Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

W99. AUGUSZTUS 11. KEDD Ks» WCiríap Látogatás ifjú Sin gier Ferenc fafaragó népművésznél Az apró érdi házacskát színpompás virágoskert veszi körül. Margarétáké és vad­rózsáké az „első szólam” a sokféle növény és virág ked­ves kórusában. Ez a virágmo­tívum tér vissza azután ifjú Singler Ferenc csodálatosan megmunkált fadobozain, lám­páin és bútorain. Mert sok­féle lehetőség nyílik ma már a népművészek számára, ami­óta a Népi Iparművészek Szö­vetkezete megalakult. Sing­ler Ferenc is az utóbbi esz­tendőkben nemcsak dísz- és használati tárgyakat készí­tett a belföldi és export meg­rendelések kielégítésére; ki­tűnő fafaragásait több étte­rem és szálloda berendezésé­nél is felhasználták. Erről a munkájáról nagy lelkesedés­sel beszélt: ' — Komoly bútorokat készí­teni — ez a legizgalmasabb! Az erdő kedves állatait sze­retem kifaragni: mókusokat, szarvasokat, őzeket, madara­kat, az ősi népi formakincs motívumait faragom meg széktámláimon, csillárjai­mon vagy kedves tálasokon. Valóban őszinte lelkese­désről tanúskodnak művei, mind önálló faragásai, mind azok, amelyeket több művész­kollégájával együtt készített. Azonban jellegzetesen egyéni elképzeléseit mindvégig meg­tartotta. Budapesten a „Kis Royal” eszpresszó belső be­FIM KÖLTŐK SZABADTÉRI ESTJE ÉRDLIGETEN kólában már a második ele­miben kitüntettek szép raj­zaimért. Egy öltözet ruhát kaptam jutalmul, ez azokban a nehéz időkben nagy dolog volt! Már mint gyermek, amikor csak tehettem, rajzol­tam, faragtam. Édesanyám­nak viráglétrát csináltam, meg képkeretet; Később azonban napszámosként ke­restem kenyeremet, tovább tanulni nem volt alkalmam, bárhogyan is szerettem vol­na. 1944-ben bevonultam ka­tonának és csak 1946-ban ke­rültem haza. Mint alkalmi munkás próbáltam megélni, de az alkotókedv nem hagyott nyugodni és zsebkésemmel cigarettaszipkákat faragtam barátaimnak, ismerőseimnek; Aztán egy szerencsétlenség teljesen megváltoztatta sor­somat. Otthonom mellett, a mezőn, egy ottfelejtett löve­dék felrobbant, bal kezem és egyik szemem adta meg az árát. Alikor elhatároztam, hogy most már csak faragás­sal foglalkozom, miután a gyári munka túl nehézzé vált. Összeköttetésbe kerül­tem a Népművészeti és Há­ziipari Vállalattal és megren­delésükre először cigaretta- és kártyadobozokat díszítet­tem kedvelt virágaimmal és állatfiguráimmal. 1954-ben a Népművészek Háziipari Sző vetkezetének lettem tagja és most már csak fafaragással Margarétás cigarettatartó rendezése, falburkolata, és sajátos virágmintával díszí­tett emlékkönyv-táblája ké­szült ilyen kollektív munká­ban. Azonkívül a pécsi Utas­ellátóban, a tokaji halász- csárdában és a miskolci Avas Szálló és Étteremben láthat­juk fafaragásait. Érdekes és különböző stí­lusoknak összeötvözésével ké­szült a komáromi kultúrte­rem négy méter széles és há­rom méter magas díszkapuja, amelyet négytagú fafaragó művészbrigád készített: Szté­lék Dénes, Papp Vendel, Breglovics Zsiga és ifj. Sing­ler Ferenc, aki sok küszkö­déssel ért el addig, ahol tart. Nagyon küzdelmes, nehéz gyermekkorom és ifjúságom volt — meséli. — Édesapám tehén- és birkapásztorként dolgozott, nyolcán voltunk testvérek és olyan szegények, mint a templom egere. Az is­Vándorkiállítás, helytörténeti részleg szervezése, helyi művészek bemutatója szerepel a ceglédi Kossuth Múzeum őszi-téli tervében fest Arkhimédész koráról, annak társadalmi viszonyairól is. Így a regényes életrajz­nak induló könyv már az első fejezetek után történelmi regénnyé szélesül. Az író legnagyobb erénye mégis az, hogy a nagy tu­dóst, mint embert is nagy­nak, nemesnek ábrázolja. Olyan embernek, akinek szá­mára minden ötletes és nagy erejű hadigépezetnél többet jelentett a tudománynak az ember szolgálatába történő állítása. „Mindenki tudja, hogy mindenféle alacsony­rendű kézművesnek mennyi gépet csináltál, hogy meg- könnyitsd a munkájukat" — veti • a szemére az egyik ne­mes úr a király jelenlétében, mindez azonban nem tánto­ríthatja vissza a kiváló tu­dóst attól, hogy felfedezéseit elsősorban az emberi munka megkönnyítésének szolgála­tába állítsa. Ez ad értelmet egész életének, ez serkenti mindig újabb és újabb kísér­letekre. De kiváló ifjúsági regény ez a könyv azért is, mert ha- zafiságra, a haza szeretetére neveli az ifjú olvasóikat. Olyan példaképet állít eléjük mint Arkhimédész, aki pénz­nél, pompánál gazdagságnál jobban szerette Szirakuza szi­getét, s ha olykor egy-két évre el is távozott a városból, mindannyiszor tudásszomja, ismeretének bővítése serken­tette erre. De soha senki nem téríthette el attól, hogy ne térjen vissza hazájába, kivé­teles tudásával ne hazája né­pét szolgálja. Az író mindezt könnyed, színes stílusban, gazdagon áradó elbeszélő tehetségével mondja el. Hősei — nemcsak Arkhimédész, hanem a többi szereplők is — élő; érző és gondolkodó, nagy tetteket végrehajtó és tévedő, jó és gonosz emberek. Wladyslaw Zambrzycki: A mi boldogasszonyunk avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai SSSSSSSSWSSSSSSSSffSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/í■SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS.'SSSrSSSSSfS/fSSSSS*°SSSSS///SSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSS/rSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSS//SfSSSSSSSfSSSSSSSfS A megyei pártbizottság há­roméves művelődési program­ja kimondja: a járásoknak szeptember 1-ig el kell készí- teniök hároméves kultúrpoliti­kai programjukat. A Pest me­gyei Hírlap már több járásban utánanézett a határozattal kapcsolatos munkáknak— hol jó eredményt talált, hol csak kielégítőt. így került sor ha­sonló szemlélődésre a szobi já­rásban is. ★ Napközben ritkán lehet ta­lálni valakit a pártbizottságon. Hol a felső járásban, hol Ze- begényben, Nagymaroson tűn­nek fel a poros motorkerékpá­rok, hisz most van a legkemé­nyebb munka: aratás, cséplés ideje. — Nehéz így eleget tenni minden kötelezettségnek — mondja a hosszú keresgélés után előkerült titkárhelyettes Szobon. — De ezt mondja a művelődésügy gazdája, az Uj­A szobi járás művelődési programja nyomában pestről hat éve idegyökerezett Kuny elvtárs is. Nézzük hát, hogy ez a szinte mentegetőzésnek ható elöljáró után mit mutatnak a tények. Most járják a községeket a tanács és a társadalmi szer­vek megbízottaiból, pártmun­kásokból alakult bizottságok. Nézik: mire lenne szükség, hol mit kívánnak, mit szeretnének az emberek. Hol kellene kul- túrház; hol zeneiskola; hol képzett ember, aki előadásokat tarthat; hol több könyv és azt is, hogyan lehetne jobban a faluhoz kötni a pedagógusokat. Mert a pedagógusok jó része nem lakik abban a községben, ahol tanít. Pestről vagy Vác- ról jár ki reggelenként. A ta­nácsnál most is több kérvény vár elintézésre: mind áthelye­zés. A tanítók, tanárok nem találják helyüket a faluban, mert kényelmetlen albérletben szoronganak, nem tudnak ott­hont teremteni. A tanács és a pártbizottság ezért szeretne módot találni arra, hogy vala­milyen formában hozzásegít­hesse pedagógusait a házépí­téshez. A bizottságok vizsgálatainak eredményét összefoglaló anyag feldolgozása után a végrehajtó bizottság szeptemberi ülésén állítja össze a járás hároméves kultúrpolitikai programját. ★ Aki csak rövid időre pillant be a pártbizottság munkájába, könnyen mondhatná: miért tart ilyen soká? Erősebben kellene a kultúra után nyúlni abban o járásban, ahol még a székhelyen sincsen kultúrház, ahol — különösen a felső, el­dugott falvakban — kevesen tudják, mikor tart nyitva a ötlet adta lehetőségekkel: gazdag színekkel, Anatole France-i iróniával festi az olvasó elé mindazon viszon­tagságokat, amelyek a XX. század embereinek útját sze­gélyezik az ókori világban. Wlodyslaw Zambrzycki azon­ban nem elégszik meg csupán a derűs kalandok elmondá­sával — s ez regényének leg­főbb erénye — hanem meg­ismerteti hőseit az ókor sok­szor groteszk, de minden eset­ben kegyetlen társadalmi és vallási életével, a különböző osztályok között dúló harci villongásokkal, a vallási szek­ták állandó torzsalkodásával azaz többé-kevésbé hű tükör­képét adja az ókori Római Bi­rodalom társadalmának. Sőt* túl ezen, mindig megtalálja a módját annak, hogy újra és újra rámutasson azokra az ellentmondásokra, amelyek csakúgy megkeserítik az I., mint a XX. század emberei­nek életét. Igaz, hitelesebben sikerült az ókori társadalom hibáit kipellengérezni, az író biztosabb kézzel vonja le a régi idők tanulságait, mint sa­ját kora ellentmondásainak rezüméjét. Hibája ms a re­génynek, de nem olyan hibá­ja, amely alapjaiban ingatná meg a könyv mondanivalójá­nak igazát. A háromszázötven oldalas mű — amelynek vé­gén az író hősei visszakény­szerülnek a XX. századba — számos kellemes' órát szerez az olvasónak. Az író élveze­tes, gazdagon áradó megélő kedve a biztosíték arra, hogy nem tesszük le csalódottan A mi boldogasszonyunk című re­gényt. Legalábbis azok nenij akik néhány igazán derűs óránál többet nem vártak a könyvtőL «= p Száva István: A SZ1RAKUZAI ÓRIÁS KÖNYVESPOLC MmiiiimiiiiMiiimmiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiniiniililillllllllllllUillllF i / hangzatos cím — mint \ zí mindig — ezúttal is : megtévesztő. Nem valami : csodálatos, földöntúli hata- \ lommal rendelkező ember- : óriást takar, hanem az ókor | egyik legkiválóbb tudósát: : Arkhimédészt, akinek nevét ! gyermek, felnőtt szerte a \ világon jól ismeri. „Minden I vízbe mártott test, A súlyából \ annyit veszt, Amennyi az ál- \ tata, Kiszorított víz súlya” S fújtuk tnár az iskolában j rímbeszedve egyik legismer- ; tebb fizikai törvényét, jólle- \ hét. magáról az emberről > már csak igen keveset tud- \ tunk. Azt mar nem tanitot­> tóik az iskolában, hogy mi- \ lyen volt a nagy görög tu- \ dós, mint ember, sem azt, ! hogy milyen hatalmas élet- : művet hagyott a világra. Az \ úszó testek törvényének \ megfogalmazásán kívül ő szá- ! mította ki a kör területét, a ! gömb, a henger és más tes- l tek köbtartalmát, ö találta \ fel a vízikígyót, s mint had- \ vezér és hadmérnök is szinte | utolérhetetlen volt a maga > korában. Nos, Száva István, \ könyve — amely mint köte- \ lező olvasmány sem lenne \ rassz dolog az iskolákban — ! emberközelbe hozza az olva­dóhoz a nagy görög gondol- ! ködöt. Nemcsak megismertet ! Arkhimédész életével, mun- ! kásságának eredményeivel, de (lebilincselő módon tárja az ! olvasó elé azt is, hogyan ju- ilott el egy-egy nagy jelentő- \ ségü felfedezésig, mennyi kín, \ mennyi fáradság, mennyi \ megnemértés és nehézség sze- ! gélyezte élete útját. I Száva István regénye a ser- ! dültebb ifjúság számára író- ! dőlt, de biztos, hogy kedvelt ! olvasmánya lesz a felnőttek- ! nek is. Elsősorban azért, mert > nem elégszik meg csupán fő- ! hőse küzdelmes életének, ál- : dozatos munkásságának be- ! mutatásával, de hű korképet s gyereknek lenne kedve a sza­badidejében a fafaragás mes­terségét legalább egy kissé elsajátítani. Talán lenne rá lehetőség, hogy az erdei állatok és vi­rágok varázsos kezű megörö- kítője a legfiatalabbaknak is átadja művészete titkait? V. E. rwffsfsffss/j'ssssfssfff/yfssffm És tudását nem őrzi hét la­kat alatt, négy tanítványa van, akik közül hármat már idén tagjai közé vett fel a szövetkezet és vállalna töb­bet is: — Szívesen foglalkoznék — mondja —, ha erre lehetősé­get biztosítanának, délutá­nonként az úttörő-szakkör­ben fiatalok oktatásával. Sok Díszesen faragott kártyadoboz verseit, Gonda Irén írónő pe- 5 dig egy elbeszélését olvassa J fel. Török Erzsébet Kossuth- ! díjas énekművésznő Vujicsics; Tihamér zeneszerző magyar $ dalaiból, valamint Krlezsa:; Petrica Kerempuh megzenésí-; tett balladáiból énekel a zene-; szerző kíséretével. Fadgyas ! Imre énekművész operaáriákat; ad elő. s rsssssssssssssssssssssssss s Érd község művelődési taná­csa az érdligeti szabadtéri színpadon augusztus 15-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel rendezi meg idei má­sodik irodalmi estjét, melyen fiatal költők mutatják be mű­veiket. Az estet Fodor József Kossuth-dijas író beszéde ve­zeti be, majd Csepeli Szabó Béla, Hars György és Simon Lajos költő mondja el újabb Terveink között vándorkiállí-j tás is szerepel. Szeretnénk \ megismertetni a közönséggel\ azoknak a ceglédi művészek-1 nek festményeit és rajzait, j akik eddig még nem szerepei-! tek a nyilvánosság előtt. Tár-! latot rendezünk Benedek Péter! és néhány jelesebb elhalt mű- \ vészünk hátrahagyott képeiből.] — Régi adósságunkat ró- \ juk le, amikor összegyűjtjük\ mindazokat a helytörténeti ér-\ dekességeket, fényképeket,; amelyek hozzásegítik városunkj lakosságát, különösen az ifjú- \ Ságot Cegléd történetének ésj kiemelkedő egyéniségeinek\ megismeréséhez. —O. I.-» j : Nagy Dezső, a Kossuth Mú- i zeum igazgatója tájékoztatta | munkatársunkat a múzeum ez- \ évi terveiről. I — Az 1959-es év különösen i termékeny volt számunkra, : mind a kiállítások, mind a ki- | advúnyok megjelenése tekin- i tetőben. Már eddig hat kiad- i ványunk jelent meg. Jelenleg i nyomdában van a Ceglédi hír- | lapírás történetének II. része. : Míg a múlt évben összesen 13 j ezer látogatója volt a múzeum­ig nak, addig az idén már július \ végéig 10 ezren tekintették ! meg kiállításainkat. ! — Az év végéig még 10 ki­! állítást szeretnénk rendezni. B izonyára sokan emlékez­nek még az Oké Néró című mulatságos olasz film hőseire, akik a XX. század­ban hajtják nyugovóra fejü­ket és a Római Birodalom­ban ébrednek. Wladyslaw Zambrzycki lengyel író ha­sonló ötlettel indítja — ná­lunk most megjelent — regé­nyét. Hősei: Gaston Bodineau tartalékos ezredes, Kuba Schrötter és társaik — akik titkos pálinkafőzőjükből igye­keznek aranyat kovácsolni maguknak — egy különleges csodaszer hatására átteszik székhelyüket az ókori Pom- pejibe, és ezzel megkezdődik vidám kalandjaik hosszú so­ra. Hogy mit művelnek a XX. század emberei — akiknek eredeti foglalkozására sajnos kevés fény derül a könyv lap­jaiban— Pompejiben? Ugyan­azt, amit a jelenkorban: meg­ismertetik a pálinka ^gyönyö­reivel” Pompeji lakosait. Sőt, mi több, számos újítással is kísérleteznek: a gladiátoro­kat a véres viadalok helyett futballozni tanítják, a patrí­ciusokat bevezetik a bridzse- les titkaiba, a római lányok között pedig új divathóbor­tok magvait hintik el, többek között megismertetik őket a bubifrizura előnyeivel. Mind­ebből számos bonyodalom származik, de őket ez nem érdekli, hisz nekik egy a fon­tos, a korlátlan pénzszerzési lehetőség. Igaz, sok akadály keresztezi útjukat, hogy csak kettőt említsünk közülük: Ku­ba Schröttert a szép Helena szerelmével üldözi, majd Ku­bát rabszolgának is eladják. Az alapötlet már önmagá­ban is igen mulatságos, és ezernyi kacagtató lehetőséget rejteget. Az író él is a remek könyvtár, és az emberek se-$ hogy sem akarják rászánni $ magukat, hogy dobogóra lépje-^ nek és ők szórakoztassák a né-J zötéren ülő rokonokat, szom- \ szádokat. \ Igazságtalan lenne az ilyen^ türelmetlenkedő. Mert annak, i hogy a szobi járásban nem ha ladhat kellőképpen a munka, $ oka van. A járási tanács és a i különböző társadalmi, keres- ^ kedelmi szervek a pártbizott- J ságra hagynak sok tennivalót, í így ha a pártbizottság munka-\ társai kézzelfogható eredményt\ akarnak látni, kénytelenek\ nyakukba venni az ö munká jukat is. Végső tanulságul: amíg a \ párt-végrehajtóbizottságnak \ mindent magának kell elvé-\ geznie — pedig vannak, akik nek ez lenne a feladatuk —, $ nem lehet elmarasztalni, ha\ saját tennivalóira kevesebb § energiája jut. (Viczián) ü kel párhuzamosan nevelői la-^ kások is épülnek, az év vé- ^ igéig összesen 247 pedagógus-^ lakás készül el az országban. | Az illetékesek már jóelőre ^ gondoskodnak az 1960-as isko- ^ laépítési program előkészítésé-^ ről is. Eddig az ország külön-^ böző pontjain épülő 155 tan- ^ terem és 46 pedagóguslakás ^ tervdokumentációja készült el.| Az építkezések költsége meg- ^ haladja a 74 millió forintot. § I j A Művelődésügyi Miniszté- : rium tájékoztatása szerint or- ! szágszerte általában jó ütem- ! ben halad nagyszabású iskola- ! építési programunk végrehaj- ! tása. A beérkezett jelentések I szerint az erre az évre terve- i zett, kereken 1100 tanferem 65 [százaléka, 712, szeptember el- | sejére, az új tanév megkezdé- ! sére elkészül. Az év végére to- ! vábbi 361 tanteremben indul- ! hat meig az oktatás. ! Az új Iskolákkal, tantermek­712 új általános iskolai tanteremben kezdik meg ősszel az oktatást foglalkozom. Ez a munka kitölti egész életemet. És élethivatásának eddigi kézzelfogható eredményei: virágos, madaras borotválko­zó tükréért a varsói VIT-en díszoklevéllel tüntették ki; a HISZÖV-pályázaton ólmo­zott, berakásos, farkasfog- mintázatú dohánykészletéért második díjat, 1000 forint pénzjutalmat kapott. Moszk­vába került a Sztélék Dénes­sel együtt faragott ládikája, 12 borosüveggel együtt. Dí­szítése a köztársasági címer és különböző szüreti jelene­tek. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmával a Magyar Ifjúsági Sportszövet­ség stafétabotot rendelt a szovjet ifjú sportolók szá­mára. Ezt a 60 centiméter hosszú, gazdagon díszített sta­fétabotot a budapesti, szovjet emlékműtől motoros staféta vitte Záhonyig, ahol átadták a szovjet küldötteknek;

Next

/
Thumbnails
Contents