Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

1959. AUGUSZTUS 9. VASÁRNAP m» Hu.tn cJCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN mallMUIIIÉHiiii A szövetkezeti község minden lakosa munkát talál a tsz-hen Megvalósulás útján a váchartyáni tervek Váchartyánban a tavasz fo­lyamán néhány család kivéte­lével minden egyénileg dolgo­zó paraszt aláírta a belépési nyilatkozatot. Váchartyán ter­melőszövetkezeti község lett. Az új tagok ezekben a napok­ban kezdik meg a közös tevé­kenységet. A váchartyáni Alkotmány Tsz 1949-ben kezdte meg mű­ködését, s rövidesen az állat- tenyésztési feladatokhoz iga­zították a többi munkát. Sok évi szorgoskodásuk eredmé­nyeképp jelenleg 66 fejőstehe­net, 28 növendékmarhát és 22 szopós borjút nevelnek istál­lóikban. Fehér hússertésállo­mányuk közel 160, juhállomá­nyuk pedig 300 darabot szám­lál. Állataik az idén jelentős jövede'met adnak. A tejet a Váci Tejipari Vállalat veszi át tőlük. Szer­ződésesen hizlalnak 26 ser­tést; ezeket másfél hónap múl­va értékesítik. Hozzávetőleges számítások szerint 35 ezer fo­rint bevételre számítanak a sertésekből. Októberi átadásra hizlalnak 20 darab marhát is, amiből 30 ezer forint tiszta nyereséget várnak. A juhok gyapját már eladták; 38 ezer forintot kaptak érte. 12 hold szőlőjük jő termést Ígér. A községben levő saját italmérésükben 100 hektoli­tert adnak majd el az idei ter­mésből, a többit pedig kioszt­ják a tagoknak a munkaegy­ségekre. A szőlő 100 ezer fo­rintos nyereséget hoz. Jelentős összegeket kapnak a kertészetből is* amivel az idén foglalkoznak először. Pa­radicsomot, paprikát, hagy­mát, káposztát és dinnyét ter­melnek és 50 ezer forint jö­vedelemre számítanak; Az államnak két vagon ke­nyérgabonát, 150 mázsa tavaszi árpát, 10 hold borsót, és 11 hold vetőburgonyát adnak el. A gazdálkodási eredmények, számadatok mellett még egy dolog jelzi, hogy nem rosszak a kereseti lehetőségek a vác­hartyáni Alkotmány Tsz-ben. Ez pedig az építkezés. Az el- múit évben három épített; az idén pedig hat termelőszövet­keze'i tag épít családi házat. A számok is bizonyítják, hogy a váchartyáni Alkotmány Tsz eredményesen gazdálko­dik. Az új tagoknak ez nagy könnyebbséget jelent, hiszen egy jól működő termelőszövet­kezet meglevő kereteibe kell beilleszkedniük. Hogy ez az .átállás' könnyebb legyen, a tsz veze­tőségének tagjai felkeresik az újonnan belépetteket, s elbe­szélgetnek velük. Megkérdezik tőlük, milyen munkaterületen, melyik munkacsapatban, kik­kel akarnak együtt dolgozni, s kívánságukat figyelembe ve­szik. A termelőszövetkezet veze­tői ezeknél a beszélgetéseknél elmondják véleményüket, el­képzelésüket. Megbecsülik a tapasztalattal rendelkezők szakismeretét. Kölcsönös meg­egyezés alapján módot talál­nak arra, hogy az új tagok olyan beosztást kapjanak, ahol legjobban gyümölcsöztethetik majd tudásukat. Vezsenyi Sándor és Gajdos József például kiváló kertészek. A tsz vezetői tervezik, hogy segítségükkel az elkövetkező években többszörösére növelik a jól jövedelmező kertészet területét. Varga Károly kiváló szőlész. Ő gondja és feladata lesz, hogy felújítsa a kiörege­dett szőlőterületeket. Az új tagok nagy része már részt vesz a közös betakarítási munkában. Közülük Vezsenyi Sándor, Gajdos József, Var­ga Károly és Pintér Mihály munkálkodnak talán a legszor­galmasabban. A váchartyáni Alkotmány Tsz fő profilja az állattenyész­tés marad, de emellett lénye­gesen bővítik a kertészetüket és a szőlészetüket is. Ennek az az előnye is lesz, hogy fé'napcs munkaalkalmat ad a bejáró ipari dolgozók fe­leségeinek, A termelőszövet­Sokat töprengenek, vitat­koznak mostanában a duna- bogdányi Kossuth Tsz tagjai, sőt a község vezetői, tömeg- szervezetei is. A tavasszal alakult tsz tagjai ugyanis nem tudnak dönteni, milyen istállót építsenek. Gondjai­kon, a kezdet nehézségein ugyanis a saját maguk ere­jéből akarnak úrrá lenni. Ezért is kezdték meg már a tavasszal földterü­letük egy részén a közös tevékenységet. Közösen vetettek és művel­nek 80 hold kukoricát, 60 holdon vetettek felül pillan­gósokat. Közösen értékesítet­ték a tavasszal vetett 300 mázsa sörárpájukat, valamint 10 mázsa hagymát és 90 má­zsa burgonyát. A 470 hold területen gazdálkodó 72 csa­lád már rendelkezik némi kö­zös vagyonnal, s biztosítva van a bevitt állatok közös takarmánya is. Es az istálló­nál mégis megakadtak. Mint mondják a tagok, azért, mert nem akarnak hitelt felvenni. A szövetkezet patronálója, a helyi kőbánya dolgozol ön­zetlenül siettek az új tsz se­gítségére. Egyik korszerűtlen épüle­tüket istállóvá alakítják át. A tsz csak az anyag értékét fizeti, a kőbánya dolgozói, elsősorban kommunistái, tár­sadalmi munkában építik fel az épületet. Ebben nagyszerű elhelyezést talál a tsz-be vitt 20 ló. Az istállót a napokban ^ át is adják a tsz-nek. Ez alig | párezer forintjába kerül a | szövetkezet tagjainak, ä A tehénistállóval azonban i többet problémáznak. A já- í rási szervek ugyanis azt ja- ; vasalják, legalább 50 féröhe- ! lyes', magtárpadlásos istállót ! építsenek, némi állami hitel ; igénybe vételével. A tagok i viszont kisebbet akarnak, sa- | ját erejükből, a kőbánya dol- j gozóinak közreműködésével. ! Vitatkoznak, pedig az igaz- j ság nyilvánvaló. ! A jövőre Is gondolni kell, j tehát a nagyobbat, a járás ! javasolta istállót lenne leg­kezet vezetői ugyanis erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy munkaalkalmat biztosítsanak a tsz-község minden lakosának. Ez a gondolat követésre mél­tó, mint ahogy példamutató az a gondosság, megértő szellem és körültekintés is, ahogy az új tagok munkábaállását elő­készítik. A jövőre is gondolni kell A tsz tagjai a helyszínen verték a sok tízezer vályogot és saját építőbrigádjuk épít belőle egy 300 és két 100 férőhelyes juhhodályt V'A6,<' § Háromszáz szarvasmarhát hizlal meg a tsz a jövő őszig Wsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj 'J YSSSSSS/fSSSSSSSSS/SSSSSSSSSé Saját építőbrigáddal, a helyi anyagok felhasználásával építenek istállót a nagy börzsönyiek Egyesül a község két termelőszövetkezete Negyvenkét szarvasmarhát és 36 lovat visznek a szövet­kezetbe a tavasszal alakult nagybörzsönyi Hunyadi Tsz tagjai, Nem sokat tanakod­tak azon, hol helyezzék e! az állatokat. A közgyűlésen egyhangú volt a tagság álláspont­HÍREK A SZOBI JÁRÁS TSZ-EIBŐL A járás termelőszövetkezetei az aratást csaknem teljes egészében befejezték. Az esős időjárás akadályozta a hor­dást. A járás 12 községében már megkezdték a cséplést. ★ Több mint 300 szarvasmarha hizlalására kötőit szerző­dést az Állatforgalmi Vállalattal a vámosmikolai Vörös Csillag, a szohi Új Barázda és a kemencei "Üt a Szocializ­mushoz tsz. ★ Ebben az évben több mint félmillió forint értékű beru­házást hajtottak végre a járás tsz-ei. Az építkezések össze­gének tekintélyes részét salát erejükből fedezték a szövet­kezetek. A szokolyai Béke Tsz 24 férőhelyes istállót, a vá­mosmikolai Vörös Csillag Tsz dobánypajtát. a szobi Űj Ba­rázda Tsz pedis estv magtárat épített, illetve alakított át HOGY NEM SZAKAD MEG A SZÍVE Inárcs termelőszövetkezeti községben a tavasszal alakult és munkához kezdett Március 21 Termelőszövetkezet ha­talmas almáskertjében valósággal roskadoznak a fák a pirosodó almáktól annak bizonygatására, hogy a termelőszövet­kezeti parasztság: érde­keivel ellentétes a ter­melőszövetkezeti moz­galom fejlődése, hát ki­talál valamit. Elvégre nem azért szedi fel „eszmefuttatásaiért” a bértollnoknak kijáró júdáspénzt, hogy ne tudná visszájára fordí­tani a szót. Tudja, hogy úgyis hiába bi­zonygatná az ellenkező­jét. ezért hát nem a mától, hanem a jövő­től „félti” a szövetke­zeti tagokat. Mert ugye, mi is lesz majd akkor, amikor minden paraszt a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép? „Megszűnik az állami támogatás a termelő- szövetkezetek részére” _ jelenti ki olyan böl­csességgel, mint aki a mánál is jobban látja a jövőt. Szerinte nem lesz majd adókedvez­mény, nem lesz majd nagyüzemi felár gabo­nára. élőállatra, borra, gyümölcsre és megvon­ják a kedvezményt a vetőmagra, műtrágyára, építkezésekre, nem kap­nak kölcsönt stb. Mind­ezekből aztán már könnyű levonni a ta­nulságot egy olyan lát­noki képességgel ren­delkező „prófétának”, mint amilyen Márton gazda is, hogy maguk­nak ártanak a szövet­kezeti tagok és a veze­tők, ha részt vesznek a termelőszövetkezeti agitációban. Na-na, Márton gazda! Nincs ebben az „esz­mefuttatásban” valami logikai bukfenc? Eddig ugyanis az ú. n. Szabad Európa hullámain min­dig a szövetkezeti pa­rasztság nyomoráról, mérhetetlen elnyomatá­sáról értesültünk. Most kell megtudnunk, hogy a parasztság eme „le­taposott” rétegének mégis csak van valami féltenivalója? Ezek sze­rint tehát nem igaz mindaz, amit a szövet­kezeti parasztok nyo­morúságáról hallot­tunk? Nem gondoljuk, hogy Márton gazda világ- szemléletében olyan változás következett volna be, hogy becsü­letesen elismerje: a ma­gyar szövetkezeti pa­rasztság emberi körül­mények között él, s bol­dogul. Persze, hogy nem és ezt nem is vár­ja tőle senki. Főleg ke­nyéradó gazdái nem, akik — miután látják a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését _, még Márton gazda „szavahihetőségét” is Igyekeznek felhasználni ennek megakadályozá­sára. Ejnye, ejnye, ekkora naivitást? Hát hol van nálunk Márton gazda szavainak „hitele?” Még akkor sem lesz. ha a szövetkezeti paraszt­ság barátiénak i«ryek- szik feltüntetni magát. ja: építsünk istállót sa­ját erőnkből. Szerencsés adottsággal ren­delkezik a nagybörzsönyi tsz. Erdőség koszorúzta völgy­ben fekszik, tehát a fa és a kő előteremtése nem okoz különösebb nehézséget, ugyanis a szövetkezetnek is van kis erdeje s kitermelésre alkalmas kőbányája. Erdejükből 30 köbméter fa kitermelését kezdték meg s hozzáfognak a szükséges kő­mennyiség bányászásához is. Az építkezéshez 250 000 forint hitelt vesznek fel, míg a tsz mintegy 200 000 forint értékű anyagot, munkát ad hozzá. És novemberre az új istál­lót át is adják rendeltetésé­nek. A község régebben ala­kult 130 holdas kis termelő- szövetkezetének — a Kossuth­nak. — tagjai javasolták, egyesüljön a két tsz. így az egyesített termelőszövetkezet 1200 holdon gazdálkodhat, ami előnyére válik az egész falunak. Nem kell például lóistállót építeni, mert az van a Kossuthnak, csak hely­re kell hozni. Nem lesz gond a téli takar­mány sem: a Hunyadi­sok előrelátók voltak. Vö­rösherét és szarvaskerepet vetettek felül 320 holdon, ami jó pénzt is ad, mert 50 hold­ról magot fognak. Jövőre — már együttesen — újabb 50 férőhelyes is­tállót építenek, ujyanis kitűnő lehetőségeik vannak az állattenyésztés fej­lesztésére. Tervezik azt is, hogy kihasználják a vidék adottságait; az elhanyagolt di- rekttermő szőlők helyett cse­megeszőlőt és málnát telepí­tenek 50—100 holdon. Az oldalt összeállította: Csekö—Mihók—Tenkely ^Gazdagodik a bugyi Tessedik Tsz Több mint 4000 holdon gazdálkodik Bugyi községben az $ 1959 elején több tsz egyesüléséből alakult Tessedik Sámuel § Termelőszövetkezet. Szorgalmas tagjai a hozzáértő vezetés- 5 sei máris felvirágoztatták a megye legnagyobb szövetkezetét. , " : •• ............. A z óvatosság sohasem árt A bugyi Tessedik Tsz az idén 440 holdon termel rizst. A szö­vetkezet vezetői a rendkívül Változékony időjárásra való tekintettel elhatározták, hogy az Állami Biztosítónál bebiz­tosítják rizstermésüket. Igaz, a biztosítás csaknem negyed- millió forintba kerül, viszont esetleges jégverés, vagy más elemi csapás esetén megtérül a több millió forintot kitevő kár. A szövetkezet kukoricá­jának és paradicsomának egy részét, valamint lentermését elverte a jég. Mint mondják a tsz-ben, az óvatosság sohasem árt. célszerűbb még az idén fel­építeni. Igaz, közösbe vitt szarvasmarháiknak az idén még a 25 férőhelyes is meg­felel. De mi lesz jövőre? Ha egy újabb, hasonló nagyságút szándékoznak építeni, jövőre is fizetni kell érte. Ha pedig most a köbányászok segítsé­gével, tagjaik munkálkodásá­val nekilátnak, évekre elve­tik Istállógondjaikat. Most is van közős alapjuk, pénzük. A hitelt hosszabb vissza­fizetési időre adja az ál­lam, de nincs akadálya, hogy ha tudják, koráb­ban fizessék vissza. Mindenképpen előnyösebb lenne a tsz számára, ha no­vemberig a nagyobb istállót építenék fel. Ne sokat töp­rengjenek tehát, az idő nem vár. És a hitel felvételétől se féljenek! s s Márton gazdának, a 5 Szabad Európa rádió t műparasztjának, a ma- ^ gyár termelőszövetke- ^ zeti parasztság sorsa felett érzett bánkódá- $ sában! Mert ugyebár ^ köztudomású, hogy 6 Mártod gazda a szövet- ^ kezeti gazdálkodás „hí­ve”, s neki igazán § „szívügye”, hogyan él ^ Magyarországon a szö- $ vetkezeti parasztság. ^ De ki is merné en- nek ellenkezőjét állí- § tani. amikor legutóbb is letette a garast a s szövetkezeti parasztság ^ érdekei mellett egy röpke kommentárban. § Nem kevésbé fontos problémát feszegetett. ^ minthogy „Érdeke-e a ^ termelőszövetkezetek ^ tagságának a kolhoz- ^ mozgalom számszerű ^ fejlődése?*» No, lássuk csak, mi- $ ként is foglal állást a magyar agrárpolitika § „legjobb ismerője”? ^ Ha már a termelőszö- vetkezetek mai életéből S nem tud példát találni ÉRIK AZ ALMA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents