Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

i. Évfolyam, 33. szám 1959. AUGUSZTUS 11. KEDD Fokozottan ügyeljünk a tisztaságra! Nincs járvány, de az óvatosság nem árt A nyári fertőzéses megbe­tegedések közé tartozik a gyermekparalízis. Dr. Mel- czer Géza községi ügyvezető orvost kérdeztük meg, mi tette szükségessé az eddigi óvóintézkedéseket ? — Az Egészségügyi Minisz­térium országszerte elren­delte a kötelező védőoltást, mivel országos viszonylat­ban emelkedett a megbete­gedések száma. így mind­azok, akik 1955. január 1. után születtek, valamint a ha­todik hónapjukat betöltötték, községünkben is védőoltás­ban részesülnek. — Fordult-e elő megbete­gedés a községben? — Mindössze egy esetben, a hároméves Csibrány Irén- két jelenleg a László-kórház- ban ápolják. Járványveszély nincs a községben, de mi­vel a megbetegedések száma országszerte emelkedik, nem árt az óvatosság. — Mit javasol tehát az or­vos? — Fokozottan kell ügyelni a tisztaságra, nagy gondot kell fordítani a légyirtásra, és persze nem utolsósorban lényeges, hogy a védőoltást saját jól felfogott érdekében mindenki megszerezze gyer­mekének. Sajnos, idáig na­gyon kevesen hozták még el gyermekeiket, pedig minden­nap este 6-tól 8 óráig vé­gezzük az oltásokat az egész- ságházban. Azért az esti órákban, hogy a mezőgazda- sági munkákat ne akadá­lyozzuk. Körülbelül másfél­ezer gyermeket kell védőol­tásban részesítenünk, de ed­dig csak 630 gyermeket tud­tunk beoltani. Feltétlenül hasznosnak tartanám, ha a tanács valamilyen formában ellenőrizné és biztosítaná a védőoltások gyors és hiány­talan lefolytatását. — Eddig milyen segítséget nyújtott a tanács? — Javaslatunk alapján a strand területéről kitiltatta a fogékony életkorban levő gyermekeket. — Milyen intézkedéseket tett az egészségügyi hatóság? — Elvégeztük az óvodák­ban, a bölcsődékben, a nap­közi és nevelő-otthonban a légytelenítést. Jelenleg a bol­tok légytelenítése van fo­lyamatban, annál is inkább, mert a Heine—Medin kór nem­csak cseppfertőzés, érintke­zés, hanem mint említettem legyek által az élelmiszerek megfertőzésével is terjedhet. — Az aggódó szülőknek mit tanácsol? — Elsősorban azt, hogy mi­nél előbb vigyék gyermekü­ket védőoltásra, a továbbiak­ban pedig kerüljék a gyer­mekek túlzott testi megerőlte­tését, gyermekeikkel kerüljék a zsúfoltságot, és ha esetleg a gyermek belázasodik, a kór­isme tisztázásáig feltétlenül helyezzük orvosi felügyelet alá. Végezetül pedig töre­kedjenek a fokozott tisztaság­ra és az élelmiszerek tisztán­tartására. — mocsári — Mióta használunk ollót ? Egyik leghasználatosabb eszközünk, az olló körülbelül két és fél ezer éves. A régi gö­rögök már i. e. 500-ban hasz­nálták. őse természetesen meglehetősen durva eszköz volt, amelyet azonban többek között gyapjúnyírásra már akkor is fel lehetett használ­ni, \U Szemeire r BEftrALAN.uT ■ JÁRDA* 7/ /'//*#/'• V// , J/t'W ­Motoros a járdáról: Hé! Lassabban menjen „kisasszony” ott a kocsiúton, mert lefröcsköli a motoromat Jelentkeznek a ,,fekete földek“ tulajdonosai Cikkeink hatására felgyü­lemlett a munka a községi tanács pénzügyi csoportjánál. Nap re i napra érkeznek beje­lentések újabb és újabb „fe­kete földekről”. Ezeknek a bejelentéseknek \ izsgálata mellett folyamatosan ha'ad a bevallási ívek alapján a szo­kásos évi adó kivetése is. Ha a bejelentett adatok a való­ságnak nem felelnek meg vagyis ham’sak, a büntetést is kirója a pénzügyi hatóság. Igen sokan megjelennek s közlik, hogy használnak „fe­kete földet”. Az ilyen sze­mélyekkel szemben az eljárás sokkal enyhébb, mert csak százszázalékos bírságot kell f zetniök, viszont akikről az eljárás során bebizonyosodik, hogy jogtalanul használnak földet, a büntetés 5000 forin­tig terjed. Igazságosnak tartjuk ezt az eljárást, mert miként már írtuk, a község pénzháztartá­sát jelentősen megkárosítják a „fekete földek” használói. Helyesnek tartjuk azt is, hogy az önként jelentkezők­kel szemben enyhébb az eljá­rás, s ezzel is lehetőség nyí­lik ügyük tisztázására. — A szerkesztőség — ....s az a falakra felmázoiássai végre is hajtatott“ N ÉPSZÁMLÁLÁSRA KÉSZÜLÜNK íj tanácsi rendelet a közterületek használatáról, használati díjáról, tisztántartásáról Az 1960-ban végrehajtandó népszámlálás előmunkálatai során az ország minden hely­ségében számbaveszik és pó­tolják a hiányzó utca- és ház­számtáblákat. Községünk lakossága is tu­domást szerzett ezekről a munkálatokról, hiszen sok ház falán díszeleg már a lelkiisme­retes munkának megfelelően a „házi készítésű” új házszám­tábla. Régi elsárgult iratokat la­pozgatva Abony régi utcáinak neveit bogozzuk. A község tör­ténetében 1850 május havában először rendelték el hivatalo­san az utcák elnevezését és számozását, „s az a falakra fel­mázolással végre is hajtatott, s összesen 1033 ház jegyezte­tett”. A mai értelemben vett utcaelnevezések azonban csak 1929. január hó elsején jelen­nek meg először a hivatalos iratokban. Ma már sok olyan elnevezés a feledés homályába merült, amelyre a mai öregek sem em­lékeznek. így például: a ta­nácsháztól keletre eső terület­nek Homok volt a neve. Az északra eső része: Tyúkszeg. A nyugati része: Sárvég. Ugyancsak nyugatra esik a Mérges is, amely régen a kül­területhez tartozott. Régen Ci­gányfalunak nevezték. A köz­ség déli és délnyugati részét Tabánnak hívták. Régi elneve­zéseken kívül volt még a Vá­sárszél, Húszház és Nagyvíz- sor. Ezek az elnevezések a ke­rületi beosztás óta mind job­ban és jobban feledésbe me­rültek. Kevesen tudják, hogy a „Köztérségek” a községben hol helyezkedtek el. A Szelei ut­cán a Színház tér, a régi re­formátus temető mellett, a Disznó-piac, s a város szélén a Vásártér. A harmadik ke­rületben a kórház mellett volt az Erzsébet-liget, amely séta­térül szolgált. Ennek a helyén volt régen a Cigánytó, melyet a mellette elterülő homokbuc­kákból töltöttek fel 1863-ban. Abony belső területét a kül­ső területtel az úgynevezett körülhajtó-út választja el. S ha már itt tartok, a külterü­let egy-két nevezetességéről is megemlékezem. A Hegyesdülő- ben volt a Hegyeshalom, ahol 40 rác rablót vert agyon Szűcs István kuruckapitány csapata. A Táborhegyen 1849. júliusai­én táborozott Perczel Mór 48- as honvédtábornok serege. A Tatárhányásdülöt az egykori hosszabb ideig megszállott Ta­tárőrség földhányásairól ne­vezték el. Az érdekesség kedvéért em­lítem még meg, hogy a község népe az ellenség pusztításai, az ínség és betegség folytán any- nyira megfogyatkozott, hogy 1694-ben 78 lakott és 100 üres telek volt községünkben, alig 500! lélekkel. A népszámlálás igen nagy feladat lesz. Tudom és érzem, hogy lakosságunk megértő tá­mogatásával sikerül végrehaj­tani. Készítsük el „házilag” a házszámtáblákat, s akár vál­tozott a házunk száma, akár nem, ne sajnáljuk felszegezni meglevő táblánk alá addig is, amíg az újak elkészülnek. — Győré Pál — Felhívunk minden adófizetői, hogy az adópótlékok elkerü­lése végett augusztus 15-ig fizessék ki Híj negyedévi adótartozásaikat; A búza-földadót — ha a gabona száraz — mindenki a cséplőgéptől szállítsa be. A búzaadó pontos beadásával nagymértékben elősegítjük az ország kenyérellátását; Biró Béla p. ü. csop. vezető Delet harangoznak, mikor belépek a községi tanács Szelei út 35. sz. alatt levő bölcsődé­jébe, ahol községünk legki­sebbjei tartózkodnak, míg édesapjuk, édesanyjuk, dolgo­zik. Bodor Zoltánná védőnő, a bölcsőde vezetője elmondja, hogy a bölcsőde 1953-ban léte­sült és 20 gyermek részére van benne hely. A -felügyeletet szakképzett gondozónők látják el. A gyermekek étrendjét, egészségi állapotát dr. Kalotay Tibor községi orvos minden­nap személyesen ellenőrzi. A gyermekek reggel 6 órá­tól fél 8-ig gyülekeznek, az­után reggeli következik, majd közös foglalkozás, séta, vers­tanulás, ének, filmvetítés, já­ték. Délelőtt gyümölcsöt kap­nak a gyerekek, 12-kor van az ebéd. Ebéd után 3-ig alvás, az­tán uzsonna, majd játék kö­vetkezik. Hat órakor jönnek a szülők és viszik haza az apró­ságokat. Egy-egy gyermek Legkisebbek, legkedvesebbek... után havi 40 forintot fizetnek a szülők, a többit az Egészség- ügyi Minisztérium biztosítja. Körülnézek az irodában. A falon rekeszes polcok, a reke­szekben ruhák és alattuk kis jelzések: nyuszi, hold, katica­bogár. — Mikor reggel a gyerekek megérkeznek — magyarázza a vezető — saját ruhájukat le­vetik és a polcokra rakják, mindenki a jelzésről ismeri meg, hogy melyik az övé. A bölcsödében csak intézeti ru­hában tartózkodhatnak. De hol vannak a gyerme­kek? A másik szobában tizen­négyen ülnek pici székeken, a terített asztalok mellett. Ret­kes Margit gondozónő pedig párolgó tálból szedi a gombóc­levest. Mikor már minden kistányér tele van, akkor el­hangzik: — Jó étvágyat, kispajtások! >— és lehet ebédelni. Kovács Marika maga vágja el a gombócokat. Szabó Kati még csak egy és féléves, neki a gondozónő segít. Azonban éktelen sírásra kezd, mikor az elveszi tőle a kanalat, bizonyá­ra az ebédjét félti. Mellette ül mosolyogó arcú testvérkéje, Erzsiké. Horváth Ferike be­szélget velem. Bemutatkozik, közli, hogy Abonyban lakik s legkedvesebb étele a spenót. Balogh Pálné, az ízes ételek készítője már hozza is a nagy tál spenótot. A kiürült kistá­nyérok ismét megtelnek. Csol- lák Ilonka, Halasi Évike, Ko­roknál Laci, Valkó Józsika versenyt esznek. — Mindenki jó étvágyú eb­ben a bölcsődében? A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága még a tél fo­lyamán a község dolgozóinak sürgetésére javasolta egy, a közterületek használatára vo­natkozó tanácsi rendelet meg­alkotását. A bizottság egy albizottságot hozott létre, melynek a feladata volt az új tanácsrendelet tervezeté­nek elkészítése. Az albizott­ság pár hét alatt különböző szakemberek bevonásával el­készítette a tervezetet. A Ha­zafias Népfront községi bi­zottsága a tavasz folyamán letárgyalta és a községi ta­nács v. b. elé terjesztette jó­váhagyás végett. Felvetődik a kérdés, miért vált szükségessé a rendelet megalkotása? Ha valaki más községből vagy városból fa­lunkba vetődik, rögtön sze­mébe tűnt, hogy Abony igen sokat fejlődött a felszabadu­lás óta. Egyes lakosok vi­szont nem védik kellően a dolgozók drága fillérjein lét­rehozott létesítményeket. Nem ritka jelenség a vadonatúj be­tonjárdán száguldó motorke­rékpár, az öreg néniket árok­ba taszító kerékpározó fiatal. A rendőrség alkalmi bün­tetése kevésnek bizonyul e jelenségek felszámolására, így vált szükségessé a tanács- rendelet megalkotása. A v. b. által letárgyalt ter­vezetet a szeptemberi tanács­ülés hagyja jóvá. OLVASÓNK ÍRJA Házhelyet akartam vásá­rolni az álfámtól, hosszú hu­zavona után már csak egy akadály van; az OTP-nél. Tu­domásom szerint Budapestről már közölték a telek árát is, de amikor Palásti elvíársat megkérdeztem, mikor fizethe­tem ki, azt mondotta, hogy elseje után, mert most zárás van. Elseje után nyolcadikára tolta a határidőt, majd 14-re, mert egyik munkatársuk sza­badságon van. Azóta ismét felkerestem, de azt a választ kaptam, hogy ne sürgessem az eladót, majd tudja az, mikor kell a szer­ződést megkötni. Ügy tudom, a házhely ára a község fejlesztését is előse­gítené. Meddig kell még vár- ' nőm, amíg kifizethetem a házhely árát? Egy abomyi olvasó — REZACURIN PRÓBÁ­KAT tartanak a tejcsarnok­ban. A próbákból megálla­pítható a tej tisztasága és baktériumtartalma. Az eddi­gi kísérletek beváltak, s a közeljövőben az eddigi ta­pasztalatok alapján a piaci tejtermékek ellenőrzését is megkezdik; — A KONGRESSZUS TISZ­TELETÉRE kezdeményezett versenyben Gulyás Péter végzett az első helyen. Há­romszáztizennyolc holdat ara­tott le, ezzel tervét 179,06 százalékra teljesítette. — A MEZŐGAZDASÁGI KTSZ dolgozói és családtag­jai valamennyien részt vesz­nek a balatónföldvári társas- utazásban; — MÁSODSZOR IS ki vi­rágzott az orgona a Vasút úti iskola udvarán. — ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁST rendez augusz­tus 13-án a művelődési ház „Amit a kismamáknak tud- niok kell” címmel. Előadó dr, Fekete Sándor. Vetítésre ke­rül: „Szemünk fénye, a jól gondozott csecsemő” c. rövid­film; i i — A SZESZFŐZDE korsze­rűsítésére 45 000 forintot fordított a József Attila Tsz. A 350 literes főzőüstöt és a 150 literes finomító üstöt be­állították már és csak a mé­rőóra hitelesítése van hátra; ennek megtörténte után megkezdik az eperfőzést. — A KOMBÁJNVEZE­TŐK VERSENYÉBEN Danka József vezet, 189 holdat ara­tott le, tervét 115,09 száza­lékra teljesítette, — A CSÉPLŐGÉPEK ver­senyében Krupincza Márton vezet, teljesítménye 19 vagon. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETETT: Palcsó József és Molnár Erzsébet: József, Király Flórián és Lédeczi Terézia: Er­zsébet nevű gyermeke. HÁZASSÁG: Varga István—Sán­dor Hona, Szeles István—Tamasi Julianna, Katalin, Somogyi Géza —Földesd Mária, Farkas Miklós— Vajda Teréza, Székely József— Szebenl Terézia, Hangya Mihály —paál Márta, Kornélia, Fogara&i Endre. György—Beviz Margit, Varga Sándor, Ferenc—Molnár Magdolna, Szalal Lajos—Balázs Erzsébet, Husztl István—Nagy Klára, Rozália, Lakatos Sándor— Parti Róna. ELHALT: Pálfali Lajosné szüle­tett Palásti Erzsébet, Zelei János, Tóth Menyhért, Tóth Andrásné szül. Zsíros Mária. Sághl András­né szül. Kocsis Veronika, Acsal Pálné szül. Király Anna, Szarvák Józsefné szül. Fehér Julianna, Szűcs András; Fehér Ferencné szül. Nagy Julianna, Lendvai Mihályné szül. Lipák Hona, Nagy- hajú Kálmán, Retkes Lajos, Var­ga István; Csizmadia Lászlóné szül. Meggyes! Mária, Krupincza Józsefné szül. Falusi Franciska; Göncziül Istvánné szül. Mucsányi Rozália, Székely János, MOZI Augusztus 14—16: Bogáncs; augusztus 16: Matiné: Dollár­papa; augusztus 17—19: Az eltévedt ágyú; — Igen. Eleinte válogattak a gyerekek, de később nem kel­lett biztatnunk őket. Így volt a kis Zólyomi Cyuszika is. Eleinte alig evett, és most egyik legjobb étvágyú gyere­künk. Kadenczky Józsikát szinte öröm nézni, úgy eszik. Csak a kis Füleki Ági komoly, ö még új kislány itt és hiába dédelgeti mindenki, szája sí­rásra görbül, nagy kék szemé­ben könnyek gyűlnek. Haza vágyik. Nem baj, holnap már ö is nevetni fog. Közben megérkezik az al­máslepény. Hangos örömujjon­gás fogadja. Huszár Évike mo­solyra húzza száját, mikor át­veszi a süteményt. Ebéd után mosdani men­nek a gyerekek. A fürdőszobá­ban mindenki a megszokott jelről megismeri a saját törül­közőjét. Varga Józsikáé a nyu­szis, Tóth Tibikéébe hegedű van varrva. Mosdás után mindenki külön kis ágyacská- ba kerül, és uzsonnáig alsza­nak a gyermekek. A másik szobában ezalatt a legfiatalab­bak, 9—10 hónapos babák is megebédeltek. Délelőtt Magyar Erzsi és Magyar Mária gondo­zónők meg is fürdették őket, így nem csoda, ha már Tarkó Sanyika dundi kis kezét szét­tárva, mosolyogva alszik. Ba­logh Marika hangosan kacag­va csörgőivel játszik, Lukács Kati a babájával foglalatosko­dik. A sarokból Mocsári Jóska kukucskál és Beviz Ilonka al­tatja egy kockás kendő csücs­kével önmagát. Lassan mindenki elalszik. Csend van a bölcsödében. Al­szanak a jövő emberei, a leg­kisebbek, legkedvesebbek. Fehér Jánosné HETENKÉNT TÖBB EZRÉN OLVASSAK LAPUNKAT! HIRDESSEN AZ „ABONY ÉS KÖRNYÉKÉBEN" ha eladni, venni, cserélni akarja ingatlanjait, in­góságait, továbbá köszönet. és részvét­nyilvánítás, gyász- jelentés feladható: Magyar Hirdető irodájá­ban (tanácsépület) és a postahivatal hírlapfele­lősénél. Hirdetési díj szavanként 1,— Ft. kezdő szó 2,— Ft. Az Abonyi Ruházati és Szolgáltató Ktsz cipész ipari tanulót felvesz Jelentkezni lehet azonnal a nyitvatartás ideje alatt a cipész részlegnél

Next

/
Thumbnails
Contents