Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

1959. SZEPTEMBER 29. KEDD

^xJCirlap

3

Europa legidősebb munkása

Limoges francia városban él Leon Missou, aki 1859 december 28-án született és a közeljövőben ünnepli 100.

' születésnapját.

Az idős ember Európa legöregebb munkása. 1870-ben !— 11 éves korában egy cserzőműhelyben inas lett. ahol egészen 1916-ig dolgozott. Ebben az évben fia cserzőműhelyt nyitott, ettől az időtől kezdve ott dolgozott, de ■ugyancsak, mint munkás.. Leon Missou megszakítás nélkül 89 éve dolgozik a szakmájában.

ÜZEMEINKÉ A SZÓ...

A jóí végzett munka eretlménge

Előző két írásunkban arról számoltunk be, milyen számottevő eredményeket értek el üzemeink 1955 óta és arról, hogy milyen jelentős beruházások tették ezt lehetővé, amelyek megyei iparunk további fejlődéséhez is alapul szolgálnak. Ezt is, azt is derék műszaki és fizikai dolgozóink odaadó munkája

eredményezte. De a dolgozók mindezen eredmények mellett saját életkörülményeik javításához is hozzájárultak. Rövid pár esztendő alatt több. mint négyezerrel növekedett Pest megyében a munkások száma, ami egymagában is jelentős eredmény.

Az új gyári munkások zöme a falvakból került ki. Nagy részük az elmúlt évben került a gyárba, épp ezért ma is tanításra szorulnak, tehát megközelítően sem tudnak annyi értéltet termelni, mint a régi dolgozók. Következésképpen fizetésük is alacsonyabb, ami azt is jelent1', hogy rontják a megyei átlagot.

A munkásbérek alakulását vizsgálva, ennek ellenére jelentős fejlődésről adhatunk számot. 1955 óta Pest megyében a párt határozatai és a kormány intézkedései nyomán 29 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Ez az emelkedés személyenként számítva kereken 320 forinttal több pénzt jelent havonta, tehát évente 3840 forinttal többet kap kézhez minden egyes dolgozó, mint három évvel ezelőtt.

Ez azonban csak a keresetek növekedése. Ezen felül j a nyereségrészesedés is a dolgozók életszínvonalának növelését szolgálja, amelyből az idén 15 százalékkal többet fizettek ki, mint tavaly.

A nyereségrészesedést fizető vállalatok átlagosan körülbelül félhónapi fizetésnek megfelelő összeget juttattak a dolgozóknak, ami egy főre számítva is körülbelül hétszáz forint plusz jövedelmet jelent. A statisztikusok kiszámították, hogy a békekölcsönjegy- zés megszüntetése óta és a nyereségrészesedés bevezetése folytán az átlagos keresetek 29 százalékos növekedése mellett további 15 százalékkal emelkedett az életszínvonal.

Ha mindehhez hozzászámítjuk még a nyugdíjak rendezését, a több gyermekesek családi pótlékának felemelését és más hasonló intézkedéseket, minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az utóbbi három évben nagyot léptünk előre.

Egy üzemi példával még kézenfekvőbben meg tudjuk mutatni, dolgozóink gyarapodását hogyan befolyásolták az úgynevezett borítékon kívüli juttatások. A Ganz Árammérőgyárban például egy év alatt összesen három és fél millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés, jutalmazás,

étkezési hozzájárulás címén. Ha ezt a pénzt hozzáadjuk a havi keresetekhez, kiderül, hogy tavaly 13 és fél havi fizetést kaptak, az üzem dolgozói.

A szociális célokra juttatott pénzt szintén a dolgozók kapják, ha nem is közvetlenül veszik át a fizetési borítékban.

Ilyen a már ismertetett étkezési hozzájárulás, munkásszállás és bölcsőde fenntartása, védőétel stb. A Csepel Autógyárban például 15 millió forintot fizettek ki ilyen célokra 1956 óta. A ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál 19p5-töl összesen több mint 410 ezer forintot költöttek kulturális, sport és egyéb felszerelésekre, ami egy ilyen alacsony létszámú üzemben egyáltalán nem mondható kevésnek.

Külön kell szólnunk műszaki és adminisztratív dolgozóink keresetének növekedéséről, amelyben szintén kifejezésre jut az irántuk megnyilvánuló bizalom és megbecsülés. Általában elmondhatjuk, hogy e tekintetben kedvezően rendeződtek a korábban meglevő iparágak közötti béraránytalanságok. A Budakalászi Textilművekben például kerek négyszáz forinttal magasabb a műszakiak havon- j kénti átlagbére az idén, mint | 1956-ban volt. Az adminiszt- j ratív dolgozók havi átlagbére még olyan kis üzemben j is, mint a Szentendrei Pa- ; pírgyár, úgyszintén négyszáz forinttal növekedett. A műszaki átlagbérek általában mindenütt meghaladják a kétezer forintot;

A fizikai, a műszaki és az adminisztratív dolgozók elégedettek az eddig elért eredményekkel, szinte valameny- nyien elismerően nyilatkoznak az e téren bekövetkezett változásokról. Jól megértették pártunk szavát és meggyőződtek róla, hogy a munka eredményességétől függ az életszínvonal további javítása. Megértették ezt és igyekeznek is állandóan javítani a termelést, növelni az eredményeket. Ezért hajtják végre és teljesítik túl a terveket, ezért tökéletesítik a gépeket és javítják a technológiai eljárásokat, ezért tanulják meg egyre jobban a fejlettebb gépek és berendezések kezelését. Ez a felismerés vezérli őket, amikor teljesítik kongresszusi vállalásaikat és újabb célokat tűznek maguk elé.

Farkas István

„Gomba termelőszövetkezeti község'1 — olvassuk a faluszéli tábla szövegét. No, itt körülnézünk egy kicsit, hogyan élnek, mit csinálnak ezekben a napokban a gombaiak. Annyit kérdezősködés nélkül is tudunk, hogy a községben ez év tavasza óta négy termelőszövetkezet működik: A Kossuth, a Petőfi, a Rákóczi és az Ezüstkalász. E két utóbbi csupa új tagból áll, míg a Kossuthban és a Petőfiben régj és új tagok dolgoznak vegyesen.

Eiső útunk a tanácsházára vezet.

— A tanácselnök kint van Tetepusztán — közük velünk, s mi a dimbes-dombos vidéken kanyargó, homokos úton máris indulunk utána. Egy sűrű lombokkal szegélyezett tanya mellett bukkanunk KoA harcvölgyi részen épül a Kossuth Tsz 100 férőhelyes tehénistállója. A munkát október 15-re fejezik be

Építkezik az Ezüstkalász Tsz is. Igaz, egyelőre csak a Tahy-féle kastély udvarán levő istállót renoválják, de ezzel harmincöt igásló elhelyezésének gond.ia szűnik meg. Képünkön Gáspár Sándor ácsmester az új jászlat faragja

MIHÁLY NAPI EMIEK

gunk volnánk — mondta apám —, akkor a fejünk sem fájna. De így nem szívesen adnak helyet se az apósék, sem a sógorék. Pedig ha nem akad hely, nem lesz más választás, mint az após vagy a sógor. Igaz, azok is vannak elegen, dehát öt gyerekkel mi sem mehetünk a szabad ég alá.

Az utolsó vasárnap aztán apám már a bejáró útnál lobogtatta az új bérlevelet.

— Elálltam! — kiáltotta boldogan.

— Kihez? — kérdezte anyám.

—i Kalmárhoz.

— Ahhoz a nagyhasúhoz?

— Ahhoz.

— Hisz azt beszélik róla, hogy az elevenen eszi a szegény embert.-a Már mindegy.

— Oszt‘ mit ád?

— 16 mázsa búzát, négy mázsa árpát.

— Tehéntartást?

— Azt nem.

— Malacot?

— Hathetes koráig.

— Nem sok.

— Muszáj volt elfogadni — mondta apám. — Egy évet majd csak kihúzunk nála, aztán megint lesz valahogy.

Mihály napkor már korán reggel talpon volt a család, hogy ■mire a szekér értünk jön, össze legyen rámolva minden, Apám a padlásról összeszedte a kaszacsapókat, meg a vasvilla- nyeleket, anyám az ágyakat szedte széjjel, nagyanyáin pedig a fényképeket, a nagy tükröt meg a faliórát pakolta el a sublótfiókba a ruhák közé, nehogy összetörjenek. A zsákokkal nem sok baJámbor István traktoros műtrágyát szőr a Petőfi Tsz őszi búzája aki

Ezt- láttuk Gombán

vács József tanácselnökre. Első kérdésünk így hangzik*

■— Mit csinálnak Gombán?

— Sokfélét — feleli. — Tengerit törünk, répát szedünk* szántunk, vetünk és építkezünk.

Aztán néhány mondatban az első közös őszi munka állását ismerteti:

— Jelenleg a határban —• a szövetkezeti fogatok mellett — a Monori Gépállomás tizenhárom erőgépe dolgozik. Gombán 1600 hold őszi vetést keli elvégezni és ennek a területnek a felét már felszántottuk. Négyszáz hold műtrágyát kiszórtunk, a csere-vetőmagot biztosítottuk, s a vetést elkezdtük. Nem várunk az esőre, mert az. úgyis megérkezik és aztán majd amiatt nem tudnánk dolgozni;

De induljunk tovább, nézzük, mit látott a fotoriporter?

műnkben új erény, a proletár internacionalizmus jelentkezett.- Beigazolódott: a haza szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harc együtt jár más népek felemelkedéséért vívott küzdelemmel.

A néphadsereg napján — 1848—49 hősei mellett — a dicső példaképnek kijáró tisztelettel emlékezünk a magyar néphadsereg közvetlen elődjére, a Tanácsköztársaság vöröshadseregére.

•

Uj forradalmi mozgalom

egyik erőforrása mindig a régi forradalmi mozgalom

erényeivel való azonosság. A második magyar proletárdiktatúra — a Magyar Népköz- társaság — megvalósítja és tovább fejleszti 1848—49 és 1919 forradalmi hagyományait. Ez öit testet népi demokráciánk honvédelmi politikájában is.

A társadalom vezető ereje, a kommunista párt szervező és irányító munkája nyomán

— a hazánkban végbement szocialista forradalom külső és belső biztosítására — új hadsereg született. A hadsereg, mint az elnyomás biztosítéka, megszűnt. A néphadsereg á dolgozó osztályok uralmának védelmezője. A kizsákmányolókat szolgáló parancsnoki kart a dolgozó osztályok honvédelem vezetésére hivatott képviselői váltották fel. A hadsereget a nép érdekeitől idegen szellem helyett a dolgozó milliók összetartozásának érzése, s a nép érdekeinek szolgálata hatja át. Cselekvésének, szellemének vezérfonala — mint az őt létrehozó társadalmi rendszeré

— a marxizmus—ieninizmus. A néphadsereg társadalmunk nagy nevelő iskolája. Vezetője és szervezője az új rend élcsapata, a kommunista párt.

A mi hadseregünket az elődök forradalmi hagyományainak tisztelete hatja ét. A proletár internacionalizmus szelleme tölti el és az az akarat, hogy a szocialista országok testvéri néphadseregeivel

együtt megvédi a béke, a dolgozó nép, a szocializmus ügyét.

.1 néphatl.sorpt/ :

társadalmunk nagy nevelőiskuláia

Száztizenegy éve forradalmi felkelés tört ki hazánk függetlensége kivívásáért, a feudalizmus ellen a polgári átalakulásért. A forradalom védelmére szervezett honvédsereg 1848. szeptember 29-én a pákozdi csatatéren első győzelmét aratta az ellenforradalom Jellasich vezette csapatai fölött. Megkezdődött a népre támaszkodó honvédsereg győzelmekkel teli forradalmi és honvédő háborúja.

Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1848. december 22-i számában így írt:

„ ... Az ellenség számos, de gyáva, mert rossz ügyért küzd. Zsarnok parancs viszi őt a tűzbe, nem ‘szent lelkesedés. Mi nem vagyunk olyan számosak, hanem bátrak, mi cC hazáért, a szabadságért küzdünk.”

A honvédsereg győzelmei igazolták: győzni az a hadsereg tud, amely erőit a népből meríti és a társadalmi haladásért harcol.

Kisnemesek és diákok, parasztok ' és kézművesek ezrei adták életüket a forradalomért. A főnemesek, főpapok, szövetkezve a hadseregben megbújt császári tisztekkel, összeesküdtek a Habs- burg-házzal. .Végül,a külső és belső ellenforradalmi túlerő, a forradalomra kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, leverte az 1848—49-es szabadság- harcot.

Az 1848—49-es polgári forradalom bukásában is hősi tett volt. Példája is mutatja: a haza szabadsága, függetlensége elválaszthatatlan a társadalmi haladásért vívott harctól. E harc legbiztosabb támaszai a dolgozó osztályok. 1848—49 bizonysága annak is, hogy a haza és a társadalmi haladás ügye megköveteli a reakciós osztályok elleni harcot.

Ilyen tanulságok alapján lett szeptember 29-e a néphadsereg napja. Fegyveres erőink ezért emlékeznek büszkén a vörössipkás hősökre, akik példát mutattak a nép ügyéért, a haza felemelkedéséért vívott harcban.

•

Az 1848—49 hőseir.e való emlékezés dolgozó népünk Jj szabadságharcos erényeit idé- ^ zi. És azt, hogy népünk leg- ^ jobbjai sohasem szűntek meg ^ harcolni hazánk szabadsá- ^ gáért, a társadalmi haladásért. ^

Országunkban 1919-re a ^ társadalmi haladás új félté- ^ telei érlelődtek meg. Az ek- £ kor lezajlott szocialista for- ^ radalomnak önzetlen f egy ve- ^ rés ereje volt a magyar vö- ^ röshadsereg. A Tanácsköztár- ^ saság, megalakulása más- ^ napján — a Kommunisták ^ Magyarországi Pártja kezde- ^ ményezésére — hozzáfogott a ^ proletárforradalom fegyveres ^ erői megszervezéséhez. Sok- ^ sok proletárhős élete árán vé- ^ delmezte a kizsákmányolok i ellen élethalálharcot vívó j munkás-paraszt társadalmi í rendet. Helytállt a cseh, ro- < mán és más intervenciósok J elleni honvédő háborúban. A J Magyar Tanácsköztársaság harcát segítették a hazánkban ^ élő orosz, szlovák és más \ nemzetiségűek. Felmérhetet- '/t len politikai segítséget adott j a fiatal szovjet állam.

A vöröshadsereg forradal- \ mi háborúban igazolta egy j új osztály, a munkásosztály \ társadalom vezetésére és a / honvédelem irányítására valój hivatottságát. A Tanácsköz- j társaság harcaival történél-'

M

ár csak két hét választott el bennünket Mihály napjától. Apám most is leverten, kedvetlenül jött meg a város bői.

— No, van? — kérdezte anyám, de maga sem hitte, csakhát kérdezte.

— Nincs ■— felelte apám, s lerogyott egy sámlira.

így ment ez már több mint két hónapja. Apám minden vasárnap begyalogolt a városba és ; minden vasárnap i eredmény nélkül jött ; ki. Hiába. Sok a sze- : gényember. Válo- i gainak a gazdák. A l f iatalján kapkod \ mind. Azok bírják a ; dolgot. Majd ha ki- j vénülnek, őket is j szélnek eresztik.

| Apám meg anyám I ültek szótlanul. Mi : lesz, hová megyünk? ! Ezek a kérdések ’.motoszkáltak mind- : kettőjük fejében. \ Nem magukért, miiértünk gyerekekért. 1 !-i Mert ha májunk volt. Mióta az eszem tudom, azokat mündig magunk alá gyűrtük ülésnek és új helyünkre való

megérkezésünkkor i azzal köszöntöttük a j gazdát: „Mérjen!

gazdaram előleget, ] mert csak egy fél-1 kenyér van a ház- j nál."

Jól fenn volt már a nap, mire mindent felpakoltunk. A másik béresék a verőce mögül leskelödtelc. Két éve, hogy a közös kemence miatt összevesztünk velük, de most mégis úgy éreztük, nem válhatunk el tőlük haraggal. Sírt a béresné is, sírt anyám is.

— Jobb cimborát — mondta apám az embernek.

— Sose jobbat, mint kend volt — mondta amaz, s a két férfi keményen kezet szorított

Mihály napja volt. Vándorló cscledem- berek járták az országutakat.

Ari Kálmán

Valóságos kacsafarm a Petőfi Tsz felsőfarkasdi tanyá.ia. Jelenleg 2360 kacsát nevelnek itt. amelyből 1400-at már hízóba fogtak, hogy átadják a kecskeméti baromfifeldolgozó vállalatnak. Azt mondják a gondozók, hogy a szerződéses kacsákért 139—110 ezer forint üti majd a termelőszövetkezetiek markát