Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-15 / 216. szám
1959. SZEPTEMBER 15. KEDD PWT HKCIEI kí/Cirlap Jól jövedelmez a baromfitenyésztés a tököli Vörös Csillag Tsz-ben A tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezet 29 ezer csirkét nevelt és ebből eddig 80 ezer forint volt a jövedelme. öt turnusban kacsaneveléssel is foglalkoznak. Az eddigi három turnus jövedelme 47 ezer forint volt. A szövetkezetben a 472 sertésből várható bevétel eléri a kétszázezer forintot. Ezenkívül az angoranyúltenyészet is bevételt jelent a közösnek. Ötven anyanyúl haszna, az évi szaporulaton kívül, eléri a hatezer forintot, amit prémszőr értékesítésért könyvelhetnek el. A ceglédberceliek szeretik a rendet Tájékoztató a gabonafelvásárlásról Eddig több mint kilencven százalékra teljesítette harmadik negyedévi vásárlási tervét a Pest megyei lerményforgalmi Vállalat Tekintve, hogy megyénk területén már csak szórványosan fordul elő gabomacséplés, felkerestük, e megkértük Lányi Pál elvtársat, a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat igazgatóját, tájékoztasson bennünket a gabonafelvásárlás helyzetéről. Lányi elvtárs mindenekelőtt elmondta; annak ellenére, hogy a cséplés megkezdésekor tartós esőzések akadályozták a munkát, cséplés már csak azokon a helyeken folyik, ahol a cséplőcsapatok szabadságukat töltő ipari vagy közszolgálati dolgozókból verbuválódtak, s szabadságuk lejártával még a cséplés befejezése előtt kénytelenek voltak visszatérni munkahelyeikre. . — A gabonafelvásárlás általában mindenütt párhuzamosan történt a cséplés munkájával és elmondhatjuk, hogy az eddigi eredmények art mutatják, tervünket teljesíteni tudjuk. Globálisan a harmadik negyedévi gabonafelvásárlási tervét a Pest megyei Termény-forgalmi Vállalat eddig 91,2 százalékra teljesítette. Ezen belül az adógabona beadása 94,7, a szabadfelvásárlás 82,1 százalék. A gabonafelvásárlás elsősorban azokon a helyeken történik zavartalanul, ahol az illetékes helyi és járási szervek ennek az igen jelentős feladatnak a végrehajtását a termelőkkel való beszélgetéssel, felvilágosító munkával kapcsolták össze. Ezek közül a helyek közül a budai, a ráckevei, a dabasi és a monori járást említette Lányi elvtárs, külön kiemelve Péteri, Ko- csér, Pusztavacs, Csévharaszt, Vasad, Tésa, Vámosmikola, Peröcsény községek lakóit, akik az adógabona beszállítása mellett gabonafeleslegük jelentős részét adták el államunknak. A megye termelő- szövetkezetei közül az érdi Szabadság hét, a kemencei Ut a szocializmushoz 3,5, az abonyi József Attila 17,5, a péceli Zöldmező 7, a sári Kossuth pedig 6 vagon gabonát adott el államunknak. Sajnos, — mondotta Lányi elvtárs —, a gabonafelvásárlásban — az eredmények ellenére —, zökkenők is mutatkoznak; Akadnak olyan termelőszövetkezeti vezetők is — mint például a nagykőrösiek —, akik az államtól kapott sokoldalú segítséget azzal hálálják meg, hogy megfeledkeznek kötelességükről, felesleges gabonájukkal az állam részére történő eladás helyett különféle manipulációkat végeznek. Egyes tsz-eknél előfordult olyan eset, hogy például nagyobb cséplőrészt mutattak ki, mint amennyit a valóságban kiadtak, vagy a szociális alapra pénz helyett teljesen indokolatlanul gabonát tettek félre. Az említett negatív példák szerencsére csak szórványos jelenségek, de mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy az illetékes helyi és járási párt- és tanácsi vezetők jobban kísérjék figyelemmel területükön a gabonafelvásárlás munkáját, s nyújtsanak segítséget a felvásárló szerveknek ahhoz, hogy tervüket mielőbb száz százalékra teljesíthessék. A legtöbb községnek van valami jellegzetessége, ami megkülönbözteti minden más községtől és amit megőriz századokon át, bárhogyan cserélődik, változik közben a lakossága. Ez a jellegzetesség sokszor szembetűnő, de olykor csak alaposabb megfigyelés hozza felszínre. Itt él például Pest megye szívében Cegléd- bercel. alig tizenhárom kilométernyire Ceglédtől — neve és közelsége miatt sokan Ceglédet „Bércéi” anyavárosának is gondolják — és pontosan hatvan kilométerre Budapesttől. A látogatónak az tűnik fel leginkább, hogy szélesebb, szabályosabb utcái vannak, mint az alföldi községeknek általában és valahogyan világosabb, levegősebb is azoknál. Aki a falu történelmi múltja iránt érdeklődik, nem sok érdekeset tudhat meg róla. de azt megtudhatja, hogy bár ősrégi települőhely, csak a XVIII. század utolsó évtizedei óta önálló község, amikor a messzi Hannoverből idevándorolt német családok telepedtek meg benne és építették itt föl családi hajlékaikat. A kutató ebben sejtheti meg Ceglédbercel külső jellegzetességének magyarázatát. Őslakói, a hannoveri telepesek, igen gyorsan magyarokká váltak, de községük külső képében ma is őríz hannoveri sajátságokat, utcáinak méreteiben, lakóházainak alakjában, a telkek elrendezésében és még számos finom etnográfiai momentumban. A ceglédberceliek nem szeretik a rendetlenséget. Ez is hagyomány náluk és a közösségi gondolat sem újdonság számukra. Ez nyilatkozik meg abban az önkéntes összefogásban, amely az új fejlődésnek indult község csinosítását eredményezi; Főutcájának, amelyen a pesti út fut keresztül, nem volt járdája. Egy szép napon valaki kiadta a jelszót: építsünk járdát. Újabb emeletes ház Aszódon Ebbe az újabb kétemeletes modern aszódi bérházba még ebben a hónapban beköltözik 14 lakó. A jövő hónapban pedig az építőmunkások új munkahelyre vonulnak fel, megkezdik egy huszonnégylakásos bérház építését A község vezetősége kezébe vette a dolgot, a tíz százalékos községfejlesztési hozzájárulás mintegy kétszázezer forintnyi bevételéből kiszakította azt az összeget, amelyből a járdaépítéshez szükséges cementlapok ára kitelt. Az utca lakói azután vállalták a többit: a fuvarozást, a gyalog- munkát. Alaposan megszerveztek mindent, nekiláttak és két hét alatt elkészült a hatszáz méter hosszú járda. A községnek körülbelül 4500 lakosa van, kereken nyolcszázzal több, mint a felszabadulás előtt volt. Közel kétezerötszá- zan járnak innen budapesti, ceglédi munkahelyükre. Sáros időben kínszenvedés volt számukra az út a vasútállomásig. Most kellemes séta, gyerekjáték. A nagyszerű eredményen felbuzdult az egész falu. Folytatják a járdaépítést. A társadalmi munkát és a kocsifuvart az érdekeltek nagy lelkesedéssel ajánlották fel hozzá. Csak egy baj van: nehezen kapnak cementlapokat, A Budapesti Építőipari Ktsz, ahol megrendelték, késlekedik. Pedig égnek a vágytól hogy még ebben az évben korszerű járdát építsenek a forgalmasabb mellékutcákban is. A berceliek arra is büszkék, hogy községükben épült fel a háború után a legelső kultúrotthonok egyike. Még 1947-ben. Akkor még nem alakult ki országszerte a társadalmi munka mai formája, de Ceglédbercelen már ebben a formában állt össze a lakosság, hogy hajlékot emeljen a művelődésnek. Ez a régi hajlék ma már nem elégíti- ki-az igényeket, tizenkét év alatt kinőtte a kulturális téren is gyorsan fejlődő község. Most komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogy rövidesen lebontják és értékes anyagának fölhasználásával új, tágasabb, korszerűbb kultúr- otthont építenek. Ehhez azonban sokkal több pénz kellene, mint amennyit fölhasználhatnának a községfejlesztési alapból és a társadalmi hozzájárulásból; az államtól, a megyétől kérnek hozzá segítséget. Villanyvilágítása már régen van Ceglédbercelnek, de bővíteni kellene a régi hálózatot, mégpedig azért, mert alaposan megnövekedett a falu. A felszabadulás óta egészen új lakótelepekkel bővült. Állandóan folyik a magánépítkezés, most is tizenöt-húsz családi ház van épülőben. A legtöbb modern, fürdőszobás hajlék, széles, világos ablakokkal, redőnyökkel. De kívül esnek a meglevő áramvezeték hálózaton és bizony kissé időszerűtlenül hat ezekben a modern lakásokban a — petróleumlámpa. A hálózatbővítés műszaki tervei már elkészültek. Körülbelül nyolcszázezer forint kellene hozzá. Amint Knopich Antal, Ceglédbercel gazdasági felügyelője szomorúan mondja, egyelőre híre- hamva sincs ekkora summának. De azért bizakodnak, hogy mégis csak lesz valahogy, a kérdés megoldódik a közeljövőben. A reménykedés reális alapja az a lépten-nyo- mon tapasztalható készség, amellyel a község lakossága fölajánlja segítségét az ilyen közérdekű kérdések megoldásához önkéntes társadalmi munka hozzájárulás fores anyagi májában. Az ivóvízzel Ceglédbercelen különösebb baj nincs. Négy bővizű mélykútja van a falunak, tiszta, egészséges vizet adnak és ha még két hasonló kutat készíthetnének, kifogástalan lenne a vízellátás a község egész területén. — Az ötödik kutunk valószínűleg hamarosan elkészül. — mondja a gazdasági előadó —. a megyétől ígéretet kaptunk rá, aztán majd mi magunk is belesegítünk. A hatodik nem égetően sürgős, megvárhatjuk vele azt az időt, amikor a sürgősebb beruházásokon már túl leszünk. így gazdálkodnak falujuk dolgaival a messze Hannoverből ideszakadt ősök utódai. Befejeződött a higiénikusok nemzetközi konferenciája A higiénikusok négynapos nemzetközi konferenciája vasárnap véget ért. Az Akadémián íártott záróülésen dr. Jeney Endre egyetemi tanár, a konferencia elnöke összefoglalta az öt szakcsoport üléseinek munkáját. Külön köszönetét mondott a konferencia külföldi részvevőinek érdeklődéséért és előadásaiért. Pest megyei úttürővezetők kétnapos tanácskozása Vasárnap kezdődött Csillebércen a Pest megyei úttörővezetők: kétnapos tanácskozása. Megbeszélik az elmúlt egy év eredményeit és a jövő teendőit. Számbaveszik, milyen eredményeket értek el a forradalmi nyomolvasási mozgalomban, amelyben mint ismeretes, az úttörők arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik a munkásmozgalom dokumentumait, elbeszélgetnek a veteránokkal a párt hősi harcairól. Felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére a Pest megyei úttörők folytatják a munkát, s mostani tanácskozásukon meghatározzák a további teendőket. A hatvan úttörővezető az idei tapasztalatok alapján kidolgozza a jövő évi új úttörőpróba-rend- szert is. Ceglédi fanái*st<agok híradója A ceglédi tanácsülés egyiÜ határozata kimondja, hogy á jövőben minden hónapban elkészítik a tanácstagok híradóját. Az első szám, amely szeptemberben jelent megy közli a tanácstagokkal, hogy a híradó kibocsátásának célja a tanácstagok rendszeres tájékoztatása a két tanácsülés közötti időszakban. Közlik a legújabb és legfontosabb rendeleteket, a végrehajtó bizottság és a felsőbb szervek utasításait, intézkedéseit. Az első szám részletesen foglalkozik a termelőszövetkezetek fejlődésével, a termés- eredményekkel és ezzel kapcsolatban közli a legfontosabb végrehajtó bizottsági határozatokat. A külsőre is tetszetős tanácstagi híradó új módszert jelent a ceglédi tanács tömegszervezeti munkájában. S hogy haszna megkétszereződjön, kívánatos benne hangot adni a tanácstagoknak is, akik beszámolnak tapasztalataikról és hasznős lenne egy külön rovat* amelyben a választók mondanák el észrevételeiket, tennének fel kérdéseket. A válaszokat — természetesen —, a legközelebbi tanácstagi híradóban adnák meg és azokat közölnék választóikkal. Az ipari termékek minőségének büntetőjogi védelméről A szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok között megengedhetetlen, hogy az áruk minősége ne felelje-n meg a minőségi előírásoknak, s hogy az árukon, feltüntetett minőségi jelzés ne fedje a valóságot. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának az ipari termékek minőségének büntetőjogi véFoglalkozása: személyzeti vezető ...... ' j £ÁR NEM KÉRTEM el személyi igazolványát, nyilván ez szerepel a foglalkozás rovatban. Mert személyzeti vezető, immár harmadik esztendeje, a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál. Gyarmati Mihálynénak hívják, alacsony, barna asz- szony, olyan típus, akire az ember azt mondja: igazi családanya. De Gyarmatiné családja nagy: több, mint négyszáz ember tartozik bele, sokféle ember, sokféle bajjal, gonddal, örömmel. S a család minden tagjára jut ideje, energiája. — Minek örül egy személyzetis — kérdem tőle. — Ha nem kell személyzeti munkát végeznie! _ ? — Az emberek egy részében van még valami fenntartás a személyzeti munkával szemben. Pedig munkaidőm nagy részét nem is a „személyzeti” munka tölti ki. Hanem: ezer féle probléma, amivel az emberhez jönnek, tanácsért, segítségért, vagy csak azért, hogy valakinek elmondhassák. Vagy éppen ez az igazi személyzeti munka? — Megváltozott nagyon a mi munkánk. Sokkal közelebb kerültünk az emberekhez, nem övezi a személyzeti munkát semmiféle misztikum, vagy titokzatosság, nyíltan, hogy úgy mondjam, szemtől szembe végezzük, s igy érthető, hogy az emberek bíznak bennünk, s olyan ügyekkel is hozzánk jönnek, amihez — ha vaskalaposan nézzük — semmi közünk, de ami valójában az igazi munka: nevelni az embereket, segíteni nekik, könnyebbé tenni az életüket. E Z AZ ASSZONY büszke azokra, akikkel dolgozik. Mert úgy érzi — s joggal —, hogy a három esztendő alatt ő is alakított, formált rajtuk, s örül annak, hogy ő is sokat tanult, tapasztalt tőlük. Megszerette ezt a munkál, habár — maga mondta ■ az elején sokat rágta magát: hogyan, miként? Mert szerteágazó munka, mindig más-más problémák, emberek. A legszívesebben a fiatal szakmunkásokról beszél. A vállalat saját nevelései. S hogy nem rosszul nevelték őket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem egyet közülük szívesen elvittek volna jónevű fővárosi éttermek — ha a fiatalok akartak volna menni. De nem akartak mert jól érzik magukat a vállalatnál. S ez nem véletlen. Sok a dolga. Olykor a fővárosba jön, hogy fél évig itt tanuló, gyakorlatot szerző fiataljaikat meglátogassa. Aztán Monor, Vecsés, s a többi község, ahol a vállalatnak egységei vannak. Nem ritka vendég sehol, sűrűn megfordul mindenütt, s érthető, ha tud is mindenhonnét mindent. Nincs olyan ügy, amiben „benne ne lenne”. Látogatja a fiatalok szüleit, tanácsot ad, otthon hogyan foglalkozzanak a gyerekkel, s örömmel nyugtázza, amikor jelei mutatkoznak a „nemzedéki nevelésnek”, mert mind több vendéglátóinari alkalmazott „protezsálja” a gyerekét. Kezd kinevelődni egy jól képzett törzsgárda, s az utánpótlás is igen biztató, hiszen a gyerekek a szülőkkel együtt dolgoznak, és ez sokat jelent a nevelés szempontjából is. Előfordul, hogy megkörnyékezik. Ha jobb beosztásba kerülhetne, akkor meghálálná ... mond ja ez vagy az. S ilyenkor nem hördül fel, hanem szépen, csendesen megmagyarázza, hogy milyen tisztességtelen dolgot ajánlott az illető. S ez a csendes magyarázat sokkal többet ér, mint a kifakadás. T ÖBB MINT HARMINC éve él Cegléden. Ismerik, s ő is ismer majdnem mindenkit. Fia. aki ősszel szerel le tényleges katonai szolgálatából, agronómus. A férje a vasútnál van. Akad a családdal is gond. De mégis: mindig kedves, figyelmes, mindenki számára van ideje. — A nevelőmunka legnagyobb ellensége a türelmetlenség — mondja. — Soha nem szabad türelmetlennek lenni, még azzal szemben sem, aki hibázott. Ezt megtanultam a három esztendő alatt. S tanulom most is. Éppen most készülnek a jellemzések a vállalatnál. Persze. ilyenkor mindig előfordulnak súrlódások. Van, aki szabadulni akar beosztottjától, s rossz jellemzést ad. Van, aki nem akar „rossz fiú” len-; ni, s ezért megszépíti a való- ; Ságot. Idegeskedjem? Meg- j szidjam őket? Mi értelme j lenne? Szépen behívom az j érintetteket, s közösen tisz-j tázzuk a dolgot. Mondhatom,! hogy eredménnyel. — Nem fárad bele? — Ebbe nem szabad bele- i fáradni! Hiszen mások sorsa i múlik azon, hogy mi hogyan ; foglalkozunk velük! S any- j nyiféle a gond, hogy ez a | változatosság egyben biztosít- j ja azt is, hogy ne váljék egy- $ hangúvá a munka. Mert pél-; dául sok fejtörést okoz ne- $ künk az az „elv”, hogy: esi- $ nos nő a pult mögött! Mert $ ez az egyetlen probléma is $ nagyon sokoldalú. De hát ^ ebben is van megoldás, mint $ mindenben. N EM ILLENE ugyan, de ^ megkérdem: ^ — Mennyi a fizetése? — Ezerötszáz forint. — Ezt a munkát, ennyi ^ pénzért? Hiszen üzletveze-1 tőként többet kereshetne .. . $ Szemrehányóan néz rám, $ aztán azt mondja: — Ezt a munkát nem a $ pénzen mérik ... Minden § pénznél többet ér. hogy mo- ^ solygós arccal köszönnek ne- $ kém... § Mészáros Ottó ^ delméről szóló törvényerejű rendelete értelmében büntetőjogi felelősséggel tartoznak az ipari, vagy kereskedelmi vállalatok — szövetkezetek —* vezető munkakörben foglalkoztatott, Vagy a minőségi ellenőrzéssel megbízott dolgozó^ akik — a termék hibáit ismerve — úgy intézkednek, högy rossz minőségű ipari terméket jó minőségű készítményként ^ hozzanak forgalomba, vagy ezt J nem akadályozzák meg. | A törvényerejű rendelet ; pontosan meghatározza, i hogy milyen ipari termé- ; két kell rossz minőségűnek ! tekinteni. ! j Büntetőjogi felelősség terhe- ! li azt is, aki az ipari termékek ! minőségének megállapítására ! vonatkozó szabályokat szándé- ! kosán vagy gondatlanságból i megszegi, ha így jelentős | mennyiségű vagy értékű ipari I termék magasabb minőségi ; osztályba sorolva kerül forga- ! lomba, mint ahogyan azt az ; országos szabvány, vagy más > közelebbi előírás elrendeli. Az említett bűncselekmények miatt szigorúbb büntetést kell kiróni akkor, ha azok a népgazdaságnak súlyos kárt okoznak. A törvényerejű rendelet kimondja, hagy büntető eljárás® csak az illetékes szakminiszter feljelentése alapján lehet indítani. A szakminiszter természetesen alaposan kivizsgáltatja az ügyet és csak akkor tesz feljelentést, ha bűnös magatara tásról van szó. Kimondja a törvényerejű rendelet azt is, hogy nem esik! büntetés alá a hibás, selejtez termék értékesítése, ha a vonatkozó külön előírások szerint feltüntetik, hogy leértékelt, selejtes áruról van szőj
