Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

1959. SZEPTEMBER S. SZERDA '""gfCírlap 3 Negyvenöt új mezőgazdasági gép a csehszlovák pavilonban a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron Tegnap délelőtt a csehszlo­vák nagykövetség tájékoztat­ta a sajtó képviselőit a Cseh­szlovák Köztársaságnak a bu­dapesti 63. Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon és Vásáron való részvételéről. Loksa elvtárs, a MOTOKOV kül­kereskedelmi vállalat képvi­selője közölte az újságírók­kal, hogy Csehszlovákia mintegy 1500 négyzetméter­nyi területen 45 mezőgazda- sági gépet mutat be a ma­gyar közönségnek. A csehszlovák kiállítás pa­vilonjában tablókon, képekkel és grafikonokkal, valamint a kiállított gépekkel mu­tatják be a baráti ország szövetkezeti gazdálkodá­sának eredményeit. A csehszlovák szövetkezeti mezőgazdaság jelentős sike­reinek és további fejleszté­sének egyik legfoniosahb té­nyezője a gyors ütemben ha­ladó gépesítés. A mezőgazda- sági gépek és traktorok gyár­tása Csehszlovákiában 1953 óta mintegy hatszorosára emelkedett és egyre növek­szik a traktorok iránit ke­reslet, hiszen A kettős tevékenységű ten­gelykapcsoló egyszerűbbé te­szi a munkát valamennyi munkagéppel, amelyet a meg­hajtó tengelyről működtetnek. A traktorista ugyanis meg­állíthatja a gépet anélkül, hogy a meghajtó tengelyt ki­kapcsolná és leszállna a gép­ről. A félhernyótalp utólag a traktorra szerelhető, amely lehetővé teszi a traktor vo­nóerejének növelését homo­kos, sáros vagy mocsaras te­repen. Figyelmet érdemel a ki­állításon a ZVZ—244 vonta­tott arató-kévekötőgép, amely óránként 1,6 hektárt arat le, a SOP—300 jelű sugaras ta­karmánybegyűjtő- és forga­tógép, amely 1 óra alatt 4 hektárnyi lekaszált takar­mányt tud megforgatni. A gépet hidraulikus berende­zés működteti és egyaránt alkalmazható Zetor 25 K és A jelű traktorokra. Az SCZ egysoros répa­kombájn egyike azoknak a gépeknek, amelyeket már nagyon várt a mező- gazdaság, minthogy ez megoldja az oly fárasz­tó cukorrénabetakarítás gépesítését. A gépet egy ember kezeli, s a cukorrépa betakarításánál 18 ember munkáját helyettesíti. Nagy számban mutatnak be a lentermesztésnél hasz­nálatos gépeket. . (cs) A Jövőre is gondolnak A solymári Dózsa Tsz 30 tagja 500 holdon gazdálkodik, Ősszel a községben a szövetkezet fejlődésére számítanak A tsz központjában már most égetik a meszet az elkövetke­zendő építkezésekhez. Üj bekötőút is épül a tsz-ben és hiz­lalda az állatoknak. Az idei terméseredmény vonzólag hat a meg egyénileg dolgozó gazdákra. Búzából 14 mázsa, árpáiból 15 mázsa átlagtermést értek el a tsz-ben Képűnkön bemutatjuk a tsz mészégető kemencéjét, ahol nemcsak a saját szükségletre, hanem a környező termelőszövetkezeteknek is égetnek meszet Az új varróüzemben készül a sok szép női felöltő ami egy hír mögött van A hír: Ceyloni élményeiről tart beszámolót ma Horváth László, a szerkesztési főosz­tály dolgozója a Csepel Autó­gyárban. Csinos, fénymásolt köny­vecskét adott ki a Csepel Au­tógyár igazgatósági párt- alapszervezete. A meghívó­tömb lapjai — egy-egy hétre szóló jegyek — az Idegen né­pek — idegen tájak című elő­adássorozat- meghallgatására jogosítják fel a hallgatókat. A vetítettképes, eredeti hangle­mezekkel kísért előadások­ból megismerhetik a részve­vők a világ 16 országát, ahol már a Csepel Autógyár ter­mékei is hirdetik a magyar járműgyártás sikereit, térhó­dítását. Az elmúlt héten a szocializ­must építő Kínáról tartott beszámolót a vevőszolgálat egyik csoportvezetője, tegnap ceyloni élményeit ismertette Petró Mihályné meós átvizsgálja a kész felöltőket (Gábor Viktor felv.) Erős volt az üszög fertőzés, gondosan csávázzuk a gabona vetőmagot! Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat felhívással for­dult a termelőkhöz: az idei csapadékos időjárás kedvezett a gabonaüszög terjedésének, PECHES NAP SZIGETSMIMIKLOSON A minap jgy S2(j[ hozzám « szerkesztőm: — Utazz ki Szigetszentmik- lósra, s a lap szerdai számába írj valamit az ottani életről, főleg a község mezőgazdasá­gát érintő problémákról. — Rendben van — mon­dom én —, majd körülnézek egy kicsit. Ma kedd van. Reggel nyolc óra. A HÉV „nem dohányzó1' szakaszában ülök, s mialatt a szerelvény a sziget lankás vidékén robog, gyors munka­tervet készítek: az út — bő­ven számolva — oda-vissza két óra, a riportanyag össze­gyűjtése másik két óra, a megírása egy óra. Ez össze­sein annyi mint öt óra, ami azt jelenti, hogy a cikket leg­később délután egy órakor nyomdakész állapotban a szerkesztő asztalára teszem. Tehát nem lesz itt semmi baj — gondolom —, s Dunaha- raszti határában már jóked­vűen dudorászva nézegetem a földjeiken serénykedő bol­gár kertészeket. Az állomáson kiszállva, optimizmusom csak tovább fokozódik. Ugyanis az egyik vagonsor mellett várakozó és sóderral megrakott kocsitábor végén, egy paras--tszel<ér előtt magános tarka lóra téved a te­kintetem. Jó jel, a tarka ló sze­rencsét jelent. S meggyorsí­tott léptekkel haladok a köz­ség belseje felé. Útközben jobbról vadonatúj betongyű­rűk, balról egymásra rakott járdalapok sorfala mellett ha­ladok el. Gyorsan felpillantok az egyik épületre, hogy mi­féle utcán is járok, a járda­építésre vonatkozó részlete­sebb adatokat majd a tanács­házán megérdeklődöm. „Ár­pád utca” — olvasom le a fehérzománcos névtábláról. Feljegyzem, nehogy elfelejt­sem. Beljebb haladva, ott, ahol az Árpád utca már szinte térré szélesedik, a földmű­vesszövetkezet üzletsora: a csemege- és a könyvesbolt, valamint a vendéglő fogad. Előttük, a járdaszegélyt övező hosszú korlátokhoz támasztva, temérdek bicikli áll. Férfi és női vegyesen, de akad közöt­tük motorkerékpár is. És vá­sárló emberek! Megfigyelem: az üzletek ajtai szünet nélkül nyílnak és csukódnak. Külö­nösen szembetűnő a sok gye­rek, s Icezében valamennyi irkákat, könyveket, fehér és sötétkék papírtekercseket szo­rongat. Szeptember elseje van. kezdődik a tanítás. De sietek tovább a tanács­házára, m°rt mindez csak külső benyomás, a községre vonatkozó részletesebb tudni­valókat majd ott közük ve­lem. Már az előcsarnokban vagyok és nem tudom meg­állni, hogy itt is alaposan körül >ne nézzek. Plakátok, hirdetmények mindenütt. És egy jókora falitábla, tele fényképpel. A szigetszentmik- lósi idei május 1-i ünnepség mozzanatait mutatják be. Szép lehetett. Színes és moz­galmas. (Csak egy kicsit ide­jét múltak már a képek.) Mellette egy másik tábla, a tanácsháza osztályainak he­lyét tünteti fel. Ez kell ne­kem éppen. Keresem, hol van a tanácselnök szobája, mert hogy ő a község feje, először mégis csak vele kel­lene beszélnem. Első emelet, 2-es ajtó. Felsietek a lépcsőn. Az ajtó zárva van. Nézem a mellette levőt. Annak a ki­lincse sem enged. És így sor­ban az egész első emeleti aj­tósori. Visszakullogok a föld­szintre. Derűlátásom lassan kezd cserbenhagyni. „Igazga­tás" — olvasom a 9-es száméi ajtón. Benyitok. Mondom, mi iáratban vagyok. — Sajnos, vb-ülés van — tárja szét kézzét sajnálkozva egy udvarias szőke nő. a mezőgazdaságilag hasz­nosított földterületnek csaknem nyolcvan szá­zalékán gazdálkodnak már a szövetkezetek. A párt és a kormány rend­kívüli figyelmet “ordít a gé­pesítés problémáira. Megtet­ték a szükséges intézkedése­ket, hogy a traktorgyárak 1965-ig összesen 110 ezer darab traktort adjanak a mezőgazdaságnak. Persze, ezenkívül is egész sor gépet kap a parasztság, többek kö­zött 11 ezer gabonakom­bájnt, hatezer szénabegyűj- tőprést, 18 ezer kévekötő­aratógépet stb. A kiállításon bemutatandó 45 gép között több olyan van, amelyet hazánkban is jól ismernek, például a Zetor- típusok különböző fajtái stb. A legnagyobb sikert valószí­nűleg a Zetor-Super trakto­rok aratják, amelyek kettős tevékenységű tengely kapcso­lással, félhernyótalpas meg­oldással készülnek. Ezek a kis sebességű gé­pek igen jól beváltak a belterjes kultúrák ápo­lásánál és irántuk vi­lágszerte nagy kereslet mutatkozik. a szerkesztési főosztály egyik beosztottja, a jövő héten a Burmái napló elevenedik meg az egyik utazó-szerelő elő­adásában. A testvéri Kínától a távoli Brazíliáig, föl Iz- lándig és vissza egészen Egyiptomig — az egész év minden keddjére esik egy- egy izgalmas, színes előadás az igazgatósági párt-alapszer- vezetben. Külföldi utakról, élmények­ről szólnak ezek az előadá­sok. De másról is valla­nak ... Arról is beszélnek, hogy a tízesztendős gyár ki­nőtt már régen a gyermekci­pőből; hogy a párt-alapszer- vezet büszkén tárja a dolgo­zók elé a gyár sikereit; hogy lehet elevenen és konkrétan is szólni a nemzetközi kérdé­sekről. I. L. > A gödöllői járási könyvtár | „Juhász Gyula könyvtár“ lesz 1 § A gödöllői járási könyvtár a ^ magyar szépirodalom népszerűsí- ^ tése terén példamutató munkát $ c vegez. A körzetéibe tartozó köz- ^ í ségeltben sorozatos előadásokat S C rendez és ezeken egy-egy haladó szellemű, jelentős költő vagy író ^ munkásságát ismerteti. Az ilyen ^ előadások közönsége hónapról hó- ^ napra növekszik és lassanként ki- $ alakul így az irodalomkedvelők ^ járási törzsgárdája. ^ Hídvégi Nándor, a járási könyv- ^ tár vezetője Juhász Gyuláról tar- ^ tott több helyen nagysikerei elő- ^ adást, amelynek hatása abban ^ nyilatkozik meg, hogy a járásban élő dolgozók egyre inkább érdek- ^ lödnek Juhász Gyula költészete ^ iránt, valóságos kultusz fejlődött ^ ki, ami a könyvtár vezetőjében ^ azt a tervet érlelte meg, hogy a ^ könyvtárt Juhász Gyuláról kell elnevezni. Ebben az ügyben felterjesztést ^ intézett nemrég a Művelődési Mi- ^ nisztériumhoz és engedélyt kért ^ arra, hogy a gödöllői járási köny- ^ tár fölvegye a Juhász Gyula já- ^ rási könyvtár nevet. A miniszté- ^ rium most hivatalosan értesítette ^ a könyvtár vezetőségét, hogy az ^ engedélyt megadja. Az értesítés nagy örömet keltett ^ Gödöllőn, ahol elhatározták, hogy ^ szeptember 22-cn névadó ünnep- ^ séget rendeznek a könyvtárban. ^ Az ünnepély egész programját ^ Juhász Gyula emlékezetének szén- ^ telik és előadások tartására kérik ^ fel Juhász Gyula néhány kortár- ^ sát, köztük elsősorban Dutka ^ Ákost, aki Nagyváradon együtt ^ bontotta ki a Holnap lobogóját Juhász Gyulával és a köréje tö- ^ mörülő fiatal forradalmi költő- ^ gárdával. Elhatározta a gödöllői ^ könyvtár vezetősége azt is, hogy $ megkezdi a Juhász Gyula emlék- ^ tárgyak gyűjtését és azokból a ^ könyvtár helyiségében állandó ki- § állítást rendez. >------------------------ 5 K észül a sok szép felöltő A Május l Ruhagyár ceglédi telepének dolgozói sokat panaszkodtak a sötét, zsúfolt munkahelyek miatt. Néhány hónapja azonban elkészült az új tágas, világos és este neon­fényben ragyogó üzemrész, ugyanakkor a régi műhelyeket is korszerűsítették. Most a gyárban kétszáznegyvennel töb­ben dolgoznak és valamennyien egészséges munkakörülmé­nyek között. — S meddig tart? — kér­dem reménykedve. — Délután kettőig. le jó ég! — gondolom — ekkorra a riportot rég meg akarom írni. Aztán arra gon­dolok, hogy utóoégre a vb- ülésre is bemehetnék, ott tud­ja meg az ember, mi a helyzet a községben, de hirtelen eszembe jut, hogy egyik kollé­gám is ilyenféléről írt a mai lapban, igaz, hogy az Ráckevé­ról szólt, dehát így egymás­után mégis csak sok lenne az értekezletről szóló tudósítások­ból. Mentő ötletem támad: — És a mezőgazdasági fel­ügyelőt hol találhatom meg? — A szobája az első emele­ten van, de ő már korán reg­gel kiment a határba és nem mondta, hogy mikorra jön vissza. — Termelőszövetkezet van-e a községben? — kérdem válto­zatlanul reményteljesen. — Van, de elég messze, egé­szen Csepel alatt. Hét kilomé­tert kell gyalogolni. Újra kint vagyok az utcán. Atkozom magam, hogy miért is nem szóltam ki tegnap tele­fonon, mert ha már vb-ülés is van, de a mezőgazdasági fel­ügyelőt így bizonyára hivata­lában találom, elvégre neki mindegy, hogy egy nappal előbb vagy később megy ki a határba. De ha mindenképpen mennie kellett volna, legfel­jebb mellé csatlakozom és el­kísérem. rSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSé Délre jár az idő, csendes az ] utca, csak a Lévai József tér- ] ménydarálója búg egyhangú ] dohogással. Alig haladok] odébb, egy másik darálót pil-! lantok meg. Ez Szabó Ferencé. ] Aztán a harmadikat és a ne-] gyediket. Ezen utóbbi kettő] bizonyos László és Zelenka ne- ] vű lakosok tulajdona. Mennyi ] daráló! S hirtelen arra gondo lók, hogy ennek bizonyára oka! van Szigetszentmiklóson! — Mire jó ez a sok daráló?; — fordulok az egyik járókelő-] höz. j — Sok? — néz rám csodál- \ kozva — hisz ezek csak a bér-] darálók. De van itt a parasz- ] toknál is. Minden ötödik ház-] ban egy. Allathizlalással fog- ] lalkozik itt a nép, oszt, ezért ] kell a sok takarmánydara. Újabb mentő gondolat: \ megkeresem az Állatforgalmi ] irodáját, s megtudakolom, mi-\ lyen arányú a községben a] szerződéses hizlalás. Az iroda ] a tanácsházán van, ahol ] ugyancsak az előbbi udvarias ] szőke nő adja tudtomra, hogy \ csak szerdai napon van náluk! hivatal, mert ekkor veszik át a ] szerződött hízóállatokat. Peches nap. Lemondóan in- \ dúlok vissza az állomásra. A ] magános tarka ló még mindig ] ott áll a szekér előtt. Türelme- i sen várja, hogy gazdája sorra ] kerüljön, ügy látszik, ma neki ] sincs szerencséje... ] Ari Kálmán * így a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítani az ősz­szel a gabona vetőmagvak csávázására. A termelőszövet­kezeteknek, állami gazdasá­goknak elsősorban ajánlható, hogy a nagy mennyiségű vetőgabonájukat a növény­védő állomások korszerű P. C. csávázógépeivel fertőtlenítsék. A gépi csávázés előnye — az olcsó és gyors munkán kívül —, hogy már most, a vetés megindulása előtt egyszerre fertőtleníthetik egész vető­magkészletüket, a csávázott mag zsákokban máglyáivá akár több hétig is eltartható, károsodás nélkül. Az egyéni­leg dolgozó parasztoknak első­sorban az úgynevezett kosaras csávázási módszer ajánlható; A szakemberek jó előre fel­hívják a termelők figyelmét, hogy rézgálicoldatot ne hasz­náljanak gabonacsávázásra, mert üszög-spóraölő hatása gyenge, ugyanakkor számot­tevően csökkenti a gabona csírázóképességét; Vidéki anyagbeszerzők figyelem! Beszerzett áruját szállítja, csomagolja, postára vagy vasútra feladja a Gyorsszolgálat Ksz Bp., VI., Kertész u. 42—44 Telefon: 225—281.

Next

/
Thumbnails
Contents