínából származó alapanyagokat használnak fel; üzleteinkben korlátlan mennyiségben kaphatók a világhírű kínai kézműipar remekei, s a kínai fűszerfélék, teák, konzervek. A Szabadság Tsz 1958—59. évi üzemtervében a baromfi- tenyésztés és nevelés tervezett hozama 170 ezer forint. Hogyan áll e terv teljesítése az. év vége felé? , A magasabb jövedelem biztosítása és a népgazdaság jobb áruellátása érdekében most először használtuk ki a baromfinevelésben mutatkozó lehetőségeket, elsősorban a pecsenyecsirkenevelést. Ehhez nem rendelkeztünk különösebb adottságokkal. A nevelő- helyiséget mély alommal láttuk el, a takarmányozást pedig a készen vásárolható csibetáp képezte. A gondozást két szakképzett, (tanfolyamot végzett) asszony látta el. Két turnusban négy-négy ezer darab csirkét neveltek. Az első csoportból 100 darabonként 36-ot, a másodikból 84-et neveltek fel, illetve adtak át. As első turnust 8 hetes korban, május végén páronként 1,24 kiló súlyban értékesítettük. a másodikat tízhetes korban, páronként 1,72 kiló páronkénti súlyban ad- tyk át. Az első csoport darabonként 2.13 kiló, a második 3,09 kiló takarmányt fogyasztott. Ezek szerint egy csirke előállítási költsége 14,66 forint, az eladási költségbevétel 22 forint, egy csirke nyeresége tehát 7,34 forint. íme, a leszállított első turnus költségszámítása: Kiadás: 3990 darab naposcsirke á 3 forint: Takarmány csibénként 213 kiló, összesen 73 mázsa, á 300 forint: 384 munkaegyság, egységenként 35 forint Egyéb kiadások (fűrészpor, gyógyszer): Általános költség: összes kiadás: Bevétel az eladásra került 3432 darab rántani való csirkéből, á 22 forint Összes kiadás: Nyereség: 11 970 Ft 21 900 Ft 13 440 Ft 562 Ft 2470 Ft 50 342 Ft 75 304 Ft 50 342 Ft Mikor adlak le hízót utoljára? Gyorsan felelt: — A napokban vittek el tizet, átlagosan 105 kiló volt a súlyuk és 16 ezer forintot kaptunk értük összesen. — Na. ez szép, hanem adnak-e le még az idén? — Harminchárom hízót adunk szerződésre — mondja és csak azért igazítja meg a papírokat az asztalán, hogy rendesebben mutassanak, de nem pillant beléjük. Hanem a faggatást nem hagyom abba. így hát megtudom, hogy a nagykőrösi Dózsa Tsz ebben az évben összesen 164 hízót szerződött le az állammal s teljesíti becsülettel. Két fajtát nevelnek: fehér hússertést és Corn- icaldot. Az utóbbi jobban bevált. Hogyan, miként, menynyi a haszon a hizlaEbben a szekrényben helyezték el Alsónémedi 500 kötetes nagy forgalmú könyvtárát nek. Harmincezer forintot szántak a burkolására, de miután a lakosság társadalmi munkával is belesegít, 15 ezernél nem kerül többe. A megtakarítást is a villanyhálózat kiépítésére fordítják. ^ Fontos szerepe van itt a piactérnek, & ahol egykor Haynau bankó- 5 égető máglyája lobogott, hi- $ szén Alsónémedi népének leg- $ alább 90 százaléka néhány $ holdas földecskéjén belterje- $ sen kertészkedő kisparaszt. $ Remek karfiolt, uborkát, búr- $ gonyát termelnek és termel- $ vényeikkel jelentősen hozzá- $ járulnak a főváros élelmezé- $ séhez, de közben maguk is $ szépen keresnek vele. > — Csak az a baj — mondja 5 a tanácselnök —, hogy Alsó- i némedi népe kissé nehezen 1 mozgósítható a kollektív cé- i lók szolgálatára. De már ezen 5 a téren is örvendetes javulás 5 mutatkozik. Egyre könnyeb- $ ben megy a társadalmi mun- $ ka megszervezése. A járda- $ építés, a hálózatbővítés terén $ elért eredmények meggyőzték $ a lakosságot arról, hogy kö- $ zös összefogással sokkal ko- $ molyabb eredményeket érhe- $ tünk el. $ s Akad tennivaló bőven. Itt $ van például az iskolaproblé- $ ma. A régit már kinőtte a $ község, most három különbö- $ ző helyen folyik a tanítás, sőt, $ a tanácsháza tanácstermét is > az iskolának adták át. Az öt- 5 éves terv juttatja majd új > : Már nem tudom \ hogyan, de a minap \ a sertéshizlalásra te- \ relődött a beszélgetés \ a nagykőrösi Dózsa \ Termelőszövetkezet \ irodájában. Az elnök $ éppen a szomszéd i szövetkezetben járt, í a főkönyvelő — 5 ahogy mondani szo- $ kás manapság — há- \ zon kívül volt és így \ a másodkönyvelő \ adott felvilágosítást. J Róla, Bognár Jó- ^ zsefnéről annyit sze- t retnék megjegyezni, ^ hogy vékonyka asz- \ szony, törékeny, mint \ a legfinomabb porce- \ Ián és szinte elvész a \ sok számla, könyv, \ terv és kartoték kö- ! zott, ha egyszer be- $ lekezd a munkába. I Hanem az esze, \ mint a borotva. Iga- 5 zi asszonyt ész. aho- \ va jól elraktározta \ szövetkezetre vonat- ! kozó legfőbb adato- $ kát.' S hogy lássam, t mit tud fejből, mit 5 papírról, szaporán $ kérdezgettem. lésből? Erre lettem volna kíváncsi s ekkor történt a meglepetés. A f iatal asszonyka a táskájához lépett és elővette a kettős könyvviteli szakkönyvét, hogy kikeresse, melyik számlaszám alatt találja meg a kívánt adatot. — Mert több, mint kétszáz számlaszámúnk van, aztán még nem ismerem valamennyit. Meg aztán most járok kettős könyvviteli tanfolyamra, itt Nagykőrösön. A nyár elején kezdődött a tanfolyam és havonta egyszer-két- szer van foglalkozás. A vizsgák jövő áprilisban lesznek s akkorra már nagyobb jártasságra tesz szert a kettős könyvvitelben. Mert Bognárné nem háládatlan teremtés. Amikor 1955- ben bejött a közösbe, mint adminisztrátor kezdte, aztán beosztott könyvelő lett. Ja- ; vadalmazása az el- \ nők fizetésének hét- ■ ven százaléka. S ha ezt jobb munkával ki is akarja érdemelni, akkor tanulnia kell. Egy huncut szemű tsz-tag azt is megsúgta, hogy a tanfolyam után a fiatal asszonyka beiratkozik a mérlegképes könyvelői tanfolyamra is és akkor már főkönyvelő is lehet belőle. S míg mindezt elmondta, a számlaszám is megkerült és a következőket olvasta ki a kartonból:: Az idei tervben 115 ezer forintot állítot- \ tunk be jövedelemre \ sertéshizlalásból, j Csak eddig már 167 i ezer forintot kaptunk í a leadott hízókért. I S mindezt olyan ■ határozottan mondta,] mintha már mérleg-\ képes könyvelő len- \ ne... G.B. ! KETTŐS KÖNYVVITEL 24 962 Ft ^ Önköltségszámításunkból azt ^ a következtetést vontuk le, | hogy ez az eredmény még j fokozható. Jövőre még több csirkét iparkodunk felnevelni* ^ hiszen mi más biztosít ter- 'j melőszövetkezetünknek 8 hét fj alatt 25 ezer forintos jövedel- ^ met? ^ Ebben az évben gyöngyös- ^ csibéket is tenyésztünk (jelen- ^ tős a hazai átvételi ára és ^ exportlehetőségei kimeríthe- . ^tetlenek). Jelenlegi törzsünk ^ 151 darab, amit a következő 4 évben 3500-ra kívánunk fel- j emelni. í Baromfitenyésztésünk fej- ? lesztésére házilagosan olcsó \költséggel előállítható nevelőt ^ építünk és a tavaszi csibe- nevelésre kihasználjuk a juh- í hodályt is. y Kwaysser Béla, í a nagykőrösi Szabadság Tsz ? főagronómusa 1 . --------^ Kilencvenhét éves korában 2 utazik először repülőgépen á < Egy korzikai származású, 97 í éves asszony, aki 10 éve la- | kik Párizsban egyik lányánál* < a napokban ült életében elő- íször repülőgépre, hogy még V, egyszer '•"i.zalátogasson szülő- ^ földjére. Útjára elkíséri régi ^ háztartási alkalmazottja is, ^ aki 60 éve dolgozik nála és / most 84 éves. szétosztását a biztosító megyei. igazgatóság a megyei tanács • mezőgazdasági osztályával, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjával, illetőleg a MESZÖV-vel és a KI- SZÖV-vel együttesen állapítja meg. —■- Befejezésül arra kérjük Polgár doktort, tájékoztassa ol- . vasóinkat a legújabb biztosítási formáról, a tsz-tagok háztáji biztosításáról, amely a hírek szerint nagy érdeklődést keltett. —.Valóban, ez a legújabb biztosítási kedvezményünk, a jelek szerint, hamarosan közkedveltté válik. Ami nem is csodálatos. A teljesen új típusú és korszerű háztáji biztosítás egyetlen biztosítási kötvény keretében védelmet nyújt tűz, vihar, villám, állatelhullás és jégverés által okozott károkra. De ide tartozik a balesetbiztosítás, ami munka közben gyakran érheti az embert. Még arra is gondoltunk, hogy ha a kutya megmar valakit, a gazdája helyett a biztosító fizet. S mindezért évi 130 Ft a díj. Érthető, hogy országosan már eddig, hetek alatt 45 ezer termelőszövetkezeti család kötött háztáji biztosítást. r Sajnos, megyénk egy kissé lemaradt, mert csak most kezdtük el a kötéseket, de reméljük, rohamléptekkel hozzuk be a többieket. Hogy ez nemcsak puszta remény, mutatja az, hogy a tápiószelei Keleti Fény és a nagykovácsi Vörös Hajnal -tsz tagsága kollektiven biztosította háztáji gazdaságát is. — fejezte be tájékoztatóját Polgár doktor.
