Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
1959. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK PEST IHECYF» kJCirlap Eredményeink, feladataink A művelődési osztály jelentését tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ami nem megmérhető a§ vsssfssfsfsssssws/sssssssssfssrs, A SEVILLAI BORBÉLY hassák francia nyelvtudásukat. 1958-ban egy magyar hallgatót hívott meg az UNESCO, az idén ötöt. így kerültem én is Franciaországba, az UNESCO meghívására. Kétnapos párizsi tartózkodás után Royanba utaztunk, hogy egy előkészítő tanfolyamon, úgynevezett stageon, vegyünk részt. Royan nagyon kedves és nagyon modern fürdőváros, az Atlanti-óceán partján. Itt, e székhelyen a legkülönbözőbb országokból való fiatalok gyűltek össze. Találkoztam jugoszláv, cseh, angol, kanadai, spanyol, olasz, nyugatnémet, marokkói, török egyetemi hallgatókkal; fiúkkal, lányokkal vegyesen. Olyan volt ez a stage, mint egy miniatűr világifjúsági találkozó. Nappal rendszerint ádáz vitákat folytattunk szocializmusról és kapitalizmusról, materializmusról és idealizmusról, de este, amikor táncra került könyvek régiek, agyonböngé- szettek, ismertek. Havi 400 forint a könyvtár vásárlási alapja. Ilyen üzemben egyáltalán nem sok. Még szerencse, hogy hellyelközzel csurran-cseppen némi segítség. Az ü. b. adminisztrátora levelet hoz be, Csirke Sándor feltépi. — Ezerötszáz forintot ad a Vasas Szakszervezet, könyvre! Kapóra, ráfér ez az Áram- mérőgyár könyvtárára; De a pénz — nem minden. Ahogyan a jó bornak igenis kell cégér, úgy kell a jó könyvnek — jó propaganda. A kérdés: üljön-e a könyvtáros, mint a pók a hálójában és várja a „feleket”, vagy pedig menjen közéjük a hóna alatt néhány újdonsággal, és ajánlja, terjessze a könyvet? A kérdés — nem kérdés. A hangoshíradó, a könyves- vitrin — a legfrissebben beszerzett újdonságokkal — segít ugyan, de mindennél több: az élő hang, a személyes beszélgetés magával az olvasóval, illetőleg az olvasójelölttel. És esetleg író—olvasó találkozó rendezése... Ankét, vita, beszélgetés a könyvről... Ö, a jó könyvtáros ezerféle eszközt ismer, amivel kelendővé teszi portékáját. Akárcsak az ismeretterjesztési felelős. Színház, mOZl, könyv, ismeretszerzés és természetesen az öntevékeny művészeti csoportok munkája — ez lenne egy üzem kulturális életének keresztmetszete? Nem, sokkal több ennél; mint ahogyan szélesebb és sokrétűbb ebben a gyárban is. A munkatervben — ez a két és fél hónapja megválasztott kultúrfelelős és kulturális bizottság első munkája — ugyan ezekről esik csak szó, és ezekről tárgyalt az ü. b. is, de tudják, tudjuk, hogy ez csak a kezdet. Szó sincs róla, biztató kezdet A kilenctagú bizottság ezámbavette a gyár kulturális értékeit, vagyonát, és e merőben technikai munka közepette jutott ideje arra is, hogy megrendezzenek egy-két jólsikerült ismeret- terjesztő előadást, felkeltsék az étvágyat a kultúrált szórakozás iránt. De a folytatás nem várathat magára sokáig. A folytatás: a párt művelődési téziseire felépíteni az üzem hosszúlejáratú kulturális tervét. Csirke Sándor — eléggé nem becsülhető módon — irtózik a látszatmunkától. — Csak a papírnak tervezni — mirevaló? — kérdi, de ez nem annyira kérdés, in5 káb'o megállapítás. 5 De tervezni — az életnek.» J Nagyon fontos! $ Mérni kell az Árammérő- | gyárban. J Mérlegelni a kívánságokat, ^ lehetőségeket, adottságokat; ^ a rendelkezésre álló anyagi ^ eszközöket. $ Hogyan művelődjék a sok ^ száz bejáró? J Hogyan lehet növelni a ^szakmai műveltséget? $ Milyen művészeti csoportokba lépnének be szívesen ^ a dolgozók? v Milyen könyveket vásárolajának? $ Mennyi pénz jusson erre, ^mennyi arra a célra? ^ Alapítsanak-e társadalmi J ösztöndíjat egy-egy mérnök ^ vagy technikus képzésére? $ Hogyan képezzék magukat ^ a kultúra munkásai; a könyv- 5 táros, a kultúrfelelős, az ének- $ kar vezetője? $ Évekre előre megszabni an- v nak a nemlétező vonalnak az 1 útját, amely a műveltség | emelkedését jelzi a gyár nem- ! létező grafikonján — a soron ! következő munkafeladat, j Mert ha nem is mérhető a j műveltség gyarapodása semmi- ! féle műszerrel, a kultúra erőt ! jelent, talán még nagyobb j erőt, mint az elektromosság, ! amely gépeket hajt, gyógyít ;és megvilágítja az éjszakát. Garami László sor a nagy szalonban, márj teljes volt az egyetértés. Tíz nap után szétszórtak! bennünket az üdülőtáborokba. < Jó magam Estaingbe kerül- > fém. A Pyreneusok kellős kö- j zepén rejtőzik ez a tábor, kö- \ zel a spanyol határhoz. heirhatatlanul szép vidéken \ mintegy 200 gyermek nyaral, | s mondhatom kitűnően érzik \ magukat. Én nemkülönben. Az \ igazgató, monsieur Rouyer és ; helyettese, monsieur Duclos i mindent elkövet, hogy vála- : mennyien a legkellemesebb i emlékekkel térjünk haza \ Franciaországból. Kollégáim, ! a moniteurök és monitricek, \ fisupa derék fickó és leány, i Andre éppen úgy mint Cathy i és Jean-Paul éppen úgy mint i Claudine. És így sorolhatnám \ valamennyit, mind a tizen- \ kettőt. * Időnket a gyermekekkel \ töltjük, nagyokat kirándulunk, > estelente csárdást (!) és fran- \ cia táncokat járunk, filmeket \ pergetünk és miután a gye-; rekhad nyugovóra tér, mi még \ soká beszélgetünk, szórako- \ zunk a moniteurök jól felsze-; relt. társalgójában. Élményünk rengeteg. Azt \ hiszem, lesz még sok írni- X valóm, de most már mennem X kell: szól a kürt és számhábo- X rúzni visszük a csonortombeli X srácokat Baranyi Ferenc ' FRANCIAORSZÁGI LEVÉL a „Colonies de Yaeances“-ról i ; 1848-ban madame Lamar| tinenek feltűnt a városi mun- : kásgyermekek véznasága, sá- ! padtsága. A lágyszívű, jómódú ! asszony úgy vélte, hogy ezek \ a gyerekek napfényt, jó leve- \ gőt és vitamindús ellátást ! igényelnének. A felismerés ! azonnyomban tettet eredmé- ! nyezett: madame Lamartine, > semminemű anyagi áldozattól > vissza nem riadva, számos > tábort, coloniet alapított Fran- \ ciaország legszebb vidékein. | Kezdetben a coloniek egyben \ munkatáborok is voltak, a • gyermekeknek meg kellett j dolgozniok ellátásukért. Ma- \napság azonban csak nyara- \ lásra viszik ezekbe az apró : franciákat. j Egy-egy colonieben mintegy j 200 gyermek talál felüdülést, \ egy igazgató és nyolc-tíz^ ne- \ velőtanár felügyelete mellett. ! Az igazgató rendszerint peda- í gógus, a nevelők, moniteurök ipedig francia egyetemi hall- J gatók. I Tavaly a francia UNESCO \ javaslatára határozták el, X hogy a hazai moniteurök mel- $ lett külföldi fiatalokat is al- $ kalmaznak nevelőkként, egy- 5 részt azért, hogy a francia if- ^ ú'iság megismerkedjék más ^ réneu lmUűráiávtll. szökő sai- ^ nal: mAsrészt pedig, hogy a külföldi hallgatók gyakorolkészítik azokat a finommívű szerkezeteket, amelyeknek ke- rekecskéi közé szorítva, az áram megmérhető. De még itt, e precíz műszerek szülőhelyén sincsen olyan szerkezet, amely- lyel mérhető lenne az emberek fejlődése, tudásuk gyarapodása. Pedig de jó is lenne, ha az emberi műveltséget úgy mérhetnék, mint a Voltot, Wattot vagy az Ampert! Könnyebb dolga lenne mindjárt az üzem kulturális bizottságának is. A bizottság munkájáról most, az üzemi bizottság ülésén számol be Csirke Sándor, kultúrfelelős; A beszámoló tárgya: a kulturális bizottság két és fél hónapos munkájának eredményei, valamint az őszi tervek, Néhány adat, szám, szó a könyvtárról, az olvasókról, az ismeretterjesztésről, a közönségszervezésről. Az egész értekezlet alig tart másfél óra hosszat. De azért mennyi minden belefér abba a kézzel rótt három-négy árkuspapírnyi beszámolóba! Például az, hogy ennek a kisebbfajta vidéki üzemnek a dolgozói —1 mintegy rohammal —, bevették a fővárosi színházakat. Igen! Negyed év alatt, közel annyian utaztak a HÉV- en Budapestre — sötétbe öltözve, elegánsan, zsebükben a színházjeggyel —, ahányan a gyárban dolgoznak. És ha azt számítjuk, hogy nem mindenki az üzemi közönségszervezőnél váltja meg ; jegyét, akkor ez a szám még emelkedik. Részletezve: 178 jegyet adtak el a Néphadsereg Színháziba, 156-ot a Petőfi Színházba, 149-et az i Operaházba, 142-őt a Ma- i dách Színházba, 113-at a Nem- ! zetibe.:. És a jegyvásárlók 60 száza- : iéka fizikai munkás! A kultúrfelelős sóhajt: — Bár annyian olvasnának, ; mint ahányan színházba jár- ; nak! ; Mert a könyvtár statisztikája : bizony gyengébb „áramot” ; mér. 6690 kötet pihen a könyv| túrban. Azaz csak 6009 pihen, mert havonta mintegy 600—700 kötetet kézbevesz a 240 olva- : só. 240 ember — ha hozzászámítjuk a 370 könyvtárlátogató kiszistát, 610 ■—, nem túlontúl sok. De itt csal a műszer; Mert: nemcsak ebből a könyvtárból olvasnak a gyár dolgozói; nemcsak kölcsönöznek, hanem vásárolnak is, szépszámmal; és ami a legfontosabb: olvasnának ők, szívesen olvasnának; de a i Az elektromosság: félelmetes, : csodálatos valami. Láthatatlan, : megfoghatatlan erő — van és mégsincs. Testünkben szaladgál; a levegőben vibrál; él fűben és fában — mint valaha az istent hitték élni —, tömör vezetékben halad előre a fény röptének sebességével; gyógyít, gyárakat hajt vagy gyilkol; teremtő és pusztító erő. A huszadik század „anyaga”: az elektromosság. És, bár láthatatlan és megfoghatatlan — itt, Gödöllőn, az árammérőgyárban szalagon közül egyet Csanak György, a debreceni Fazekas Mihály gimnázium tanulója nyerte. A három második díj közül egyet Halász Gábor, a Budapesti Rákóczi Ferenc gimnázium tanulója kapta, az öt harmadik díj közül egyet- egyet Ballabás Béla, a budapesti Apáczai Csere János gimnázium tanulója ég Mu- s-zely György, a budapesti Vörösmarty gimnázium tanulója nyerte; | A Román Népköztársaság ^ Ma tematikai és Fizikai Tár- ^ sulata az ország feliszabadulá- ^ sásnak 15, valamint a társulat ^ megalakuMsámiaik 10. évfor- ^ dulója alkalmából a Szovjetéi unió és a népi demokratikus í országok középiskolai tanulói $ részvételével nemzetközi ma- 5j tematikai olimpiászt rende- | zett, amely ez év július 21-től § 31-ig tartott. ^ Az olimpiászon részvevő ^ magyar küldöttség szép si- é! kert ért el. A három első díj Szépen szerepeitek a magyar diákok a közép- iskolások nemzetközi matematikai olimpiászán testületeket. A tervidőszakban $ gimnáziumot kell építeni a : dabasi és a budai járásban, 5 valamint Vácott. Ráckevén í bővítésre szorul a gimnázium. 5 A jelentés végül leszögezi: í az eddig elért eredmények, a $ munkások, parasztok és ér- $ telmiségiek lelkes segítségé- $ vek valósultak meg. A jövőben $ is álljanak sorompóba a dől- $ gozó nép minél szélesebb ré- $ tegei a kulturális forradalom ^ célkitűzéseinek megvalósító- ^ sáért. $ Beumarcbais színművét játssza a Déryné Színház (Al- ^ lami Falnszínház) a közeli jövőben Pest megye közsé- ^ geinek színpadán. Augusztus 26-án Kőröstetétlenen, ^ 27-én Vecsésen, 28-án Jászkarajenőn, 29-én Ceglédber- ^ célén, szeptember elsején Dunabogdányban, 3-án Daba- ^ son, 4-én Törökbálinton, 5-én Dunaharasztin és 6-án ^ Abonyban mutatják be a szellemes, sziporkázó vígjáté- ^ kot, amelynek előadásából képünk egy részletet mutat be hat a legnyomasztóbban a megye oktatásügyére. E gátló körülmények ellenére is az oktatás egyre javul. Ma már a kitűnő-, jeles-, jórendű általános iskolai tanulók száma meghaladja a közepes- és 'elégséges-rendű tanulók számát. Általában javult a munkás-paraszt származású tanulók tanulmányi eredménye. A középiskolai továbbtanulás, valamint a főiskolai és egye- ! temi tanulmányok iránti ér- ( deklődés szintén örvendete- , sen emelkedik. A megyei középiskolák közül a múlt év- s* ben háromban vezették be a S politechnikai képzést, az idén ? 11 gimnáziumból hét kezdi | határozott politechnikai prog- ^ rammal az új tanévet. Az ál- ^ talános iskolákban a tante- $ remhiány a hatalmas beruhá- S zások ellenére sem csökkent, % aminek az iskolaépületek el- ^ avulása, korszerűtlensége az ^ oka. & s A fővárosi tanács közlése vj szerint egy-két éven belül | annyira megtelnek a buda- pesti középiskolák, hogy meg- ^ szűnik a megyei tanulók fel- | vételi lehetősége. Ezért szűk- ^ séges, hogy az ötéves tervbe ^ néhány új gimnázium építő- ^ sét vegyék fel'. A dabasi, a | Váci és a budai járásnak len- ^ ne sürgős szüksége középis- 5 kólára. A filmszínházak technikai § felszerelése és berendezése | sok helyen felújításra szorul. ^ Elsősorban a munkástelepülé- ^ seken kell új mozit építeni | (Érd, Isaszeg, Alsónémedi, ^ Vác, Pomáz, Albertirsa). A megyének nincs központi megyei múzeuma. A muzeoló- ^ gusok segítségével a három- | éves tervidőszak alatt el kell äj készíteni annak tervezetét, % össze kell állítani a megye ^ területén található műernlé- ^ kék lajstromát, és gondosked- | ni kell azok rendbehozásáról. Befejezésül a jelentés ismer- S tetá § a beruházási és fejlesztési terv | § főbb elveit. Járásaink, közsé- ^ geink a második ötéves terv !$ Időszakában mintegy 470 tan- | termet igényelnek, ezen a té- ^ ren meg kell állapítani a fon- $> tossági sorrendet. A második ^ ötéves tervben Üllőn, Vecsé- ^ sen, Gödöllőn, Isaszegen, § Kistarcsán, Alsónémedin, ^ Vácott, Pomázon, Szentend- ^ rén, Kiskunlacházán, Tak- S; sonyban és még más mun- | káslakta településeken kell ^ általános iskolát építeni, még- ^ pedig minden iskolát neve- ^ lői lakással, mert csak így ^ teremthetünk szilárd nevelő- ^ A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya elkészítette jelentését a tanács hároméves, művelődési programjáról és ötéves fejlesztési tervéről. Ezt a jelentést tárgyalta kedden a végrehajtó, bizottságon, hogy jóváhagyásra a tanács legközelebbi ülése elé terjeszthesse. A megyei tanács már a múlt év májusában foglalkozott a népművelés ügyével és utasította a végrehajtó bizottságot, hogy vizsgálja felül a munkástelepülések, városok, községek kulturális (helyzetét. Ennek a vizsgálatnak az eredménye alapján állította össze az osztály jelentését. A jelentés bevezetőben megállapítja, hogy a megye gazdasági arculata az elmúlt tíz év alatt jelentősen megváltozott, ami természetszerűleg maga után vonta kulturális szerkezetének változását is; A főváros rohamos ipari fejlődése, valamint a megyei üzemek számának növekedése következtében ma már mintegy 160 ezer dolgozó utazik a megyéből budapesti munkahelyére, a megyei ipar pedig 45 ezer dolgozót foglalkoztat. A mezőgazdaságból toborzott ipari munkások jó része azonban megőrizte mezőgazdasági jövedelemforrását is, így igen elterjedt a kétlakiság. A megyében jelenleg közel 33 ezer kétlaki család él. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik, ugyanakkor 103 ezer egyéni gazdaság is van a megyében. A fiatalság az üzemek, az ipari pálya, általában a szocialista szektor félé orientálódik, még Budapest közvetlen közelében is —1 ahol a kertészeti jövedelemforrás igen jelentős. Tüzetesen elemzi a jelentés a megye politikai helyzetét és megállapítja, hogy a lakosság érdeklődése megnövekedett a politikai kérdések iránt, de azért még hosszú ideológiai harcot kell vívni, hogy le- küzdhessük a régihez való ragaszkodást. Az értelmiség döntő többsége politikailag már aktivizálódott, dolgozóink művelődési igényei (fokozódnak. Ismerteti a jelentés a kulturális fejlődés bgyes adatait. 1945-ben a megye területén még csak 140 &voda volt, ma már 247 van. Tíz évvel ezelőtt csak ötezer gyerek végezte el a nyolc osztályt, ma kétszer annyi. Az általános iskolákban 1952-ben 3057 nevelő tanított, ma 4389. . Örvendetes a középiskolai hálózat fejlődése is. Az államosítás után a megyében mindössze (hét középiskola volt, ma már 17 van. A letűnt rendszer örökségeként a megye alig húsz, közművelődési célt szolgáló, épületet vett át, ezeknek száma ma már 151. Megnőtt a megyében a zeneoktatás iránti s érdeklődés: 1950 előtt zeneisko-^ la egyáltalán nem volt a me-j g>ében, ma három állami és$ 47 művelődési otthoni, vala-§ mint munkaközösségi iskolá- J ban négyezer gyereket oktat-^ nak zenére. Jó eredménnyel^ zárult a Veresegyházon és Pi- $ lisen rendezett népfőiskola idei i első tanéve. Növekedett a $ filmszínházak látogatottsága, a^ megyében 15.3 állami, és 73 tár- í sadalmi mozi működik, ezek-^ nek évi látogatottsága mégha-5 ladja a nyolcmilliót. ^ Jelentősen szélesedett a me- $ gyei könyvtárhálózat, min- $ den járásban működik járási § könyvtár. • Pest megyében 152 $ ezer. rádióelőfizető van és 1500 § televíziós készüléket szereitek 5 fel. ). Hangsúlyozza a jelentés, $ hogy a népesség rohamosan $ növekedett, és művelődési in- $ tézményeik ma már nem elé- ; gíthetik ki az igényeket. A $ ■művelődési otthonok fele erő- 5 sen elhanyagolt állapotban $ Van és felszerelésük is hiá- ; nyos. Legtöbbjük anyagi ne- j kézségekkel küzd. _ Megállapítja a jelentés, hogy > * * az iskolai nevelőtestületek j < égységére károsan hatnak az ( úgynevezett vándornevelők, > akik két-három évenként vál- j toztatják munkahelyüket, és \ állandóan Budapest felé | orientálódnak. A lakáshiány
